Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-29 / 96. szám
Á hírnévhez méltóan A Kohászati Üzemek szak- szervezeti irodájában nagy a sürgés-forgás. Az emberek egymásnak adjáir a kilincset, mindenki érdeklődik, kérdezősködik, feleletet vár. A forgalom oka: a gyár készülődik május 1 megünneplésére. Régi hagyomány.. hogv az acélgyáriak mindig impozáns, színes. menetben . vonulnak fel. — Ehhez a hagyományhoz az idén is ragaszkodunk — mondja Bagyinszki Ferenc, a íiróthúzó műhelybizöttsági titkára. aki végigkalauzol s gyáron. — Az üzemek saját maguk készítik el a dekorációt. E.z eltér a tavalyitól, mert akkor mindenki központilag kapta meg, most viszont az egyes üzemrészek csinálják. Ki hogyan készül, úgy vonul fel. A szorgalommal nincs baj. Egymás mellett sorakoznak a színes műanyag virágok. A huzalműben például 150 darabot készítenek. Főként az asszonyok csinálják. Csanálosi Jánosné vezetésével, de kijut á munka a férfiaknak is. Buda Antal párttitkár éppen ma reggel hozott be egy hatommal, amit otthon készített el. Saját maga szabta, hajtogatta, sodorta, persze egy Ideált azért a felesége is belesegített.-— A mi módszerünket akarjak mások is ellesni — mondják nevetve —, olyan jó. A lényeg, hogv szépen mutasson majd a menetben. A virágokat vaspálcára erősítjük, ügy szebb. Itt az irodában még a szekrény is tele van világokkal, már alig férünk tőlük. Minden üzemrész egyformán lelkesen készülődik, senki nem akar szégyent vallani a menetben. A Kohászati Üzemek felvonulása az idén látványos lesz, meglepetéssel akarnak kiruikkolni. — A gyár új, nagy elismerést kiváltott termékét, a Dexion-Salgó elemeket mutatjuk bé a felvonuláson — tájékoztat Hortobágyi András igazgatási előadó —, ez a termék már az önállóság jegyében született, és mintegy a Kohászati Üzemek fejlődését is reprezentálja. Mindenki láthatja, hogy nemcsak polcot, garázst, víkendházat lehet készítem belőle. hanem még feliratot, a gyár emblémáját is. A Dexion elemeket teherautóra szerelik, ez halad majd a menet élén. A gyár asszonyai együttes erővel két hatalmas májusi bokrétát is csinálnak. Már április közepe táján megkezdték a kés '.ül ödest, hogy minél nagyobb, látványosabb legyen a bokréta. Körben felszalagozzák: hullámzik, gyűrűzik az egész, mint a színes májusi rét. A dekorációsokat. akiknek az a feladatuk, hogy elkészítsék a táblákat, transzparenseket, szinte lehetetlenség megtalálni a>z ünnep előtti készülődésben. Hol itt, hol ott dolgoznak. mindenütt azzal fogadnak: most voltak itt, nemrégen mentek el, éppen csak befejezték ezt. vágj’ azt. most valószínűleg már itt. vagy ott vannak. Ez nem csoda, mert. éppen elég a dolguk, ök díszítik fel a lakótelepi házakat, ékessé varázsolják a Zója ligetet, gondoskodnak a művelődési központ, és természetesen az egész gyár dekorálásáról. A felvonulás után is vidáman szórakozhatnak a gyár dolgozói a Zója ligetben, ahol majális várja délután az érdeklődőket. A vidámságból nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek Is kivehetik a részüket. Erről a KlSZ-szerve- zet gondoskodik. Lepényevésben, zsákfutásban és más ügyességi számokban mérhetik össze erejüket a bátor vállalkozók. Természetesen a felnőttek szórakoztatásáról is gondoskodnak. Kora «délután a művelődési központ fúvószenekara térzenét ad. Ezt követően íánclemezeket, magyar nótákat. operettrészleteket közvetít lemezjátszóról a hangszóró. A lemezekkel a legjobb szocialista brigádokat és a kiváló dolgozókat köszönti az üzem nevében Kovács József, a művelődési központ igazgatója. Hogy senki nem szenved ma*jd hiányt ételben, vagy italban, arra biztosíték a büfé sátor, ahol sört, virslit, édességet lehet vásárolni. A lelkes készülődésben tehát nincs hiány. Mindenki kiveszi részét a munkából, hogy a Kohászati Üzemek az idei május elsején is méltóképpen képviselje a gyár hír- revét a nagj-szabt felvonu- láson. Cs. E. Bíró József elutazott Tokióból Bíró József magyar külkereskedelmi miniszter vasárnap nyolcnapos hivatalos látogatásának befejeztével repülőgépen elutazott a japán fővárosból. Ot* tartózkodása idején a magyar államférfit fogadta Szato japán miniszterelnök,-«eg beszéltbe két folytatott Aiiesi külügyminiszterrel, Ohira külkereskedelmi és ipari miniszterrel. A magyar vendég meglátogatott több ipari nagyüzemet, s megtekintette Tokió, Oszaka és Kyoto törtóneimi nevezetességeit. (MTI) Magyar pärtnnunkäsak látogatása Lengyelországban A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága meghívására egyhetes lengyelországi látogatáson tartózkodott az MSZMP háromtagú pártmunkás-küldöttsége Grósz Károlynak, a Központi Bizottság agitációs és propaganda osztálya helyettes vezetőjének vezetésével. A magyar küldöttség a lengyel testvérpárt tájékoztatási és információs tevékenységét tanulmányozta. A pártmunfeásfcülclöfctsé- günk látogatást tett a krakkói vajdasági és városi párt- bizottságon és Nowa Hután, ahol megismerkedett a kohászati kombinát pártszervezetének tömegtájékoztató munkájával. I ejlesztési elképzelések a bútor«várlóknál Az Ipoly Bútorgyár vezetősége úgy döntött, hogy a negyedik ötéves tervben megváltoztatja gyártmány strakturájáf. A lakosság igényeinek megfelelően modern szekrénysorokat és ezt kiegészítő kárpitozott termékeket gyárt, amelyek több variációs megoldást biztosítanak Felkészülnek arra is. hogy az olcsó bútorok mellett kis szériában, egyedi kivitelben, különleges igényeket kielégítő bútorokat gyártsanak. Berendezkednek az egyetemi és egyéb intézmények növekvő bútorigényeinek kielégítésére, megkeresik az útját az exportra alkalmas bútorok és egyéb faipari termékek gyártásának. Nagy gondot fordítanak a szolgáltatás növelésére. A£ eddiginél nagyobb mértékben szervezik meg a közvetlen értékesítést. Ki tud többet a polgári védelemről? A Ki tud többet a polgári védelemről VI. szelvénj’ének telitalálata: 2, 1, x, x, 1, x, 2, 2, 2, 1, x, 2, 2, 1. 13-j-I találatot ért el: Koncaik Gyula Nagyoroszi, Pf.: 1/M., Tomis László Pásztó, Szabadság u. 58. 13-as találatot ért el- Adorján Győző Nagybátony, Lenin u. 26., Jónás Lajos Nagyoroszi, Szabadság tér 16., Racskó Éva Salgótarján, Sal- gó u. 4., Gulácsi György, Hegyi Attila, Bejczy Emőke, Fe- rencz Hédi, Tóth Éva, Varga Ferenc a salgótarjáni Bolyai Gimnáziumból. 12-es találat nem volt, 11-es találatot ért el: Pirók Gyula Nagybátony, Ma- conka, Alkotmány u. 17., Dénes Andor Ságújfalu, Kossuth u. 156. 