Nógrád, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-16 / 111. szám
VILÁG proletárjai, fgyesuljeteki NÓGRÁD . AZ;.MSZMO NOGR'ÁD MEGYEI BÍZOTT SÁGA ES A MEGY EI TANÁCS LAPJA XXV EVE.. 111. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1969. MÁJUS 16.. PÉNTEK ^Mozgékonyságát megőrizte a helyiipar Ä termelékenység nevelése érdekében Tegnap a megyei tanács ipari osztályának felügyelete alá tartozó vállalatok, gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetői folytattak eszmecserét az új mechanizmus első esztendejéről, valamint az idei év első negyedévi tapasztalatairól. Gombár János a megyei tanács ipari osztályának vezetője hangsúlyozta: a tanácsi vállalatok múlt évben elért eredményei tartósnak bizonyulnak. Továbbra is megőrizték mozgékonyságukat, igyekeztek a piaci igényekhez és adottságokhoz igazodva termelni és kihasználni az értékesítésnél mutatkozó lehetőségeket. A fejlődés az elmúlt év második félévében gyorsult meg és tovább fokozódott az első negyedévben. A nyereségterv időarányos részét 34,1 százalékkal teljesítették túl, kedvezően alakult a gyártmánystruktúra, növekszik a munkaigényes termékek száma, bútor- és textilipar jelentős mértékben növeli az idén a belkereskedelemnek átadott fogyasztási cikkek mennyiségét. A tanácsi helyiipar termelését az elmúlt esztendőben is az erőteljes fejlődés jellemezte. Ez erre az esztendőre is megmaradt. A foglalkoztatottság növelése nem haladta meg a termelés növekedését. A termelékenység alakulása azonban több problémát vet fel, amelyeknek megoldása megfontolt, alapos intézkedéseket kíván a gazdasági vezetőktől. A második ötéves tervben a termelékenység részaránya a termelés növelésében igen változó képet mutat. A mélypont 1967-ben következett be, amikor a termelésnek csak 15 százalékát érték el a termelékenység növelésével. A múlt év végére már elérte a 31 százalékot, 1969 első negyedévében pedig 58 százalékra növekedett. Az osztály véleménye szerint a termelékenység további emelésére meg van a lehetőség. Azzal indokolták megállapításukat, hogy az élő munkával való gazdálkodás még nem központi kérdés, az új mechanizmusban a piackutatás, az árkialakítás, az önköltség, a nyereségérdekeltség elterelte a vezetők figyelmét e fontos kérdésről. A jelenlegi anyagi érdekeltségi rendszer sem ösztönöz mindig a termelékenység növelésére. E tekintetben visszafogta a kezét a vállalatok vezetőinek az átlagbérgazdálkodás. Emellett az új technológiák bevezetését nem követték a normakiigazítások. Ennek következtében a munkások keresete jobban növekedett, mint a termelékenység. Mivel ez több ellentmondást rejt magában, feloldásuk a vállalatok vezetőire hárul. E probléma kapcsán szóba került még a munkások és alkalmazottak számarányának alakulása. Végül a külkereskedelmi értékesítésnél jelentkező visszaesés okairól, a lakossági javító-szolgáltató tevékenységről esett szó. A vitában Vdss Miklós, a Nógrád megyei Fémipari Vállalat főmérnöke elmondta, hogy új telephelyükön először a gyártásfejlesztést oldják meg, utána a gyártmány- fejlesztésre fordítanak nagy gondot. Fő feladatuknak a piacok megtartását tekintik. A termelékenység növelésére kényszeríti őket a munkaerő- helyzet is. Nyúl Gyula, a Nógrád megyei Textilipari Vállalat főmérnöke bejelentette, hogy piaci igényekre termeltek, az általuk felajánlott 220 ruhafazonból 99-et elfogadtak. Kálmán Józsefné, ugyanennek a vállalatnak az igazgatója a piaci kapcsolatok bővítéséről, a csökkentett munkidő bevezetésére tett intézkedésekről szólt. Hizsnyai Sándor, a Nógrád megyei Vegyesipari Vállalat igazgatója kijelentette, hogy a lakosság javító-szolgáltató tevékenységét saját erőből képtelenek megoldani. Géczi Pál, a Nóg- rád megyei