Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-20 / 114. szám

Elérhető közeliedben a „mesterhármas ff Újabb erőpróbák előtt Fiatal üzem az Üvegipari Művek Pásztói Szerszám- és Készülékgyára, ifjú. bármilyen oldalról közelítjük meg. hiszen mindössze néhány éve áll fenn. Ifjú azért is, mert a dolgozók átlagos életkora a 30 évet nem sokkal haladja meg. S még valami: az ifjú jelző még hosszú ideig találó lesz az üzemre. Hogy ez érthető legyen, nem kell más magyarázat, mint két számot egymás mellé tenni. A dolgozók száma 206. az ipari tanulóké 57. amiből könnyű levonni, hogy még a lassú elöregedéstől sem kell félni. — Teljes létszámban ott volt a brigád az ünnepségen. Kitűnően éreztük magunkat. Gondok Az ünnepeket újra a hétköz­napok követik. A hétköznapo­kon pedig kemény munka jár­ja,'- örömök, sikerek és gondok, nehézségek váltogatják egy­mást. Nem i rejtette véka alá Farkas Antal, hogy náluk sem ismeretlen a bérfeszült­ség. A karbantartók prémium- rendszerének kidolgozása is az elvégzendő teladatok között, van. Szappan Gábor, a Tán­csics szocialista brigád tagja szántén a holnapokra gondol. Rövid idő alatt élénk eszme­csere keletkezett közöttük, amibe Juhász Elemér látha­tóan nem igazgatóként, csupán tekintélyére támaszkodva, hanem közvetlenül, munka­társként, egy alakuló közösség egyik tagjaként kapcsolódott be. A bérezés visszásságainak hullámai közül hamarosan az általános problémák, jelensé­gek széles vizeire eveztünk ki. Az új mechanizmustól a dif­ferenciált bérezésen keresztül az élpolgáriasodás veszélyéig sok minden szóba került. — örömök Az ösztönzők, a hajtómoto­rok jól működnek a gyárban. Az üzemi demokratizmus szé­lesedése — ha esetenként föl is üti a fejét a közöny — két­ségtelen. S ez a jó közérzet nélkülözhetetlen kelléke. A jó közérzet pedig lehetővé te­szi a nagyobb erőfeszítéseket, hogy képességeit mindenki maradéktalanul kiteljesíthes­se, ezzel hasznára lehessen sa­ját magának, az üzemnek, a társadalomnak. Ebben az évben ismét meg­hirdették a munkaversenyt a Szocialista munka gyára cím elnyeréséért. A hét szocialis­ta brigád vállalásait színes dossziék őrzik. Minden jel ar­ra mutat, a mesterhármas el­érhető közelségbe került. Kö­zös erővel, tisztességes mun­kával újra, a második után harmadszor is a főkapu fölé kerülhet a vörös csillag, ami­re büszkék lehetnek a Pász­tói Szerszám- és Készülékgyár dolgozói. Kiss Sándor Kölnifsüvcg Kubába Határjáráson Izzón tűz a Nap. Már a délelőtti napfény is tikkadttá teszi a községet. S mi lesz a déli órákban'! A szécsényi termelőszövetkezet iro­dája előtt kitárt ajtókkal áll a Volga gépko­csi. A gépkocsivezető is árnyékosabb helyet keresett a várakozás perceire. Ám nem soká­ig, mert érkezik a szövetkezet vezérkara, kez­dődik a határjárás. Sümegi János elnök, Bene József föagronómus és Török László növény- termesztési ágazatvezető agronórnus együtt in­dul útnak a szemlére. A gyümölcsösök érdekelnek bennünket a legjobban, mert döntenünk kell, hogyan is folytassuk ott a munkákat. De persze az egész határ, amerre járunk, mert úgyis megnézünk mindent — teszi hozzá tréfásan az elnök. A bencmrfalvi •résrr> ölvenholdas a há­roméves gyümölcsös. Háromfajta almát ter­mesztenek itt a szécsényiek. Egy sor Jona­than, egy sor Starking és egy sor Delicsesz és igy tovább. Néhány nappal ezelőtt még dús viragruhában pompáztak az életerős fák. A gépek nemrégiben szántották fel a sorközöket. A fák közét pedig vegyszerrel tisztítják meg a gyomtól. — Kísérleteztünk a leghatékonyabb adagú