Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-25 / 118. szám

Menjünk Szíranyára

tScaloIrca rugdosta any|ät

Megyünk Sztranyára — mondják Keszegen.

Ez egy íalurész a dombon Mindjárt a lábánál terjedelmes mocsár gőzöli a párát- Öriási nyárfák zengenek a ízéiben, mint furcsa hangszerek. A házak felkapaszkodnak a Sztranyán a dombra, -.egálul van a művelődési ház, ahol a klubkönyvtárat is berendezték. Ez az épület valamikor iskola volt, egy része tanítói lakás. Kívülről tetszetős épület — még oszlopok ús díszítik a bejáratot falai azonban vályogból verettek, a könyvtárhelyiség mestergerendás. Mindez ma már kissé romantikus színt kölcsönöz az épületnek — az idegen számára. A könyvtáros mást mond erről. (Később még szó lesz róla, hogy mit?)

Sz tehát a falu szellemi életének központja. ezért mennek az emberek a Sáfrányára. — Van-e értelme oda menni?

— Szeretnénk értelmet adni neki — mondja Zachar Kálmán pedagógus, a klub- könyvtár vezetője.

I.

Induljunk ki ebből a válaszból, amely kimondatlanul tartalmazza: ma még nincs mindig értelme. Egy folyamait elindult, ennek kezdetén tartanak Keszegen. Az igazság kedvéért tegyük hozzá gyorsan: sokat tettek azért, hogy elinduljon. Kié az érdem? Nem egyetlen emberé. Zachar Kálmán sokat tett a fcliubkönyvtlár kialakításáért. Tájékoztatása szerint az eddigi eredményt annak köszönheti, hogy nem volt egyedül munkájában. A községi tanács, a helyi pártszervezet, a társadalmi szervek segítették anyagilag, erkölcsileg. A termelőszövetkezet, a földmű- vessszövetkezet is ígéri a további támogatást. Az épületben találunk egy nagytermet a KISZ-helyiségből alakult ki a klub, amelyből a könyvtár nyílik. A klub berendezését az fmsz adta, asztalokat, székeket. Ennek fejében beállítottak ide egy kisebb bárpultot, ahol rövid italt, sört, kávét stb. fogyaszthatnak a vendégek. Rajkovics Andrásné klubgondnok látja el a kiszolgálást.

Néhány szót arról, milyen szerepet szánnak az italnak a kiubkonyvtárban? Zachar Kálmán szerint a bárpult ide szoktatja az embereket. Italt csak klubtagoknak szolgálnak ki, s állítólag csupán korlátozott mennyiségben. A faluban van egy kocsma, a presszót azonban nélkülözik. Kérdésünk: ezért, aki kulturáltabban óhajt ini, ide ' ion? Másrészt — állítja a klubkönyvtár vezetője —, aki már itt van, újságot, folyóiratot olvashat, bekapcsolhatja a lemezjátszót, televíziót nézhet, vitatkozhat a műsorokon, végső soron művelődhet. Kérdésünk azt teszi-e ?

II.

A választ ismét Zachar Kálmán próbálja megadni. Et szerint első gondjuk a klubkönyvtár tagságának megszervezése volt. Ez sikerült. Talán jobban, mint gondolták. Jelenleg ifjúsági-, felnőtt- és műkedvelő klub működik, összesen körülbelül 150 taggal. Az ifjúsági klubon belül diákcsoport a 18 éven aluliak, illetve, felüliek csoportja tömöríti a fiatalokat. A felnőttklub tagsága mindenekelőtt a község politikai, társadalmi és gazdasági vezetőiből kerül ki.

— Bánatunk, hogy sok tagunk van — jegyzi meg Zachar Kálmán. — A bánatot az jelenti, hogy kissé nehéz emiatt megszervezni a rendezvényeket. Azt hiszem azonban, hogy ennek ellenére örülhetünk az érdeklődésnek. Visszatérve az ivás lehetőségére, mi ezt minden erővel korlátozzuk. A jövőben például néhány klubtagot ki is zárunk, éppen italozás miatt. Megvallom, én hiszek abban, hogy nagyobb gondunk emiatt a jövőben nem lesz.

Szervezett foglalkozást havonként egyszer tartanak, a klubkönyvtár hetenként háromszor van nyitva, szerdán, szombaton és vasárnap. Szerdán a könyvtár is kinyit, a szombat, vasárnap inkább a szórakozás jegyében zajlik. Az ifjúsági klub vezetője Gálik Katalin óvónő, igyekszik ösz- szefogni a fiatalokat, rendezvényeik vonzók. A műkedvelő csoportok ugyancsak eredményesen tevékenykednek. Ügy érezzük, kicsit mégis kevés havonként egy alkalommal rangosabb rendezvényt tartani! Sűrűbbé kellene tenni a rendezvények számát

III.

