Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-20 / 114. szám
El !ci*SI ismernie m l^ng^el halärokat mm NSZK—ncilc Brandt félreérti Gomulka beszédét Szerdán már a Hold közelében Wladyslav Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt központi Bizottságának első titkára szombati varsói választási beszédének jelentős részében az európai biztonsággal és az NSZK kormányának politikájával foglalkozott, Megállapította, hogy a „Német Szövetségi Köztársaság következetesen megakadályoz az európai feszültség csökkentését célzó minden kezdeményezést.” Idézte Willy Brandt „Az európai békepolitika'’ című könyvének egy részletét. „A lengyel állam nyugati határai — irta könyvének idézett pészében Brandt — beletartoznak abba az ajánla- lunkba, hogy mindenkivel szemben lemondunk az erőszakról. A Lengyelországgal való jó viszony különösen fontos számunkra. Ez keleti politikánk próbaköve. A kibékülés Lengyelországgal erkölcsi és politikai kötelezettségünk. Ez nemcsak az erőszakról való lemondást jelenti, hanem azt a tudatot is, hogy a jövőt illetően a vita semmiféle csiráját sem hagyhatjuk meg”. — A valóságban arról van szó — folytatta Gomulka —, hogy az NSZK elismerje Lengyelország nyugati határait és ahogy Brandt úr írja, ne hagyja meg a vita semmiféle csíráját sem. Csupán a lengyel határok ilyen elismerése támaszthatja alá Brandt úrnak és az NSZK kormányának azokat az állításait, hogy ki akarnak bé- külni Lengyelországgal és a többi szocialista állammal. — Brandt úr állításai ellenére azonban a Német Szociáldemokrata Pártnak az európai határok elismerésére vonatkozó nürnbergi formulája a revansizmus potenciális veszélyét foglalja magában, amikor azt mondja, hogy a 1 xa tárok végleges megállapítása nyitott dolog, és az erre vonatkozó döntést a békekonferenciáig elhalasztják. * Willy Brandt külügyminiszter hétfőn sajtóértekezletet tartott. Kijelentette, hogy Gomulka hétvégi nyilatkozatát figyelemre méltónak tartja, a többi között azért is, mert — mint állította — Gomulka „lemondott polémiáról.” A bonni kormány 1966-ban közölte, hogy őszinte megbékélésre törekszik Lengyelországgal s elismeri Lengyelország jogát biztosított határokra. Az NSZK nem mondhat le egy békeszerződés megkötésére való Igényről, Semmi akadálya sincs azonban, hogy Bonn és Varsó a békeszerződés megkötése előtt is leüljön tárgyalni. Gomulka kijelentéseiből — állította Brandt — „évek óta először látható készség” az NSZK-val történő tárgyalásra. Ez a készség az NSZK részéről is fennáll. Lengyelországgal a kibékülés éppen olyan fontos, mint a Franciaországgal való kibékülés volt. „Nehézségek vannak, de nem szabad a tárgyalásokat előzetes feltételekhez kötni egyik részről sem” — mondotta. A bonni kormány — hangoztatta Brandt — felajánlja, hogy Lengyelországgal először az erőszakról való lemondás kérdéséről tárgyaljon. Ez a tárgyalás a határkérdést is magában foglalhatja. *Ez a tárgyalás alapul szolgálhatna a viszony normalizálására. Brandt hozzáfűzte, hogy ennél többet egyelőre nem mondhat, mert még nem ismeri Gomulka beszédének teljes szövegét. Brandt azt mondotta, hogy az európai biztonsági értekezlet összehívására irányuló finn javaslatot nagyon fontosnak tartja, s ezt a javaslatot is megvitatják a NATO- or,s zúgok konzultációin. Közölte, hogy néhány nap,múlva ismét előterjesztést tesz a kormánynak az atomsorom- pó-egyezmény kérdésében. Felhívás a vietnami nép mellett Stockholmban vasárnap befejeződött a vietnami békeértekezlet. Az értekezlet részvevői a következő felhívást intézték a világ népeihez és kormányaihoz: A párizsi négyes vietnami tárgyalások kezdete reményt ébresztett a vietnami probléma békés rendezésére. A Nixon-kormány azonban fokozza katonai