vegyszer beállítása érdekében — magyarázza Török László. — Nagyobbrészt Gramoxont al­kalmaztunk, s ennél a szervéi is maradtunk, de megpróbáltuk a Régiónét is. Közben az elnök és á föagronómus arról váll szót. gyürűshengerezsevek-e. vagy tárcsázza­nak a sorközökben. Végül megegyeznek, de ehhez még meglátogatjuk a másik gyümöl­csöst is, amely az előbbihez hasonlóan szépen, gondosan kezelt. Több alkalommal megállunk, hogy köze­lebbről is megtekintsük az őszi és tavaszi ka­lászosokat. a burgonyái és a kukoricát. A Pös- tényi úton az úgynevezett Pl-es táblán per­meteznek. helyesebben halad, a vegyszeres gyomirtás. — Ezen a táblán harminchatezres töszámot állítottunk be — jegyzi meg a föagronómus. — Most végezzük a Hungazinozását. A kuko­ricát nem szabad kapával érinteni. Itt minden géppel megy. Ekkora tőszám kissé szokatlan. Hitetlenke- dek. de előkerüli a mérőszalag és pillanatokon belül kiszámoljuk, minden rendben. — Csak eső kellene, lenne itt rekordtermés is — mondja az elnök. A felhőtlen ég alatt azonban bágyadtan haj­ladoznak a lenge szélben a növények. Esőt szomjúhoz a föld. A lankákon már térdig cr az őszi árpa. de dúsan kelt a tavaszi árpa is. A szécsényi vezetők kedvtelve szemlélik a ha­ragoszöld vetéseket. — Benne van a harminc mázsa — jegyzi meg az elnök. Egy-két kilométerrel arrébb a burgonyát vizsgálják. Asztallap simaságú a terület, gyo­mot nem látni sehol. Itt. már a vegyszer dol­gozik a kapa helyett. Röpke óráig tartott ez a gyors határszem­le. A vezetők már a kocsiban megvitatják, hol, mit kell tenni, hogy a lehető legjobb legyen a termés. A tanácskozás is percekig tart csupán. A jól összeszokott vezetők megegyeznek és mindenki végzi a maga munkáját. A föagro­nómus indul intézkedni, míg a képviselő-elnö­köt már várja a minisztériumi vendég. Az egyik nagykövet szeretné megtekinteni a gaz­daságot. Ezt beszélik meg. IV. A.) Mellette és cs,yenram>úan Miért csak a középmezőnyben? • • Üvegpalota Üj színfolttal gazdagítja a modern várossá formá­lódó Salgótarjánt az az üzletház, amelyet a Nóg- rád megyei Iparcikk- kis­kereskedelmi Vállalat épít fel a megyei tanács anya­gi és erkölcsi támogatá­sával az elkövetkezendő években. Az új létesítmény a je­lenlegi Centrum Áruház tőszomszédságában épülne fel és a szovjet hősi em­lékműi); terjedne. A lak­berendezési áruház — amely legnagyobbrészt üvegből készül — kiviteli tervét a vállalat már meg­rendelte a Lakótervnél. A terveket Magyar Géza Ybl-díjas készíti. A szer­ződés aláírására a napok­ban kerül sor. A kiviteli tervek átadását december 20-ra ígéri a Lakóterv. A tervekért 150—200 ezer forintot fizet majd a vál­lalat. A jelentős összegbe ke­rülő modern, a legvá­lasztékosabb igényt is ki­elégítő létesítményhez az idén a megyei tanács 3 miliőt ad, amelyet 2 mil­iő val megtold a vállalat ejlesztési alapjából. Az lobbi összeg azonban csak beruházásnak a fele. ért a vállalat saját esz­meinek további felhasz- ílása mellet számít a megyei tanács segítségére. A tervek szerint, ameny- i.v:'ben sikerül minden fel­éi élt megteremteni, a jö­vő év elején megkezdik az üvegpalota építését. Most csupa zöld lobogás a környék, a Repülőt innen nem látni, elfedik a zsunyi hegyek. A termelőszövetkezet irodája előtt állunk. Ahol most a kö­zös gazdaság gondját intézik, valamikor uraság lakott. Ügy nevezték a házát: kastély. Pe­dig nem az, közepes nagysá­gú falusi ház csupán. Akkor azonban kastély volt. Mekko­rák lehettek a többi házak! Azt is mondhatnám, ma sok­kal több nagyobb kastély van