Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-01 / 50. szám

Rádiókrónika Rízfos a siker, a nevetés CJ| mCisorszessrScexast, ü| sorozatok VilBaisásob si tv műsorából Napjainkban a kommunikációs eszközök rohamos fejlődésének időszakát éljük, de ugyanakkor a hagyo­mányosak sem sorvadnak el, sőt megújulás tapasztal­ható. így vagyunk például a rádióval is. A Magyar Rá­dió előfizetőinek száma meghaladja a két és fél milli­ót, s még mindig állandóan növekszik a forgalomba ke­rülő készülékek száma. A hordozható készülékek térhódításával megváltoz­tak a rádiózás szokásai. Tapasztalatok szerint eltolód­tak a korábbi csúcsidők, s a televízió elterjedése szin­tén arra serkenti a rádiót, hogy a hallgatók megválto­zott igényeihez közelebb álló műsorokról gondoskodjék. Ennek megfelelően, a kívánságok kielégítése érdekében március 3-tpl új műsorrendet és új műsortípusokat rendszeresít a rádió. Átfogóbbá válik például az infor­mációs szolgáltatás, növekszik a hírmagyarázatok szá­ma. színvonala. Bővül a műsorok választéka, jobban fi­gyelembe veszik a hallgatók egyes rétegeinek igényét, szervezettebben épülnek a programokba az ismétlések. Érdekes közelebbről is bete­kinteni, mik lesznek a hallga­tóságot szolgáló legfontosabb változások? Általános megetége ' sre tart­hat számot, hogy a műsoridő heti 25 órával növekszik. Az adóállomások naponta 29 alka­lommal jelentkeznek hírszol­gáltatással, a Petőfi-adón óránként hallhatjuk a legfris- sebb híreket, a Reggeli és Es­ti Krónika mellett megindul a 20 perces Déli Krónika. A mű­sorszerkesztés növeli a köny- nyűzenei és magazin jellegű műsorok percszámát is. Meg­változik a Kettőtől hatig ösz- szeállítása, a havi 20 adásból 15-öt egyes osztályok sajátos arculattal szerkesztenek. A hallgatóság régi óhajának tesz eleget a rádió, amikor el­határozta, hogy a jövőben kü­lönös figyelemmel szerkeszti a •,tévé-mentes” nap, a hétfő este műsorait. Ekkor kerülnek majd sorra a Rádiószínház bemutatói, havi egy alkalom­mal rádiókabaré jelentkezik és hétfőn hallhatjuk a Hú­szas stúdió Különleges tuda­kozó című adásait. A szabad idő növekedését számításba véve állítja ösz- sze a rádió a szombati és va­sárnapi műsorokat. Növeli a szórakoztató jellegű, könnyebb hangvételű programot, a ze­nés műsorok időtartamát. Az ismétlésekre három nagy tömb szolgál a Petőfi rádió hullámhosszán: szombaton délután, vasárnap délelőtt és hétfőn este. A törekvés az, hogy valóban a legsikeresebb produkciók jussanak ismét­léshez. így azokat á váltott műszakban dolgozók, valamint a tévé-előfizetők is élvezhetik. Az új műsorszerkezet egyik jellemzője egyebekben is a tömbök kialakítása. Ez a nagyjából azonos hallgatóré­teghez szóló különböző műso­rokat összevonja, de a műsor­tömb egy-egy része önállóan is élvezhető egész lesz. Érdekességként említjük, hogy a szórakoztató osztály havi egy alkalommal rádió­kabaréval jelentkezik, mely az elmúlt időszak közéleti fo­nákságait. hibáit állítja pel­lengérre. Ugyancsak ez az osz­tály szerkeszti Kaleidoszkóp címmel, havi egy alkalommal a Kettőtől hatig összeállítást. Itt jelentkezik majd a Rádió és Televízió Újság hangos kü­lönkiadása is. Csemegének ígérkezik az új műsorszerkezetben az Egy show és más semmi 90 perces műsora. Ez az eszten­dőben