akcióit és a bombázásokat Dél-Vietnam területén. Továbbra is megsérti a VDK '•* szuverenitását és biztonságát és irreális követelésekkel áll elő a párizsi tárgyalásokon. Ennek a helyzetnek véget kell vetni. A DNFF által a párizsi tárgyalásokon előterjesztett tízpontos javaslat világosan tükrözi a vietnami nép felelősségérzetét és jóakaratát. Ez a program megfelel a reális dél-vietnami helyzetnek, kifejezi Dél-Vietnam lakossága minden rétegének törekvéseit és nemzeti egységének érzését. A DNFF által kidolgozott fontos dokumentum pozitív kezdeményezés, amely arra irányul, hogy haladást érjenek el a párizsi megbeszéléseken, megvalósuljon az igazságos rendezés, amely véget vetne a vietnami háborúnak, s elősegítené a tartós béke kialakítását Indokínában és Délkelet- Azsiában. Felhívunk minden kormányt és minden népet, hogy támogassák a DNFF programját, s követejlék az Egyesült Államok kormányától, tegye meg az elengedhetetlen és szükséges lépéseket a vietnami béke helyreállítására. Teljes egészében és minden feltétel nélkül ki kell vonni Dél- Vietnamból az Egyesült Államok és szövetségesei csapatait, ezzel lehetőséget adva a dél-vietnami népnek arra, hogy minden külföldi beRve*,’-r*^ár- maga határozzon dolgaiban. (MTI) Román pártde'egáció Varsóban Wladyslaw Gomulkának, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának meghívására hétfőn reggel baráti látogatásra Varsóba érkezett Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, az államtanács elnöké. A küldöttség tagja Ion Gheorghe Maurer, a Román KP KB állandó elnökségének tagja, miniszterelnök és több vezető párt- és állami személyiség. A Ceausescu vezette román delegáció kétnapos varsói tartózkodásának ideje alatt tárgyalásokat folytat a lengyel vezetőkkel a két párt és állam kapcsolatairól, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. (MTI) Békenagygyűlés Terezinben Vasárnap a terezini nemzeti temetőben megtartották a hagyományos békenagygyűlést, amelyen ötvenezer ember tisztelgett a Terezinben elpusztult negyvenezer mártír emléke előtt, akiket 17 országból szállítottak ide a német fasiszták. A nagygyűlésen részt vett Ludvik Svoboda köztársasági elnök, Alexander Dubcek, a szövetségi gyűlés elnöke, Josef Smrkovsky, a népi gyűlés elnöke, Stanislav Razl cseh miniszterelnök, Cestmir Cisar, a Cseh Nemzeti Tanács elnöke, a prágai diplomáciai testület képviselői és külföldi antifasiszták. A nagygyűlésen Alexander Dubcek mondott beszedet Emlékeztetett arra, hogy milyen sorsot szánt a német fasizmus Csehszlovákia nemzeteinek. A CSKP és az állam vezetése mindent megtesz — jelentette ki Dubcek —, hogy normalizálja és fejlessze a szövetségesekhez, elsősorban a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatokat. A nagygyűlés végén az egybegyűltek határozatot fogadtak el, amelyben hangsúlyozzák, hogy a nemzetközi szolidaritás és a szocialista hazafiság szellemében hozzá akarnak járulni a nemzetek közötti barátság és együttműködés megerősítéséhez. Az Apollo—10 űrhajósai John Young, Thomas Stafford és Eugene gyasztották el indulás előtti ebédjüket. Képünkön a beszálláshoz már a Hold felé száguldanak Cérnán jóízűen fő- készülődnek. Azóta (Föly tatás az 1. oldalról) komp pilótája az űrkabin belsejéből. Magyarországi időszámítás szerint este háromnegyed kilenckor került sor az út eddigi legbonyolultabb manőverére, az űrkabin leválasztására és újbóli összekapcsolására a holdkomppal, amely addig még a hordozórakéta harmadik fokozatának belsejében volt. Young, az űrkabin pilótája kitűnően hajtotta végre a manővert, miközben Cérnán tv-közvetítést adott. A közvetítésen jól látszott, ahogy az űrkabin közeledett a holdkomphoz, míg végre pontosan elérte azt, és az űrhajó két