Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-16 / 111. szám
Osztrák kommunisták állásfoglalása Nixon nyolc pontja idónyerési kísérlet Lényegében semmi újat sem mondott az elnök ü.l Nixon elnök „kölcsönös ellenőrzött visszavonulást” javasol a vietnami háborúban. Az elnök szerda esti rádió- és televízió-beszéd ében azt mondotta, hogy az Egyesült Államok a párizsi tárgyalásokon javasolni fogja „a nem dél-vietnami csapatok kölcsönös kivonását Dél-Vietnamból” és annak biztosítását, hogy „Dél-Vietnam népe szabadon dönthessen”, „Azt hiszem a béke hosszútávú érdekei megkívánják, hogy legalább ehhez ragaszkodjunk, viszont a reális helyzet azt követeli, hogy ne kívánjunk ennél többet” — mondotta az elnök. Nixon megismételte; nem lehet szó az amerikai csapatok egyoldalú kivonásáról, vagy olyan feltételek elfogadásáról Párizsban, amelyek „álcázott vereséget” jelentenének a2 Egyesült Államok szempontjából. Ugyanakkor az USA nem számít arra, hogy „tisztán katonai megoldást érjen el a harcmezón.” Az elnök által előterjesztett javaslatok a következők: Minden nem dél-vietnami erőnek meg kell kezdenie a kivonulást Déü-Vietnamból, amint az erről szóló megállapodás létrejön; íST Tizenkét hónapos tdőszak- ■ Ab| ban, előre meghatározott fokozatok szerint Dél-Vietnamból ki kell vonni az amerikai és sző- •\ etséges, valamint más nem dél- vietnami fegyveres erők nagyobbik részét. A tizenkét hónapos időszak elteltével a visszamaradó amerikai és más nem dél-vietnami erők kijelölt támaszpontokra vonulnak vissza és nem bocsátkoznak hadműveletekbe; a visszamaradó amerikai és 1^»| velük szövetséges erők akkor fejezik be a kivonulást az országból. amikor a visszamaradó észak-vietnami erőket is kivonják és azok visszatérnek Eézak-Vietnamba \jT] Mindkét m síimára elfo- gadható nemzetközi ellenőrzi testületet kel! létrehozni, amely ellenőrzi a kivonást és minden más olyan kérdést, amiben a két lé! előzetesen megállapodott; |*t I Ez a nemzetközi testület a !**"[ két lél megállapodása alapján, meghatározott időben kezdi meg működését és közreműködik ellenőrzött tűzszünetek létrehozásában ; R | A nemzetközi testület mü- 1^ ' ködöse után a legrövidebb időn belül kölcsönös megállapodás alapján választásokat kell tartani, s ezeket szintén ellenőrzi a nemzetközi testület; 17 I i1'8 keM állapodni a ha- I* * I diíoglyok mielőbbi szaba- uonbocsátásáról, mindkét oldalon; O ] Minden érdekelt télnek meg kel] egyeznie arről, hogy liszteletben tartja a Vietnamra és Kambodzsára vonatkozó 1954. évi es a Laoszra vonatkozó 1962. éivi genfi megállapodásokat Nixon azt mondotta, hogy megítélése szerint a javaslat reális és minden érdekelt fél érdekét figyelembe veszi. „Ez a javaslat megfelelhet a másik fél által előterjesztett kü- 1 öböző terveknek” — jelentette ki az elnök, hangoztatva, hogy a dél-vietnami kormánynyal együtt kész minden más iavaslat érdemi megvitatására is, így a felszabadítási front 10 pontos tervének megvitatására. Feltételként hozzáfűzte azonban, hogy ezeknek ..