Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-02 / 76. szám
Címzett: o MEDOSZ megyei bizottsága Vitás ügyek, panaszok gyors elintézése A mezőgazdasági üzeme!;, vállalatok megnövekedett önállósága azt is jelenti, hogy az érvényben levő jogszabályok ügyelőmbe vételével maguk keresnek választ minden olyan . rdésre, panaszra, amelyek •sszefüggnek a dolgozók él-elés munkakörülményeivel. Ezekről a tapasztalatokról, a kollektív szerződésekről beszélgettünk Kanyó Bélával, a MEDOSZ megyei bizottságának titkárával és Murányi László munkatárssal. A dolgozók javaslatai — Hogyan fér meg egymás- tál a vállalati önállóság és a törvényesség? Milyenek az eddigi tapasztalatok a mezőgazdasági üzemekben? — Az eddigi tapasztalatok rendkívül kedvezők — mondotta Kanyó Béla elvtárs. — Az állami mezőgazdasági üzemek vezetői jól élneic a; üzemi önállósággal. Sajátos helyzetüknek megfelelően szabályozzák mindazokat a munkajogi kérdéseket, amelyeket hatáskörükbe utaltak. Mindez a gyakorlat a szocialista törvényességet szilárdítja, gyorsabbá teszi a felmerült problémák. rrmkáspanaszok elintézését. — E gyakorlathoz a kollektív szerződések adták meg az alapot. A gazdasági vezetők, a szakszervezeti bizottságok felelősséggel készítették el az üzemi alkotmányt. A tervezeteket mindenütt megvitatták a dolgozókkal, akik sok érdekes hasznosítható javaslatot tettek. A szerződések felülvizsgálata során nem is találtunk csupán két olyan szabályt, amely sértette az életben levő törvényeket. — Rendkívül okos, jó dolog volt viszont, hogy minden gazdaságban, vállalatnál eljuttatták a kollektív szerződések sokszorosított példányát valamennyi munkahelyre, a bizalmi csoportokhoz. A dolgozók megismerték a. szerződést, t ez már önmagában véve csökkentette a vitás kérdések, problémák számát. Általános tapasztalat az is, hogy a vezetők és a dolgozók egyaránt igyekeztek megtartani a kollektív szerződésben foglaltakat. — Nyilván ez annyit jelent, hogy jelentősen csökken a törvénysértések, a munkaügyi viták száma. Mi a helyzet a mezőgazdasági üzemekben ilyen tekintetben? Előfordult-e már. hogy maga a szakszervezet kezdeményezett munkaügyi vitát? — Természetesen munkaügyi viták így is adódtak. A panaszok nagy részét azonbai7 sikerült tisztázni, rendezni, kinn az üzemben^ — kap csolódott a beszélgetésbe Murányi László elvtárs. — A vállalati munkaügyi döntőbizottságok tagjai olyan emberek, akik jól ismerik a törvénye-, két. rendelkezéseket. A vezetők és a dolgozók egyaránt bíznak bennük. A múlt évben több mint 60 vitás ügyben kellett dönteni. Harmincöt alkalommal a panaszosok nyertek igazolást. Különösen a gépjavító állomásokon volt szembetűnő a törvénysértések száma. Említésre méltó még az is, hogy a bizottságok első- fokon hozott határozatai ellen 11 esetben fellebbeztek a területi munkaügyi döntőbizottsághoz. A hozott határozatot csupán három esetben kellett megváltoztatni. — Az is előfordul, hogy a szakszervezet kezdeményezett munkaügyi vitát A Magyar Rádió és Televízió levelezési osztálya küldte hozzánk Szklc- nár Pál csesztvel lakos panaszos levelét. Megvizsgáltuk az ügyet és kiderült, hogy Szkle- nár Páltól jogtalanul vonták meg a nyereséget. Mint érdekképviseleti szerv, döntőbizottsági tárgyalást kezdeményeztünk. Az eredmény az lett. hogy kifizették a jogtalanul visszatartott pénzt. A közelmúltban Ország Pálné, a Cserháti Állami Erdőgazdaság dolgozójának levele alapján intézkedtünk. Az asszony azt panaszolta, hogy megszerezte a gyermekgondozási segélyhez szükséges munkaviszonyban töltött időt. ám a vállalatnál azt nem látták kellően bizonyítottnak. Az ügyet lezárták, de ml új tárgyalást kezdeményeztünk. A gazdaság döntőbizottsága gyorsan intézkedett. Nyolc napon belül megszületett az Ország Pálné javára kedvező döntés. Legyen éber a szakszervezet — Milyen lehetőségét látják annak, hogy még több panaszt orvosoljanak helyben, a