Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-10 / 80. szám

Nincs akut konfliktus, de a nyilatkozatok vegyesek A NATO miniszteri taná­csának washingtoni ülésszaká­ra sorra érkeznek a katonai szövetséghez tartozó országok külügyminiszterei az Egyesült Államokba. Az amerikai fő­városban élénk diplomáciai aktivitás kezdődött. A vendé­gek egymás után találkoznak Rogers amerikai külügymi­niszterrel, illetve Kisingerrel. ^Nixon elnök különtanácsadó- “ival, ezenkívül megbeszélé­seket folytatnak egymással Is. Az amerikai, angol, francia és nyugatnémet külügyminiszter hagyományos négyes vacsorá­ján a nyugat-berlini és a né­met kérdésről lesz szó. Ezen­kívül összehangolják a négy nyugati hatalom álláspontját más kérdésekben is. A kelet—nyugati kapcsolato­kat szélesebb perspektívában vizsgáiíh »'.Tej t meg a csütör­tökön es- pénteken ülésező NATO-tanács. A külügy- és hadügyminiszterek szerint hárompontos programot tanul­mányoznak: 1. A NATO kato­nai erejének fokozása; 2. Ho­gyan lehet előmozdítani a Szovjetunióval és a kelet-euró­pai országokkal való viszony­ban az enyhülést anélkül, hogy meggyengítenék a nyugat „el­rettentő” erejét; 3. Hogyan le­het megjavítani a NATO-n belül a konzultáció rendszerét. A washingtoni tanácskozás úgy ül össze, hogy nincs elő­térben nagyobb akut konflik­tus a NATO berkeiben. Deb- ré francia külügyminiszter kedd esti érkezésekor kijelen­tette. hogy a Franciaország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok kitűnőek. Nixon elnök párizsi látogatása és a De Gaulle elnökkel folytatott eszmecsere őszintesége nagy­mértékben hozáfejárult ehhez a javuláshoz. Debré kifejez­te reményét, hogy megbeszé­lései „új szakaszt nyitnak” a francia—amerikai együttmű­ködésben, amely megmutat­hatja, milyen baráti kapcso­latok alakulhatnak ki az Egyesült Államok és egy olyan ország között, mint Franciaország. ..amely ragasz­kodik nemzeti függetlenségé­hez.” Willy Brandt nem tett nyi­latkozatot megérkezésekor. Nenni szűkszavú volt. Stewart arra a kérdésre, hogy fenn- mardhat-e a NATO Francia- ország nélkül, így felelt: „Franciaország 1966-ban von­ta vissza erőit a NATO-ból. Továbbra is tagja a szerve­zetnek. de nem vett részt a tervek kidolgozásában, és mi sajnáljuk ezt a magatartást. A szövetség azonban minden­nek ellenére fennmarad.” (MTI) Husszein washingtoni tárgyalásai Husszein jordániai király washingtoni tartózkodásá­nak első napján Nixon el­nökkel és Rogers külügymi­niszterrel tárgyalt. Mint az AP hírmagyarázója megál­lapítja, egyelőre korai lenne találgatásokba bocsátkozni azt illetően, előmozdítják-e a király mostani washingto­ni megbeszélései a közel-ke­leti rendezést. Azt azonban senki sem vonja kétségbe, hogy Husszein az egész arab világ nevében tárgyal az amerikai vezetőkkel. Ez an­nál is inkább nyilvánvaló, mert az amerikai út előtt a jordániai uralkodó látoga­tást tett a fontosabb arab országok fővárosaiban. Az AP olyan értesülést közöl, hogy Washingtonban a jordániai uralkodó esetleg jelezni fogja Nixon elnök­nek, hajlandó tárgyalni Iz­raellel — félhivatalos for­mában, Jarring nagykövet közvetítésével — a viszály rendezésének lehetőségéről. Keresik a választ Van-e élei a Marson ? Az irányító központból módosították a Mars felé tartó Mariner—7 amerikai űrállomás haladási irányát és sebességét. A 383 kilo­gramm súlyú Mariner—7, amely útjának 12. napján több mint 4 025 000 kilo­méterrel szakadt el a Föld­től, földi parancsra 7,7 má­sodperc időtartamra be­gyújtotta rakétahajtóműve­it. Ezzel