összhangba kell lenniök az általam előterjesztett néhány alapelvvel.” „Üdvözöljük azt a tényt, hogy a lront előterjesztette első átfogó programját, bár nem értünk egyet annak néhány pontjával” — mondotta az elnök. „Továbbra is tanulmányozzuk azt. de nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy közvetlenül a javaslat előterjesztése után az ellenség támadásainak száma megnövekedett, és emelkedett az amerikai veszteségek száma is”. „Ha az ellenség békét akar az Egyesült Államokkal, nem ilyen módon kell eljárnia. Ezt teljes világossággal le kell szögeznem” — mondotta. „Teljes határozottsággal mondhatom; harcoló katonáink nem fognak kimerülni, delegátusaink nem fáradnak bele a vitába és szövetségeseinket nem hagyjuk cserben” — hangoztatta Nixon. Külön aláhúzta, hogy „a rugalmasságot nem lehet összekeverni a gyengeséggel és az ésszerűséget az elszántság hiányával”. „Teljes világossággal ki kell jelentenem, hogy amennyiben tovább folytatódik az értelmetlen szenvedés, akkor ez befolyásolni fogja további döntéseinket” — mondotta. Nixon szerint a kölcsönös kivonulás a feltétele annak, hogy Dél-Vietnam népe szabadon dönthessen sorsáról, és ezért tette meg javaslatát. Azt mondotta, hogy az Egyesült Államok kész elfogadni a délvietnami nép döntését a jövőről, bármi legyen is az, de biztosítani akarja, hogy az amerikai katonák harca ne maradjon értelmetlen. A „kölcsönös” kivonással kapcsolatban Nixon azt hangoztatta, hogy „az észak-vietnami csapatoknak Dél-Vietnamból, Laoszból és Kambodzsából vissza kell vonulniok Észak-Vietnamba”. „Azért vittük be Kambodzsát és Laoszt is, mert biztosítani akarjuk, hogy ezek az országok ne lehessenek a háború megújulására szolgáló támaszpontok” — mondptta. „Ha Észak-Vietnam továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy nincsenek csapatai Dél-Viet- namban, nem fogjuk ezt vitatni, feltéve, ha ezek a csapatok valóban nem lesznek ott, és megfelelő biztosítékokat kapunk arra, hogy nem tér nek vissza.” Nixon szerint a dél-vietnami kormány lépéseket tett a poli tikai rendezés érdekében, s a rendezésben minden politikai csoport részt vehet, ha le mond a fegyveres erő alkalmazásáról. Az elnök szerint a létrejövő megállapodást vala milyen formában garantálni, s a garanciáknak „minden nagyobb dél-vietnami csoport érdekeit biztosítamok keli.” TASZSZ~vélemény Nixon nyilatkozatáról Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke szerdai televíziós nyilatkozatában beismerte, hogy a vietnami háború az amerikai kormány legsúlyosabb problémája, és az amerikai nép sürgeti ennek a háborúnak a befejezését. Közölte, hogy Vietnamban jelenleg több mint félmillió amerikai katona állomásozik és eddig összesen 35 000 amerikai esett ott el. Az elnök a továbbiakban lényegében az agresszió igazolására szorítkozott. Megpróbált egyenlőségjelet tenni az agresszor és áldozata között, és megkísérelte, hogy elutasítsa az amerikai csapatok feltétel nélküli kivonásét. Nixon, miközben nyilatkozatát valamiféle „új kezdeményezésnek” próbálta feltüntetni, kijelentette. hogy az Egyesült Államok kész a VDK vagy a DNFF bármilyen programjának . megvitatására, de csak abban az esetben, ha azt összhangba . hozzák az Egyesült Államok álláspontjával. Ez az álláspont pedig valójában azt célozza, hogy megerősítsék a saigoni rendszert, újjászervezzék és felkészítsék a dél-vietnami hadsereget arra, hogy idővel elfoglalhassa azokat a frontállásokat, ahol jelenleg az amerikaiak tartózkodnak. Kis Csaba jelenti: Nixon elnök nagy apparátussal beharangozott vietnami javaslatai, az első kommentárok szerint nem tartalmaznak érdemben új elemeket. „Régi tartalom, új csomagolásban — ilyen és ehhez hasonló véleményeket idézték a tv- és rádió-kommentárok. A Fehér Ház által több-kevesebb hivatalossággal sugalmazott megállapítások szerint azonban a beszéd „rugalmasabb az eddigi amerikai állásfoglalásoknál” és „nüanszait kell figyelembe venni”. Ilyen nüanszként említik, hogy „Nixon nem ragaszkodik annak beismeréséhez, hogy