Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-12 / 59. szám

í t-p'wrnxo p]r>tt Hét film, két B. %opelnyakt Guderian pisztolya Vannak még grófok, igaz. nálunK jobbára csak a kép­ernyőn és a színpadon, de vannak. S egy jó jel: már nem vagyunk idegesek tőlük. Az elmúlt héten bemutatott Bob­by grófon is jól szórakoztunk. Ha valaki nem látta ezt a cowboyfilm-paródiát, legalább azzal szeretném kárpótolni, hogy dióhéjban fölvázolom a történetet. S hogy ez hosszúra ne nyúljon, egy újszerű tv- módszert veszek igénybe, amit a fedettpályás atlétikai Euró- pa-bajnokság közvetítése során sajátítottam el, A módszer ez: Kép, szöveg, aztán sípolás, tü-tü-tü, újra szöveg. Mindnyájan, akik a képernyő előtt szorongtunk, tapasztalhattuk. Valahogy Így: A magas, izmos fiú nagy iram­mal húz el s __ tü-tü-tü.., Közb en látjuk a.. .tű .. ami­kor éppen ... tü-tü-tü. S most lássuk a medvét, a Bobby gróf sztoriját. Bobby gróf a családjával a tönk szé­lén ... tü-tü-tü ... szerény, de anriál nagyobb kastélyukban. Adósságok. Hitelezők rohama. Az idén másodízben ren­dezik meg Egerben ma már országos hírű diáknapokat. Mint ismeretes, a KISZ köz­ponti bizottsága és a Műve­lődésügyi Minisztérium jó­váhagyásával tavaly rendez­ték először a tanintézeti fiatalok egri találkozóját, amelynek célja: lehetőséget nyújtani a tanintézeti kultu­rális és politikai munka be­mutatására. Az egri diákna­pokat négy megye taninté­zeti ifjúságának közreműkö­désével rendezik meg. He­ves megye székhelyén a pes­ti, a hevesi, a nógrádi és a szolnoki fiatalok találkoz­nak. Az idén négy napig tárt az egri diáknapi esemé­nyek programja. Megyaszerte készülődnek a nógrádi fiatalok is. A di­áknapok művészeti bemuta­tóin azok az együttesek és szólisták vesznek részt, akik Hír: nagy örökség. Utazás. A vadnyugati városka ... tü-tü- tü ... Kacagtató bonyodalmak Dinamit a szivarban. Bobby gróf a seriff lányának .. .tü-tü- tü ... Késdobálás, célbalövés Kártya, ital. Marcona férfiak a disznók között... tti-tü • tü ... Teljes vadnyugati kel­léktár. S a kedves bécsi dal­lamokat még az elcukrozott happyend sem tudta lerontani. * Szombaton láthattuk viszont a képernyőn a Hideg napo­kat, amely korábban a film - színházakban már elismerő fogadtatásban részesült. Mind­annyiunk örömére, az utóbbi hetekben sorra újra láthatjuk a képernyőn azokat az alko­tásokat, amelyek sokunk em­lékezetes filmélményei. Az el­ső film. amely bennem ma­radandó nyomot hagyott, a Talpalatnyi föld volt. Emlék­szem, még kis srác voltam, anyám vitt el a moziba. Olyan mély hatást gyakorolt ránk. hogy a vetítés után hosszú a Tanácsköztársasági kultu­rális szemlén a legkiválóbb eredményeket érik el. Rend­kívül sok irodalmi és kép­zőművészeti pályázat érke­zett a KISZ Nógrád megyei bizottságához. Középfokú tanintézeteinktől festmé­nyek, grafikák, fafaragások, lemezdomborítások és több plakátterv került a bizott­sághoz. Az egri diáknapok külön­böző művészeti bemutatóira, a megyében most folyó kul­turális szemlék eredményei alapján, előreláthatólag mintegy 250 nógrádi diák utazik, akik három politikai szekció munkájában is részt vesznek. Megyei referátum hangzik el például az egyik szekcióülésen: a diákklu­bok és a politikai akciók­hoz kapcsolódó kulturális rendezvények hatásáról a KISZ-szervezetekben, A re­ferátumot