sikerül elérni, hogy az űrállomás augusz­tus 5-én 26 000 kilométer helyett 3200 kilométer tá­volságban halad el a rejté­lyes bolygó mellett. A Mariner—7 és a ha­sonló felszerelést hordozó Mariner—6 űrállomás azzal a rendeltetéssel száguld a világűrben, hogy átfogóbb és pontosabb tudományos adatokat szolgáltasson az emberi megismerés elől majdnem teljesen elzárt ti­tokzatos bolygóról. A tu­dósok arról akarnak infor­mációkat szerezni, hogy le­het-e, illetőleg van-e élet a csillagászati távcsövek lá­tóterében vörösen izzó égi­testen. — Ludvik Svoboda köztár­sasági elnök, a csehszlovák fegyveres erők főparancsno­ka szerdán rövid látogatást tett a nyugat-szlovákiai Pös- tyénben a keleti hadsereg- csoportnál. Az elnököt elkí­sérte Peter Colotka, a szövet­ségi gyűlés elnöke, Gustáv Husak, a Szlovák KP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Sadovsky szlovák mi­niszterelnök, Dzur tábornok, nemzetvédelmi miniszter és Milan Bencik, a CSKP Köz­ponti Bizottsága Hadügyi és Biztonsági Osztályának veze­tője. Az elnök és kísérete Pöstyéntoől tovább utazott Trencsén felé. — Kedden a késő esti órák­ban meghalt a 48 esztendős amerikai Haskell Karp, aki a világon először élt 65 órán át műszíwel, s akinek a mellka­séba hétfőn egy 40 éves «as­szony szívét ültették át. — A perui fővárosban két fiatalember benzines palackot dobott az amerikai tájékozta­tási szolgálat limai központjá­nak épületére. Korábban. a fiatalok kövekkel beverték az épület több ablakát. Nem sok­kal az amerikai tájékoztatási központ ellen végrehajtott tá­madás előtt három álarcos és fegyveres személy behatolt az Expreso rádióállomás épületé­be, s fegyverét a bemondók­ra szögezve Amerika-ellenes jelszavak sugárzásét követel­te. Az Expreso adását az egész országban hallani lehe­tett. — Johannesburgban több egyetem előtt diáktüntetés volt. A felvonuló diákok követel­ték. hogy a dél-afrikai egye­temeken a színes bőrű hallga­tóknak is ugyanolyan jogokat biztosítsanak mint a fehérek­nek. Külpolitikai fiikor NÁTO-tanácskozás Washingtonban Nyugatnémet miniszter cikke a bonni magatartásról és a budapesti felhívásról A Washingtonból érkezett Jelentések szerint az amerikai fővárosba egymás után érkéza aAiu-tuszágok külpo­litikájának közvetlen irányítói: eddig Willy Brandt nyugat­német, Nogueira portugál, Debré francia, Nenni olasz és Stewart brit külügyminiszter Amerikába érkezéséről szá­moltak be a hírügynökségek. Az alkalom: a NATO jubileu­mi ülésé­Kerek húsz esztendeje, 1949-ben alakult meg washing­toni bábáskodással — es tegyük hozzá: washingtoni nyo­másra — a szovjetelienes hisztéria jegyében fogant agresz- szív katonai-politikai tömb, az Észak-atlanti Szövetség. A tagországok vezető politikusainak programja persze aligha merül ki a kétévtizedes jubi leumra való emlékezésben: máris sorra találkoznak Rogers amerikai külügyminiszter­rel és Nixon legfontosabb külpolitikai cs katonai tanácsadó­jával, Kissinger professzorral — valamint egymással. A tanácskozásról természetesen nem ismeretesek pontos részletek, de — kiszivárgott hírek szerint — a Varsói Szer­ződés tagállamainak budapesti felhívása lesz az egyik fő té­mája a jubileumi atlanti tárgyalásoknak- Mint ismeretes, a budapesti felhívás keiét—nyugati értekezletet javasolt az európai biztonságról és ennek a javaslatnak olyan pozitív visszhangja volt a nyugati közvéleményben is, hogy a NA- TO-arszágok vezetői egyszerűen nem hagyhatják figyelmen kívül. Ez a legfőbb tanulsága annak a ténynek, hogy a buda­pesti felhívást