Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-02 / 76. szám
Háziállataink éviekében A GAZDASAGOK és az állategészségügyi dolgozók rendkívül nagy erőfeszítéseket tesznek az állatok egészségének védelmében. innék a fontos feladatnak v tgrehajtói az állatorvosok. 'Módunkban állt személyesen is meggyőződni arról, hogy az állategészségügyi dolgozók milyen lelkiismeretesen, nagy felelősséggel végzik munkájukat. Fáradtságot nem ismerve őrködnek a nagyértékű közös vagyon felett. Intézkednek, az állatokra leselkedő betegség megelőzésére oktatják a gondozókat. Amikor egy állatorvost megkérdeztünk. Honnan az az erő. amely olykor emberfeletti munkájukban érvényesül, a következőket mondta: Az állatorvos ott volt. amikor a közös gazdaságok kezdték az állattartás kialaki tósát. Végig élte az azzal járó keserveket, örömöket. Az elért eredményt magáénak tudja. Erkölcsi vereséget jelentene számára, ha a hosszú évtizeden keresztül kémény munkával elért sikert valamilyen betegség lerombolna. Ez az az erő, amely a munkára serkent Mi pedig tegyük hozzá; ez hivatástudat, amely állatorvosainkat és az állategészségügy dolgozóit áthatja a közös vagy állami vagyon védelméért. A lelkiismeretes munkának az eredménye' hogy amíg az országban a ragályos betegségek tizedelték az állatállományt, több millió forint kárt okozva. addig megyénkben a szarvasmarha-állománynak csak 1,2 százaléka, a sertésnek csupán 0,44 százaléka betegedett meg. AZ EREDMÉNYEK senkit sem téveszthetnek meg. Az állatokra leselkedő betegség nem szűnt meg. Továbbra is fokozott éberségre, megfeszített munkára van szükség, hogy megelőzzük. Gondoljanak csak vissza az ez előtti két évtizedre. Elszomorító látvány volt az istállókban nézni. Üresen kongtak. Beteges, horpadt hasú állatok szomorkod- tak a jászlak előtt. Ma szívderítő látvány a majorba lépni. Legtöbb helyen modem istállókkal, egészséges, életerős. kiváló termelési adottságokkal rendelkező állatok láthatók. A jószágot szerető embernek szívfájdalmat, a közös és a népgazdaság vagyonában pótolhatatlan anyagi veszteséget jelentene, ha ezeket az állatokat betegség pusztítaná. Hosszú évtizedek nehéz munkája veszne kárba. Az állattartók ebben a küzdelemben számítanak az állatorvosokra. Legközelebb álló munkatársaiknak tekintik őket. Tudomásul veszik és megvalósítják utasításaikat, elfogadják jó tanácsaikat, megosztják velük örömeiket, gondjaikat az Állati aktás FEJLESZ! LSEDEN. minőségének állandó javításában nincs megállás. Számtalan aitatte- nj esz tó szakemberünk. de nem utolsósorban az állat- -geszsegdgyi dolgozok hitvallása: Nógrádban még közel -em merítettük ki azokat a le- netőségeket, aranytartalékokat. amelyekkel rendelkezünk. Az állatállomány egészségének védelmében nem mindig lesznek meg mindent. Nem elég kiírni a major elé, hogy idegeneknek tilos a bemenet. Az sem minden, hogy fertőtlenítő „szőnyeget” terítenek a majorok bejáratai elé, amikor a majorban nincs szennyvízelvezető. s a trágyakezelés hanyag, az istállók levegőtlenek és szennyesek, nyáron a legyek milliárdjainak a fészkei. Ez az állati termékeken út az emberre is veszélyes. De mi haszna, ha az állattartók az állatorvosok intő szavára nem hallgatnak, s nem tesznek többet a visszás helyzet