10-es találatot ért el: Pétre Elek Ecseg, Várszeg u. 4., Kanalics Gábor Nagybátony. A „Ki tud többet a polgári védelemről” lapunkban eddig hat fordulón át megjelent Totó-versenysorozat ezzel befejeződött. A Totó-sorozaton jó eredményt elérők a továbbiakban vetélkedő versenyeken vesznek részt, melyről a rendező bizottság a versenyzőket írásban értesíti. \ — Hogyne. A jelenet pompás, a hasonlat telitalálat. Csak kicsit módosítani kell. Olyan ez, jó uram, mint amikor mentőövként követ dobnak a vízbefúlónak; kapaszkodjék bele, biztosabban elmerül. — A tárgyra, a tárgyra! — kopogtatott a jogász az asztalon. — Az idő pénz, uram, az idő pénz. .. — Azt csak megengedi, hogy tisztázzam, mit mondott rólam ez a Terner? — ripakodtam rá az ügyvédre. — Szóval, Ruth, mit mondott? — Azt, hogy te és Csánkó összejátszotok, s az egész meggyilkolás! történet nem egyéb ügyes mesénél. — És miért találtuk volna ki ezt a hülyeséget? — Azért, mert mindketten a Magyar Nemzetmentők I Bajtársi Körének tagjai vagytok. — Inkább az elmebetegek központi klubjának vagyok én a tagja, de nem ennek — mérgelődtem ismét. — És ha mindketten ilyen nemzetmentők lennénk is, akkor is, mi értelme lenne ilyesmivel próbálkozni? — Én sem értem, drágám — mondta. — Mr. Terner csak annyit mondott, az a célotok, hogy a Magyar Nemzetmentők Bajtársi Köre nevű jelentéktelen és senkit sem érdeklő asztaltársaságot fontossá tegyétek. Nem értettem, hogy miért, de hát én olyan buta vagyok. Meghatott Ruth szerénysége. Igyekeztem neki bebizonyítani, hogy méltó vagyok hozzá. — Ehhez én sem érek fel ésszel. — Jaj, de cuki vagy — simogatta meg a kezemet a lány. — Már azt hittem, hogy bennem van a hiba. Tudod, én egyszerű lány vagyok. — Egyszerű, de nagyszerű — bókoltam. — 31 — Lewis, úgy látszik, irigy ember volt, nem szerette, ha mások enyelegnek a jelenlétében. — Talán én szolgálhatok némi felvilágosítással — vette át a szót. — Már utánanéztem egy-két dolognak. Annyit sikerült kiderítenem, hogy Terner is, Csánkó is a magyar emigráns kormány vezetőjének nevezi magát. Namármost, njdlvánvaló, hogy ha létezik magyar emigráns kormány, annak csak egy vezetője lehet. — Sorsolják ki, engem nem érdekel — szóltam. — Vagy vívjanak bokszmeccset a televízióban. — Naiv maga, fiatalember — oktatott ki Forster. — Az államj og komoly dolog. Az Egyesült Államok nem kis összeget áldoz. Nem mindegy, hogy ki élvezi a támogatást ... — Éppen e körül folyik a vita — fejtegette tovább Lewis. — Szerkesztőségem azt a. megbízást adta, hogy behatóan elemezzem a helyzetet. — Akkor elemezze. — Ki kell derítenem még a tényeket. Egyelőre csak a kiindulópontokkal vagyok tisztában. Temer azt állítja, hogy magától Horthy kormányzótól kapta még 1944-twin a megbízást, hogy halála után legyen az utóda. — Hát akkor rendben van. Akkor Terner a nagyobb fiú — vélekedtem. — Igen, csak hiányoznak a szükséges bizonyítékok. Terner ugyanis nem tudja alátámasztani állítását. Azt mondja, hogy Horthytól négyszemközt kapta a megbízást, amikor kihallgatáson fogadta őt 1944 őszén. — És ha hazudik? — kérdeztem. — Előfordulhat. Temer azzal érvel, hogy a rendkívüli helyzet miatt nem foglalták írásba a kormányzó végakaratát. És Csánkó is elismeri, hogy a kérdéses időpontban a magyar kormányzó kihallgatáson fogadta Ter- nert. — Hát akkor? — Viszont Csánkó azt mondja, hogy ott egyáltalán nem arról volt szó, hanem azért hívatták Ternert, mert a kormányzónak tudomására iutott még egy Terner-pana- ma, amelyet mindenki széltében-hosszában tárgyait. — És Csánkó? Ö mire hivatkozik? — Arra, hogy őt támogatja a többség. — És mit mond erre Terner? — Azt, hogy Csánkó közönséges szélhámos, aki senkinek nem kell. Csak azért hozott létre cinkostársaival egy szervezetet, hogy a hangzatos név fedezete alatt felszedhesse a dollárokat. 