az atlantiak reprezentatív washingtoni fó­rumán ilyen hangsúlyosan vitatják meg. Az már kevésbé valószínű, hogy a mostani tárgyalásokon a NATO-államok olyan- határozatot hoznának, amely nagy lépéssel vinné kö­zelebb a világot egy összeurópai biztonsági konferencia k zeli lehetősége felé. Máris hallatszanak olyan hírek, hogy néhány kftlügyminiszteir — nem utolsósorban az angol Ste­wart —arról igyekszik majd meggyőzni, ilyen konferencia „még korai lenne”. Jósolni nehéz, de az előzmények fényében nagy a való­színűsége egy olyan NATO-állásfoglalásnak. amely hang­súlyozza majd az európai biztonság fontosságát, hogy ezzel gesztust tegyen a világ közvéleménye felé — de önnek dek­larálásával. legalábbis egyelőre, elintézettnek is tekinti ezt a kulcsfontosságú indítványt. Arra. hogy a közvélemény Nyugaton milyen fontossá­got tulajdonít a budapesti felhívásnak, az Is jellemző, hogy Wehner nyugatnémet miniszter újságcikkben tartotta szük­ségesnek követelni: Bonn tisztázza, tegye egyértelművé ál­láspontját a Varsói Szerződés taeállama’nak kezdeményezé­sével kapcsolatban. A Német Szövetségi Köztársaságban ugyanis eddig a legkülönbözőbb hivatalos és félhivatalos nyilatkozatok: majd nem egv esetben eilenr-vilatkozatok kö­vették egymást. Az is előfordult ezzel a témával kapcsolat- hrtti, hogy Diehl, a bonni kormány szóvivője, megcáfolta Brandt külügyminiszter megnyilatkozását­2 NOGRÁD — 1969. április 10., csütörtök 4z SPD-hett remélik Az új ghanai államfő első nyilatkozata Afrifa dandártábornok, a múlt héten megválasztott új gha­nai államfő első ízben mon­dott rádió- és televíziós be­szédet és ismertette politikai elképzeléseit. Afrifa aki a korrupcióval vádolt és lemon­dott Ankrah tábornok helyét foglalta el az úgynevezett Nerhzeti Felszabadítás! Ta­nács elnöki tisztségében, ki­jelentette, hogy a katonai ve­zetőség változatlanul céljá­nak tekinti a polgári kor­mányzathoz való visszatérést Ghánában. Első lépésként május 1-től engedélyezik a politikai pár­tok működését az országban. A katonai vezetők azonban „szigorúan pártonkívüliek” maradnak. Nyilvánvalóan elődjének lemondására céloz­va Afrifa hangsúlyozta, hogy a tanács, az ország ve­zető hatalmi szerve könyör­telenül fellép a korrupció és a hatalmi visszaélések bármi­féle megnyilvánulásaival szemben. Kijelentette az új katonai vezető- hogy a bekö­vetkezett személyi változás ellenére nem módosul Ghana bel- és külpolitikája. Herbert Wehner össznémet- ügyi miniszter szerdán újság­cikkben közölte, hogy az NSZK tisztázza álláspontját a budapesti felhívással kapcso­latban. „Ha a budapesti fel­hívás elő akar készíteni egy konferenciát az európai biz­tonság kérdéséről, akkor Bonn-nak meg kell mutatnia, hogy mit tehet a közép-euró­pai feszültség enyhítéséért és mit vár másoktól” — írja Wehner. Az NSZK ebben — a cikk írója szerint — nem köz­ponti figura, de nem is egy­szerűen mások cselekvésének függvénye. Wehner tagadta, hogy a német politika jövője attól függne, milyen válásit ad a kérdésre: elismerjék-e az NDK-t, vagy sem. „Nem le­het túltenni magunkat azon, hogy az NSZK kormánya tár­gyalási javaslatot tett az NDK-nak, másrészt azt sem lehet állítani, hogy az NDK ki akart volna térni a tárgyalá­sok elől — írja Wehner. (MTI) Egész Európára veszélyes a NATO A Pravda szerdai száma kommentárt fűzve Nyikolaj Pod,gornijnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének marokkói látogatá­sához, megállapítja: a lezajlott tárgyalások megmutatták, hogy mind a szovjet, mind pedig a marokkói