Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-21 / 115. szám

Utánanéztünk.. , Üzleti fogás9 vagy piaefelm érés Amikor az Ipoly Bútorgyár igazgatója elém tette az első negyedévről szóló előzetes je­lentést és abban a többi kö­zött azt olvastam: „lényegé­ben a termékösszetétel az el­ső negyedévben nem válto­zott”, akaratlanul is arra gon­doltam : ezért mondta le a BÚTORÉRT a második ne­gyedévi megrendeléseit, mond­ván, nem kérik a gyár termé­keit a fogyasztók. A későbbiek azonban ennek ellenkezőjéről győztek meg. A BÚTORÉRT rosszul mérte fel a piaci igényeket. A gyár ve­zetősége a BÚTORÉRT le­mondó levelének kézhezvétele után útnak indította néhány rátermett dolgozóját azzal a megbízatással: győződjenek meg a piac valóságos igényei­ről. Tíz Centrum Áruház lá­togatása után már 7 millió forint értékű bútorra szóló igényt gyűjtöttek össze, a vá­sárlók azonnali szállításra pe­dig 500 ezer forint értékű bú­tort kértek. Megtudta ezt a BÚTORÉRT, közben ő is szét­nézett a piacon, majd megfo­galmazta újabb levelét, amely­ben kijelentette: ragaszkodik az év elején megkötött szer­ződés teljesítéséhez, kéri a második negyedévre lekötött bútorokat. Mondja meg a vevő... — Nem estünk kétségbe a BÚTORÉRT lemondó levelé­nek kézhezvétele után. Ettől függetlenül néhány, számunk­ra hasznos konzekvenciát azonban levontunk. A további meglepetések elkerülése végett a jövőben jobban függetlenít­jük magunkat a BÜTORÉRT- től: erősítjük üzleti kapcsola­tunkat a kiskereskedelmi vál­lalatokkal. Ettől az új mód­szertől azt várjuk, hogy az ed­diginél jobban és időben érzé­keljük majd a vevők vélemé­nyét termékeinkről. Nekünk fontos a versenyképesség meg­ítélése szempontjából. Már most látjuk: a bútoriparban is csak az a vállalat él meg, amely választékban, kivitel­ben olyat ad, amit a vevő el­képzel, amit kedvel — mondja Szedlák Sándor igazgató. S ami örvendetes: nemcsak az igazgató, hanem közvetlen munkatársai is így látják a jövőt. Biztosítása érdekében hozzákezdtek az új termékek előállításához. A Nógrád-szek rénysorból a második negyed­évben 250 garnitúrát készíte­nek. Foteleikből az igényeket sem tudják kielégíteni. Ked­veltek kanapéik is. A harma­dik negyedévben útjára indul az Ipoly-garnitúra. A nemrég megtartott piackutatás ered­ményeként ma már így fogal­maznak: a rendelésállomány nagyobb, mint a vállalat idő­arányos teljesítőképessége. Ez azonban nem téveszti meg a vezetőket. Hangoztat­ják: átmeneti állapot, nézzünk szét ismét a piacon. E gondo­lat jegyében a belföldi vásár­lókkal folytatott tárgyalások­kal egyidőben tekintetüket a külföldi piacokra is irányít­ják. Jelenleg több irányú tár­gyalásokat folytatnak a LIG- NIMPEX Külkereskedelmi Vállalattal. Egy svéd cég bú­torelemeket vásárol, ha az ár­ban és a szállítási feltételek­ben meg tud' egyezni a gyár vezetőivel. &)álló piackutatót — Nekünk az üzlet nem sürgős — mondja az igazgató. — Csak akkor kötjük meg, ha minden tekintetben előnyös számunkra. Pedig nem kis összegről, 10 millió forintról van szó. Ebből 5 millió forint értékű bútorelemet ebben az évben elő tudnának állítani. Ugyanis régi termékünket, a Balassagyarmat-kombinált- szekrény előállítását az utolsó negyedévben megszüntetjük. Nem