észak-vietnami csapatok vannak délen” és „elvben nyitva hagyta az ajtót az egyoldalú kivonás megkezdése előtt is” azzal a kikötéssel, hogy a dél-vietnami hadsereg közben megerősödik. Ugyanakkor az első visszhang, a hivatalos tagadás ellenére sem hagyta figyelmen kívül, hogy a beszéd fenyegető elemeket is tartalmaz: egyes hírek szerint a katonai vezetés viszonylag szabad kezet akar magának biztosítani, hogy megfelelő „visszacsapást” hajthasson végre egy offenzíva esetén. A beszéd lényegesebb eleme az, hogy Nixon, nyolcpontos javaslata ellenére, ragaszkodik a „kölcsönös” kivonás sokszor visszautasított követeléséhez. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok továbbra is a másik féltől vár kezdeményező lépéseket és nem hajlandó a béke érdekében maga kezdeményezni. Kormánykörökben, mint korábban is, azt mondják, hogy a párizsi tárgyalásokon van remény az előrehaladásra és a nyolcpontos javaslat előterjesztése ezt a célt szolgálja. Bár Washingtonban is tisztában vannak azzal, hogy a Nixon-féle terv nem elfogadható megoldás, egyes nem hivatalos nyilatkozatok szerint „bíznak abban, • hogy a másik fél nem fogja teljes egészében visszautasítani azt”. Az első kommentárok kivétel nélkül utalnak arra. hogy Nixon javaslatai számára „egységes támogatást” kért az amerikai néptől. Ez arra utal, hogy a beszéd lényege újabb időnyerési kísérlet, törekvés arra, hogy az elnök elejét vegye a háborúellenes mozgalom felújulásának az Egyesült Államokban. (MTI) Jóváhagyták a moszkvai tanácskozás dokumentumát Az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottsága e- hetí ülésén négy tagját; Franz Muhrit, Erwin Scharfot, Franz Westet és WíiUi Gaásch-t választotta meg a párt küldötteinek a kommunista- és munkáspártok júniusi moszkvai konferenciájára. Beható vitát folytattak a tanácskozás fő dokumentumáról és a kommunista világ- mozgalom más kérdéseiről. A KB — 46 szavazattal 25 ellenében — úgy döntött: jóváhagyja a dokumentumot A KB bizottságot választott, amely tagjainak javaslatai alapján formába önti ae OKP kiegészítéseit a dokumentumhoz. Az ülésen határozatban foglaltak állást a csehszlovákiai. helyzetről, valamint a Kína és a Szovjetunió közötti határkonfliktussal kapcsolatban. A Csehszlovákiával kapcsolatos határozat a többi között hangsúlyozza: „Az OKP támogatja Gustáv Husák határozott kijelentését arról, hogy a CSKP tovább folytatja a január utáni politikát, s a belső helyzet konszolidálásával párhuzamosan a szövetségesekhez fűződő feszült kapcsolatok pozitív alakítására is törekszik.” Csak a hidegháború és az antikommundemus erői lehetnek érdekeltek abban, hogy északi szomszéduknál tovább tartson a válságos helyzet. E válság lehető gyors és pozitív megoldása Ausztriának, az európai békés fejlődésnek is érdeke. A határozat a továbbiakban megállapítja: ,,az OKP szembefordul az egyoldalú, a tényeknek ellentmondó, a nacionalizmus és a szovjetellenesség szítását célzó kampánnyal, amely (Csehszlovákia vonatkozásában) Auitsztriában folyik. Ez a nyugat-németországi reakciós erők által ösztönzött kampány valójában a csehszlovákiai demokratizálás ellen irányul.” A szovjet—kínad viszállyá! kapcsolatos egyhangúlag elfogadott határozat a többi között rámutat: ,A szocialista országok és a kommunista pártok közötti nézeteltérések az egyes országok különböző helyzetéből és fejlettségéből eredően aligha elkerülhetők, s tapasztalatok szerint a véleménykülönbségek nemcsak részletkérdésekre terjednek ki, hanem politikai és ideológiád alapelveket is