megváltoztatásáért! Ha a megyében nem tizedelte jószágainkat a betegség, az elsősorban annak az eredménye, hogy az állategészségügyi dolgozók, közösen az állattartókkal, megtették a szükséges intézkedéseket. A betegség megelőzését szolgálja az Is, ha tisztaságéi, midet, fegyelmet teremtünk a majorokban. Mint mondottuk, a betegség veszélye nem szűnt meg. Éppen ezért nem különleges kívánsága az is az állategészségügyi dolgozóknak, hogy a tehenészetekben mindig tiszta, fehér köpenyt viseljenek a íejések alkalmával. Friss alom legyen az állat alatt. az Állategészségügyi DOLGOZÓK az utóbbi évek alatt bebizonyították, hogy fáradságot nem ismerve őrködnek a sok millió forint értékű állatállomány egészsége felett. Eddig még megőrizték az állatokat a ragályos betegségektől. A jövőben is meg akarják őrizni. Fogadják meg tanácsaikat, tartsák be utasításaikat! Bobál Gyula Mai műsor ! KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20: Zenekari muzsika. — 9.09: A kuruc kor költészete. — 9.29: Könnyűzenei híradó. — 10.05: Romantikus zongoramuzsika. — 11.07: Eseményjáték a brazíliai őserdőben. — 11.30: A Szabó család. — 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Játék és muzsika tiz percben. — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Miskolci Csóka Béla népi zenekara játszik. *~ 13.40: Vita a korszerű mezőgazdaságról. — 14.00: Barokk muzsika. — 15.10: Teremtő nyugtalanság. — 16.05: Danko Pista dalai. — 16.53: Ma 50 éve történt. — 17.20: Ta massy Zdenkó dalaiból. — 17.31: 1968 üzemi baleseti statisztikájáról. — 17.41: Hawai muzsika. — 17.55: Donizetti: A csengő. Egy- felvonásos vígopera. — 18.58: Hallgatóink figyelmébe! — 19.25: Kovács Apollónia és Marcis Demeter nótákat énekel. — 19.50: Tánczene. — 20.27: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. — 21.10: A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának hangversenye a stúdióban. — Kb. 22.20: Fényes Szabolcs operettjeiből. — 22.50: Lukács György; Művészet és társadalom. — 23.05: Debussy-művek. — 24.00: Hírek. Időjárás. — 0.10—0.25: Köny- nyűzene. PETŐFI RADIO: 9.00—10.00: Ezer- egy délelőtt. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 12.00: Mozart operáiból. — 13.05: Sahmaninov: II. zongoraverseny. — 13.40: Orvosi tanácsok. — 14.00: Kettőtől hatig. — Az aktualitások jegyében. — 18.10: Egy tábornok portréja. G cl! ért Endre írása. — 18.25: A Magyar Rádió és Televízió esztrádzene- kara játszik. — 18.45: Jó napot, Gép tanár úr* — 19.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. Beethoven összes vonósnégyesei. II. rész. — 22.20: Hanglemezgyűjtők húszperce, — 22,40: Dózsa György. Két részlet Erkel operájából. — 23.10: Tánczene. — 24.00—0.10: Hírek. Időjárás. TELEVÍZIÓ: 15.53: Műsorismertetés. — 15.55: Telesport. — 17.50: Kisfilm. — 18.20: Hírek. — 18.25: Reklámműsor. — 18.30: Melyiket az ötezerből? Pályaválasztási műsor. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Rek- lámműsor. — 19.25: Nótaszó. — 19-45: A Szépművészeti Múzeum Bronzlovasa. — 19.55: Szünet. — 20.00: Tv-Hiradó. — 20.20: Fekete, fehér — igen, nem? a XVI. és XVII. kerület vetélkedője. — 22.00: Tv-Hiradó. — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 15.30: Csehszlovákia — Svédország kézilabda- mérkőzés. — 19.00: és 21.55: Tv- Híradó. — 19.35: A szív. Közvetítés az olomouci Palacky Egyetemről. — 20.05: Csajkovszkij: Anyegin. Részletek. — 20.55: A világ megmenti Abu Szimbelt (UNESCO- dokumentumfilm.) Filmvetítés A Kohász Művelődési Központban tervet dolgoztak ki, amelynek értelmében segítséget nyújtanak a Malinovszklj úti általános iskola diákjainak. A tanulóknak — külön az alsó- és felső tagozatosoknak — havonta több alkalommal filmvetítéseket rendeznek, amelyek az iskolai tanulmányaikkal összefüggnek. JÓKAI MÓR M f m m M S m JM m s m w M £i. M itüuigozia: Cs Horváti tábor ttajzolta* t.orcsmaroo Pál. Goldner Fritz halálos sebből vérezve bukdácsolt végig az utcákon. „Ha elérem a Plan- kenhorst-házat, megmenekültem! — biztatta önmagát. — Ott ápolni fognak, és elrejtenek a rendörkopók elől." Amikor végre megpillantotta a remélt mentsvárat, szíve megdobbant az örömtől. Nemhiába bízott Alphon- sine-ban! Már minden ablakból eltűnt a fel- .kelök zászlaja, s lám, ott még mindig fenn ___erőfeszítéssel a küszöbig vánszorgott e s megzörgette a kaput. Senki sem felelt. „Bizonyára elmenekültek!" — sóhajtott fel csalódottan. Ám egyszerre észrevette, hogy a zászló eltűnik ... aztán egy másik bukkant i fel az erkélyen, a halálszín lobogó, amely ellen küzdött. Ezt a látványt már nem tudta ; elviselni, holtan bukott a kövezetre VADÁSZAT ssssss/ssssss/sssssssssssssssssssss/rsssssssssssssjrsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssjysssssssssssssssssss/sjYsssssrssA*r Szalon kázás Különös varazsa van a szalonkahúzásnak, mert a szalonka az egyik legrejtelmesebb madár. Vándormadár. Költő- hazája tőlünk északra van, zömmel a lengyelországi és a balti erdőkben. Tavasszal, márciusban vonulnak délről, a dalmát partvidékről észak felé. Öt-hat napot időznek hazánkban, vonulásuk 3—4 hétig tart. Számuk sajnos csökkenőben van, ezért nem is ajánlatos egy-egy vadásznak 2—3- nál többet lőnie. A tavaszváró esti hangulat az erdőn élményt jelent a vadász számára. A szalonkák éjszaka vonulnak, egyszerre száz kilométert is megtesznek. Ha ma egy sem volt, holnap lehet jó húzás, de fordítva is, jó húzás, „rajzás” után másnap már egyet sem látunk. A les izgal massá válik, amikor megjelenik az első madár. Előbb távolabb, majd közelebb szól. Éles cippenés hallatszik a hátunk mögött. Erősödik, feltűnik egy, mögötte a másik. Párban vannak. Az első liosz- szúcsörű elfordul, a másik nagyobb ívet vesz, közelebb kerül a vadászhoz. Dörren a puska, és a rejtelmes madár szárnyaszegetten zuhan a puha avarra. L J. Kóbor kutyák, orv vadászok Déli pihenő. Dr. Ruzsik Mihály felvétele A hasznos vadakat, szárnyasokat nemcsak az állatvilág ragadozói pusztítják. Ilyenkor tavasz idején, amikor kezdődnek a költések, ellések, a kóbor kutyák és macskák is szívesen látogatják a bozótosokat, erdőszéleket. Irtásuk a dúvadirtáshoz hasonlóan fontos feladat. De látogatják az erdőt légpuskával, különböző cselvető eszközökkel is felelőt, len fiatalok vagy ravasz orvvadászok. Igaz, az eltelt években sokat javult az erdők, vadászterületek védelme, azonban mindig akadnak olyanok, akik ilyesfajta hússzerzésre specializálják magukat. Az ilyen bűnös tevékenység nagy károkat okozhat a vadállományban. Vadászhírek — Értékelik a vadásztársaságok által végrehajtott kora tavaszi vadlétszám-becslés eredményeit. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vadászati és halászati felügyelője, valamint a megyei vadászválasztmány intéző bizottsága április 20-ig készíti el jelentését a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak. Akkor derül ki, milyen létszámú hasznos vadállománnyal rendelkezünk. — Mesterséges félvad fácántenyészetet létesít az őrhalmi és a rétsági vadásztársaság. A nagyobb területet igénylő nevelési módszer kialakításához a szükséges földterületet a termelőszövetkezetekkel egyetértésben jelölik ki a társaságok. A tenyésztő munkát az idén megkezdik. — Jól teleltek a hasznos vadak. A vadásztársaságok a múlt télen többségében lelki- ismeretesen gondoskodtak az apró- és nagyvadak etetéséről, ellátásáról. Eleget tettek takarmánybeszerzési kötelezettségüknek is, amit az bizonyít, hogy, a vadállomány a rossz időjárás ellenére is megerősödve vészelte át a telet. Jelentősebb elhullásról nem érkezett jelentés. — Késnek a szalonkák? Tavaly márciusban már javában vadászták a szalonkákat, míg az idén még most is csak keveset látni ebből _ a gyorsan röpülő madárból. Ám ha késtek is> a vadászásukra még két hét áll rendelkezés^«, Vadászati fotókiállítás „A természet fényképezése öröm. Ennek az örömnek a tisztaságát szeretnénk szolgálni ezzel a kiállítással” — olvasható a vadászati fotókiállításon. A megyei József Attila művelődési ház adott helyet a rangos kiállításnak, amelyen 10 szerző mutatkozik be csaknem hatvan képpel. A megnyitón Mátrai Istvánnak, a MÁV ŐSZ Megyei Választmánya Intéző Bizottsága elnökének üdvözlő szavai után kiosztották a zsűri által legjobbnak talált képek készítőinek a díjakat és okleveleket. Első díjat kapott „Szelek szárnyán” című képéért Lip- tay Jenő. Második díjas kép lett dr. Megele József alkotása a „Tábortűznél”. Vági József „Kitűnő futó a vaddisznó” című képe harmadik, Palotás József ,,Dúvadirtás után” és dr. Ruzsik Mihály „Déli pihenő” című alkotása negyedik díjban részesült. Cserháti Pál „Figyelve”, dr. Ruzsik Mihály ..Pihenő szarvasok” és Vági József „Vaddisznózsákmány” című képét oklevéllel jutalmazták. Az ünnepi megnyitó után számosán tekintették meg a kiállítást. 'sssss/sssssssssssrss/ssss/yssss/sssssssssssss/ssfssssssssssys/ssssfssrfsss/sfsfssss* Hirdessen Un is a J\lŐ#K *Á3^-ban! ss/sssssssssysssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss* ÉRTESÍTÉS! A salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat értesíti a érdekelt bérlőket és fogyasztókat, hogy távfűtési üzemegysége 1969. március hó 31-vel új telephelyére költözik. Ezen időponttól a Főtér 13. jelű épületben mindé tevékenységünk megszűnik. A távfűtési üzem új címe: Ingatlankezelő Válla lat Távfűtési Üzmegysége. Salgótarján. Salgó i (Acélárugyári nagy kémény mellett). Telefonszámok: • Éjjel-nappal ügyelet: 21-40 | Üzemegység-vezető 22-36 j Kérjük ügyfeleinket, hogy szolgáltatással kapcsolatos sürgős problémáikkal üzemegységünket fen ti címen és telefonszámon keressék meg. Egyél ügyekben továbbra is vállalatunk központja ál; fogyasztóink rendelkezésére. Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat Bajcsy-Zsilinszky út 40. Telefon: 18-81, 20-64.