hét-nyolc alkalommal kínál kellemes szombat esti szórakozást, Hofi Géza állan­dó műsorvezetésével. Havon­ta egyszer Jó reggelt, vasár­nap címmel a legfrissebb ha­zai és külföldi érdekességekről hallunk, negyedévenként je­lentkezik a Sztárok papucs­ban című adás. A dramatur­giai osztály évi bemutatóinak száma mintegy 12 műsorral növekszik. Újdonsága, hogy nemcsak este és éjszaka, ha­nem délután is lesz bemuta­tó, — ez utóbbi hangvétele azonban a napszak átlagos hallgatórétegének ízléséhez igazodik. Bekapcsolódik a rádió az or szágos nyelvhelyességi hét, valamint a Budapesti Művé­szeti Hetek eseményeibe is. Nagyobb teret kapnak az iro­dalmi, a néprajzi műsorok, se­gíti a műsorszerkesztés az ol­vasó népért mozgalom széle­sedését. feldolgozza a nagy népi eposzokat és sorozatban bemutatja a világirodalom hí­res népi hőseit. Az új műsorszerkezettel úgyszintén megváltozik a ze­nei adások ritmusa. Hétköz­napokon 10-től 12-ig A zene hullámhosszán címmel sugá­roz műsort a Petőfi, a Déli Krónika után Ki nyer 'ma? címmel nyilvános, zenés fej­törőre, majd a Kossuth hul­lámhosszán tánczenei koktél­ra vagy népzenére, illetve me­lódiakoktélra kerül sor. A kü­lönböző zenei problémákról Beszélgessünk zenéről cím­mel indul kéthetenként hall­ható sorozat. Nem feledkezett meg a rá­dió a legifjabb hallgatóság igényeiről sem. Részükre heti három alkalommal sugároz 1001 délelőtt címmel irodaimi- zenei-riportműsort, kétheten­ként, — kettőtől hatig — az Ifjúsági randevút hallgathat­ják élő, aktuális programmal, — a múlt és jelen irodalmá­nak értékeit dolgozza fel szá­mukra a Diákkönyvtár mag­nószalagon című sorozat, melynek befejezéseként vitá­ra kerül sor az elhangzottak­ról. A Világszínpad című ösz- szeállítás a dráma fejlődéstör­ténetét tekinti át a fiatalok­nak hasznos megközelítésben. Nagy várakozással tekinthe­tünk tehát a rádió új prog­ramja elé- A változott műsor­szerkezet sok érdekeset és frisset ígér. — hihetően be­váltja hát a hozzáfűzött re­ményünket. kedélyes bécsi arisztokrata a vadnyugat viszonyai közé ke­rül, aranybányát örököl ott, s kénytelen jogait saját lele­ményére támaszkodva megvé­dem. Egyszóval egy álvad­nyugati történet fordulatain, helyzetkomikumi elemein de­rülhetünk. Jelenet az Atkozott cselszövés című magyarul beszélő olasz filmből (szerda) Átkozott cselszövés (szerda. 20.20). Magyarul beszélő olasz bűnügyi film. Krimiként is megállja a helyét ez, s még­sem egészen bűnügyinek te­kinthető film. Alkotója — aki egyben a forgatókönyv egyik írója is volt, s az egyik főszerepet is alakítja — első­sorban nem effajta filmjeiről ismert; Pietro Géműről van szó, nálunk a Mamma Róma, vagy legutóbb a Hölgyek és urak című társadalmi szatírá­ját vetítették a mőfik. A ren­dező ebben a filmjében is megkísérelte átlépni a műfaj hagyományos kereteit: embe­ri problémákat, társadalmi kérdéseket is felvet a filmbe­li nyomozás során, amivel őt — mint detektívet — megbíz­zák- Az 1959-ben készült filmben a másik főszerepet Claudia Cardinale alakítja. Nyugatnémet film. A nemrég készült film műfaja vígjáték, s arra az ismert — és kime­ríthetetlen — ötletre épül, hogy ha valakit, egy típus képviselőjét számára szokat­lan környezetbe helyezünk: biztos a siker, a nevetés. A Peter Alexander