Majdan János, a világ ideig csak szótlanul ballag­tunk egymás mellett hazafele. Ezeken a filmeken, amiket he­tenként, a szombat délutáni órákban mutat be a TV, nőit fel, vált felnőtté generációm. A Hideg napok a magyar filmművészet méltán kiemel­kedő darabja. Cseres Tibor re­gényét Kovács András írta filmre mértéktartóan, nagy fe­lelősséggel. A szerepeket olyan művészek alakítják, mint La- tinovics Zoltán, Darvas Iván, Szirtes Ádám, Bara Margit. Szemes Mari és Psota Irén. A film az újvidéki vérengzést, annak emberi, társadalmi hát­terét mutatja be, de erénye el­sősorban az, hogy az akkori zavaros, véres napokat, az előzményeket, következménye­ket, társadalmi folyamatokat, emberi magatartásformákat ál­talános érvényűén tudja áb­rázolni. S amit mond, annak ismerete nélkül a mai har­mincévesek szegényebbek len­nének. (K. 8.) balassagyarmati Balassa Bá­lint Gimnázium KISZ-bi- zottságának titkára tartja. Két szekcióban korreferá­tummal működnek közre a nógrádiak. Szólnak a kollé­giumi önkormányzat tapasz­talatairól, valamint a köz­életi bátorság, a tanár és a diák szocialista viszonyáról. Fiataljaink részt vesznek az egri diáknapok alkalmá­val megrendezésre kerülő klubversenyen is. A tizen­két fiatalból álló klubveze­tőség március 4-én ülésezett, eldöntötték — milyen prog­ramot mutatnak be az egri klubversenyen. A terv sze­rint vendégül látják a szol­nokiakat, vitát rendeznek a modernségről, Bemutatjuk Palócországot” címmel mű­soros délutánt rendeznek. A nógrádi mintaklub prog­ramjára meghívták Jobbágy Károlyt is, aki Nógrád iro­dalmi múltjáról és jelenéről tart előadást. m Az egység szerencsésen elju­tott az erdőig s egyesült egy másik partizánalakulattal, amelynek rádióösszeköttetése volt a Nagy Földdel. Szobko lett az egyesített partizánegy­ség törzstisztje. Azonnal ősz - szeköttetésbe lépett a 0. had­sereg parancsnokságával, ahol azt a rejtjeles felvilágosítást kapta, hogy Hermann Kreiss főhadnagy valóban a hadsereg kötelékébe tartozott, de 1941 szeptemberében eltűnt. Szobkót ez sem nyugtatta meg véglegesen. Kreissnek visszaadták a fegyverét, de to­vábbra is figyelték ... 1943 szeptemberében a szov­jet csapatok Kijev felé nyo­multak előre. Nehéz feladat várt rájuk: az átkelés a Dnye­peren. A német parancsnok­ság lehetetlennek minősítette a vállalkozást. Éppen itt, a dnyeperi partoknál készültek a németek az ellentámadásra, amelyhez igen nagy várako­zást fűztek. A magas jobb par­tot alaposan megerősítették, a hidakat aláaknázták. A lapos balpart minden centiméterét becélozták. Szeptember elején a Vörös Hadsereg egyik nagy ..páncé­los egysége áttörte az ellenség védelmi vonalát és az így ke­letkező résben gyors ütemben nyomult előre. A szovjet pa­rancsnokság tisztán látta, hogy a németek minden hidat fel­robbantanak, s ezzel jóidőre késleltetik az átkelést. Az egyetlen lehel őség: a visszavo­nuló ellenség csapatainak köz­vetlen nyomában kell átérni a jobb partra. A „Ketovszkij” partizánala­kulat azt a parancsot kapta, hogy Kanyev körzetében de­rítse fel a híd megközelítésé­nek lehetőségeit... Á felderi- tők este indultak el. Reggel rejtjeles rádiójelentést adtak a Nagy Földre: „A hidat aláak­názták. A feljárót ágyúk és légvédelmi ütegek tömegé őr­zi. A jobb partot rendkívüli mértékben megerősítették”. A válasz rövid volt: „A híd