mondják, de valószí­nű, hogy a BÚTORÉRT le­mondó levele, amely szerint nem kérik a gyár termékeit a fogyasztók —, közrejátszott abban, hogy felülvizsgálják a vállalat szervezeti felépítését és néhány módosítást hajta­nak végre. Ügy döntöttek, hogy megfelelő szakemberek­kel megerősítik az anyag- és áruforgalmi osztályt. A lét­számban és az új feladatkör­rel kibővített osztály felelős az anyagbeszerzéstől az érté­kesítésig mindenért, beleért­ve a piackutatást is. Feladat­körébe utalták a termékek árkalkulációjának elkészíté­sét, amit eddig a műszakiak végeztek. Az osztályon belül egy ember önállóan foglalko­zik a piackutatással. A határozat miatt? — Nem — tiltakozik az igazgató. — Létünk, fejlődé­sünk követelte meg, hogy fe­lülvizsgáljuk a normákat, s ahol szükséges, az élethez iga­zítsuk. Amikor ezt a témát rossz boncolgattuk, a következők de­rültek ki: az első negyedév­ben a tervezett 3 százalék he­lyett 4 százalékkal emelkedett az átlagbérszint. Ez nem is volna baj! Csakhogy ezzel arányban nem emelkedett a termelékenység. Nem csoda, hiszen az eddig elért 130 szá­zalékos átlagteljesítmény nem ösztönöz a nagyobb ütemű, jobb minőségű munkára. Ku­tatásaink során az is hamar kitűnt, hogy a tavaly alkal­mazott műszaki-technológiai változások nem realizálódtak a normákban. Ugyanakkor észrevétlenül megnőtt az idő­bérben dolgozók száma. Tud­juk, hogy ennek rendezése vi­ta nélkül nem megy. Egyszer a szakszervezet mondja: csak akkor járulok hozzá, ha meg­győződtem szükségességéről, máskor meg a munkaügyi osz­tály vezetője elégedetlenkedik a tett intézkedésekkel. Egyszer az egyiknek, máskor a másik­nak van igaza. Aztán a dol­gozók sem tapsolnak az új normáért. Még akkor sem, ha rövidebb-hosszabb idő után belátják, vagy egymásközt je­lenleg is beismerik: valóban szükség van rá. Meg kell ten­nünk, ezt követeli tőlünk a gyorsabb ütemű fejlődés, no meg a 170 ezer forintos bér­alaptúllépés, amit az első ne­gyedévben „összehoztunk” — vélekedik az igazgató. A szakszervezet egyetértésével Megtudtam, hogy a módo­sított normákat mindenütt a szakszervezet egyetértésével vezetik be, indokolva szüksé­gességét és jogosságát. Az ez­zel kapcsolatos intézkedések folyamatosan kerülnek az üze­mekbe. Ahol szükség van újabb módosításokra, azt is megteszik. Május végéig ezt a munkát befejezik. Az új követelményeknek megfelelően alakítják ki a gyártásszervezést, hogy to­vábbra se legyen fennakadás a termelőmunkában. Befejezésül csak annyit; va­lóban nem okozott nagy ijedt­séget a BÚTORÉRT rosszízű üzleti fogása. Ettől függetle­nül a gyár vezetői, verseny- képességük megtartása érde­kében sok tekintetben helye­sen cselekedtek. Venesz Károly *T «írscBslMzepiftesi «2S köScsön Az állam jelentős anyagi támogatással, az Országos Takarékpénztár közvetítésével, hosszúlejáratú hitellel is segíti a dolgozók társasház-építkezését. Nemrég jelent meg az 1019/1969. (IV. 29.) számú kormányhatározat, és a pénzügyminiszter rendelete a társasház- építésd kölcsön módosításáról. Korábban la­kásonként 40 ezer forint alapkölcsönt vehet­tek fel az éppíttetők évi 2 százalékos kamat­ra. Az ennél nagyobb összeg után már 6 százalékos kamatot kellett fizetniük. Most kétszeresére, 80 ezer forintra növekedett