énintenek”. A határozat hangoztatja, hogy minden pártnak joga van saját felfogásának kialakításához, de a véleménykülönséget a problémák nyílt megvitatásával kell áthidalni. „Az OKF ezt a módszert ajánlja a kommunista vil á gm o z gal ora ban kiéleződött nézetkülönbségeinek megoldásához, s úgy véli. a proletár nemzetköziség, a szükséges szolidaritás kötelezi a kommunista pártokat és a szocialista országokat, hogy ezt az utat járják”. (MTI1 Fisher furcsa vétója Fisher amerikai megbízott a genfi leszerelési értekezlet csütörtöki ülésén elutasította a Szovjetunió javaslatát a tengerfenék teljes demilitari- zálására. Felszólalásában az amerikai delegátus arra hivatkozott, hogy az indítvány állítólag kivihetetlen. Azt hangoztatta, hogy a tengerfenék fegyvermentesítése megakadályozná a tengeralattjárók el hárítására tervezett előrejelző rendszerek megteremtését. Még mindig nincs Figsr© A Figaro újságírói, akik va sámap óta sztrájkolnak, sztrájk folytatása mellett dön töttek. A szerkesztőség és laptulajdonosok között 19 éve fennálló szerződés szerdán éj félkor lejárt. Ezért a lap 40 újságírója megszállta a szerkesztőség helyiségeit, nehogy a tulajdonosok más újság írók igénybevételével megkíséreljék a lap megjelentetését. A Figaro válsága súlyos jogi ellentmondást vet fel. lap ugyanis egy tőkés vállalat birtokában van, amelynek fő részvényese Jean Prouvost és a cukargyáros Fernand Béguin. Ugyanez a vállalat a tulajdonosa több más lapnak, közöttük a Paris Match-nak is. A tulajdonosok, elsősorban tulajdonosi jogukra hivatkozva akarják kézbe venni a lap irányítását. A Figaro problémájával legújabban a parlament tájékoztatási bizottsága és kormány, sőt maga Couve de Murville miniszterelnök is foglalkozott. A vezető köröket ugyanis nyugtalanítja az, hogy a legnagyobb példányszámú francia jobboldali reggeli napilap, amely rendszeresen támogatta a gauellista kormány politikáját, az elnökválasztási kampány kellős közepén nem jelenik meg. (MTI) tilalmai a vegyi* és baktériumfegyverek ellen Pompidou — Poher EGY POLITIKA KÉT ARCULATA Az FKP Politikai Bizottsága közleményében, amelyet a Humamité csütörtöki száma hozott nyilvánosságra rámutat, hogy a nagy-burzsoázia meg akarja fosztani a népet az április 27—i népszavazáson a „nem” szavazatokkal aratott győzelme gyümölcseitől. Az új köztársasági elnök megválasztáséval a tőke előjogainak birtokosai oly módon akarják elérni a saját hasznukat szolgáló politika folytatását, hogy NÚGRAD — 1969. május 16., péntek ezt a politikát két arculatban mutatják be. Egyrészt Pom- pidouval, aki számukra már bebizonyította alkalmasságéta Rotschild-bank vezetésével és hat éven át, mint miniszter- elnök. Másrészt Poher rail, aki maga is kitűnt reakciós szociálpolitikájával, a demokrácia korlátozásával és a nem egyházi állami közoktatás elleni támadásaival, azoknak a kormányoknak a támogatásával, amelyek 1947 és 1958 között előkészítették a talajt a gaulleizmus számára. Poher és Pompidou egyaránt a nagy tőkés társaságok további uralmának fenntartását ígérik az egész nemzet élete felett. Ebben a helyzetben Gaston Defterre jelölése, amely megosztotta a baloldalt, a reakciós jelöltek malmára hajtja a vizet. Ily módon hangzik ae FKP Politikai Bizottságának közleménye — egyetlen módja van megakadályozná a gaulleizmus kitol- dozását-foldozósát és visszatérését a múlt kombinációihoz, ha a demokraták és a dolgozók az egyetlen hasznos módon adják le szavazatukat — Jacques Duclosra szavaznak. (MTI) Csütörtökön Moszkvában, a