része automatikusan összekapcsolódott. Hétfőn, magyar idő szerint hat órakor, 12 órával felbocsátása után az Apollo—10 űrhajó 107 000 kilométerre volt a Földtől. Az amerikai űrhajózási hivatal szakemberei annyira kielégítőnek találták a pályát, hogy úgy döntöttek: elmaradhat a magyar idő szerint hajnali öt órára beütemezett első pályamódosítás. A hajnali manőver elmaradása lehetővé tette, hogy amerikai idő szerint valamivel éjfél után (magyar idő szerint 6 óra 30 perckor) Stafford és társai hosszú pihenőt kapjanak. A hétfői nap műsorán szelepeit egy újabb televíziós közvetítés, amelyre az eredeti terv értelmében 21.04 órakor került sor. Az Apollo—10 utasai magyar idő szerint kedden hajnalban négy óra tájban kezdték meg újabb kilencórás pihenésüket. NÖGRÁD - 1969. május 20., kedd désének, hogy a kétarcú bonni diplomatának hamarosan fel kell hagynia moszkvai ügyködésével. (MTI) Híd a Föld és a Yenus között (Folytatás az 1. oldalon) Az Asazhi című japán lap azt írja, hogy a Venus—5 és a Venus—6 sikeres útja ismételten igazolta a szovjet technika magas színvonalát. A Patriot című indiai lap megállapítja: a sikeres szovjet kísérlet választ ad a bolygó saámos, eddig fel nem derített titkára. A Scinteia írja: a szovjet Venus-kísérlet a végrehajtott feladatok pontossága, a tudományos értesülések fontossága tekintetében a szovjet tudomány és technika újabb jelentős sikerét bizonyítja, még szélesebbre tárja a világmindenség titkainak kapuját az ember előtt. Wernher von Braun, a német származású amerikai rakéta-szakember, aki részt vett ae Apollo—10 felbocsátása alkalmából rendezett sajtóértekezleten, egy kérdésre válaszolva „rendkívül meggyőző teljesítménynek” nevezte a Venue—5 és Venus—6 szovjet bolygóközi űrállomások célba jutását. Von Braun, aki jelenleg az Alabama állambeli Huntshvilié űrkutatási központjának igazgatója és a Saturn-rakéták főtervezője, hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió világosan vezet az Egyesült Államokkal szemben a bolygókutatás területén. Ez a teljesítmény is azt mutatja, hogy semmiképpen sem nyugodhatunk habárainkon — mondotta az amerikai szakember. Az amerikai űrkutatás legközelebbi feladataival foglalkozva, von Braun kijelentette: „amennyiben az Apollo— 10 látja sikeres lesz, jó esélyeink lehetnek arra, hogy elsőnek lépjünk a Holdra.” Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad kizárni olyan műszaki hiba lehetőségét sem, amely hátráltathatja az amerikai űrprogram megvalósítását és megakadályozhatja az Apollo—11 július 16-ra tervezett felbocsátását. (MTI) Menekülttáborok Malaysiában Vádaskodik az új őrös ember Hétfőn a feszültség valamelyest csökkent Kuala Lum-« purban, a véres, faji zavargások után, amelyek hivatalos jelentések szerint 137, nem hivatalos becslések szerint legalább háromszáz halottat követeltek. A város különböző pontjain valóságos menekülttáborok jöttek létre. A három - ezer kínai a Merdeka stadionban gyűlt össze és osztályok i szervezett az élelmiszer szétosztására, és az őrség biztos tására. A gyerekeket — írja a lap — futószalagszerűen mossák, egy személy a locsolót irányítja rájuk, a másik szappanozza őket. Néhány száz méterrel távolabb ezer maláj menekült gyűlt össze egy előadóteremben, ók azor- ban letargikusak, fekszenek a földön, és a Vöröskereszt szerint tífuszjárvány fenyeget a rossz egészségügyi körülmények miatt. A közigazgatás feladatát a zavargások kitörése után megalakított nemzeti akciótanács látja el, amelynek élén Abdul Hazak miniszterelnök-helyettes áll. A nemzeti akciótanács Malaysia tizenegy nyugati államában elrendel ít helyi akciótanácsok létrehozását a béke és a rend helyre- állítására. Az ország új „erős embere” első sajtónyilatkozatában