A könyvtárról már volt szó. Mestergerendák alatt húzódik a könyvespolc. A szűk ablakban néhány újabb könyv — kedvcsinálásnak. A könyvespolc kissé még rendezetlen. Csatai Gyuláné könyvtáros panaszkodik:

— Hideg a helyiség. A kőpadló árasztja a hűvösséget, még kánikulában is. Elkelne legalább egy szőnyeg, hogy ne fázzunk. Valamikor ez a helyiség konyha volt, a falak is nedvesek.

De van egy örvendetes híre is. A klubkönyvtár létesítése óta a 14 éven felüli olvasók száma ötvenről száz százalékra emelkedett.

A keszegiek összefogása, erőfeszítése a klubkönyvtár megalakítására végső soron — és a gondok ellenére — sikerrel járt. Az első lépést megtették. Az idei ünnepi könyvhét megyei központi rendezvényét munkájuk elismeréséül Keszegen tartják meg. Mezei András költő, megyénk vendége május 31-én találkozik itt az olvasókkal. A tsz vendégül látja a költőt, s a könyvheti rendezvényre ide érkező vendégeket, a klubkönyvtár tagjai készülnek a találkozásra.

Érdemes-e tehát Keszegen a Sztranyára menni? Érdemes. A további erőfeszítések nyomán a jövőben, reméljük, még inkább az lesz. A munka neheze, a foglalkozások jobb megszervezése azonban még hátra van. Ebben is mindenkire számítanak Keszegen.

ítélet

Naigybátonyban egy lakásból ketten hiányoznak. Az asszony, aki ötvenöt éves volt, meghalt. Megfojtották. Aki .megfojtotta, a fia, húszéves. Börtönben ül. A bírósági aktákból nem mindennapi tragédia áll előttünk: anyia- gyilkosság.

Hadd tattal jón a fiú

Az asszony férje meghalt, így aztán nehéz körülmények között élt, mert nyugdíjat nem kapott. Segédházmesteri állást vállalt, albérlőt tartott. Korrepetált is, mert pedagógus volt. Addig, amíg tehette. Betegeskedett. Érelmeszesedésben szenvedett, s ideg- rendsizerét is betegség támadta meg. Két albérlőt tartott a lakásban, s várta a fiát.

Mindene volt a húszéves fiú. Érte dolgozott, érte tett mindent. A fia tanult. Amikor levél érkezett Nagybá- tonyba Hatvanból, az anyát izgalom fogta el. Jön az egyetlen fia. Mindig főtt étellel várta. Így kérte a fia. Kérte, vagy inkább követelte. Mást is követelt. Pénzt. Az anya erején felül is adott. Hadd tanuljon nyugodt körülmények között a fia. Ilyenkor a szomszédoktól kért kölcsön. A szomszédok adtak. A szomszédok szerették Kiss István- nét. Adtaik akkor is, amikor a múlt év egy októberi napján levélben közölte a fiú: a gólyabálra kétsizáz forintot kér. A pénz Hatvanba érkezett. Kiss István pedig Nagy- bátonyba.

Állandóan követelőzött...

Szerette-e az anyját a fiú? Azt gondolnánk igen, hiszen egyetlen támasza volt. A jegyzőkönyvek mást mondanak. Kiss István érettségizett,

Falusi pillanatkép

Tóth Elemér

Asztmások barlangtúrája

Az idén Nógrádból 29 asztmás beteg bányászt küldenek teljesen ingyenes orvosi beutalóval az észak-magyarországi bányák kezelésében levő jósvafői szanatóriumba. A csoport június 26-án indul és 3 napos szakorvosi pizsgálaton vesz részt az edeléyyi kórházban, majd utá-na 21 napon keresztül rendszeres túrákon vesznek részt a jósvafői Béke-barlangban. A túrák befejezése után ismét 2 napot töltenek szakorvosi vizsgálattal, az edelényi kórházban.

örhalom, buszmegálló. Vele felszállásnál és a leszállásnál, szemben az iskola, éppen be- nehogy bajod essék. »

fejeződött a tanítás, a gyere- Ezzel a mama elrobog, a kék csivitelő fecskecsapatként kislány pedig újra illedelme- özönlenek ki az ajtón. Egyik sen odaáll a megállóba és lesi erre szalad, a másik arra, ha- az országutat, marosan szétoszlanak az utcákon. Két kislány marad csak a buszmegállóban, úgy látsziir. ök messzebb mennek. Lófarka frizurájukban hatalmas masni, kezükben táska. Állanak szép illedelmesen, nézegetik az országút kanyargós szalagját, mikor tűnik fel a busz. Ehelyett “egy robogó bújik elő. rajta fejkendős falusi asz- szony. Á háta mögé kosár erősítve. úgy látszik, munkából jön valahonnan. Ahogy odaér a várakozó kislányok elé, az egyik nagy szöcskeugrásokkal mellette terem, a robogó nyomban fékez, megáll az út szélén. Az asszony odaszól:

— Hogy viselkedtél ma az iskolában?

— Jó voltam, a tanító néni nem szólt rám, csak a Marikát szidta meg..

— Feleltél valamiből?

— Nem, csak az írásra kaptam ötöst. Anyuka azt ígérted, ha ötöst kapok megveszed azt a kisbabát.

— Egy ötös még nem a világ, majd meglátjuk, ha máskor is szépen felelsz, majd megkapod.

— Anyuka, vigyél haza a robogón.

— Nem lehet. Erre nem szabad kettőnek felülni, tudod nagyon jól. Majd, ha nagy lészel, .neked is lesz. Most igazítsd meg a hajadban a szalagot, mert, kicsúszik, vedd föl a táskádat, hogy el ne hagyd.

Várd meg a buszt, vigyázz a

A jósvafői Béke-barlang gyógyító híre már közismert, hiszen nemcsak határainkon belül és az észak-magyarországi bányákból érkeznek ide gyógyulásra váró asztmás betegek, hanem külföldről is. Aki eddig itt gyógykezelés alatt állott, szinte kivétel nélkül mindenki, egészségének javulásáról nyilatkozott. Bizonyára a most beutalót kapott 29 bányász is hasonló eredményekről számolhat majd be.

— cs —

Berkesi András— Kardos György regényéből feldolgozta Cs. Horváti Tibor.

Rajzolta: Sebők Imre.

k/LOVAGOLOK NEM TARÉ VELEM £

! 13 évi Hsabadságveszté*

majd 1967 őszén a gyöngyösi felsőfokú mezőgazdasági

technikumba került. Hatvanban tanult. Itt volt a zöldség- termese tő tagozat kihelyezett intézete. Kiss István szeretett szórakozni. Már középiskolás korában italozott, kártyázott. Tizeikét éves volt, amikor apját elvesetette. Az anyja mindent elnézett fiának. Hogyan tanult? Az első fél évet 2,9-del, a másodikat 1.83-dal végezte. Négy utóvizsgája volt. Kiss Istvánt ez nem izgatta. Italra, szórakozásra péne kellett. Ha kevés volt amit az anyjától kapott, kért diáktársaitól. Adóssága nem egy akadt a kollégiumban. Ha hazautazott Nagybá- tonyba. nem a szeretet miatt tette. A pénzért. Követelőzött és szidalmazta anyját. Mert nem mindig kapott pénzt, miből is kapott volna? Szűkös volt az anya jövedelme. A veszekedésekre a szomszédok is felfigyeltek. Az egyik asszony mondta is a fiúnak: ha még egyszer meghallja, hogy szidalmazza az anyját, jelenti a rendőrségnek.

iXem tud aludni ?

Egy novemberi napon Nagybátonyba jött Kiss István. Anyját nem találta otthon, mert temetésre utazott Felsőgödre. A fiatalember a cukrászdába indult barátaival, Ittak. Szombat volt, s tovább indultak Kisterenyére, Salgótarjánba. Hajnalban ért haza, spiccesen. Délben megérkezett az anyja. A fiú ebédet kért. Nem volt főtt étel. Az anyja eléje rakta az űticsomagot — húst, szalámit,' süteményt — amit Felsögödről hozott. A fiú ellökte, s korholta anyját. Pénzt kért és kapott.- Nyolcvan forintot, hogy vendéglőben ebédeljen. A barátok következtek, a cukrászda, majd újra az anya. mert a pénz elfogyott.

— Nincs pénzem, eieget kaptál már — mondta az anyja, s megemlítette azt is. hogy kétszáz forintot küldött és mégis kér a fia. Kiss István bosszúsan távozott, s barátaival a kultúrházba ment. ahol bál volt. Fél háromkor ért haza. Az anyja még nem feküdt le. Rosszul érezte magát. A fiú lefeküdt, de nem aludt el. Reggel fél négy volt. araikor újra felkelt és szidta az anyját, hogy miért nem fekszik le. A szitkokat szörnyű durvaság követte. Kiss István nekitámadt anyjának, rugdalni kezdte még akkor is. amikor a szerencsétlen már a földön feküdt. Reggel négv előtt a szomszédasszony munkába Indult. Látta, hogy ég a villany a szomszédiban. Beszólt:

— Mi az Pircsáke, nem tud aludni?