1 — 32 A képernyő előtt •lóliol is megárt — n kevés Meglehetősen középszerű, ' unalmas műsorhét után va- , gyünk, melyben alig-álig ébresztett bennünket érdeklődésre élvezetesebb, élénkebb esemény. Néhány műsorszám azonban mégis szót érdemel, így az elmúlt keddi adásban látott. Ballada egy rossz emberről című amerikai film, mely nem mondható ugyan jó műnek, de mindenesetre leplezetlen, vagy inkább önleleplező képet ad — talán szándéka ellenére — egy torzult szellemű társadalomról, szociális és erkölcsi nyomorúságáról, ahol az anyagi boldogulás egyetlen lehetőségét sokan csak a kitűzött vérdíjakért való fejvadászatban találhatják meg. Persze, a furcsa küzdelem a „törvény” az „igazság” nevében bonyolódik. Akik azonban kissé is a történet mélyére tekintenek, világosan észlelhetik, hogy mondvaszerkesztett ürügyről van szó, a film „hősének” magatartása a végső fordulat után sem meggyőző. A Ballada egy rossz emberről itt-ott fel-felcsillanó értékeit is erősen alászállítja végül az a szirupos happyend, mellyel az író nyakonönti a történetet. Ezáltal a ballada még románcnak sem — inkább vadnyugati kriminek mondható. Ennél jóval többet kaptunk Az arany kalandja című olasz tudományos-ismeretterjesztő sorozat harmadik, csütörtöki adásában. Az egészséges tendenciájú és világos szemléletű vállalkozás ezúttal is minden mozzanatával, kockájával döbbenetes leleplezője az embertelen hajszának, könyörtelen és kíméletlen küzdelemnek, melyet emberek tízezrei a nagy aranyláz idején a kincsrejtő rögökért folytattak és szomorú anakronizmusként ma is folytatnak még néhányan, reménytelenül is reménykedőn, valójában azonban a mindennapi, puszta létet alig ígérő eredménnyel. Csütörtökön este elsőfilmes Közös Épül a húskombinát Szirá- kon. A beruházás gazdája a Sziráki Állami Gazdaság. A kivitelezést, amely 1,5 millió forintba kerül, a pásztói termelőszövetkezeti építési vállalkozás végzi. Az új létesítmény fenntartása és üzemeltetése társulásos alapon töroperatőr-író produkcióját mutatta be a Televízió. Halász Mihály alkotásáról, a Sülj'- fürdőről nem túlzottan biztató sorokat olvashattunk a műsorújságban. Érdeme» néhány sort idézni: ..Egy kissé rogyadozó gyógyhely gazdasági igazgatója, fiatal korában részt vett az illegális mozgalomban. Most maga köré gyűjti az üdülni vágyó öreg harcosokat és táplálja bennük a nagy napok emlékét. Megkoszorúznak egv hevenyészett emlékművet, „békebeli” dalokat hallgatnak, táncolnak, majd hajnalban kiszellőztetik fejüket. Ez a történet — más esemény tulajdonképpen nincs is. Nosztalgiák vannak, gomolyog a pára a tó felett.” — Hát nem túlságosan biztató műsorajánlás az bizonyos. de legalább őszinte. Ezen kívül csakugyan, az égvilágon semmi nem történik, ha csak annyi nem. hogy kerek