Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-25 / 118. szám
A munkásmozgalom harcosai — megyénk szülöttei Nem sokkal a Tanácsköztársaság kikiáltása után, 1919 tavaszán munkásgyűlést hirdettek az acélgyári tornakertben Zatrok János gyári munkáscsalád fia volt, elment hát ő is a gyűlésre. Arról volt szó, hogy veszélyben a fiatal Tanácsköztársaság, nagyon kell a ,1ó fegyverfprgató kéz. A 22 éves Zatrok János akkor már kipróbált katona volt. hiszen az első világháborúban megjárta Oroszországot, Albániát, „Ha katonára van szükség, hát én is itt vagyok" — gondolta, s ezzel ott, a tornakertben máris megszületett az elhatározás. Zatrok János az elsők között jelentkezett vöröskatonának. Mivel értett a fegyverhez, a harchoz, nyomban szakaszparancsnoki beosztást kapott. Jórészt acélgyári munkásokból álló szakaszával a Salgó és a Medves alá vonult. A cseh burzsoázia egységei Somoskőújfalu térségében tartózkodtak, innen lőtték a szakaszt, Ez volt ez egység első próbája. Az északi fronton sikert sikerre halmoztak a Tanács- köztársaság vöröskatonái. Az egység, amelyben Zatrok János harcolt Fülek, Ozsgyán, Kimakovo, Nyostya-Likér vonalon szorította hátra az ellenséget. —■ Igaz, a mi zászlóaljunk a vasútvonaltól távol nyomult előre, a harcok legjava nem itt folyt, de azért nem maradtak némák a mi fegyvereink sem — emlékezik Zatrok János. — A siker önbizalmat, harci kedvet ad, így volt ez nálunk is. Ügy éreztük, a világból is ki tudnánk Űzni a Tanácsköztársaság ellenségeit. N yosty a-Likérlg, majd Horka-Özöréig jutottunk, akkor ért bennünket a hír: vissza trail vonulni! Pedig rendkívül kedvező helyzetben voltunk! Dehát a katonának olyan a parancs, mint a szentírás, az ellen nincs apelláta. Az elfoglalt területeket el kellett hagynunk. .. Ezután a tiszai front következett, Ott már nagyon saorongattak a románok, s úgy hírlett, nem fehér holló az árulás. Zatrok János volt a vörös zászlóalj segédtisztje. A tiszai front mindennapos tűzpárbajok színterévé vált, de derekasan helytállt a zászlóalj minden katonája, nem rajtuk múlott, hogy állásaikat el kellett hagyni. Nem messzire a szakasz által tartott vonaltól a román katonák áttörték a frontot, így hát Zatrok Jánoséknak sem maradt más hátra, mint visszavonulni. Csakhogy akkor már Füzesabony is az ellenségé volt. Hatalmas vargabetűvel Mezőkövesden, Egeren át tért vissza a szakász Salgótarjánba. Végig rendben, fegyelmezetten... 1944-ben, amikor már mindenféle felmentés érvénytelenné vált, katonai behívót kapott Zatrok János. A Visszavonulás sokszor fejetlenséget okozott a németek soraiban. Így történt, hogy senki nem vette észre: Zatrok Jánoson ugyan katonaköpeny és egyensapka van, de a köpeny alatt civilruhát Visel — készen arra, hogy kihasználja az első szökési lehetőséget. A legjobb alkalom Pozsony körül kínálkozott.. Hat napon, hat éjszakán át tartó gyaloglás után érkezett haza. Április 7-én, mint gyakorlott szakembert megbízták a takarékpénztár vezetésével. Három évre rá pedig oroszlánrészt, vállalt a bankok államosításából. Megbízást kapott, hogy szerezze meg a részvények majoritásai, s feladatát nagyszerűen végrehajtotta. Még ugyanebben az évben a Magyar Nemzeti Bank hely! fiókjának vezetője lett. Zatrok János 72 éves, nyugdíjas. Mindig akad otthon valami tennivaló, de ha éppen nincs semmi munkája, akkor sem unatkozik. Felidézi magában a régen elmúlt évek nagy eseményeit, az 50 évvel ezelőtti katonabaj társakat. Szívesen emlékezik, mert nincsen semmi szégyenkeznivalója, — Ügy érzem, megtettem a kötelességemet — mondja csendesen. A nyugdíjas évek