Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-01 / 50. szám

4 lUiigsgulciisBlc flmrci cSosnei 9« A falvakban a legszélesebb rétegeket mozgósító mozgalom ma, kétségtelen a társadalmi munkások moz­galma. Nagyszerűsége abban áll, hogy aki a mozgalom keretében munkát vállal, azt önként vállalja, szabad ide­jéből szakít el valamennyit. Hajtóerejében egyéni érde­kek vannak, de ezek párosulnak a közösség érdekeivel. Mert ha valaki vállalkozik arra, hogy a háza előtt elké­szíti a járdát, vagy segíti az óvoda építését, ahol éppen a gyerekét gondozzák, vigyázzák, a közösséget is szol­gálja­Ma már a megyénkben is ezrek, és ezrek léptek a társadalmi munkások nagy seregébe. Sokatmondó az a néhány számadat, amely bizonyítja munkájuk értékét. Az elmúlt esztendőben a községi tanácsok által elvállalt társadalmi munka értéke ötmillió forint volt. Ezen ér­demes elgondolkodni. Nemrégen összegezték, hogy a fel­ajánlást milyen mértékben teljesítették. Lelkesedésre feljogosító eredmény született. A vállalt ötmillió forint helyett 23 millió 176 ezer forint értékű társadalmi mun­kát végeztek a nógrádi emberek. Ennyi pénzből egy Sámsonházához hasonló új községet is építhettek volna. Kik azok a társadalmi munkások? Társadalmunk építésének önzetlen harcosai- Nem kapnak fizetést, talán még köszönetét sem, mégis szívesen végzik, amit vállal­tak. Diósjenőn egymillió forint értékű társadalmi mun­kával elvégezi ík a község egész területén a vízleveze­tő árkok tisztítását. A munka lázában verseny bontako­zott ki közöttük. Nem egy esetben a munkában lemarad­tak az esti órákban reflektorok mellett dolgoztak, hogy pótolják a lemaradásukat. ÍCarancskesziben új utcákat építettek, Somoskőújfaluban törpe vízmüvet. Hasonló lel­kesedéssel végezte feladatát az a társadalmi munkás is, aki arra vállalkozott, hogy háza előtt kiássa a vízveze­tékhez szükséges árkot. Nagyszerű cselekedetek essek. Az újtiDusú emberhez méltó magatartás. Szükség van tehát támogatásukra, messzemenő meg­becsülésükre, kezdeményezésük felkarolására, mozgal­muk fokozatos szélesítésére. Elismerést, megbecsülést érdemelnek. Mire kell közben, a tanácsoknak ügyelni? Hogy a község fejlesztésére kidolgozott tervük megegyez­zen a dolgozók elképzelésével. A falvakban — és ez meg­nyugtató — nagyok az igények- Lényegesen magasabbak mint amennyi anyagi fedezettel a tanács rendelkezik. De kell-e annál nagyobb fedezet, minthogy az emberek ösz- szefognak és a hiányzó összegeket munkával pótolják? Ez biztos fedezet. Ha ezt az erőt a tanácsok jól felhasz­nálják, a falvak fejlődése egészséges ütemben haladhat előre. Azt mondtuk, hogy a társadalmi munkások fizetség nélkül, öntudatból végzik a munkájukat. Ez így igaz. De azért az állam sem feledkezett mag róluk. Jelentős ősz- szegeket fordít a társadalmi munkások elismerésére. Az elmúlt évben is több millió forintot tett ki az az összeg, amelyet azok között a községek között osztottak szét, amelyek a legeredményesebben dolgoztak falujuk fel- emelkedéséért. A pénzt a község további fejlesztésére fordíthatják- Ennek a hasznát is a közösség látja. További feladatok állnak a társadalmi munkások előtt. A példák bizonyítják: érdemes fáradozni, maguk­nak fáradoznak, munkájuknak maguk veszik hasznát. Sose feledjük: a társadalmi munkások önként vállalják amit tesznek, s ezért nagy-nagy megbecsülést érde­melnek. B. Gy. Korszerűsítik az any agmozgatást A Nógrád megyei Fémipari Vállalat új telephelyén mód, nyílik a korszerűbb anyagmoz­gatási rendszer meghonosítá­sára a gyártmányok techno­lógiai sorrendjének megfelelő­en. Ennek megvalósítása céljá­ból tavaly már vásároltak négy bolgár gyártmányú anyagszállító targoncát. A ta­valyi állományt az idén újabb kettővel egészítik ki. A nehéz fizikai munkát elvégző gépek két tonna különféle anyagot tudnak a kívánt helyre szállí­tani. Segítségükkel mód nyí­lik a rakodólapos anyagszállí­tásra. Ugyancsak az előbb em­lített targoncákkal oldják meg az apróbb alkatrészek gyors cseréjét is. Tanfolyam műszaki rajzolóknak A megyei tanács építés-közleke­dés- és vízügyi osztálya magas- és mélyépítési, illetve épületgé­pész műszaki rajzolói tanfolyam©* szervezett. A jelentkezési határ­idő lejártáig mintegy hetvenen jelentkeztek a tanfolyamot lebo­nyolító megyei tervezőirodánál, A tanfolyam egyébként a salgó­tarjáni új gimnáziumban talált otthonra, két osztályban. Március­tól júniusig geometriát és műsza­ki rajzolást. szeptembertől jövő év márciusáig pedig a műszaki rajzoláshoz nélkülözhetetlen egyéb szakmai ismereteket oktat­nak. Az előadásokat a megyei tervező iroda mérnökei, és az új gimnázium egy szaktanára tart­ják. A tízhónaoos tanfolyam vé­geztével a hallgatók vizsgát tesz­nek, és eredményes elvégzéséről igazolást kapnak. A kezdeményezést csak üdvözöl­ni lehet, hiszen a vállalatok ter­vezői tevékenysége 1968 óta jelen­tősen megnövekedett, s ehhez ké­pest iól kénzett műszaki rajzolók­ból meglehetősen kevés van. Bár a tanfolyam elvégzéséről szóló ok­levél elhelyezkedést nem garan­tál, a tervező irodának máris olyan szándékai vannak, hogy a jövő év második felére várható létszámfejlesztés egy részét a tan­folyam legtehetségesebb hallgatói­ból biztosítja. sében fontos tényező. Ezen az alapon a párttagság döntő többsége cselekvőén vesz részt a párt politikájának kialakí­tásában, megvalósításában. Ér­zékenyen és gyorsan reagál­nak a párt lenini normáit, a oárt politikája' esetenként sér­tő gyakorlatokra, módszerek­re. A párttagság igénye a de­mokrácia fejlesztésére megnö­vekedett. (Ezt ’ ülönösen a ve­zetőségválasztó taggyűlések bi­zonyították.) A nárfcJein'Arácia leilpsztésének éri el mezese Viszont a pártdemokrácia érdemei érvén: -sülését — ese­tenként és helyenként — for­mális vonások gátolják. (Érte­kezletek útján akarnak meg­oldani minden feladatot. Nem intézkednek a párttagok ja­vaslataiban. Gyenge, felületes beszámolót terjesztenek a tag­ság elé, ezért gyenge a vita ist Elvétve előfordul, hogv eg’-'-’s vezetők meggyőzés nél- kü1 csak utasítanak, a nekik czV é bírálatot kimagyarázzák, vaev ..finom” eszközökkel megtorolják. A pártdemokrácia fejleszté­sének azt kell szolgálnia, hogy: — Még jobban érvényesül­jenek a párttagság Szervezeti Szabályzatban biztosított jogai, növekedjen aktivitása. Tevé­kenyebb részese legyen a párt­életnek. a közéletnek. — Hatékonyabban segítse elő a