felrobbantását meg kell aka­dályozni. Páncélosaink 14 óra 00 perckor érkeznek”. Ä híd felrobbantását megakadályoz­ni... Nem partizánf eladat. Felrobbantani könnyebb. Ezt már megszokták. Kislétszámú partizánalakulat azonban nem foglalhatja el tűzharcban a hi­dat, hogy biztosítsa a páncélo­sok áthaladását. — Kétszáz emberünk van. A hídon pedig egy egész német hadsereg vonul vissza, tan­kokkal, ágyúkkal. Nem tudjuk tőlük elvenni a hidat — jelen­tette ki Szobko és szavaival mindenki egyetértett. Ekkor Kreiss kért szót: — Az egység gyenge ahhoz, hogy elfoglalja a hidat. Két század egy egész hadsereg el­len — ez nevetséges. De két ember... Van egy tervem. — Halljuk. — Tegnap egy német vezér­kari gépkocsit zsákmányol­tunk, a benne ülő ezredest foglyul ejtettük Azt állítja, hogy a Führer főhadiszállásá­ról érkezett és Hitler szemé­lyes megbízását teljesíti. Saj­nos nem találtunk nála ilyen jellegű iratokat. Ez bonyolítja a dolgot. Abban bízhatunk csak. hogy a visszavonulás zűrzavarában elegendő lesz rangjelzésének puszta látvá­nya is. Javaslom tehát azt... ... A fényesre lakkozott Opel-Kapitän a bekötő útra fordult és hamarosan utolérte a visszavonuló német egységet. Szolidan és tartózkodóan dudálva az Opel megelőzte a katonákkal zsúfolt. hosszú ágyúkat vontató teherautókat. A felfuvalkodott Oberst alig fordított figyelmet az őt kö­szöntő tisztekre, a volánnál ülő komor sofőr pedig ügye­sen lavírozott a tankok és te­hergépkocsik között. A partizánok csak azért fo­gadták el Kreiss indítványát, mert más lehetőségük nem volt. De Szobko egy feltétellel egyezett bele az akcióba: ha őt küldik Kreiss-szel, A pa­rancsnok teljes ékesszólását latbavetette, hogy lebeszélje elgondolásáról, de Szobko bi­zonygatta: senki sem ismeri nála jobban Kreiss -szét, ő a lehető legjobb partner az ak­cióhoz, azonkívül pedig az sem árt, ha saját szemével látja a német visszavonulás „térké­pét”. Magában pedig azt gon­dolta: senki sem ellenőrizhet­né nála jói ban Kreiss-et, s nyilván ez az akció teszi fel a pontot az „i” betűre. így tehát Szobko magára Öl­tötte a Wachmeister egyenru-^ hájét. „Legrosszabb esetben* végzek vele is, magammal is” — gondolta, miközben az ülés alá rejtett gránátokat tapogat­ta. Az Opel-Kapitän meredeken a hídra fordult és élesen féke­zett. Az Oberst kiszállt egy pillantásra sem méltatva az őrszemet, elkiáltotta magát: — Hol a parancsnok? Ide­hívni ! A parancsnok futva érkezett, piszkosan, borotválatlanul. A zubbonyáról is leszakadt egy gomb. — Ezredes úr ,,. — Elég! — Sipította Kreiss. — Hogy néz ki? Hogy fest, Oberleutnant? Cn a Führer di­cső hadseregének tisztje, vagy egy koszos disznó?! — Elné7.ést. ezredes űr... Visszavonulunk .. Három nap­ja nem aludtam. — Ez nem magyarázat! Egy német tisztnek minden hely­zetben mintaszerűen kell ki­néznie! Nem azért adta önnek a Führer az egyenruhát, hogy szégyent hozzon rá! — Igenis, ezredes , úr! De én... — Hallgasson! Tegnap pa­rancsot kaptam a Führertől, hogy öntsek új lelhet a vissza­vonuló csapatokba, s én ezt megteszem, ha törik, ha sza­kad! Megértette, Oberleut­nant? Teljesítem a Führer pa­rancsát! Mindenekelőtt megál­lítom ezt a szégyenletes mene­külést! Ki engedte meg, hogy átengedjék a hídon a csapato­kat? ... Nem tudja, ugye? Sej­tettem! Árulók! Körös-körű! árulók! — Az ezredes szem­mel láthatóan magánkívül volt a dühtől. — Azonnal leállítani a forgalmat! Visszarendelni H jobb partról a hátráló egysé­geket! A Führer parancsára innen indítjuk még a győzel­mes ellentámadást! (Folytatjuk) Korszerű !e<je!