nagyobb események nélkül peregnek egymás után. De három év múlva nagy ünnep lesz Zat- tcxkéknál: akkor ülik az aranylakodalmat... Szendi Márta Kinőtte régi ruháját Balassagyarmat kiváló vasúti csomópont Átépítik a pályát Elmúlt évi eredményes munkájuk alapján a balassagyarmati vasúti csomópont dolgozói elnyerték a Kiváló vasúti csomópont címet. A személyszállító vonatok menetrendszerinti indításánál 99,7, a tehervona- toknál pedig 96,94 százalékot értek el. Fizető árutonna tervüket pedig 37,28 százalékkal megtetézték. A sikerekben jó részük volt a szocialista brigádoknak. Külön dicséret Illeti az állomás kollektíváját a balesetmentes munkáért. Márton András állomásfőnök, Somogy- vári Lajos vonalfőnök, Hitn- mer Pál, a vontatási főnökség vezetője és Csaba Mihály, a szertár vezetője Kiváló dolgozó kitüntetésben részesült, 39 brigád pedig megkapta a szocialista címet. Márton András állomásfőnök és Somogyvári Lajos vonalfőnök az idei felada - tokkal kapcsolatban a következőket mondta: — Nem lesz könnyű ez az év sem. Az iparosodó, növekvő város sok munkát ad. Nemrég készült el a Nóg- ' rád megyei Fémipari Vállalat új gyártelepe, ahonnan ömlik az áru. A Magyar Ká- belmúvek több ütemben épülő gyáregységének első üzemrésze az év utolsó negyedében már termel és szállít. Növeli az állomás szállítási feladatait az Ipoly Bútorgyár fakábeldobot előállító részlege is. A jelentősebb vasúti szállítást igénylő üzemek vezetőivel történt beszélgetés szerint 1970-rc lényegesen megnő az állomás forgalma. Míg a Magyar Kábelművek 1969-ben 2300 kocsit igényel, addig 1970-re már 3000-et kér. Ugyanígy növekszik a Nógrád megyei Fémipari Vállalat. az Ipoly Bútorgyár és a Nógrád megyei Építőipari Vállalat kocsiigénye is. A közeli tervekben szerepel a gabonafelvásárló 600 vagonos tárolójának építése, a Budapesti Finomkötöttárugyár 1100 fős üzemének létesítése. Ezek csak a jelentősebb beruházások, de jól mutatják, mit jelent a várható nagy forgalom ennek a szűk, kis állomásnak — mondja Márton András. — Nehezíti munkánkat a N ógrádkövesd—Balassagyarmat közötti vonalszakasz átépítése — kapcsolódik a beszélgetésbe Somogyvári Lajos. — Az átépítés elég sok vágányzárral jár. Emiatt a teherforgalom jó részét csak az éjszakai órákban tudjuk lebonyolítani. Ezt belső munkaerő-átcsoportosításokkal tudjuk végrehajtani. A munkának örülünk, mert a rekonstrukció befejezésével az eddigi 12 tonnás tengelynyomás 16—18 tonnára emelkedik, és megnő a sebesség is. Az állomás vezetői közölték, hogy az átépítés alatt az utasokat Ingajáratban, az AKÖV-vel közösen szállítják. Az előkészületek már megtörténtek, az AKÖV elegendő kocsit ad, ezért a személyszállításban nem lesz fennakadás. A balassagyarmati vasútállomás kinőtte régi ruháját. Az állomás épülete kicsi. nincs megfelelő számú irbdahelyiség, szűk a váróterem. Évek óta megoldatlan a vontatásnál dolgozók fürdővel és egyéb szociális létesítménnyel való ellátása. A város növekedésével, iparosodásával nem tartott lépést az állomás fejlődése. Ez nemcsak a balassagyarmati csomópont vezetőinek okoz fejtörést, hanem a budapesti igazgatóság vezetőinek is. Valószínű, hogy a jelenlegi helyzetaz anyagi lehetőségekhez mérten, rövid időn belül változtatni lehet. Az ezzel kapcsolatos elképzelésekre, lapunk hasábjain ismét visszatérünk. Szerény! József a KPM munkatársa Baromfinevelés nagyban Eredményes a baromfi hizlalás a tolmácsi Lékosvölgye Termelőszövetkezetben. A közös gazdaságból a napokban szállítottak el 10 és fél ezer szárnyast. A jószágok átlagsúlya 1,40 kg volt. A szövetkezet vezetősége