határozatok, intézkedé­sek egységes értelmezését, az ezekben mutatkozó téves fel­fogások és szemléletek leküz­dését; — Rendszeresebbé váljon a vezetők segítése és ellenőrzé­se a tagság részéről. A de­mokratizmus legyen jobban a vezetés egész tevékenységének, munkamódszerének fokmérő­ié; — Erősödjön a kollektív ve­zetés, a kollektív bölcsesség jobban érvényesüljön; — Növekedjen a felelősség a párttagság javaslatainak igénylésében és érdemi intézé­sében, valamint a bírálat és önbírálat fejlesztésében: — Legyen vonzóbb a párt­élet. Serkentse a kommunista példamutatást, olyan politikai légkör kialakítását, amelyben a kollektíva képességének és tudásának legjavát adja. A demokráciának ez a szé­les körű — az egész pártéletet átható és az állami, tömeg­szervezeti életet is befolyá­soló felfogása felel meg a vál­tozó körülményekből adódó feladatainknak. Mindezek segí­tik elő. hogy helyileg jobban érvényesül a párt vezető sze­repe és annak, elismerése is. Növekvő önállósággal A hatáskörök, jogkörök je­lentős részének decentralizá­lása megnöveli a pártszerve­zetek önállóságát is. Ez pedig — a felelősség növekedésével együtt — a demokratizmus szélesítését is igényli. Igaz, hogy az eltelt egy—másfél év — az elért eredmények elle­nére — még rövid volt az önállóság erőteljesebb kifejlő­désére. Emellett élnek és hal­nak a régi felfogások és gya­korlatok, van bizonyos tartóz­kodás, konzervativizmus is. Ezért fontos feladatunk, hogy a pártszervezetek önál­lóságának, a pártdemokrácia fejlesztésének lehetőségeit to­vább vizsgáljuk és körültekin­tő intézkedéseket tegyünk. A többi között például: — Fontos annak világosabb elhatárolása, hogy a pártszer­vezet milyen kérdésekben döntsön, határozzon, illetve mely kérdéscsoportokban él­jen véleményezési, állásfogla­lási és javaslattevő jogköré­vel. — Tovább kell keresni azo­kat a formákat, módszereket, amelyek lehetővé tes2ik, hogy a kommunista kollektíva ak­tívabban vehessen részt a fel­adatok kimunkálásában, a meg­valósulás ellenőrzésében, vala­mint a vezetők tevékenységé­nek és magatartásának meg­ítélésében. — Alapos elemzést kíván az is, hogy a pártszervezetek rendelkeznek-e, vágj: jól él­nek-e mindazokkal a lehető­ségekkel. amelvek szükségesek a növekvő önállósághoz, és hol szükséges változtatni. ÍPéldául a pártvezetőség jól választja-e meg a taggyűlések napirend­iét. Kielégítően foglalkoznak-e a párttagságot érdeklő kérdé­sekkel, kielégítő-e a közgaz­dasági információ, miért for­dul elő. hogy egyes szervek a pártszervezet nélkül vagy ellenére intézkednek fontos kérdésekben stb?) — Szükségesnek látszik a Pártszervezeteket segíteni, bá­torítani abban, hogy a felsőbb pártszervek határozatait iob- ban a sajátos helyzetükhöz igazítva valósítsák meg. Ehhez viszont hatékonyabban keli magvarázni a határozatok cél- iát, mondanivalóját. A párt- szervezeteknek nedig nagyobb gondot keh fordítaniok 'a he­im, konkrét viszonyok, tények -''s a hangulat elemzésére, a kommunisták telarlafnnak. helytállásának ksmuvkálására. — Helyesnek látszik az is. hogy a jövőben többet törőd- iiink a pártdemokráeia fejlesz­téséből adódó feladatok ma- gvarázásával az állami, gazda­sági és