a kedvezményes — tehát évi 2 százalékos ka­matért igénybe vehető — társasházi köl­csön és csak ezen felül kell 6 százalék ka­matot fizetni. ÓT Mit jelent ez a kedvezmény megyénkben? Nagyon sokat. Az átlagot alapul véve 120 ezer forint kölcsön igénybevételénél a 30 éves törlesztési időt számítva 36 ezer forint megtakarítást. A havi törlesztéseknél pedig 100—100 forint csökkenést. A társasház-éoítkezés természetesen to­vábbra is megköveteli az előtakarékossagoi. azt, hogy a lakásépítésre fordítandó egyéni anyagi erő minél nagyobb legyen. Erre ösz­tönöz ez a rendelet is. Megyénkben 1967-ben 1161 laíkas építésé­hez 46 millió 600 ezer forint kölcsönt folyósí­tott az OTP .Tavaly talán éppen a hitelkonst­rukció változásának hatására csökkent az építési kedv. Ezt egyébként megérezték az elsősorban lakásépítéssel foglalkozó kisipari szövetkzeteknél, mert csökkent a megrende­lések száma. Salgótarjánban az úgynevezett József-platón eredetileg társasházakbpn, ta­valy 82 lakás átadását tervezték, amiből 28 készült el. Ennyire volt vásárló. Az OTP 865 lakásra 35 millió 115 ezer forint kölcsönt fo­lyósított, ezenkívül a saját értékesítéssel át­adott 59 lakásra 6 millió 396 ezer forintot, tehát lényegesen kevesebbet az előző évinél. Az idén erősödik a társasházépítési igény. Bár- a rendelet nemrég jelent meg, kedvező hatása csak később mérhető, mégis áprilisig 61 lakással többre igényeltek kölcsönt me­gyénkben. mint tavaly hasonló időszakban. Az OTP saját értékesítésre az idén Salgó­tarjánban 54, Szécsényben 42, Balassagyar­maton 39 lakást ígér társasházakban. Salgó­tarjánban eddig 50 lakásigénylővel tárgyaltak már, sőt 27 igény most kerül bizottság elé. Ezenkívül a Salgótarjáni Kohászati Üzemeik 12, és az Öblösüveggyár ugyanennyi lakásra folytat tárgyalásokat az OTP-vel Az üzemek lehetősége a fejlesztési alap terhére ugyan­csak nagyobb mint régebben, sőt a részese­dési alap terhére is nyújthatnak kedvez­ményt a dolgozók lakásépítkezéséhez. Társasház saját kezdeményezésre is épül­het. A kedvezmény igénybevételének alap- feltétele, hogy legalább 4 lakásos, kétszintes épület készüljön. Salgótarjánban a Sebaj- telepen 40 lakást, saját KISZ-akció kereté­ben kíván felépíteni dolgozói számára a Ter­vező és Lakásépítő Ktsz. Ide tervez egy 16—18 lakásos épületet saját dolgozói szá­mára az állami építőipar is. Bizonyára még más építkezők is lesznek, hiszen a hitelkonst­rukció változása az igények növekedésére en­ged következetetni. A lakásigények nagyok, maradéktalan ki­elégítéséhez még nagyon sok időre lesz szük­ség. Gyorsítani csak úgy lehet, ha az igénylők is hozzájárulnak előtakarékossággal, és bát­rabban élnek az állam biztosította lehetőség­Beszlerccbanyán rohamtempóban épültek a toronyházak Ma már szinte új városrészt alkotnak Koppány György felvétele '"^*:"**"SSSSSfSSSSSSSSSS/,J'S'ASSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSS/SS/SSSSSSSSSSSSSS'SsSSSSSS'SSSSS/SSSSSS/SSSSSSSS*. Már nem világvége... A salgótarjáni MÉH-telep leginkább fel­dúlt csatatérre emlékeztet. Gödör, földhalom, árok nehezíti a forgalmat a teherautók, ki­beforduló szekerek nem kis bosszúságára. — Igen, ezt nálunk úgy szokták mondani, hogy „a, növekedés nehézségei” — legyint