ő«azdáíliM!ás Már tavaly is öntözték, raűtré- emelkefletf, és olcsóbb is lett, mint gyanták a ISO holdas legel Jteriile- amikor istállózták az állá tokai, tét a hugvagl termelőszövetkezet- Kgy liter tej előállítása mindössze ben. A füho/am így jelentősen két forintba került. A közös ga­me.;: növekedett, s cstknem két- daság vezetői úgy határoztak, az száz jószágot tartott el tavasztól idén továbbfejlesztik a korszerű október közepéig. A fcejhozam legelőgazdálkodás! módszereket. Eífr! diák liánok. máUi* 24—28 Á nógrádiak is készülődnek Vendégül látják a szolnokiakat 1835. augusztus 18-án a légió 125 tisztje, több mint 4UOO altisztje és katonája szállt partra a spanyolországi Tarragonában Nehéz harcok vártak az alakulatra. Gyak­ran nagy túlerővel találták magukat szembe. Így történt j ez nem messze a spanyol—francia határtól, Tirapeguinál is, 1830. április 20-án. Don Carlos tízezer emberével kel­lett megküzdeniök a légiósoknak- Űgv harcoltak, mint akik nem sokra becsülik az életüket. Cordova spanyol tábornok napiparancsba foglalta vakmerőségüket: — Katonáim, a francia idegenlégió tagjai megmu­tatták nektek, spanyoloknak, hogyan kell győzni vagy meghalni! Drága árat fizettek a légiósok ezért a dicséretért, számuk alaposan megfogyatkozott, ugyanúgy mint 1830. augusztus elsején a Zubiri mellett vívott csatában. Ahogy csökkent az alakulat létszáma, úgy sorakozott egyre több­kitüntetés Bernelle parancsnok mellén. Fontos szerepet játszott a spanyolországi harcokban a német Conrad ezredes, akit a katonák „öreg Fritz”-nek neveztek. Ö fehér lován minden csata előtt végigjárta az alakulatot, ellenőrizte, hogy minden egység végrehaj­totta-e parancsát és lelkesítő beszédet intézett a katonák­hoz. A harci szellem ugyanis állandóan romlott, a légió­sokat a spanyol tábornokok a Pireneusokra vezényelték, több mint kétezer méteres magasságba, ahol az egykorú ! leírások szerint a hideg és az éhség legalább olyan ve- j szélyes ellenie] volt a légiónak, mint Don Carlos hadse- j rege. Az alakulat kitartása a végéhez közeledett. 1837 nyarán a légiósok felszerelése már teljesen el- I használódott, egyenruhájuk szétrongyoiódott, sokan pedig mezítláb meneteltek a rossz spanyol utakon. Június ele- i jén Don Carios csapatai támadásra lendültek Huesca környék' i Ekkor a légié mindössze csak két zászlóaljból i állt. A katonák formálisén éheztek. Az ellenfél első lo­vasrohamait még úgy ahogy nagy áldozatok árán feltar­tóztatták. Azután lélekzetvételnyi szünet következett. Conrad ezredes kivont karddal száguldozott a légiósok megingó arcvonalának teljes hosszában. Ellentámadásra akarta vezetni katonáit. — Előre! — kiáltotta az eredes. Arca azonban hirte­len eltorzult. Eltalálták az ellenség golyói- Az utolsó sza­vai ezek voltak: — Megsebesültem- Mondják meg a tábornoknak. Ve­gye át valaki a parancsnokságot... Kocsit hoztak. A sebesült ezredes ekkor már haldok­lott. A küzdelem folytatódott. A Légió egyre fogyatkozott. Conrad halála jelképezte az alakulat végét is. Amikor Huesca környékén a csata befejeződött a légió mindössze egyetlen