gazdasági és szakszervezeti vezetők? Így nyilván csökkenne a panaszos munkáslevelek száma. — Fontos, hogy a vállalati kollektív szerződésekben mindenütt konkrétan meghatározzák a dolgozók élet- és munkakörülményeire vonatkozó szabályokat — mondta Kanyó Béla elvtől s. — Ha ezt helyesen oldják meg, úgy fogal„Tfsténként mielőtt elalszom — panaszkodott a beteg a pszichiáternek — az ágyam alá nézek, és egy krokodilt látok ott. Kérem segítsen!” „Ez igazán egyszerű. Csak ennyit kell ismételgetnie: Nincs krokodil az ágyam alatt, nincs krokodil az ágyam alatt! Ha ezt néhány estén megismétli, meggyógyul.” Négy nap múlva a beteg újból jelentkezett. „Doktor úr, nem segített a módszere. Továbbra is látom ott volt? a krokodilt az ágyam alatt.” „Próbálja meg még négy napig és akkor jöjjön vissza hozzám.” Letelt a négy nap, és a beteg nem Jött vissza: a pszichiáter erre felkereste otthonában, hogy állapotáról érdeklődjék. Csengetésére egy idegen férfi nyitott ajtót: „Bizonyára az előző lakóhoz jött. Sajnos, már nem él. Felfalta egy krokodil, amely az ágya alatt feküdt.” maznak, hogy mindenki számára érthető lesz, akkor nyilvánvalóan csökken az ebből eredő panaszok száma is. Lényegesnek tartom azt is, hegy a gazdaságvezetők, a szakszervezeti bizottságok és maguk a dolgozók is betartsák azokat a szabályokat, amelyeket az üzemi alkotmányban megfogalmaztak. — Szakszervezeti oizuttsága- ink többek közölt azt kapták feladatul, hogy ne tűrjék el a látszólag' apró törvénysértéseket sem. Ha ilyesmit észre- vesznek, azonnal hívják fel rá a gazdasági vezetők figyelmét. Fontos ez, hiszen csak igazságos érdekképviselettel tarthatják meg továbbra is a dolgozik bizalmát. Természetesen ehhez hozzátartozik, hogy őszintén elmondják a dolgozóknak azt is, ha nincs lehetőség a panasz elintézésére. A szakszervezeteknek semmiképpen sem szabad törvénvtelen intézkedéseket támogatni. Kölcsönös bizalom Szükség van arra, hogy folyamatosan megismerjék a vezetők és a dolgozók a jogokat, a kötelezettségeket. Ka sikerül felébreszteni a kölcsönös bizalmat, megnövekszik a dolgozók munkakedve, megváltozik a hangulata és így csökken a panaszok száma is. Ennek lehetősége pedig valamennyi mezőgazdasági üzemben megvan, — fejezte be a beszélgetést Kanyó Béla elvtárs. Vincze Istvánná eredmények Sikeresen kezdte az idei évet a Nógrádi Szénbányák. Az év első két hónapjában tonnánként 3 forintot takarítottak meg az Önköltségből. A ’ vágatbiztosító új anyagokkal takarékosan bántak, ebből 987 ezer, a használt anyagacélokkal való takarékossággal pedig 730 ez«r. az úgynevezett nem folyamatos anyagoknál pedig több, mint 2 millió forint megtakarítási értek el. Javult a szén minősége és növekedett az értékesebb darabos szén aránya. Az árbevételi tervet tonnánként 8 forint 35 fillérrel sikerült túlteljesíteniük. A tervezetten felül több mint 2 millió 036 ezer forint eredményjavulás született két hónap alatt a Nógrádi Szénbányáknál. Nagybátonyban az idén azt vállalták, hogy éves átlagban nem vesznek igénybe dotációt. 100 százalékot érnek el e. költségszintben. Az első két hónapban 91.3 százalékos költ- ségsxiultisl termeltek. Biztató Könnyűzenei klub Salgótarjánban immár harmadszor rendezik meg az országos amatőr könnyűzenei íesztivált. A fesztivál sikere -Nográd megye, illetve S tarján könnyűzenei életének fellendítése érdekében a megyei József Attila művelődési központ könnyűzenei stúdiót kíván létrehozni. A Stúdió biztosítani kívánja a megyei fesztiválon sikerrel bemutatkozott zenekarok és énekesek szakmai fejlődését. A stúdió egyben a salgótarjáni amatőr könnyűzenei élet folytonosságát, rendszerességét is elő kívánja segíteni. Tágul a látóhatár A belföldi tanulmányutak, tapasztalatcserék mellett Lengyelországba és Bulgáriába is elviszi az idén a Palóctáj Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége a szövetkezeti szakemberek egy-egy