rosszkedvűen Szilágyi József telepvezető. — Csakhogy ez a „növekedés” nagyon lasssan halad, s nem áll módunkban siettetni. Tulaj­donképpen arról van szó: ez a telep is, amely néhány éve, idekerülésekor, világvégének szá­mított, hovatovább belső kerület. Emiatt, de a mi munkánk könnyítésére is, kulturálódni kell. Túlnőttünk a manufaktúrás korszakon. Ezt bizonyítja évi 18—20 millió forintos for­galmunk. A telep meglehetősen rossz helyen fekszik, oda fut össze a talajvíz. Hogy az újonnan épí­tett raktárakat el ne öntse, vízáteresztőket építenek. Ezzel egyidejűleg készül a belső út­hálózat. Mintegy háromszáz méter hosszú, olyan széles útra van szükség, amin két gép­kocsi elhaladhat egymás mellett. Korszerű irodaházat, munkásszállást, ebédlőt, fürdő­öltözőt és feldolgozóműhelyt emeltek. Ezen­kívül fedett tér áll rendelkezésre, ahol a papírt, göngyöleget, és a különféle bálákat tárolják. Van már hídmérleg, és az udvart kibetonozták. Egyes helyeken még nemrégi­ben akkora volt a sár, hogy a gépkocsit lo­vasszekér húzta ki. Jelenleg II dolgozójuk jórésze a környék­ről jár be az ötnapos munkathétre. Utazá­sukról a vállalat gondoskodik. A telepvezető ismét, az építkezésre kanya­rodik vissza: — Megint csak idézek. A dal szerint min­denkinek van egy álma. Nekünk is: az ipar vágány. A Pest—Nógrád—Bács megyei MÉP Vállalat telepei közül eddig csak Kecskémé' dicsekedhet vele. Erősen reméltük, hogy rö­videsen mi is „vágányon” futunk. Ugyanis itt, a szomszédunkban gyárat kezdtek építe­ni. Az építkezés azonban lelassult, s ezzel — legalábbis egyelőre — füstbe mentek reir - nyeink. Ennek a jövendő gyárnak bekötő vá­gánya is lett volna, amit mi is használhat- nánk, mert pontosan itt fut majd a kerítés mellett. Még egy kis híd van hátra, amit ha megépítenek, keresztülhalad rajta a sín. Mon­dani sem kell, milyen óriási megtakarítást jelentene. Ma egy vagon vas rakodása 3—4 tonnás teherautókkal 4—5 fordulót jelent az állomáshoz. Akárhogy vesszük, majdnem teljes napi munka. Ha itt állna a vasúti ko­csi a kerítés mellett, markolóval másfél óra alatt végeznénk. Nem kellene éjjeli őrt tar­tanunk és a MÁV-nál levő rakodótérért sem kellene külön fizetni. Ily módon a csatlakozó költségei, két év alatt megtérülnének. De mi­kor lesz ebből valami? — komáromi — Szécsénvi fiatalok Csehszlovákiában A szécsényi Mezőgazdasági Technikum 21 tanulója és három tanára a napokban Csehszlovákiába utazott. A fiata­lok az ipolysági Mezőgazdasági Technikum baráti meghívá­sára utaztak szomszédainkhoz, hogy részt vegyenek a szlo­vákiai magyar tannyelvű mezőgazdasági iskolák kulturális, szakmai, néprajzi és sportvetélkedőjén. Szocialista brigádvezetők tanácskozása Év elején alakult a Nógrádi Szénbányák kisterenyei vegyes üzeme. Az üzem egyes részle­geinél már régóta dolgoznak szocialista brigádok és van több olyan, amely az idén ala­kult. Nemrég tartották az el­ső szocialista brigádvezetők tanácskozását a salgótarjáni Gyurtyánosban. A több mint 70 résztvevőt Prouza Tibor üzemvezető tájékoztatta az üzem fejlesztésével kapcsola­tos gondokról, a vezetés prob­lémáiról. Kérte a szocialista brigádok segítségét az üzem perc alatt elfogy; a fogyasz­tás időnként eléri a másod- percenkénti 15 