fél elégedett a két ország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődé­sével. Nagy jelentőségű az a tény — mutat rá a szovjet saj­tó vezető lapja —, hogy sóik nemzetközi probléma értékelé­sében Marokkó és a Szovjet­unió szempontjai azonosak vagy közel állnak egymáshoz. Markov alezredes a Pravda hasábjain megjegyzéseket fűz a NATO megalakítása 20. év­fordulója alkalmából ma Wa­shingtonban sorra kerülő ün­nepséghez. A cikkíró nyo­matékosan figyelmeztet arra, hogy a tőkés országok vezetői osztályalapon, a szocializmus és a kommunizmus elleni harc céljából egyesültek az „atlanti közösségben”. Ezért az impe­rialista reakció minden lehe­tőt megtesz, hogy gátolja a NATO-ban jelentkező széthúzó erők hatását. A NATO-országokban levő amerikai csapatokra, ezek tá­maszpontjaira és hadianyag­raktáraira utalva Markov al­ezredes figyelmeztet: ilyen helyzetben az amerikai szol- dateszka bármilyen konfliktust robbantson ki Európában, eb­be automatikusan belesodró­dik a többi szövetséges, anél­kül, hogy beleegyezésüket ki­kérték volna. A cikkíró külön felhívja a figyelmet azoknak az új stratégiai koncepcióknak a veszélyes következményeire, amelyek a Bundeswehr és a nyugatnémet tábornoki kar NATO-beli szerepének to­vábbi erősítésével függnek össze. A Szovjetszkaja Rosszija azokról az amerikai—angol kí­sérletekről ír, amelyekkel meg­próbálják életre kelteni a „klinikai halál állapotában le­vő” CENTO agresszív tömből Felhívja a figyelmet arra, hogy Pakisztán, Irán és Tö­rökország megértették, milyen veszélyekkel jár az amerikai— angol katonai-politikai kom­binációk vak követelése. Mind­három ázsiai CENTO-tagország fellép az izraeli agresszió el­lep; Ankarában, Rawalpindi- ben és Teheránban is jóváha­gyást kapott a Szovjetunióval a jószomszédság és együttmű­ködés szellemében építendő kapcsolatok eszméje. Mindez, azonban nincs ínyére a CENTO vezetőinek. (MTI) — Andrej Grecsko marsait, szovjet honvédelmi miniszter megérkezett az NDK-ban ál­lomásozó szovjet csapatokhoz. Az erről kiadott közlemény megálllapítja, hogy a speren- bergi repülőtéren a szovjet honvédelmi minisztert Kose- voj marsall, a Németországr- ban állomásozó szovjet csapa­tok főparancsnoka és más ka­tonai vezetők fogadták- A re­pülőtérről Grecsko marsall a szovjet csapatok töréskárához utazott. — Varsóban szerdán össze­ült a Lengyel Népi Egység­front Országos Bizottsága, hogy bővített teljes ülésén megtárgyalja és elfogadja a június elsejére kitűzött nem­zetgyűlési és néptanácsi vá­lasztások politikai program­ját. Az ülésen, részt vesznek a Lengyel Egyesült Munkáspárt, az Egyesült Néppárt és a De­mokrata Párt, valamint az egységfrontba tömörült tö- megszervecetek vezetői. Jelen van többek között Wladvs- law Gomulka, a LEMP KB első titkára is. —• „A harmadik világ orszá­gai — kétezerben” címmel nemzetközi szociológus érte­kezlet nyílt meg szerdán Te­heránban 19 ország, köztük a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Franciaország ne­ves társadalomtudósainak és történészeinek részvételével. — Szerdán Hannoverben meg­kezdődött a tárgyalás Fried­rich Wirth 66 éves nyom­dász, volt SS-tiszt ügyében, aki beismerő vallomása sze­rint. a második világháború idején szovjet falvakban a zsidólakosság kivégzését szervezte meg. A vádlott leg­alább 40 zsidó agyonlövésé- ért felelős. A per, amelyben 28 tanút idéztek meg előre­láthatólag júniusig tart. — Szerdára virradó éjszaka hó esett a szerbiai Negotin és Zajecsár környékén. A Tan- jug Jelentése szerint a hőmé­rő