csoportját. Lengyelországban olyan gazdaságokat, üzemeket látogatnak meg, ahol a bogyósgyümölcs-termesztés korszerű ismereteivel, tarolásával és hűtésével ismerkednek meg az érdeklődők. Bulgáriában az öntözéses kertészetek és a vízgazdálkodás tudnivalói kínálnak hasznos ism,ereteket a nógrádi szövetkezetek vezetőinek is. Ezek az elképzelések nem ok nélkül kaptak helyet a területi szövetség munkapror ••lmjában. A balassagyarmati és a léls&gi. járás termelőszövetkezeteiben régi hagyománya van a gyümölcstermesztésnek. A Börzsöny lankáit betelepítették milliókat érő málnáskertekkel a sző- j vetkezetek. Több gazdaság eredményesen folytat szarná- ' catermelést a homokon. Á drégelypalánlci, a honfi és az ipolyvecei termelőszövetkezet társulásában működő gyümölcsfeldolgozó üzem termékei országos hirüek. A munka, a hírnév szép jövedelmet hozott tavaly is a társult gazdaságoknak. A szövetkezetek, a járások vezetőinek az okozza most az egyik legtöbb gondot, hogyan lehet még jövedelmezőbbé tenni a bogyósgyümölcs-termesztést? Hogyan lehet versenyképessé tenni a bel- és külföldi piacon a nógrádiak kincsét, a málnát, a szamócát, a fekete ribizlit. A balassagyarmati járásban felújítják a termőterületeket, új, termékenyebb, az export igényeinek jobban megfelelő fajtákat telepítenek. Tevékenységüket a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola szakemberei segítik. A drégelypalánki és az ipolyvecei termelőszövetkezel úttörő munkát vállal, hogy az elképzelések minél gyorsabban, minél eredményesebben megvalósuljanak. Szaporító telepet lélesi- t tettek, hogy kipróbálják, melyek azok a gyümölcsfajták, \ amelyek a legharmónikusabb-n illeszkednek a nógrádi tájba, amelyek termesztése a legnagyobb hasznot hozza a közöl gazdaságoknak. E széles körű program megvalósítását támogatja sajátos eszközeivel a területi szövetség is. Oly módon, hogy szoros kapcsolatot alakít ki tagszövetkezeteivel, hasznos tanácsokkal, ajánlásokkal segíti őket. A szövetkezetek érdekében együtt működik a bogyósgyümölcs-termesztést koordináló országos bizottsággal. Informálja a gazdaságokat a várható piaci helyzetről, az árak alakulásáról, az értékesítési lehetőségekről. A belföldi tanulmányutak, a külföldi tapasztalatcserék is azt szolgálják: előre nézzenek, s minél messzebbre lássanak a szövetkezetek, V. G. \ A 73-as kórterem A kórházi folyosón szinte templomi csönd. A cipősarkak kopogását visszhangozzák a falak, az ember önkéntelenül is lábujjhegyre emelkedik. Engedelmeskedik a csend parancsának. A kórtermek ajtói félig nyitva, néhány helyről halk hangok szűrődnek a folyosóra. Beszélgetés közben mintha gyorsabban járna az óra mutatója, hamar eljön az este, s egy nappal ismét közelebb a gyógyulás. A 73-as szobában, szemben az ajtóval, idős asz- szony süpped a párnák közé. Vékony teste elvész a fehér takaró alatt, az ezüstszínű haj eggyé olvad a párna fehérségével. Arcát sűrűn barázdálják a mély ráncok, s rajzos keretbefogják a nagy. dióbarna szemet. Boris néni 59 éves, de az esztendők hozzá korábban elhozták az öregséget. Bizony. ha 70 évet mondott volna, a szám a megdöbbenés okozta szünet nélkül kerülne a noteszlapra. Boris nénit két esztendő alatt törte meg a keserűség. 34 évi házasság után különvált férjétől, s most egyedül él. Öregségére egyszál magában. Szüntelenül remegő kezével simogatja takaróját, kapkodva veszi a levegőt, ahogy beszél: — Most már mi maradt énnekem? Van egy szobám, egy konyhám, aztán nézhetem a falakat. Amikor letört a magas láz. szomszédokhoz mentem segítségért, az orvoshoz idegen emberek támogattak el... Hányszor megjártam a bíróságot, hogy ezt kellett megérnem! Tenyerét fodrozódó szája elé szorítja, visszaparancsol- ja a sírást. Lehunyja szemét, s kimerültén dói a magasra polcolt párnákra. Most tűnik csak fel arca sápadtsága, ahogyan a nagy barna szemek becsukódtak. Aztán a takarón megrebben