tömegszervezeti veze­tők körében. Az önállóság növekvő m-v. tekének és a demokrácia fej­lesztésének egysége tehát több tekintetben szemléletbeli és módszerbeli változást is kí­ván a pértmunkában. Termé­szetesen megőrizve és tovább- fmlesztve mindazt, ami már bevált és alkalmazható az úi körülmények között is. Kiss Árpád Balogh Gyula Nem is olyan utolsó... Izgalom, várakozás. A kultúrterem teli ünneplőbe öltö­zött asszonyokkal, kisebb mértékben férfiakkal, és sok te­kintélyes vendéggel, A vendégek sorában ott látható Jed- licska Gyula, a megyei pártbizottság első titkár is, úgyis mint a kerület országgyűlési képviselője. Valaki tréfásan azl mondta: „Mátraverebély xrzr.Jós”. Most. úgy érezzük, nagyon találó a megjegyzés. A jelenlevők izgalma valóban hasonlatos ahhoz, amit az izgatott apa érez a szülőszoba előtt. tő, aki elérkezettnek látja, az időt a készpénzfizetés beveze­tésére, a lovakat kedvelő Ja- kubovics Pál fogatos, a fiata­lokat mezőgazdasági munkára buzdító Verebélyi András is­kolaigazgató, Rózsa Sándor gépkocsivezető, Verebélyi Gyu- láné és Verebélyi Józsefné a két vezetőségbe delegált asz- szony, Szekacsek Tibor, a ta­nácselnök, és nyugodtan mond­hatjuk, hogy mindenki. Mengyi Lajos állattenyésztő közvetlenül érinti a kérdést: .,Az egyik új vezető év köz­ben megkérdezte tőlem, mi a véleményem a munkájáról, meg a többi új vezető mun­kájáról. Azt mondtam erre: előbb teljen le egy esztendő. Most örömmel jelentem, hogy az új vezetőkkel és az elért eredményekkel nagyon elégedettek vagyunk.” S Men­gyi Lajos azt is kifejti, hogy közel sem lehet még megállás­ról beszélni. Még mindig az kell, hogy „ne csak az éjjeli­őröknek csörögjön az óra, ha­nem a traktorosoknak, nö­vénytermesztési dolgozóknak, irodistáknak, mindenkinek.” (Hatalmas derültség. Hiszen mindenki tudja, hogy a tsz egyik éjjeliőre vekkert tett maga mellé és úgy aludt. Ám­de az óra olyan biztonságot adott neki, hogy oly mélyen elszunnyadt, hogy még a csen­getésre sem ébredt fel. Az elnök keltette fel, s ennek fe­gyelmi és munkegység-elvo- nás lett a vége.) Űj vezetőség vizsgázik ezen a napon. Nándori Ferenc, a tsz elnöke, aki a vezetőség be­számolóját terjeszti elő, ugyan­csak új ember a szövetkezet­ben. Az ő tevékenységét kü­lönös érdeklődés és valljuk be, némi várakozás is meg­előzte. Egy évvel előbb olyan elnöktől vált meg a szövetke­zet tagsága, aki falubeli, és hosszú esztendőkön át ered- njényesen vezette a szövetke­zetét, de megtorpant. Mód­szerei elavultak, a tsz-ben fe­jetlenség és maradi, megalku­vó gondolkozásmód kezdett mutatkozni. A tagság nagyon helyesen úgy értékelte, hogy az új mechanizmusban csak rugalmas, az önállósággal és a korszerű eszközökkel bátran élő szövetkezet állja meg a helyét. Az új vezetők ebből az új iránti igényességből kitűnőre vizsgáztak, de amint azt hoz­zászólásában Barlai Gábor, a főagronómus is kifejtette, az adott körülmények közt is sok niég a tennivaló. A hozamok alacsonyak, a rejtett tartalé­kok egyáltalán nincsenek még kihasználva. Szép, szép, ami a beszámoló önkritikus vagy eredményeket magyarázó szö­vegének szelleméből árad, de a vezetők még többet akarnak. De a teremben csupa