egy óra haszontalanul fe« - hullik a tévé-néző életéből. S talán ez a legszámottevőbb baj, mert az elsőfilmes operatőr-író a továbbiakban még mindent helyrehozhat. Kellemes szombati kabaré után — amelyen valóban jól mulathattunk és megismerhettük tükrében a magyai kabaré születésének század- eleji korát, — vasárnap este NDK kémtörténetet láthattunk. A kanadai férfi — ez a film címe — a jelzés szerint megtörtént események alapján szövi történetét, de olyan bonyolultan és egységeiben annyira tagolatlanul, hogy néző legyen a székén, aki eligazodni képes, mikor, hol tavi az egyes jelenetváltásokban Átlagprodukció volt, semmi különösen izgalmasat és semmi újat nem adott. Mindez összességében — úgy érzem —, kevés egy hét tartalmasán és érdekesen szórakoztató műsorának. (barna) gondok ténik: egyezség született az állami gazdaság és a járás termelőszövetkezetei széles körű együttműködésére. Közös társulatot szerveznek a járás vízgazdálkodási gondjainak enyhítésére és lucerna, szárító építésére is. — A dollárokat? — kérdeztem csodálkozva. Lewis ismét politikai fejtegetésekbe bocsátkozott. — Mondtam már, hogy mi, amerikaiak, költelessé- günknek tartjuk anyagilag támogatni a vasfüggöny mögött élő elnyomott népeknek a szabad világban élő képviselőit. — Sok pénzük van. azt látom — mondtam. — Megjegyzem, amikor én ideérkeztem, ebből a sokból mindössze tíz dollár jutott nekem. — A pszichológiai közvéleménykutatók szerint a túlzott segélyezés rossz irányban befolyásolja a menekültek elszántságát — mondta Lewis. — Amerika a szabadság hazája és bástyája, amely készséggel nyújt menedéket az arra érdemeseknek. Államunknak azonban kötelessége vigyázni rá, hogy a befogadottak el ne puhuljanak... — Most már értem, miért vannak poloskák az Emigration Service fogdákban — epéskedtem. — Megjegyzem, most csakugyan edzettebb vagyok, mint tegnap ilyenkor voltam ... — Kormányhivatalaink nemes és tiszteletre méltó elvek alapján tevékenykednek — folytatta a riporter, nem törődve megjegyzésemmel. — Nagyon sajnálatos, hogy ezzel visszaélnek. Sok Csánkóhoz hasonló szélhámosnak sikerült bizonyos előnyökhöz jutnia. Persze, mindez csak azért lehetséges, mért az illető kormányhivatalokban nem játszanak vezetőszerepet azok a körök, amelyeket mi támogatunk. Ha ők ülnének a legfontosabb íróasztalok mögött, sok minden másképp lenne. Az amerikai jólét és szabadság fellendülése __ N em bírtam tovább cérnával. — Akkor meg foglalkozzanak a saját dolgaikkal! — vágtam közbe. — Ne adjanak egy vasat se Csánkónak meg Temernek. Öt perccel később már bántam ezt a megjegyzést. Az Evening News munkatársa ugyanis hosszú, unalmas és számomra ebben a helyzetben különösen érdektelen fejtegetésbe fogott az amerikai politika magasztos céljairól .. . Majd Ruth vette át a szót. — Mr. Terner megmagyarázta, hogy Csánkó azért jött ide Nyugat-Németországból, Hogy itteni sikereivel biztosítsa pozícióját. Ámde nálunk kutyába sem vették, és ezért eszelte ki ezt az egész mesét az ellene készülő merényletről. Ügy okoskodott, hogy ha a budapesti vörösök éppen Csánkót akarják eltetetni láb alól, ez azt jelenti, hogy legjobban ő van az útjukban. Fia legjobban ő van az útjukban, akkor a legfontosabb személy ő. < Folytatjuk) — 33 —