összeaszott keze, s az éjjeliszekrényből előveszi táskáját. Nylon tasakokban. szépen rendben ott vannak az iratai, meg a családi fényképek. Sorban mutatja: — Látja, ez itt a fiam, ez meg a lányom. A kisunokö- im. Ugye, milyen szép kis- unokáim vannak? Szépen öltözöttek. egészségesek. Ugye. látja- milyen gyönyörű kisunokálm vannak? Sorra kerülnek az iratok is. Sokat forgathatja őket. mind elmállott, szakadozott már a hajtásnál. Mondja, melyik milyen eseményt örökít meg. Majd dátum szerint, ahogy dukál, ösz- szerakja mindegyiket, egy se keveredjék el. Nagyot sóhajt: — így vagyok én... Most fekszem egész nap, ágyhoz köt a gyengeség. Egy helyen lenne már csak jó. A szobatársak, — mind idősebb asszony — közbevágnak: — Ne beszéljen csacsiságokat, Boris néni! Azzal a egy hellyel nem kell any- nyíra sietni, elébünk jön úgy is. Ami volt. elmúlt, most meg már azon gondolkodjon, hogyan lesz ezután. Egyikőjük, fehér hajú már ő is, lelkendezve mondja: — Figyeljen csak, Boris néni. A falunkból egy asz- szony szociális otthonba ment. Hogy az milyen csodásakat meséli Azt beszéli, neki az égvilágon semmire sincs gondja, kiszolgálják, gondozzák, van jó társaság is, úri sora van, azt mondja. Magának is ez kéne, Boris néni! Rálicitál a másik is: — Tőlünk Is szociális otthonban van az egyik asz- szony. Azt írta olyan az, mintha mindig csak üdülne. Van rádiójuk, tévéjük, szép társalgójuk, ott összejönnek a magunk korú öregek, beszélgetnek, nagyokat nevetnek. Meg dolgozhat is. aki akar. Gondozhatja a virágokat, kézimunkázhat, ezt- azt segíthet. Boris néni tanácstalanul nézeget egyikről a másikra- mikor melyik beszél. Aztán csak ingatja a fejét, hiszi is, meg nem is. Csendesen mondja: — Én még soha nem tettem karba a kezem — né; zi a két barna kezefejét. — Hogy engem kiszolgáljanak? Énrám főzzenek? Nahát... Szégyellném én azt nagyon.. Felgyűrűzik az öreges-döcögős kacagás. Megnevetik Boris néni tanácstalanságát. S mert egyszerre elharapózik a kórteremben a vidámság, az ő arca is mosolyra szélesül. A sok-sok ránc szerteszalad, táncba kezd. Apró mozdulatokkal igazgatja a felhajtott háló- ingujjat, pedig nincs azon mit rendezgetni, a vászon simán hajlik csuklójára. — Otthon van az én szobám. konyhám, meg a kis kert is — mondja bizonytalanul. — Tavasz van, mag kéné már a földbe. Csak ez a betegség ne lenne. — Délelőtt is hoztak be valakit — folytatja élénken. — Súlyos lehetett, mert nagyon sivított a mentő Nem volt az nekem senkim, azt se tudom, férfi volt-e, vagy nő, de úgy megsajnáltam. hogy még a könny is kiesett a szememből. A kórházi betegeknek nagy esemény, ha hazamehet valaki a kórteremből, meg az is. ha új beteget hoznak. Ilyenkor ha lehet, szóba elegyednek vele, aztán ahogyan telnek az órák, a napok, megismerik egymást, a gondokat, meg az örömöket is. így tudták meg Boris néni búját-baját. S ha megindul a halk társalgás, mintha csak összebeszéltek volna, jó szóval, vidám beszéddel megpróbálják kiirtani Boris néni szívéből a keserűséget. Ügy látszik, hatásos a gyógymód, mert néha már maga is mintha megfeledkezne nagy gondjáról, hogy egy- szál magában maradt. Meg aztán, ahogyan egymást követik a szavak, talán gyorsabban jár még az óra mutatója is... Sz. M. Húsvéti borvásár SALGÓTARJÁNBAN A NEMZETINÉL' — EGER — boraiból nagy választéki 8 Ili 0 a « S Minőségi bor« a locsol Aknák! MOST IIÄSAROUOH1 Egerszóláti olaszrizling 0.7 20.20 Ft Törökveró 52,50 Ft Ostoros! leányka 0,7 30,— Ft Medoc cordial 64,Ft Egri leányka, édeskés 0,7 25,80 Ft Eger csillaga 50,— Ft EGRT MEGLEPETÉS! (Csak április 3-án délután) Műanyag reklám-palackban (ingyenes) HEVESI RIZLING — DOMOSZLÚI MUSKOTÁLY — Mii- KOTÄLYOS CSEMEGE 0,7 dL 16,80-tól - 25,90 Yt-ig ió 1 1 borvásári V e és D. kellemes húsvéti ünnepeket kíván a *s NÖGRAD MEGYEI ÉLELMI-es SZER-KISKERESKEDELMI ET Vállalat és a S3 magyar Állami JSL ** PINCEGAZDASÁG — EGER — cg) f