higanyszála 0 fokot mu­tatott. I Fokozatosan végleg áttelepül Ausztriába, s innen folytatja maja politikai, köziről és előadói tevé­kenységét — jelentette ki Habs­burg Ottó szerdán első bécsi saj­tókonferenciáján. Az utolsó oszt­rák császár és magyar király fia. aki csak az elmúlt években ka­pott engedélyt az Ausztriába va­ló visszatérésre, ügy véli, hogy Ausztriának „több kezdeménve- zéssel kellene szolgálnia az euró­pai egységet”. Ottó e vonatlto.iis- ban lát szerepet a maga számára az Osztrák Köztársaságban. A császár fia a második világ­háború óta Nvurat Német ország­ban él, s ausztriai visszatérése el­len a baloldal, s ezen belül a szo­ciáldemokraták Is a 60-as évek közepéig a legélesebben tiltakoz­tak. Ottó visszatérésére csak 1986-ban a néPDárt választási győ­zelme és kormányatakításe után — A „Concorde” angol— francia utasszállító repülőgép második prototípusa a „Con­corde—002” szerdán a Bristol közelében levő Futon repülő­teréről elindulva hajtotta vég­re első próbarepülését. A 132 utas befogadására alkalmas óriási gép, amely az Atlanti- óceán északi része felett re­pül majd, 22 perces légi út után szállt le Faírford repülő­terén. Innen Indul majd to­vábbi próbarepülésekre. — Asztalos Lajos kohó- és gépipari miniszterhelyettes, vezetésével, s több külkeres­kedelmi szakember részvéte­lével szerdán delegáció uta- zott Észak-Európába- A láto­gatás célja, hogy feltárják az export fokozásának, és az ipa­ri kooperáció bővítésének le­hetőségeit. Ütjük első állomá­sa Finnország lesz, ahol azok­nak a vállalatoknak a veze­tőivel tárgyalnak majd, ame­lyekkel magyar vállalatoknak már kapcsolatuk van, illetve ahol kilátás van ilyen kap­csolatok létesítésére. Ezután Svédországiba, majd Dániába utaznak. kerülhetett sor. A szocialistái: már feladták a Habsburg-család feje elleni harcukat, de a polgári kormánypárt sem örül a késel ha­zatérőnek. Ottó kitűnő nemzetkö­zi kapcsolataival ■ elsősorban az Egyesült Államokban, a gaulleis t Aknái, valamint a COZ/CSi .lobbszárnyánál — bár segítheti, dt könnyen keresztezheti is a bécsi politikai elképzeléseket. Az oszt­rák kormát*vwSrt i-jmó+c'tíMi han­got adott nyugtalanságának; mi lyen visszhangot válthat ki a Fíabsbtirg-sar*. m^íHelenéíse é.s közéleti tevékenysége Ausztria kelet-európai szomszédainál. Ottó egyébként a konferencián, vé­gül kijelentette: „Bár nem kí­vánja senki helyét elvenni, igen sok fantáziát lát Ausztria nemzet­közi kezdeményezéseiben. már csak az ország gazdaságföldrajzi helyzete miatt I«»'. Olló tini la/isit isii..* Brandt álláspontja végül is győz A bonni külügyminisztérium szakértői véleményt dolgozott ki, amely részletesen taglalja, hogy milyen hátrányokkal jár­na az NSZK-ra, ha nem csat­lakozna az atomsorompó-szer- zödéshez még a Bundestag nyári szünete előtt. Ezek — a- külügyminisztérium szerint — nagyjából a következők: „A negatív döntés megter­helné az amerikai—nyugatné­met viszonyt; az NSZK el­vesztené szavahihetőségét a szövetségesek szemében; A szovjet—nyugatnémet vi­szony rosszabbodna; kilátás­talanná válna Bonn-naK az a kívánsága, hogy helyet kap­jon a genfi leszerelési konfe­rencia asztalánál; Jól tájékozott körök szerint Brandt külügyminiszter ezeket az érveket fogja felhasználni Washingtonból való hazatérése után, amikor az atomsoromoó- sz érződ és kérdésében tárgya­lást kezd a CDU—CSU veze­tőivel, az SPD köréiben min­denesetre azt hiszik, hogy Brandt, végül is győzelemre juttatja álláspontját. Webner a budapesti felhívásról

Next

/
Oldalképek
Tartalom