Zsunypusztán, mint ez a haj­dani ház. A zsunypusztai példa igénybe vehetik népművelési célokra. A műsorok tanulsá­gait kisebb-nagyobb körben vitatják meg. A jelentősebb TV-műsorokra a havi prog­ramban külön is felhívják a lakosság figyelmét. Továbbra is igénybe veszik a MOKÉP vándormozi-szolgálatát, ame­lyet a népművelési terv által kitűzött célok érdekében kí­vánnak hasznosítani. Diavetí­tő, magnetofon, rádió, lemez­játszó ugyancsak van Zsuny- pusztán. Jelenleg helyi mű­kedvelő irodalmi színpad és színjátszócsoport működik, de más csoportokat is várnak. * Zsunypxisztán az emberek tudják, hogy a klubkönyvtár saját érdeküket szolgálja. Most az épület környékériek rendezésére, parkosítási mun­kálataira kerítenek sort. A tsz vezetősége ehhez is megad minden segítséget. Nem mesz- sze a hajdani kastélynak ne­vezett épülettől néhány vén fa ágai hajladoznak, a friss szélben. A környék még ren­dezetlen, de nemsokára új park pompázik a falunak ezen a részén. Innen nem lát­ni a Repülőt, elfedik a zsunyi hegyek. Az emberek azonban, tsz-vezetők és tagok, sokkal messzebb látnak a Repülőnél. Túl latnakéi település hatá­rán, s új büszkeségük a biz­tosíték arra is, hogy a jövő­ben mind messzebbre tekint- íetnek. Tóth Elemér Szükség van rá A munkahelyi kollektí­vák, a dolgozók a legtöbb helyen érzik, hogy szük­ség van a korszerű mű­veltségre, a nagyobb szak­mai tudásra, a széles körű politikai tájékozódásra. Az Üvegipari Művek Pásztói Szerszám- és Készülékgyá­rának dolgozói közül kettő általános iskolába jár, hogy az alapképzettséget megszerezze, kilenc gim­náziumban, tíz technikum­ban tanul. A Marxizmus—Leninizmus esti egyetemen öt. a sza­kosítón egy, az esti közép­iskolába nyolc dolgozó folytatja tanulmányait. Ezenkívül a gazdaságpo­litikai tanfolyamon húsz. az időszerű kérdések tan­folyamán nyolcvan részt vevő van. Három napon keresztül ve­télkedtek: Hódmezővásárhe­lyien az ország legjobb állami gazdasági és termelőszövetke­zeti szarvasmarha-tenyésztő szakmunkásai. Minden megye lsét versenyzőt indított a leg­jobbak küzdelmében. Tőlünk Baksa Sándor, a saécsényi tangazdaság, Percze Istvánná (Petrovics Piroska) pedig a varsányi termelőszövetkezet színedben indult. A 38 ver­senyző közül Baksa a 9. lett, míg Perczéné a 13. Versenyzőink a középme­zőnyben végeztek, azonban tekintettel tradicionális szarvasmarha-tenyésztésünk­re, jobb helyezést is elérhet­tek volna. Ennek okait ne boncolgassuk, ám a verseny két legfontosabb tanulságát nem szabad megjegyzés nél­A verseny elődöntőjén el­sősorban az elméleti kérdések uralkodtak. A versenybírák arra voltak kíváncsiak, vajon a versenyzők mennyire isme­rik a szakma alapvető elmé­leti kérdéseit, érdeklődést ta­núsítanak-e a szarvasmarha­tenyésztés fejlesztésének új útjai, irányzatai iránt. A nóg­rádi versenyzők fogyatékossá­ga mindenekelőtt ezen a te­rületen ütköeött ki. S ez. ar­ra intheti a szakmunkáskép­zésben érdekelteket, hogy — a többi mellett, de velük szinte egyenrangúan — az el­méleti kérdések elsajátítására is az eddiginél nagyobb fi­gyelmet fordítsanak. A dön­tőben — ahol mi már nem voltunk érdekelitek — viszont már a gyakorlati feladatok magabiztos megoldását érté­kelték jobban a bírák. Itt is azonban elsősorban, a legkor­szerűbb gépi technológia is­meretét, késelését. A megye s zai'vas m a rh a-tenyés ztési színvonalát figyelembe véve — természetesen egy-ikét kivétel­től eltekintve — e tekintetben is számos tennivaló vár a gazdaságokra. A döntőbe jutott négy-négy versenyző mögötti lemaradás ennek ellenére