Nyomdaipari Vállalat főkönyvelője közölte, hogy a termelékenységet kisgépek beállításával kívánják növelni. Lovász Béla, a HVDSZ megyebizottságának titkára a bérgazdálkodásban bekövetkezett eredményes fejlődésről és a munkavédelem további javításának szükségességéről beszélt. Illés Miklós, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese tolmácsolta a végrehajtó bizottság elismerését az elmúlt évi jó munkáért, majd felhívta a figyelmet, hogy a vállalatok vezetői nagyon gondolják meg, mire költik az igen szűkre szabott fejlesztési alapot. Kenderesi Géza, a Patyolat igazgatója elmondta, hogy az új rendelkezések eleve lehetetlenné teszik a vállalat nyereséges termelését. A vitában felvetett kérdésekre Gombár János válaszolt. Gustáv Husák Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására, csütörtökön né- hánynapos baráti látogatásra Budapestre érkezett Gustáv Husák, a Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Erdélyi Károly, as MSZMP KB tagja. Képünkön: Gustáv Husák, Kádár János társaságában a Ferihegyi repülőtéren Potsdam művészettörténeti emlékeiről Balassagyarmaton és Salgótarjánban Neves vendég, dr. Hannalohre Lehmann, a Német Demokratikus Köztársaság Történelemtudományi Intézetének íömunkatársa, a helytörténeti munkaközösség vezetője, Potsdam Építészeti Főbizottságának művészeti elnöke, s a város kerületi képviselője látogat megyénkbe a megyei József Attila művelődési központ meghívására. Vendégünk, dr. Tóth Ede egyetemi docens kíséretében — aki a tolmács szerepét is ellátja —, május 18-án Balassagyarmaton a megye helytörténeti munkaközösségének havi továbbképzésén vesz részt, ahol diafilmekkel illusztrált előadást tart Potsdam, a hajdani porosz királyi székhely művészettörténeti emlékeiről. Május 21-én délután pedig Salgótarjánban, a megyei művelődési központ ifjúsági klubjában tart előadást. Dr. Hannalohre Lehmann egyébként részt vesz a visegrádi országos helytörténeti tanácskozáson is. Mizserfai bányászújítók Az elmúlt három hónap alatt eredményesen tevékenykedtek a mizserfai bányász újítók. A benyújtott 50 javaslat közül az egyszemélyi elbíráló csak hatot utasított el. Harminckét javaslatot elfogadtak megvalósításra, 12 pedig kísérletezésre került. Negyed év alatt hat jelentősebb újításra készült kalkulációs számítás, mely szerint a várható éves megtakarítás megközelíti a 350 ezer forintot. Az újítóknak csaknem 8000 forintot fizettek ki ebben az időszakban. Bányászzene- és énekkarok találkozója A DUNÁNTÚLI KŐOLAJIPARI GÉPGYÁR ERKEL FERENC VEGYESKAR 1948ban kezdte működését, 15 kórus taggal. Rövidesen 60 főre emelkedett a létszám és ae együttes mint férfikórus Lepett fel. 1949-ben vegyeskar- rá alakultak át. Rádiós szereplésük mellett több országos és helyi találkozón vettek részit, ahol kiemelkedő sikereket arattak. 1955-ben megkapták a Szocialista kultúráért kitüntetést. Az 1966-os várpalotai énekkari minősítő- versenyen ezüst fokozatot értek el. 1968-ban a zalai dalostalálkozón és a muraszombati (Jugoszlávia) hatánmenti találkozón szerepeltek. Az énekkar karnagya Jakabos György. A Magyar Ta- T—jP nácsközlársaság J ||!A északi hadjáraitá- / ! \ nak dicsőséges V B | napjai és a harc ~ Br hősei emlékére május 24—25-én Salgótarjánban rendezik meg a III. Országos Bányász Fúvószenekari és Énekkari ' Találkozót. Az ének- és zenekari találkozón 17 együttes vesz részt. Mai lapszámunktól kezdve bemutatjuk a Salgótarjánba érkező fúvós- és szimfonikus zenekarokat, valamint az énekkarokat. A DOROGI BÁNYÁSZ FÜ- VÖS- ÉS SZIMFONIKUS ZENEKAR régi múltra tekinthet vissza. 