zászlóaljból állt. ötszáztizenn égyen maradtak a négyezerből. Ök is fáradtan, sebesülten, rongyos an, meg­gyötörve várták további sorsukat. Cordova tábornok ak­koriban már így vélekedett róluk: — Szánalmasak. Nem hiszem, hogy kibírnak még egy telet a Pireneusokban. Engedjük haza őket, ha egy­általán van még annyi erejük, hogy átkeljenek a nagy- spanyol hegyvonulat hágóin. II. Izabella kegyes volt a légiósokhoz, — az egykorú leírások szerint — elbocsátó levelet és néhány kitünte­tést kaptak a katonák- Megindultak a francia határ fe­lé. Élelmezésükről senki sem gondoskodott. Kisebb cso­portokra bomlott a légió maradványa A spanyol tábor­noknak igaza lett. Néhány katona a kimerültségtől ösz- szeesett és meghalt a Pireneusok hágóiban. A határon fegyverei két elvették tőlük A zászlóalj megmenekült tö­redéke 1838 decemberében érkezett be a dél-franciaorszá­gi Pau városába. Mezítláb, éhesen rongyosan, fegyvertelenül. 3. Névnélküli emberek a loborzó Irodában Számíthatott a francia hadügyminisztérium arra, hogy a légió Spanyolországban felőrlődik az örökösödési háború kegyetlen harcaiban. Párizsban már eleve az el­indulásnál az egész alakulatot a veszteséglis-tára írták. Erre vall, flogy még 1835 decemberében, tehát alig öt hó­nappal, hogy a 4000 katona elindult, megkezdték egy ú, idegenlégió szervezését. Nagyarányú munka folyt a Központi Toborzó Iroda- ban. A franciák szívesen adtak útbaigazítást a külföldiek­nek, hogy hol jelentkezhetnek a légióba. Nem önzetle­nül voltak ilyen előzékenyek, mert pénzjutalmat kaptak, ha egy idegent rábeszéltek a belépésre. A Központi To­borzó Iroda a Rue Saint Dominiqueen kezdte el működé­sét. Később ez már kevés volt és ezenkívül csak Párizs­ban még öt más helyen is lehetett jelentkezni. Fokozatosan kiépült a toborzóirodák hálózata és Franciaország valamennyi városában aláírhatták a kül­földiek a belépési nyilatkozatot. A légió parancsnoksága eleinte civilruhás ügynökö­ket küldött a francia főváros vasúti pályaudvaraira és már ott igyekezett rábeszélni az érkező külföldieket, hogy jelentkezzenek Később már ugyanez történt a nag; kikötőkben is. A beszélgetések ezzel az ártalmatlannak látszó kérdéssel kezdődtek: — Mit szándékozik tenni uraságod Franciaország­ban? Ha a külföldi bizonytalan választ adott, vagy nehéz [ anyagi helyzete vagy sötét múltja miatt valóban nem tu­dott mihez kezdeni, akkor következett az ügynöknek ez a kérdése: — Miért nem áll be az idegenlégióba? Ha a külföldi érdeklődését sikerült felkelteni, akkor ; megindult a szóáradat: — Mi is az idegenlégió? A nyugtalanok, a kaland­vágyók, a világot megismerni akarók, az otthonnélkü- liek menedéke- Ott minden ember úgy érzi magát, mint otthon. Magányos férfiak ' ’'koznál- "t! ősz se. akiknek nincs rokonuk, vagy ha van. akkor pedig megszakítot­ták velük a kapcsolatot Aki a légióba lép. új és egyút­tal nagyobb családba kerül. Ott elfelejt minden kellemet­len előzményt, mert új tájakra, új emberek közé kerül. Ne felejtse uram, hogy ott a nők is mások. A lé­gió olyan vidékein jár a világon, ahol még ma is háre­mek vannak, nem úgy, mint nálunk Európában. A lé­gió segít felejteni és megóv az anyagi gondoktól. Már a jelentkezésnél pénzt kap. öt évig pádig magas zsoldrc, utána pedig francia állampolgárságot..,-5-

Next

/
Oldalképek
Tartalom