viszonylagos. Viszont nem ringatózhatunk abban a tudatban, hogy akkor semmi hiba, hiszen mindenütt vannak elsők és középsőik! A hä ányo-sságok felszámolásától ez nem ment meg senkit, akit illet. Mert az igaz, hogy a he­lyezésekben tizedpontok dön­töttek, de a lemaradás így még fájóbb. S még valamit erről az or­szágos versenyről! A nógrádi illetékesek részéről a legtel­jesebb rész-vétlenség nyilvá­nult meg. Tudomásunk szerint mindenki kapott meghívói, aki a versenyben, a nógrád’ szakmunkásképzésben érde­kelt, a gazdaságok, tanács, szakmunkásképző iskola, tsz- szövetségek stb. A kiszeseken kívül azonban csak a Palóc­táj tsz-s«zövetség képviselte magát. Vajon miért? Ebben az érdektelenségben mintha s szakmunkás-képzés lebecsülé­se nyilvánulna meg. Pedig ez a kérdés elsőrendű mezőgaz­daságunk jövőbeni fejlődése szempontjából. Olyan gond. amelyet csak közös erővel le­het jól megoldani. Pádár Mi van mögötte? — Látta volna az, élüzem- avatö ünnepséget — mondta nevetve Juhász Elemér igazga­tó. Olyan volt, mint egy ifjú­sági nagygyűlés. Másodszor lett élüzem a Pásztói Szerszám- és Készü­lékgyár. Az ifjú üzem biz­tosan áll a lábán és máris olyan eredményeket tud. fel­mutatni, amely élt a „felnőtt" üzemeknek is becsületére vál­nának. A múlt évi munkájúiéért nemcsak az Élüzem címet, de a Szocialista munka gyára megtisztelő előnevet — vagy utónevet, (amely most már úgy követi az üzem elnevezé­sét. mint a művészek neve után, hogy Liszt-díjas, vagy M unkácsy- díjas) is kiérdemel­ték. Mi van a kettős munkasikei' mögött? Első látásra száraz számok, szűkszavú megállapí­tások, értékelések. Majdnem 16 százalékkal magasabb ter­melési értéket hoztak létre 6 százalékkal kisebb létszámmal, mint tervezték. A költségszint a tervezetthez viszonyítva csaknem 5 százalékkal csök­kent, a selejtveszteség pedig az előző évihez képest közel felére apadt. Az eredmények mögött érző, gondolkodó és munkálkodó emberek vannak. Ä formás borsózöld üveg­ipari csiszológépek mellett a modern, tágas csarnokban be­szélgettem el Nagy Sándor la­katossal, a Mező Imre szocia­lista brigád tagjával. Köze­lünkben, a satupad mellett, Bozó János és Szeberényi Lász­ló fiatal lakatosok dolgoztak. — Tavaly ötvenhat csiszoló­gépet készítettünk, ez erősen . feldobta” az üzemet — mond­ta.— Ezekre a formákra, ami­ket itt lát, kölnisüvegek gyár­tásához van szükség. Finom, precíz munkát kíván kialakí­tásuk. Már az elmúlt évben sokat szállítottunk belőlük Kubába, most is ezen dolgo­zunk. A félév végéig útnak indítjuk a megrendelt mennyi­ség hátralevő részét. Bízom abban, hogy becsületes, lelkiis­meretes munkával a jövőben is kivívjuk az elismerést. A mi brigádunk teljesíteni tudja vállalásait. Az üzemben jö és bizakodó a hangulat. Ha meg­valósul az indiai program, nem lesz okunk panaszra... Juhász Elemér igazgató így beszélt a várvavárt indiai programról: — Valószínűleg üvegipari kisgépeket és formákat, hűtő­szalagokat fogunk exportál­ni Indiába. Most zsűrizik a tervdokumentációt, az anyag- beszerzés kisebb részben meg kezdődött, és elkezdtük a szerződéskötéseket is. Sokat várunk ettől a megbízástól. Természetesen az egész üzem nyeresége nem csupán erre épül, hiszen termékeink na­gyobbik része a testvérüzemek­be kerül. Az indiain kívül még egy programunk van, ami je­lentős: a gázprogram. Mi ala­kítjuk át a legtöbb salgótar­jáni gyár kemencéjét föld- gáztüzelése. Egy üzem termelése sokszor azon áll vagy bukik, milyen alapos, körültekintő és gyors munkát végez a karbantartó brigád. A TMK