a kínai—maláj faji zavargásokért a kommunistákat igyekezett felelőssé tenni. Érvelése szerint a kommunistáknak áll érdekükben zűrzavart kelteni, amely úgymond, elősegíti céljaikat. Hétfőn reggel a malaysiai fővárosban erős rendőr- és katonai járőrök cirkáltak, a bankok kinyitottak és a forgalom újra megindult a rövid délelőtti kimenő alatt, araikor a hatóságok öt és fél órára feloldották a kijárási tilalmat, (MTI) t Tisztes külsejű úriember Mivel foglalkozik Lerner Moszkvában ? Ludwig Lerner, a moszkvai nyugatnémet nagykövetség harmadtitkára külsőre korrekt, 40 év körüli diplomata, s amint jólszituált hivatalnokhoz illik, halántékán a haj meglehetősen megfogyatkozott. Igaz, Lerner úr csupán harmadtitkári rangot visel, ez azonban kevéssé aggasztja őt, mivel szerény beosztása egyáltalán nem befolyásolja anyagi helyzetét. A Komszomolszkaja Pravda vasárnapi számában közli V. Glebov cikkét, amely leleplezi az előbb bemutatott Lerner úr kettős tevékenységét. A bonni diplomata két fizetést zsebel be. Az egyiket a moszkvai nagykövetségtől kapja, a másikat a BND (Bundesnachrichtendienst) nyugatnémet felderítő szolgálattól, amelynek főhadiszállása München környékén van. Az ügynökség munkatársai hivatásos mesterkémek, akik aktív felderítő tevékenységet folytatnak, gyakorlatilag a világ valamennyi országában. ahová diplomatáknak, újságíróknak, vállalkozóknak és egyszerűen turistáknak álcázva utaznak. A BNDi mindig rendkívül igényes feladatokkal bízta meg Lémért. Moszkvába érkezése előtt például Preoriában, a Dél-afrikai Köztársaság fővárosában. működött a nyugatnémet nagykövetségen. Ott is szerény beosztásban, a konzuli hivatal munkatársaként dolgozott. Eközben azonban igen komoly megbízatásokat teljesített. A Dél-afrikai Köztársaság ugyanis, akárcsak "Spanyolország, Portugália és .léhány latin-amerikai ország, rendkívül fontos szerepet tölt be az NSZK stratégiai terveiben. A világtól elszigetelt fajgyűlölő Dél-afrikai Köztársaságot az NSZK az új nyugatnémet fegyverfajták kísérleti telepeként használja fel. Titokban nyugatnémet tudósok nagy létszámú csoportja dolgozik itt állandóan. Könnyű elképzelni, hogy Nyugat-Németország milyen nagy súlyt helyez ennek a bizalmas tevékenységnek a leplezésére. Erre hivatottak a BND munkatársai, akik rendszerint nagykövetségi beosztottakként, vagy vállalkozókként utaznak oda néhány évre. Az a feladatuk, hogy szemmel tartsák a nyugatnémet tudósokat, ellenőrizzék kapcsolataikat. Lerner emellett még azzal is foglalkozott', hogy bensőséges viszonyt teremtsen a dél-afrikai kormány magas állású hivatalnokival, politikai és gazdasági információkat szerezzen tőlük. Ténykedését közönséges szóval kémkedésnek nevezik. Bizalmas információk gyűjtésével foglalkozik Lerner Moszkvában is, ahová 1965-ben érkezett. Amint a BND tapasztalt, minden hájjal megkent ügynökéhez illik, igyekszik a háttérben maradni. Valójában több nyugatnémet, diplomata felett rendelkezik, akik közül némelyiknek magasabb beosztása van, mint magának Ler- nernek. Ezek értesüléseiket nem a nagykövetnek adják át, hanem Lerner úrnak, akinek saját közvetlen összeköttetése van-Bonn-nal. Onnan kerülnek tovább az információk a BND központjába. Mint már utaltunk rá, kettős tevékenységéért Lerner kettős fizetést is kap. Ügy látszik azonban, hogy még ez sem elég neki. Nehéz volna másképp megmagyarázni különös szenvedélyét az antik bútorok és a kéziszöttes buharai szőnyegek iránt, amelyek összevásárlásával Moszkvában ugyancsak foglalkozik. Lemer nagyon jól tudja, milyen nagy a kereslet az NSZK-ban e cikkek iránt. Kettős fizetéséhez így próbál még egy kis mellékest szerezni. A Komszomolszkaja Pravda leleplező cikkének végén kifejezést ad avndk a meggyőző