alakította Látogatóban... (vasárnap, 17.00). Portréfilm a 70 éves Tamás Aladárról- Március 10- én tölti be 70. évét Tamás Aladár, s ebből az alkalomból készítették életét, munkássá­gát közelebbről bemutató filmjüket a televíziósok. A művész otthonában beszélget Szepesi Györggyel, s vissza­emlékezésekként elevenít fel epizódokat életéből, s, ezt Bo­dor Tibor szavalatai tarkítják. Tamás Aladárt elsősorban mint a 100 százaiéit című fo­lyóirat egykori szerkesztőjét ismerik, pedig már 23 éves korában önálló verseskötete jelent meg, s francia versfor­dításai, novellái, regényed szü­lettek. Az sem széles körben tudott róla, hogy a szovjet iro­dalom első magyar fordítója volt, Gorkij, Solohov műveit ültette át — a többi között — magyarra. Hideg napok (szombat, 16.35). Magyar film a Húsz év legjobb 12 magyar játékfilm­je című sorozat legújabb be­mutatójaként. Kovács András filmrendező, Cseres Tibor do­kumentumokra támaszkodó regényéből készítette megrázó erejű, a nemzeti lelkiismere­tet vizsgáló filmjét. Az újvi­déki vérengzésben részes négy katona — a film visszaemlé­kezéseikből áll össze — cellá­jában a bírósági tárgyalásra vár. A mű bekerült a 12 leg­jobb magyar film közé és ez művészi kvalitását bizonyítja. Kovács -András rendezői fej­lődésének új, ígéretes szaka­szát kezdte ezzel a művel 1967-ben. Bobby gróf (szombat. 20.20). Jelenet a Bobby gróf című magyarul beszélő nyugatnémet filmből (szombat) :n \ »•«‘«•Nt'iníí li»rniiinv/óról ! Augusztus 27-én páratlan pompával temetik el j Horthy Istvánt. Öt is a kenderesi temetőben, a családi ! kriptában helyezik örök nyugalomra. A temetés napján a i Magyar Szó című lap, amelyet a kormányzói családhoz ! közelálló Meskó Zoltán szerkeszt, első oldalán furcsa tab­lót közöl: Hunyadi János és Mátyás király az.egyik ol­dalon, Horthy Miklós és ifj. Horthy István, a kormányzó­helyettes árvája a másikon. Budapesten a Horthy-család hívei azt terjesztik, hogy a kormányzóhelyettest a németek tették el láb alól, mert angolszász barát volt. A merényletről szóló híresztelést alátámasztani látszik, hogy szeptember 2-án ifj. Károlyi Gyula gróf, aki ugyancsak a légierőknél teljesít szol­gálatot, tanulógépével egy kiképző tiszthelyettessel együtt a Dunába zuhant. Holttestét és gépének roncsait csak hosszú kutatás után, napokkal később találják meg. A hivatalos vizsgálat újra véletlen szerencsétlenséget álla­pit meg. A városban azonban arról beszélnek, hogy a fiatal Károlyi volt. a legesélyesebb jelölt a gyámi, vagy kormányzóhelyettesi tisztségre, s a véletlenek ilyen össze­játszása már nem lehet véletlen .. . Horthy szinte minden idejét a dinasztiaalapítás kö­rüli tárgyalásokkal tölti. Hazarendeli Dél-Amerikából Miklós 'iát 's aki azonban kénytelen a hosszó hetekig — 100 — tartó hajóutat választani. Itthon van azonban Lukács Bé­la, a főméltóságú asszony családi bizalmasa, aki minisz­terelnök akar lenni s ezért — jóllehet a hercegprímás és mások ellenállása ezt már eleve kilátástalanná teszi — a kormányzó unokájából mégis megpróbál királyt csinálni. A vármegyékben indít propaganda-hadjáratot. S mert az egyik főakadály az árva református vallása, azt terjesz­tik, hogy a gyermek katolikus. Bizonyságul fényképeket mutogatnak, amelyek a képeslapokban jelentek meg. A képen Serédi Jusztinján egy csecsemőt keresztel, s az aktuson ott van Horthy Miklós és felesége is. A képnek bizonyítania kellene: maga a hercegprímás a katolikus vallásban keresztelte meg a Horthyak legifjabb sarját. Serédi felháborodottan tiltakozik a propaganda ellen: a fénykép nem Horthy Istvánka keresztelésekor, hanem József Ferenc főherceg gyermekének keresztelőjén ké­szült, ahol a Horthy-házaspár vendégeskedett. Horthynak be kell látnia, hogy nem koronáztathatja meg unokáját. Túlságosan nagy ellenállással kellene meg­küzdenie, s ez ebben a zűrzavaros háborús helyzetben nem sikerülhet. Az uralkodóköröknek a biztos német győ­zelembe vetett hite a villámháború kudarca után megin­gott, s az a tekintély, amelyet Horthy országgyarapításá­val előttük kivívott magának, jócskán csökkent, amikor az ország hadba került a nyugati hatalmakkal. S a kor­mányzói unokát nemcsak királynak, hanem a kormány­zó utódjának sem lehet megválasztani Kállay, aki min­dent megtesz, hogy Horthyt támogassa a dinasztiaalapí­tásban, így foglalja össze kormányzója számára azokat a megfontolásokat, amelyek ezt lehetetlenné teszik: „Egy uralkodó helyett lehet kormányozni, de kis cse­csemőt kormányzóvá tenni nem lehet. Van rá példa, hogy 16—18 éves fiú gyakorolja a királyi hatalmat, de kor­mányzó csak az lehet, aki teljes érettségben, meglett kor­ban kormányozni tud. A királyi tekintély alapulhat a 'egitimHás elvén, a korona presztízsén, egy dinasztia kö­— 101 — rül kialakult stabilitáson, de a kormányzó csak saját ere­jével és képességeivel gyakorolhatja hatalmát. Ebben kü­lönbözik lényegesen a királyi, de akár a köztársasági el­nöki hatalomkörtől. Ezért nehéz a kormányzó életében akár az utód-, akár a helyettesválasztás. Nekünk adatott egy szerencsés lehetőség mind a kettőre a hősi halott István személyé­ben. A sors elvette tőlünk, és mert egyedüli lehetőség volt, még nehezebbé lett a kibontakozás megtalálása... Utód választásához újabb törvényt kell hoznunk. Ez magában még nem akadály, de engedje meg, főméltóságú uram, arra igazán nehezen vállalkoznék, hogy erre ja­vaslatot tegyek, mert minden érzésem tiltakozik az el­len. hogy a boldogult kormányzóhelyettes urat nem tud­ták. vagy nem akarták utódnak megválasztani, ami az egyedüli helyes és ésszerű lett volna, akkor most. bárkit megválasszunk utódnak? Ezt megtenni nem lehet. De tárgyilag véve is a dolgot — egy utód, ismétlem, ha ez nem a boldogult kormányzóhelyettes lett volna —, magában hordozza a hiba csíráját. Mit csinál — hisz há­la istennek főméltóságú uram minden csapás dacára is egészséges — az utód még 10—15 évig? Ha szerepel, az a baj, főméltóságod nem szeretné, ha beleszól a dolgokba, könnyen egy mellékkormányzat fejlődne ki, ellenségei lennének, és ami még veszélyesebb, folyton nyugtalanko­dó barátai. Ha nem csinál semmit, és ez a jobbik eset, mire kormányzó lenne, úgy elszíntelenedne, úgy elveszí­tené pozícióját a közvéleményben, hogy senkinek sem kellene. De különbén sem tudok olyan embert, amire azt merném mondani, hogy ma vagy pedig tíz-tizenöt év múlva rábízhatjuk az országot. Lehet, hogy majd felbuk­kan, ma nincs. Bizalmat pedig előlegezni ebben az eset­ben nem lehet.” (Folytatjuk) — 102 — ■*

Next

/
Oldalképek
Tartalom