elége­dett arcokat látni. A tagok tudják, hogy az idén már nem kellett lakkozpi a jövedelem­ről szóló beszámolót, az 53 forintos munkaegység értéket úgy érték' el, hogy jelentős összeget helyeztek a tarta­lékalapra, szakembereket al­kalmaztak, gépeket vásároltak, gépműhelyt létesítettek és egyéb beruházásokat hajtottak végre. A jövedelem szép, de a jövő útja is megalapozott. lyiek egy jelentős hányada virrasztva és aggódva leste a vízállásjelentést, a Zagyvát, valamint a harmadfokú ké­szültség hírére ide irányított, különféle kotró- és árokásó gépeket, amelyek a nyúlgát építésében tevékeny kedfek. Sokan maguk is kivették ré­szüket az izgalmas munkából. Azóta a veszély sokat csök­kent, és megnyugodott. fi­gyelmes arcok szegeződnek a szónokra. „Mert mit is tudunk segíteni? Tervek készülnek a Zagyva felső folyásának sza­bályozására. de hát jól tud­juk, hogy a szabályozást lent a torkolatnál kell megkezdeni. A negyedik ötéves tervben ezeket a gondokat meg akar­juk oldani.” 4. Nótás nép a -verebelyi. Ha slágert játszik a vendégként fellépő Synus-zenekar, akkor a táncdalt éneklik, ha operett- részletet idéz a salgótarjáni Petőfi színjátszócsoport, akkor azt éneklik, de igazán elemük­ben akkor vannak, amikor csárdást játszik a zenekar. Olyankor átszellemülnek, és mindjárt megindul bennük, különösen a nőkben, az az áramkör, amely a táncreflexe­ket működteti. Megtelik most is pillanatok alatt nótával és táncoló párokkal vagy cso­portokkal a terem. S amikor az ebéd is jól megérdemelt helyére került, a fesztelen jó­kedv mindenkit magával so­dor. Vállukra kapják Nándori Ferencet a vidám, elégedett asszonyok, majd Gabi bácsit,a főagronómust enielik maguk fölé. Egy asszonycsoport tánc­ba viszi a párt megyei első titkárát is, s úgy megforgat­ják, hogy törölgetnie kell at verejtéket. Külön felhívják a fi­gyelmemet, hogy írjam meg: a megyei pártbizottság első titkára ott ült a gyalogúin»- kás asszonyok közt, a nagyte­remben a pádon, s a jelekből ítélve jól érezte magát. Mert ízért a verebelyi tsz-tagob lágy megtiszteltetésként fo­gadták ezt a zárszámadási lár togatást. Ahogy fogy a bor, úgy n®* jókedv. Az elnök elsőéves bizonyít­ványát a felszólalók egymást váltva állítják ki. Közvetve vagy közvetlenül a kitűnő osztályzat mellett szállnak síkra a felszólalók. Az elnök rátermettségét bizonygatja Molnár Lajosné raktáros, a pártvezetőség nevében is, Tóth Róbertné növény termesz­JedEcska elvtárs hozzászólás­ra emelkedik. Elismerően szól az elért eredményekről, di­cséri a közgyűlés szellemét, amelyre az a jellemző, hogy valóban a tagok beszélnek és nem a meghívott szervek kép­viselői. Kiemeli a verebélyi asszonyok példás szorgalmát, a szövetkezetnek nyújtott több mint félmilliós árkiegíészítő dotáció jelentőségét, de fel­hívja a figyelmet a búza és más növények termésátlagá­nak alacsony voltára, a ter­melés bővítésében a tsz-tagok- ra háruló további feladatokra. S végezetül, mint képviselő szól a jelenlevőkhöz: a Zagy­váról, a vízrendezésről. Eleven problémákat fesze­get, hiszen éjszaka a verebé­Hajnalig tartó vigalomba*, a leírt előzmények után így zajlott le a mátraverebélyi Március 15. Tsz zárszámadása. Ez