Szovjet Tudományos Akadémia és a Békebizottság sajtó- értekezletet rendezett, amelyen hazai és külföldi újságírók előtt ismertették Nobel- és Le- nin-díjas szovjet tudósok csoportjának a világ tudósaihoz intézett felhívását. A szovjet tudósok hangsúlyozzák: száműzni kell a társadalom életéből a vegyi- és baktériumfegyvereket. Felszólítják a világ tudósait: leplezzék le azt a veszélyt, amelybe a vegyi és baktériumfegyver alkalmazása sodorhatja az emberiséget, és küzdjenek azért, hogy az ENSZ fogadjon el határozatot e fegyverek kutatásának, gyártásának, felhalmozásának és alkalmazásának eltiltásáról, (MTI) Alaptalan Israeli hiresstelisek Csendes város volt Jeruzsálem Az arab ellenállási szervezetek felhívást intéztek az Izrael által megszállt területek arab lakosságához, hogy sztrájkokkal és tüntetésekkel juttassa kifejezésre tiltakozását Izrael állam megalapításának 21. évfordulóján. Május 14-én, Izrael ünnepén a megszállt városokban: Jeruzsálem arab részében, Nablus- ban, Ramallahban és Tul- karmban teljesen vagy részben zárva maradtak az üzletek, üresen tátongtak az iskolák. Nagyszabású incidensekre nem került sor — feltehetően azért, mert az izraeli hatóságok azonnali megtorló intézkedéseket helyeztek kilátásba. Az izraeli ünnepre készenlétbe helyezték a libanoni biztonsági erőket. A hatóságok attól tartottak, hogy a Palesztinái menekültek nagyszabású tüntető megmozdulásokat kezdenek, s ez csak növelni fogja a zavargások nyomán kialakult belpolitikai válságot. Ezzel egyidejűleg a libanoni hadsereg nyilatkozatot tett közzé, amelyben cáfolja azokat a híreszeléseket, amelyek szerint izraeli és libanoni megbízottak a fegyverszüneti vonalon találkoztak és megbeszéléseket folytattak. Hasonlóan a libanoni közleményhez, a jordániai hadsereg is cáfolta, hogy izraeliek és jordániaiak között „tájékozódó jellegű” találkozókra került sor. Mind Bejrutban, mind pedig Ammanban leszögezték, hogy a közvetlen megbeszélésekről szóló hírek teljesen alaptalanok, és Izrael célzatosan terjeszt ilyen értesüléseket. (MTI) Szigorú biztonsági intézkedések Saigonban Csütörtökön reggel húsz akna robbant a Mekong-folyó deltavidékén elhelyezkedő Hong Ngu városában. Tizenhárom ember meghalt, 31 pedig megsebesült, — közölte egy saigoni katonai szóvivő. A DNFF fegyveres erői egyébként a csütörtökre virradó éjjel összesen húsz katonai célpont ellen intéztek támadást. Közülük a legsúlyosabb Hong Ngu városát érte. Rogers külügyminiszter csütörtökön reggel az amerikai nagykövetség tagjaival folytatott tárgyalásaival kezdte meg dél-vietnami programját. Rogers dél-vietnami látogatása id,ejére szigorú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe. A DNFF fegyveres erői jelenlegi offerzívájuk során eddig az amerikaiak és szövetségeseik 220 támaszpontja és célpontja ellen intéztek támadást — jelentette be a DNFF hírügynöksége. (MTI) Irak nem hátrál meg Bonn elől Abdel-Karim Seikhali iraki külügyminiszter a „Német Demokratikus Rádiónak” adott nyilatkozatában kijelentette: a Német Demokratikus Köztársaság elismerése Irak antiim- perialista forradalmi politikájának gyakorlati megnyilvánulása volt. A miniszter nagyra értékelte az NDK bátor és határozott állásfoglalását mindazokban a kérdésekben, amelyek döntő fontosságúak az arab nemzet szempontjából. Seikhali megjegyezte: az iraki kormány, amikor az NDK elismeréséről döntött, tudta, hogy lépését Bonn barátságtalan aktusként értékeli. Hozzáfűzte, hogy az NSZK-nak ez a magatartása nem befolyásolja Irakat. (MTI)