úgy döntött, tovább növeli az értékesítést. Az eddigi 12 ezres turnus helyett mintegy 30 ezer csibét fogadnak és nevelnek a rétsági üzemegységben. A termelőszövetkezet 10 ■ hetenként értékesíti a baromfit. Kiadós ©lőtt a megyei monográfia A négy kötetre tervezett Nógrád megyei monográfia második kötete június elején napvilágot lát. A sorozatot dr. Balogh Sándor egyetemi tanár, a történelemtudományok kandidátusa szerkeszti. A második kötet szerzői Szabó Béla muzéológus és dr. Horváth István, a megyei könyvtár munkatársa. A kötetet, amely az 1848-tól 1919-ig tartó időszak Nógrád megye történelméről ad képet dr. Simon Péttel- egyetemi docens, kandidátus, a Párttörténeti Intézzél munkatársa, dr. Molnár József egyetemi adjunktus, a történelemtudományok kandidátusa és dr. Kirschner Béla egyetemi docens, kandidátus leiktorálták. A sorozat harmadik kötetét, amely ez év decemberében jelenik meg dr. Molnár Pál és dr. Szomszéd Imre írják. A negyedik kötet szerző,] e Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottsága Agilaciós és Propaganda Osztályának vezetője. E kötet jövő év áprilisában lát napvilágot. Az első kötetet pedig dr, Belitzky János írja,1971- betn jelenik meg. Színházi „dumping v Salgótarjánban Május utolsó napjaiban és június első hetében színházi eseményekben mozgalmas lesz a salgótarjáni József Attila művelődési központ. Három érdekes bemutatóra számíthatnak a színházbarátok. Május 28—29-én, a debreceni Csokonai Színház zenés együttese látogat a városba, s ez alkalommal Dobos Attila és Mary Zsuzsa vendégszereplésével a Krisztina és a mama című zenés vígjátékot mutatja be. A darab egyik szerzője természetesen a főszerepet játszó Dobos Attila, ■ Június elején a szolnoki Szigligeti Színház Örkény István: Tóték című színművével szerepel Salgótarján színházi programjában, ezt követően a miskolci színház lesz vendégünk Arthur Miller: Az ügynök halála című drámájával. Gépek a Patyolatnál A Nógrád megyei Patyolat Vállalat központi telepén egyre több modern gép segíti a ruhaneműk tisztítását. A vállalat négy magyar gyártmányú SZÁMUM géppel rendelkezik, amelyek a mosott ruhát 15 perc alatt meg- szárftják. A vállalatnak a megyében 31 helyen van felvevőhelye. Képünkön: a mosott ruhát a szárítógépbe rakják A vasalást három gépi vasalóval végzik. Az NDK-ból és Csehszlovákiából vásárolták (Koppány György képriportja) Piroska már meggyógyult... A megyei kórház gyermek- osztályán tatarozás és festés utáni állapot fogadja a látogatót. Nagy munka fejeződött be ezekben a napokban, ragyognak a falak, ajtók, ablakok. Javában folyik a takarítás, de közben fehérkötény es nővérek sietnek a folyosókon, orvosok tűnnek fel, szülők várakoznak gyerekekkel. A gyógyítás egy pillanat kitérőt sémi engedélyez, itt nincs megállás, bármilyen külső munkát úgy kell elvégezni, hogy a betegszobákban, műtőkben, kezelőkben soha ne legyen fennakadás. Kórház gyermekosztályán járni mindig megrázó élmény, A beteg gyerek látványa, elszomorítja az ember szívét. Ezen az osztályon felfokozód-, nak az érzelmek, jobban örülnek egy-egy kis beteg gyógyulásának és elkeserítőbbek — a szerencsére csak ritkán előforduló reménytelen esetek. Azok az orvosok, ápolónők, akik itt\ dolgoznak, soksok türelemmel és nagy szeretettel küzdenek azért, hogy a rácsos ágyacskák lakói mielőbb haza kerüljenek, és elfelejtsék . azokat a napokat, heteket, amelyeket a fehér falú szobákban töltöttek. A gyermekosztály két részre oszlik. Áz emeleten, az 1-es számú belosztályon vannak a koraszülöttek, és a három évnél idősebb gyerekek. Az osztály vezető főorvosa, dr. Karászi Benő kalauzol. — A kórház területén a legelső osztály volt a gyerekosztály. 