volt a megye utolsó tsz- zárszámadása. Ha jól meg­gondoljuk, nem is volt e* olyan utolsó!... LabJos György Mit igazol a tapasztalat? Növekedik a gépkocsik száma megyénkben Évről évre mind több ma­gángépkocsi kerül Nógrád me­gyébe is. Legutóbb csupán a gépkocsinyeremény-betétköny- vek sorsolásán újabb hat sze­mélygépkocsi talált gazdára Fortuna jóvoltából. De emel­kedik az egyéni vásárlók szá­ma is. Ezért mondjuk, hogy nálunk divat autótulajdonos­nak lenni. Rangot ad a fia­taloknak, kényelmet az idő­sebbeknek, ezért mindenki szeretne hozzájutni az autó­hoz, még ha úgy is nyilatko­zik, hogy őt az nem érdekli. Titokban azonban reményke­dik egy lottónyereményben, amely lehetővé tenné számá­ra a gépkocsi beszerzését. Ha bárkit megkérdeznénk, hogy mit venne, ha lottón nyerne, és ha az illetőnek lakásgond­ja nincs, úgy feltétlenül első helyen említené a gépkocsit. Ezt igazolja a gépkocsinye- remény-betétkönyvek számá­nak állandó növekedése is. Vannak azonban, akik nem bízzák a gépkocsi birtoklását a véletlenre, eladják az örö­költ házat, gépkocsit vesznek. Rendszeresen és következete­sen takarékoskodnak^ forintot forintra raknak félre, sokszor még a legszükségesebb dolog­ról is lemondanak, hogy ösz­szegyűljön az az összeg, amellyel — OTF-kölcsönt is figyelembe véve — megvehe­tik a gépkocsit. Nagy összegű adósságot kell törleszteni, to­vábbra is le kell mondani sok mindenről, de megvan a nagy boldogság: a gépkocsi. Az igy szerzett gépkocsi azután a tu­lajdonos legféltettebb kincsé­vé válik. A gépkocsi elérése utáni tö­rekvés nem is indokolatlan. Ha meggondoljuk, hogy a gépkocsi-tulajdonosoknak — többek között — lehetősége van arra, hogy a hét . végi pihenőnapot kellemesen töltse el a Balaton partján, vagy ha úgy tetszik a hegyek között, vagy éppen külföldi autótú­rán, a munkahelyet köny- gyebben, kényelmesebben kö­zelítse meg, a munkafelada­tok gyors végzéséhez a gépko­csi nyújtotta segítséget vegye igénybe, amely esetben mái nem is kényelmi, hanem mun­kaeszközzé válik, nem kény­szerülve arra, hogy várakoz­zék a menetrendszerű közleke­dési eszközre, hanem akkor indul el és megy tovább, ami­kor az ideje és munkája meg­kívánja. Mi történik azonban, ha- a gépkocsit baj éri? Néhány 100 forintos javítási költséget még elbír a pénztárca, de ha az már több ezer forintos vagy sok ezer forintos, ebben az esetben igen nagy baj van. Készpénz a javításra nem áll rendelkezésre, és további köl­csönlehetőség sincs, de ha len­ne is, nem élhet vele, mert a részleteket nem bírná fizetni. A gépkocsi tehát sérülten, le­raktározva marad, vagy mint roncs, eladásra kerül és szerte­foszlott minden álom. Ilyen ál­lapotban is megmarad azon­ban az adósság törlesztésének kötelezettsége, gondja. „Se pénz, se posztó”, vdgy stílsze­rűen „se autó.” Márpedig balesetek — saj­nos — gyakran előfordulnak, és van esét, amikor a sze­mélygépkocsiban is több tíz­ezer forintos kár keletkezik. Ilyenkor merül fel a nagy kér­dés, van-e casco-biztosítása a gépkocsi-tulajdonosnak. Azi ma már mindenki tudja, hogy az autóban keletkezett kár csak cosco-biztosítás alapján térül meg. NÓGRÁD — 1969. március 1., szombat \

Next

/
Oldalképek
Tartalom