tonnát! Csu­pán az első fokozat maximá­lis teljesítménye 172 000 000 lóerő; több, mint három­ra,illő átlagos gépkocsi össztel­jesítménye ez! Az ugyancsak öt J—2 haj­tómű kötegeléséből álló má­sodik fokozat 25 méter magas tervezettnél későbbi üzembe­helyezésével kapcsolatos el­maradás mielőbbi pótlására. A vita során az adósság pótlá­sának lehetőségeit latolgat­ták. Végül megígérték, hogy az első félév végéig pótolják a korábbi elmaradást, időará­nyosan teljesítik a tervet. Az igazsághoz tartozik, hogy az elmúlt egy hónap alatt a szo­cialista brigádtagok közül mintegy kétszázan vettek részt társadalmi munkában, amely­nek értéke meghaladja a 200 ezer forintot. A parkolópályára vezérlést, vagy ha kell a Hold felé in­dítást a 18 méter hosszú har­madik fokozat hajtóműve vég­zi, s adott esetben másodper­cenkénti 11,2 kilométeres se­bességre gyorsítja a vele ösz- szekapcsolt Apollo űrhajót. „Hangos újság” Drégely palánkon Érdekes kezdeményezés a drégelypalánkiaké. Minden második vasárnap félórás mű­sort adnak a hangosbemon­dón. A műsor összeállítására a községi tanács, a KISZ, az Üt- törőszövetség és az iskola képviselőjéből külön szerkesz­tőbizottság alakult. Már a szerkesztőbizottság összetétele is egyik biztosítéka a műsor változatosságának. Mit is tartalmaznak hát a vasárnapi „adások”? Tájékoz­tatják például a község lakó­it, a községfejlesztési alap fel- használásáról. a tanács mun­kájának egyes területeiről. Beszámolnak a termelőszövet­kezet eredményiről, a soron következő legfontosabb fel­adatokról. Szó lesz esetenként a községi tisztasági mozga­lomról, a közlekedés szabá­lyairól. Külön kulturális „ro­vatot” is szerkesztenek. Eb­ben a részben zenedarabok, versek hangzanak el, interjút készítenek a régi-régi népda­lokat ismerő és éneklő idő­sebb emberekkel. Végül sor kerül közvélemény-kutatásra is: véleményt kérnek a köz­ség lakóitól, ki, miről hallana legszívesebben vasárnapon­ként. A drégelypalánki „hangos újság” — vagy nevezzük in­kább helyi rádióállomásnak” — célja elsősorban az, hogy azok is tájékozódjanak a köz­ség életéről, akik gyűlésekre, rendezvényekre egyáltalán nem, vagy csak nagyon rit­kán járnak. Ezt szolgálja az .újság megjelenési ideje” is Akkor szólal meg a község hangosbemondója, amikor s nalánkiak szépen felöltözve •- község utcáin sétálnak, vág' egy kis üdítő beszéd-partyrí kiülnek a ház előtti kispadra <Sz.) NÓGRÁD i- 1969. május 22., csütörtök Mit tud a Saturn? A napokban indított Satum 5 hordozórakéta — az Apol­lo űrhajóval együtt — főbb mint 110 méter magas, start­súlya meghaladja a 2820 ton­nát. E roppant tömeg feleme­lését 3450 tonna tolóerejű mo­tor végzi. Ennek a fokozatnak 42 méter a magassága és mint­egy 2000 tonna petróleum­oxigén üzemanyagot tartal­maz. A hajtóművek fogyasz­tása oly nagy, hogy ez az üzemanyag alig 150 másod­és 470 tonna súlyú. Ebből 430 tonna a hajtóanyag (70 tonna hidrogén, 360 tonna oxigén, mindkettő cseppfolyós álla­potban). Míg az első fokozat 2,72 ki­lométeres másodpercenkénti sebességre gyorsítja és 67 ki­lométer magasba emeli a ra­kétát, addig a második foko­zat már 150 kilométer fölötti magasságban ég ki, s a raké­ta sebessége itt már 6800 mé­ter másodpercenként.

Next

/
Oldalképek
Tartalom