1963-ban kezdtünk dolgozni — mondja a főorvos. — Kezdetben elég nehéz körülmények között folyt a munka, most már eljutottunk odáig, hogy ha orvosi műszeres felszerelésben még kevésbé, de ápolási szempontból kiváló eredményeket mutathatunk fel. Először a koraszülött osztályra megyünk. Kétszeres kézmosás, köpeny, szájkendő, sapka kötelező mindenkinek, aki belép. Itt vannak azok az emberkék, akik a vártnál korábban látták meg a napvilágot .Az üvegfalú kis boxok- ban segítik őket ahhoz, hogy életben maradjanak és bizonyos idő elteltével ugyanolyan eséllyel induljanak, mint a normális időben és normális súllyal született. csecsemők. A csöpp kis babákat születésük után azonnal bebugyolálják és a nővérek ro- hanvást sietnek velük az osztályra. — Mindegyik csecsemő a súlyának megfelelő részbe kerül — tájékoztat a főorvos. — Kondicionált, nagy páratartál- mú, 32—34 fokos hőmérsékleten tartjuk őket. Az üvegfalon keresztül a nővérek minden rezdülésüket észreveszik és azonnal segítenek, ha szükséges. A legkisebb súlyú újszülött, akit felneveltünk, 850 grammal került hozzánk. Közben egy nővér szalad oda Karászi főorvoshoz és mondja, most telefonáltak Bércéiről, egy 1600 grammos újszülöttet küldenek. De már annyi a csecsemő, hogy jóformán nem is tudják hová tenni. — Teremtsenek helyet — rendelkezik a főorvos, mindenképpen fogadnunk kell.. , — Mire a mentő megérkezik a kisbabával, itt már mindent előkészítenek fogadására. Végigmégyünk a nagyobb gyerekek kórtermein, a doktor bácsinak mindegyikhez van egy-egy kedves szava. A gyerekek ezért nagyon hálásak, a három éves kis Piroska még a nyakába is ugrik és egy cuppanós puszit ad, Piroska már meggyógyult, hamarosan hazamegy. A 2. sz. gyermek belosztályon dr. Turay Pál főorvos fogad. A szobájában pufók, nevető arcú gyermekfénykép, mellette egy oklevél, amely a főorvos nemzetközileg is elismert tudományos munkáját igazolja. Ezen az osztályon 57 ágy van. Külön helyen vannak a csecsemők és külön az 1—3 éves korú kisgyerekek, A csecsemőosztályon egymás mellett rácsos ágyak, az osztályt kettős üvegfal választja el a külvilágtól.- Ez a fertőzések veszélyének elkerülésére szolgál — mondja Turay főorvos, Látogatók nálunk a kórtermekbe egyáltalán nem mehetnek be. Mindenkinek meg kell értenie, hogy ez a kicsinyek érdekében történik. Látogatáskor kizárólag csak gyümölcsöt szabad behozni, azt tisztára mosva kapják a gyerekek. Az osztályon vannak azok a csecsemők háromhónapos korukig, akiket az édesanyjuk „ottfelejtett” a kórházban, vagy akiket a védőnői jelentés alapján nem engedhettek haza a családi környezetbe, Ott feküsznek, rugdalóznak, csak éppen az édesanya szeretet©, símogatása hiányzik. Ezen a folyosón található a gyermeksebészeti műtő, ahol a műtéteket végzik. A sebészorvos — Halász doktor — és a műtős nővér éppen műtétre készülődik. Az operáció után pedig egy újszülöttön azonnali vércserét hajtanak végre Már jelezték, hogy a mentő elindult Pásztóiéi a kis beteggel. — Reméljük, hamarosan megvalósul'a gyermeksebésze ti osztály — mondja Turay főorvos — ez nagyon sokat se gítene a munkánkban. A gyermekosztály orvosai, ápolónői áldozatos munkát végeznek, ennek a munkának az eredményességét a meggyógyított gyermekek sora jelzi. Amikor eljöttem, még hallottam, amint egy kisfiú már a saját ruhájába öltözve boldogan szalad oda édesanyjához: , — Anyuka, meggyógyultam, ugye veszel hazafelé csokit... Cs. E. NÓGRÁD — 1969. május 25., vasárnap I „megtettem a kötelességemet’*