1889-ben, a. dorogi szénmedence egyik kis bányatelepén, Anna-völgyben alakult a zenekar. Fennállásának 75. évfordulóján, 1964-ben a Szocialista kultúráért kitüntetést kapta. Dorogon rendszeresen adnak önálló hangversenyeket, de szerepelnek a dorogi szénmedence szinte valamennyi községében is. Menetzenekar!, kamarazene- kari és szimfonikus zenekari tevékenységet is végeznek. Évenként átlag 15 önálló hangversenyt adnak, ahol a neves művészek közreműködése maradandó élményt nyújt. Több országos találkozón vettek részt. Sikeresen szerepeltek 1965-ben a Szimfonikus Zenekarok I. Országos Fesztiválján. 1967-ben a Siklósi Várfesztiválon elnyerték a Fesztivál Vándorserlegét. 1968 ismét szép eredményeket hozott, a zenekar újra megszerezte a Vándorserleget, valamint az Aranylant minősítési fokozatot. Ae év őszén a Kiváló együttes kitüntető címet is megkapták. A Dorogi Bányász Fúvós- és Szimfonikus Zenekar karnagya Gáldi Ernő, aki hozzáértő munkájával nagymértékben hozzájárult az együttes sikereihez. Kilencvenhét tűzhelygyári dolgozót tüntettek ki Tegnap került sor a „75 éves a ZIM Salgótarjáni Gyára” ünnepségsorozat egyik kiemelkedő eseményére, az úi gázkészülékgyár ebédlőjének nagytermében. A délutáni órákban lezajlott ünnepségen 97-en kapták meg a Kiváló dolgozó jelvényt, azok a dolgozók, akik huszonöt, vagy annál is több éve tevékenykednek a gyárban. Az üzem kollektívájának leghűségesebbjei között több mint 120 ezer forint jutalmat osztottak ki. Ma, reggel kilenc órakor a szakszervezet rendezésében négy üzemben tartanak röp- gyűléseket a dolgozók, amelyeken megemlékeznek a Zománcipari Művek Salgótarján Gyára múltjáról. áttekintik jelenét és távlatait. A munkások Kiosztották a főváros nagydíjait és a BNV 80 diját A vásárnyitás előtt egy nappal n,yilv;vi osságra hozták a BNV díjazott termékeinek névsorát. A díjakat Kelemen Lajos, a fővárosi tanács vb elnökhelyettese ünnepélyesen adta át. A díjkiosztáson megjelent dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Lőrincz Imre nehézipari miniszterhelyettes és Rév Lajos az OKISZ elnöke. Az idei budapesti nemzetközi vásárra 180 vállalat 482 termékkel pályázott. A szak- zsűri javaslata alapján Budapest főváros nagydíját tizenkét termék kapta meg. Ezenkívül nyolcvan üzemnek, vállalatnak szövetkezetnek ítélték oda a Budapesti Nemzetközi Vásár 1969. díját, kiemelkedő, színvonalas termékeik elismeréseként, Az osztállyá szerveződött és politikai hatalommá fejlődött magyarországi munkásosztály 1899. május 21-én és 22-én, hetven évvel ezelőtt tartotta meg első országos szakszervezeti kongresszusát. Nagyjelentőségű esemény, mozgósító erejű seregszemle volt ez, amely feltárta a szervezett és szervezetlen munkások kegyetlen sorsát, s megfogalmazva követeléseit meghirdette az újabb, minden eddiginél határozottabb és keményebb harcot jogaiért. A beszámoló — az eredeti jegyzőkönyv adatait idézzük — elborzaszló képet festett a munkásság helyzetéről. A termelés az iparágak túlnyomó többségében kisipari jellegű volt. A segédek ésatanoncok napi munkaideje 16—20 óra volt ebben a szektorban és a legmagasabb hetibér 6 forint, a legkisebb 2 forint 50 krajcár. Ebből lakásra 60 krajcártól 1 forintig, élelmezésre 2—3 forintot kellett költeni hetenként. Az ipar más szektorában „találkozunk 9 és fél órai munkaidővel és 2.50 forint napibérrel is.” A szakszervezetek követeltek a jobb munkafeltételeket, a magasabb béreket, a szabad szervezkedést, a munkások és munkaadók közötti egyezkedés jogát, a sztrájkjogot, a sztrájksegély fizetésének jogát, az önsegélyezés és önművelés minden formáját. Ezt a szakszervezeti kongresszust a szervezkedés további fellendülése követte. Sztrájkok, tüntetések, felvonulások és gyűlések egész sora jelezte, hogy a magyarországi munkások politikai öntudata és szervezeti ereje megnőtt, s hogy az osztályharc mind keményebb tormákat ölt.