Nyöszörgés volt a válasz. Aztán ez is abbamaradt. Kiss Istvánná örökre elaludt.

A balassagyarmati megyei bíróság Kiss Istvánt emberölésben mondita ki bűnösnek, és 13 év szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A büntetést börtönben kell eltölitenie.

Szokács László

A szláv irás megteremtői

Cirill és Method, a szlávság első két tanítójának és felvilágosítójának, a szláv írás megteremtőinek rendkívüli iro dalmi és társadalmi tevékenységét, mint nagyjelentőségű történelmi művet, a tudomány nagyra értékeli. A korai középkorban, amikor Bizánc kíméletlen harcot folytatott a kulturális hegemóniáért a két testvér megjelenése nagy hatást. gyakorolt az egész szláv világra. Ügy fogadják, mint az új idők előjelét. A szabadságért és kulturális megújhodásért megindított keresztes hadjáratukban hamarosan ellenségeik és védőik támadnak. Cirill és Method műve mintegy szellemi államcsíny a feudalizmus állampolitikai dogmái ellen, és mint ilyen, elsőrendű politikai jelentőségű: a haladás tényezőjévé válik a szlávság szellemi megújhodásában.

Cirill és Method nemcsak a szláv ábécé, de az első írásművek megalkotói is, amelyek az akkori egyház szükségleteit szolgálták a keresztény vallás terjesztéséhez. Prédikátorok és a kereszténység magyarázói, fordítók és eredeti írásművek alkotói, felvilágosító tevékenységet végző misszionáriusok, a szláv yépek között a megújhodás eszméinek terjesztői. Munkásságuk a hivatalosan elismert keresztény vallás dogmatikája ellen irányult. Első lelkes tanítványuk művük továbbf oly tató ja, Climent Ohridszki dicsőíti, az első szláv „szenteknek” és „tanítómestereknek” nevezi őket, akik hirdették a könyv „értelmes igazságát.”

Néha, hogy tiszteletünket fejezzük ki a testvérek egyike iránt, hogy elhatároljuk őket egymástól, a sápadt és bölcs CiriUt — a Filozófust — Method alakja fölé emeljük. A művészek is így festik, rajzolják őket. Cirill alakja bölcsességet és ihletet sugároz, ö az aki Method jobbján áll, s mellette Method fejezi be a közös művet. Tanítványuk Climent, valamint az egykori bolgár írók műveiben azonban arra figyelmeztetnek, hogy a két testvér egyenlő értékű művet alkotott. (Sz. C.)

Képzőművészek tanácskozása

A mind jobban izmosodó nek fejlesztésében nagy jelen- képzőművészeti élet már ed- tőségűek. Az MSZMP Nóg- dig is jelentős helyet töltött rád megyei Bizottségána: be Salgótarján, illetve Nóg- szervezésében május 28-án fc rád megye szellemi arculatú- nácskozásra gyűlnek ossz nak alakításában. Az utóbbi Salgótarjánban a megye kép időben az itt élő alkotók or- zőmű vészei, akik ez alkalom - szagos, sőt külföldi tárlatokon mai a szellemi és kultúrák . is hírnevet szereztek me- étet vezetőivel, szervezői'»'■

gyénknek. A Salgótarjánban tapasztalataiké

, beszelik meg az ideológiai

rendezett tarlatok pedig a- me- problémákat, illetve a tovább- gyeszékhely közönsége ízlésé- haladás útját.

A Tanácsköztársaság északi hadjáratának 50. évfordulója

A Magyar Tanácsköztársaság északi hadjáratának félévszázados évfordulója tiszteletére előadói konferenciát, illetve emlékülést rendez május 28-án Salgótarjánban. a megyei munkásmozgalmi múzeum és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat történelmi és hadtudományi szakosztálya. Ez alkalommal dr. Mucs Sándor alezredes, a Hadtörténelmi Közlemények főszerkesztője tart előadást a sal-l gótarjáni harcok helyéről és jelentőségéről a Tanácsköztársaság honvédő háborújában. Szabó Béla pedig az 1919 májusában lezajló salgótarjáni csatáról. Az előadásokat vita követi.

<