Béke szocia­lista brigád vezetője, Farkas Antal elmondta, rendszeres karbantartással szeretnék el­érni, hogy váratlan gépromla- sok, gépállások ne fordulja­nak elő. Még kicsit távolabb, az esztergagépnél Boros Sán­dor és Kelemen Katalin esz­tergályos tanulók dolgoztak, mosolyogva idézte fel az ava­tóünnepséget. + Körülbelül kétszázan lak­nak itt, ezen a nagylóci ta­nácshoz tartozó külterületi te­lepülésen. A lakosság többsé­ge a helyi termelőszövetkezet tagja. A tsz-en kívül van még egy közös kezelésű vegyes- és italbolt, valamint egy ösz- szevont alsó tagozattal műkö­dő általános iskola. S amiről ugyancsak nem szabad elfe­ledkezni: 22 TV-készülék, 38 rádió, és számos újság hozza el ide a nagyvilág, az ország, a megye híreit. Csaknem min­den házban van mosógép, több helyen kávéfőző is talál­ható. S még valami: a műveltség, a művelődés iránti vágynak és cselekvésnek olyan példá­ja, amelyet Zsunypusztán a tsz mutat Nógrád valamennyi közös gazdaságának és tele­pülésének. A tény „mindösz- sze" annyi, hogy e kis telepü­lés kis termelőszövetkezete a saját erejéből egy, a helyi igényeket messzemenően ki­elégítő klubkönyvtárat hozott A régi dűlőnevek, között J van itt egy új is: Re­pülő. A második világháború­ban lezuhant oda egy felde- rítögép, erről nevezték el a helyet. (Szomorú újkori ha­gyományszületés !) létre mintegy 100 ezer forin­tos Itöltséggel, s jelentős tár­sadalmi munkával. A tsz meg­alakulásának huszadik évfor­dulója, a nagy társadalmi események félévszázados ju­bileuma nagy lendületet adott A terem függönyeit lengeti a beáramló szél, s bekúszik a kitárult ablakokon a zöld lo- bogás. Ugyanebben az épület­ben, egy-két ajtóval odébb székel a tsz-iroda. •Jelképnek is szép lehet: a kettőnek gótarjáni Kohászati Művek se­gítségével a TIT-előadásodat, amelyek egy részét önellátó- an, helyi előadók közreműkö­désével szervezik. A helyi pártszervezet TV-készülékét minden megszorítás nélkül e munkának, amely 1968-ban kezdődött. ★ Szerémy Béla, a zsunypusz- tai klubkönyvtár vezetője így emlékezik a múlt esztendő legfontosabb eseményeire: — Az uj művelődési terem építése kapcsán sok gond me­rült fel. Ezek megoldásában különösen sokat segítettek az asszonyok, akik például meg­varrták a függönyöket. Bőven kivette részét a munkából a KISZ-alapszervezet és a tsz vezetősége is. A helyiség be­rendezésében segített a köz­ségi tanács és a moziüzemi vállalat. A nagyterem, a szín­paddal összefüggő játékterem, a KISZ-klub, a könyvtár he­lyiségeinek építésével, illetve felújításával — amit a tsz sa­ját szakemberrel és anyaggal végzett —, Zsunypuszta a le­hető legideálisabb klubkönyv­tárral rendelkezik, amelyet most már csak ki kell hasz­nálnunk. A volt kastély tehát bővült. együtt kell lennie, együvé tartoznak. ★ — Itt majdnem mindenki tagja a termelőszövetkezet­nek, ezért határoztuk el, hogy mi építünk klubkönyvtárat magunknak — mondja Szét­esik László tsz-elnök. — Elsősorban azért, hogy mi is közeledjünk a város­hoz. Tavaly volt húszéves a tsz, úgy határoztunk a tag­sággal együtt, hogy méltó em­léket állítunk, klubkönyvtá­rat építünk. Most elmondhat­juk, hogy Zsunypuszta olyan művelődési intézménnyel ren­delkezik, amely ránkszabott, megfelel igényeinknek, s alap­jául szlgál termelőszövetkeze­ti tagságunk műveltségi szint­je, szakmai tudása emelésé­nek. * + Az idei népművelési ter­vekről Szerémy Béla tájékoz­tat. E szerint a régebbi gya- koríaxnaK megfelelően to­vábbra is megrendezik a Sál-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom