Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-01 / 50. szám
ablakon keresztül adja ki az anyagokat. Eddig még hiánya nem volt. Gyüre Erzsébet munkája mellett tanul. Az általános gimnázium levelező hallgatója. Azt mondja, tanulás nélkül nem lehet jó munkát Most, hogy a bányászkodás egyre kevesebb kárán cssági férfinak jelent megélhetést, többen kopogtatnak a szövet,- Kezeti iroda ajtaján. Igaz, a faluban nincs más munkalehetőség sem férfinak, sem asz- szonynak. így aztán ajánlkoznak a szövetkezetbe dolgozni. Kell, hogyne kellene a munkáskéz a gazdaságnak. Eddig leginkább idős emberek, nyugdíjasok dolgoztak. A fiatal férfierőt vonzották magukhoz a Nagybátony környéki bányák és a salgótarjáni üzemek. Most aztán a tsz zárszámadása után az is kiderült, nem érdemes eljárni a faluból. ha a pénzt otthon is megkeresheti az ember. A női munkaerő meg inkább elmegy a faluból. Fél- száznál is többen járnak pl Salgótarjánba a tőltfitollgyár- ba vagy pedig varrni, építkezni. Mert tavasszal, nyáron még csak akadna munka szá...hogy nyqlcan—tízen készülnek én'íkezni az idér \* elméit öt év alatt 25—30 tágas, szép ház épült a községben. ... hogy a megye volameny- nyi KlSZ-szervezetét versenyre hívják a helybeli fiatalok. A cél: minél több rétet és legelőt tisztítsanak meg. Ha minden , jól megy, az inén befelezik a mintegy inaAiél kilométer hosszú Kel- szabadulás utón a járdaépítést. A munkát mar korábban elkezdték, s megépítettek 300 meter járdát. Am a tanács pénzé elfogyott, a járdából nem lett semmi. Most ezt tekintik egyik legfontosabb községi:’!’' "1 í’e'adetnrvk. H» itt vége-’ '< veszik soron a többit. Mert Karancsságon sok még a nehezpn járható út. Mire ezzel elkészülnek, Lalán az egri útépítő vállalat is beváltja ígéretét. Már tudniillik azt, hogy rendbehozza, portalanítja a főút kétkilomé- teres szakaszát. Fogadkoztak: meglesz még az ősszel. Most a tavaszra esküsznek. A falubeliek őszintén remélik, hogy most már lesz elég bitumen. Mert a múlt évben állítólag azon bukott el az út ügye. Karancsságon az ..öreg" faluban néhány házat kikezdett az. idő. Kopottak, repedezettek gond (íratlanok. Az új falurészbe költöztek onnan az emberek, szép. nagy házakba. Az öreg házak közül is legknpottohb a postahivatal. Nincs hová költöznie. Az udvara sáros, gondozatlan, a ház vakolata mállik, nagy repedések tátonganak a falon. A hivatal Harsányt Margit hivatalvezető konyháiéból áll, amely egyúttal raktár is. és egy vegyszer négy méteres szobából. Itt van a telefonközvnnt és a munkaasztal. Pedig nagy a forgalom a postán: .381 nappapot kezelnek. 60—100 között a naponta megforduló 7evclck száma. Az ügyfelek a nyitott verandáról egy kis ablakon keresztül tárgyalnak a hivatalvezetővel. Ilyen körülmények között dolgozik a hívottá‘önő már 21 éve. Új postahivatal keli Karancsságra. A jelenlegi már szégyene a községnek Jól felszerelt , iskola A karancssági iskola arról nevezetes, hogy a felépítésében a tanártestülettel közösen, a község lakossága is részt vett. Felszereltsége pedig kétszerese a járási átlagnak. A folyosón, beépített üveg- szekrényekben a legkorszerűbb fizikai, kémiai foglalkozásokhoz szükséges felszerelések. Főzőfülke van a’ lányok gyakorlati foglalkozásához, és egy nagyszerűen berendezett tanműhely. Bármelyik iskola megirigyelhetné. Rengeteg kéA műút mentén raktáros Karancsságon él a megye legfiatalabb raktárosa. Neve: Gyüre Erzsébet, Mindössze 20 éves. Ügyes kislány. A termelőszövetkezet rábízta a több mint 1,5 millió forint értékű felszerelés kezelését. A raktárban rend van. A bejárati vasajtó állandóan zárva. Egy A megyeszékhelytől Szécsény felé haladva — mindjárt a műút mentén —' talán félúton van a település. Nem tartozott soha, s most sem tartozik az igazán nagy községek közé Lakosainak száma nem éri. el az ezernégyszázat. Hanem az igyekezetben, a szorgalomban sosem volt itt hiány. így aztán a múltra sem csak úgy emlékeznek a falubeliek, hogy a báró kastélyát, a szegények számára elérhetetlen parkot, a két öregedő Prónay bárónőt látják maguk előtt. Nemcsak rossz, átkos örökségük maradt. Olyan jussuk is van, amelynek most nagy hasznát veszi a község. Az egészségház évtizedekkel ezelőtt épült, s orvosa is négy évtizede van a falunak. A közeli években gyorsabb volt az iram. a haladás is. Van iskola, hozzászorgoskodták a művelődési otthont, a könyvtárat, a pedagógus és állatorvosi lakást. .. Jó, hogy így történt, mert a községfejlesztési tervekben már mindezekre nem kell gondolni. Persze tennivaló is akad. Mert. az utak ugyancsak rossz állapotban vannak a faluban. Jó idő eltelik, az erőfeszítések ellenére is, amíg rendbe hozzák valamennyit, A múlt esztendő végére elkészült a község távlati fejlesztési terve. Ez már igazi nagyközséget, faluközpontot „csinál” Karancsság- bói. Az egészségház környékén új épületeket emelnek, amelyek majd a három község — Szalmatercs, Ságújfalu és Karancsság — java* szolgálják. Néhány esztendő múlva nemcsak az idegent, hanem a falubelieket is megváltozott kép fogadja, ha majd végigvégigsétálnak a községen. Az új fogadására már most készülnek Karancsságon. A községi tanácson magyarázták, hogy lebontanak legalább húsz régi, egészségtelen lakást, épületet. Ne rontsák tovább az emberek egészségét. Meg aztán a városiasodó falu képében sem illenének bele sehogyan sem. Olyan tágas kőházak kellenek már, amilyeneket mostanában emelnek a szorgalmas, anyagiakban sem szűkölködő karancssági emberek. Negyvenkét esztendő Ez a mostani tavasz lesz a negyvenkettedik, amelyet dr. Tompos István és felesége a községben tölt. Fiatal ember volt még a doktor, friss diplomával a kezében, felesége pedig tisztviselőnő, amikor ide költöztek. Negyvenkét esztendő. Egy nemzedék nőtt fel ez alatt az idő alatt. S ók gyógyítottak apát, fiút. unokát. Mert dr. Tompos Istvánná hűséges segítőtársa volt mindig a j férjének. A három községben — Szalmatercs. Ságújfalu. Karancsság a doktor körzete — mintegy háromezer ember egészségére ügyel. Autóbusszal, szekérrel utazik betegeihez. De ilyenkor télidőben sokan nyitják a helyi rendelő ajtaját is. Csupán egyetlen nap a vizsgálati naplóból;' február 20-án száznyolcvanhét embert néztek meg Maradhatott volna Pesten, mehetett volna Salgótarjánba. Szécsénybe. Ám dr. Tompos István hűséges maradt a faluhoz, az emberekhez, akik kimondhatatlanul j hálásak orvosuknak. Nehéz évek, de igazán gazdag élet ! után most már nyugdíjba készül az orvosházaspár. Minden vágyuk, hogy Budapesten végre beköltözhessenek saját házukba. Abba, amelyre egész dolgos életünkön át takarékoskodtak. Kocsisból gépszerelő ziszerszam. szalagfűrész, gva- iugép, körfűrész, fúrógép, csiszológép s egyebek. ’ A tanműhely vezetője Nagv Géza, az iskola igazgatója. A gyerekekkel való gondos foglalkozás, a ió felszerelés eredménye, hogy Karancsságról a végzős diákok nyolcvan százaléka ipari tanulónak jelentkezik. Az iskola •vezetői most új feladatokat tűztek maguk elé. Iparosodik a tsz, ott is szükség van hozzáértő fiatalokra. A tsz-be irányítanak végzős diákokat- akik már az iskolában megismerkednek a szerszámforgatással és a gépekkel. A legfiatalabb Mit kell tenni? Jól kezdi a gazdálkodás új esztendejét, a három község kis gazdaságait összefogó karancssági tei m-elöszö- vetkezet. Több mint egymilliót tartalékoltak, hogy semmiféle meglepetés ne érje őket, miközben az eddiginél előnyösebbre alakítják gazdálkodásukat. Mert azt, hogy mit kell tenni az eredményesebb munka érdekében, hosszú-hosszú viták után eldöntötték a szövetkezet vezetői. Bozsik Béla főagronómus arról beszélt, hogy a növénytermesztésben az adottságoknak megfelelő növényeket termelik: gabonát, takarmánynövényeket s új, jövedelmező kultúraként 10 holdon szamócát. 20 holdon fekete ribizlit. Az állattenyésztésben a szarvasmarha- és a juhtenyésztés erőteljesebb fejlesztése a cél. A tehenészet, és a hizlalás biztos pénzt hozott a múlt évben is a szövetkezetnek. Be a faluba Éjszaka zörögtek Farkas Karoly tanácselnök ajtaján: — A falu szélén, a cigánytelepen összedőlt egy ház! Két család lakta, idős szülővel, nyolc gyerekkel. Az eéő csurgott rájuk, gyorsan intézkedni kellett, üres volt a könyvtár, most építették, be- költözítették oda a két családot. Farkas Károly már intézi. hogy megkapják az OTP kölcsönt, s házat vásáraihassa- nak bent a faluban. Karancsságon 300—350 cigány él. S az igénytelen, egészségtelen élet megváltoztatásának egyedüli járható útja ez. — Van remény, aogy mindez sikerül? — Remény is, meg igény is van — mondja a tanácselnök. — A férfiak többsége rendszeresen dolgozik. Húszán jelentkeztek már eddig, hogy házat építenének. Sajnos, csak lassan haladhatnak. A család nagy, a pénz meg kevés legtöbbnél. A kedvezményes házépítési akcióval jó ha két tálcás felépül évente... Helyezzék ál az egyik boltot A lakosság nem panaszkodik »em az áauellátásra, sem a szolgáltatásra. Amit -kifogásolnak: a GELKA nem érkezik mindig időben a faluba, és a kijavított készülékek némelyike gyorsan elromlik. Másról is panaszkodnak. A község mintegy három kilométer hosszú. Két bolt a falu központjában van. A község nyugati feléből egy kilométernél is többet kell gyalogolni' bevásárolni. Az a kívánságuk, hogy az egyik boltot helyezzék a község nyugati részébe. Az emberek kívánsága jogos! A községi tanács tárgyalásokat folytat a probléma megoldása érdekében. Új óvodát szeretnének Elkomorul a karancssági községi vezetők arca, amikor az óvodáról kérdezősködünk. Régi vályogépületben működik, amit 120 évvel ezelőtt építhettek. Jelenleg 28 gyereket nevelnek benne. A lakosság részéről nagyobb igény is volna, de sajnos helyszűke miatt több gyereket nem tudnak elhelyezni. Benő Jánosné vezető óvónő mindent elkövet, hogy a korszerűtlen körülmények ellenére a legjobb ellátást biztosítsa a gyerekeknek. Már foglalkoztak azzal a gondolattal is, hogy korszerűsítik az intézetet. Erre azonban több tízezer forint kellene. Nem éri meg. Űj óvodái Kell építeni. Ezen fáradoznak most a község vezetői. Gyüre Jánost mindenki jól ismeri a községben. 1959-ben lepett a termelőszövetkezetbe Kocsis volt. Szorgalmas, dolgos ember, akit a technika is ercfekelt Hozzáfogott tanulni. ni a gépszerelői munkát. A* új műhelyben, amelyet központi fűtéssel és. hideg '-.eleg vizű fürdővel is elláttak, Gyüre János a rangidős szerelő. Már elkészültek a tavaszi gép* Leginkább a motorok érdekelték. A tsz vezetősége segített neki. Elküldte traktorvezetői tanfolyamra, s amikor visszajött, a hajtószárat a traktor Kormány kerekével cserei te fel. Hosszú ideig mint traktoros dolgozott. Azt mondják a faluban, hogy jó munkája után a környéken is ismert lett a neve. A gazdaságban megszaporodtak a gépek. Új javítóállomást építettek 1,6 millió forintért. Gyüre Jánost pedig elküldték Biatorbágyra tanuljavítással, a gépek munkára készen állnak. Nyerges Kálmán, a gépcsoport vezetője pedig magabiztosan állítja, hogy ahol Gyüre János dolgozik, ott nem lehet baj. Azt beszélik... ... hogy vetélkedőn méri öszsze erejét Nagylóc és Karancsság. A szellemi tornára a közeljövőben kerül sor Szécsény- ben, a járási művelődési otthonban. ... hogy a közös vagyon, egyik legéberebb őre Kiss János. Az idős ember 1960 óta tagja a szövetkezetnek, s mint mezőőr kifogástalanul látja el megbízatását. ... hogy rendszeresen támogatja a szegényebb sorsú családokat a községi tanács. Hatan kapnak havonta 250—250 forint szociális segélyt. * . .. hogy egyetlen sötét utcája sincs már a községnek. Több mint kétszáz lámpát — köztük mintegy hetven higanygőzlámpa — szereltelv fel. Egy napon át jártuk a fajút. összeállításunkban azoknak az eredményeknek, gondoknak adtunk hangot, amelyek az embereket nagyon elevenen foglalkoztatják. Az írásokat Vincze István né és Bobál Gyula készítették. Az embereket. a hétköznapi pillanatokat Koppány György fényképezte. A panaszokat, az észrevételeket Tóth Lajosné jegyezte le. Legközelebb március 5-én, munkatársaink Hugyagra látogatnak. Divatba jön a tsz mukra a szövetkezetben, hanem télen ülhetnének otthon. Sem munkát, sem pénzt nem tud adni olyankor a szövetkezei. Elkezdte!*, folytatják
