Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-27 / 71. szám

1­Becsületből elégtelen Hol le, hol fel... A napokban több olvasóink érdeklődőit személyesen és le­vélben a megszüntetett IV. osztályú Tej büfével kapcsola­tos válaszról, amit a Nógrác’. megyei Vendéglátói pari Válla­lat adott. Ugyanis a cikk megjelenése óta (1968. XII. 21.) emelték a Jégbüfében a cukrászsütemények árát. Ak­kor a Vendéglátó Vállalat az alábbiakat mondta el (idé­zünk levelükből): „Igaz ugyan, hogy a Tejbü­fében IV osztályú áron lehe­tett süteményt kapni és most ilyen üzlet nincs. Ez viszont az éremnek csak az egyik ol­dala, mert a Tej büfé meg­szűnésével a II. osztályú Jég­büfé süteményáraít III. osz­tályúra szállítottuk le. így alig több mint 10 fillér az árdiffe­rencia a korábbi Tejbüfé egy­ségáraihoz képest. Ugyanek­kora viszont kb- az egységár­csökkenés a Jégbüfében a sü­teményárakhoz képest. Vál­lalatunk tehát az üzletlétesí­téssel kapcsolatos kényszer­megoldásnál is figyelemmel volt a fogyasztók érdekeire, és annak kihasználása nélkül hajtotta végre a profilválto­zást. Nem vezetett bennünket a mindenáron való nagyobb haszon-” Sajnos azonban 1969. már­cius 1-től ismételten emelke­dett a Jégbüfében a sütemé­nyek ára. A krémes IV. osztá­lyos ára 1,10 forint volt, most 1,30, a habroló 1.20 helyett 1,70, a franciakrémes 2,20 helyett 2,40, a tortáknál cca. 20 százalékos az emelkedés. Ezek az árak tehát nem 10 filléres árkülönbözetet mutat­nak. Várjuk levélíróinkkal együtt a vendéglátóipari vállalat vá­laszát és intézkedíésétü Időben szolunk A Karancsmente Egyesült Termelőszövetkezet karancs- lapujtöi üzemegysége állami segítséggel 1969. évben megépít­heti a tsz-major bekötőútját A bekötőúthoz tartozik a Bak- sa utca is, melyre 12 lakóépület ablaka is nyílik. A problé­ma ott van, hogy az előzetes felmérések alapján a lakóépü­letek előtti utat nem építik meg. mondván, hogy az belte­rület. Az út további része mivel külterület, megépül, s por- talanítják is- Mi elhisszük, és nem is vitatjuk, hogy a tsz csak bekötőutat és csakis külterületen építhet, de azt fur­csának találjuk, hogy ahol az emberek élnek, továbbra is egészségtelen körülmények között maradjanak. A termelő- szövetkezetnek és a tanácsnak egyaránt érdeke volna az út megépítése teljes hosszúságban, annál is inkább, mert ez az utca Karancslapujtő mellékutcái között a legforgalmasabb. Itt bonyolódik le a sokak által ismert sóderbánya forgalma. A lakott területen oly rossz az út állapota, hogy saras idő­ben egymást húzogatják a járművek, száraz időben pedig a lakók fulladoznak a fekete salak porában Nyáron egy pilla­natra sem lehet ablakot nyitni, mert felhő módra száll a fekete por, még a csukott ablakon keresztül is naponta ujj­nyi vastagságú por rakódik a szobában levő bútordarabok­ra. Kérésünk az. hogyha már az utca egyik részét porta­lanná teszik, építsék meg az út másik részét is, ahol a la­kók már eddig is sokat szenvedtek, hiszen az ügy már úgy­is több éves probléma. Gazdaságosabb is lenne az építkezés, mert egy felvonulással meg lehetne oldani mindkét célt. A Baksa út 12 lakójának aláírása Karancslapujtő Szerkesztői üzeuelek ö, Z, (Pásztó): A halászai­ról szóló rendelkezések értek mében csak egész évre szóló fényképes, másra át nem ru­házdató horgászengedélyt ad­hat ki a horgász-szövetség. Ez egymagában még nem jo­gosít horgászatra- ehhez még szükséges az adott vízterület- re érvényes területi engedély. K. I. (Homokterenye): Ér­deklődésére közöljük, hogy pengőkövetelést behajtani, át­számítani, 1950. óta nem lehet. Cs. F.-né (Karancskeszí): Kérjük, közölje velünk teljes nevét és lakcímét, mert kér­désére levélben szeretnénk válaszolni. H. Gy. (Ipolytarnóc): A csa­ládi pótlékról szóló rendelke­zések szerint az egyéb fel­tételek fennállása esetén is a családi pótlékot a születés «örökbefogadás) hónapját kö­vető hó első napjától lehet legkorábban folyósítani. M. A. (Szécsény): A gyér mektartási díjat a gyermek 16. életévének betöltéséig, to­vábbtanulása esetén tanulmá­nyai befejezéséig kell fizetni. Ha tehát a "vermek egyetem­re jár. akkor egyetemi tanul­mányai befejezéséig kell a tartásdíjat fizetnie. V. G. (Salgótarján): A válla lat a munkabérből csak a fi­zetési előleget, a tévesen ki­fizetett összeget és a megál­lapított kártérítést vonhatja le. Ezeken kívül, egyéb cí­men levonásnak csak akkor van helye- Ha külön jogsza­bály megengedi, hogy jogerős bírósági határozat (letiltás) elrendeli. Készülődés A költészet napjának megünnep­lésére készül a Kohász Műve­lődési Központ könyvtára. A ta­valyi nagysikerű műsorhoz hason­lóan az Idén is megemlékeznek a magyar líra ünnepéről. A könyv­tárban könyvkiállítást rendeznek a legújabb verseskötetekből. Az ünnepi műsorban klasszikus és mai költőink legszebb versei hangzanak el a vera barátainak örömére. Házszámtáblák A Salgótarjánban dolgozó kéz­besítők és egyéb díjbeszedők munkáját nagyon megnehezíti, hogy a város több pontján — el­sősorban a régi bérházaknál — nincsenek házszámtáblák. Ezért az új előfizetők megkeresése sok­szor hosszú időt vesz igénybe. Kérik a tanácsot, valamint a házkezelőségeket, gondoskodja­nak a házak számokkal való meg­jelöléséről. V. z. Salgótarján Mi ii den na dí ismerősök Március 22-én a Budapest­ről induló 314-es vonaton utaztam Passióig. A vonat Salgótarjánig közlekedett. Én ismerőseimmel együtt a ne­gyedik kocsiban foglaltam he­lyet, melynek száma BH 6265 volt. Velünk utazott egy ál­talunk ismeretlen asszony, aki olyan ülésre ült le, amelyikről Selypen leszálltak az utasok és a csomagtartón felejtettek egy piroskockás gyapjúsálat. Igaz, nem nagy értékű lehe- heteií (körülbelül száz forint), de ami vele történt, arra késztetett- hogy este hazaérve e sorokat megírjam. U ti tár - sunk nagyon jól tudta, hogy a csomagtartón hagyott sál gazdátlan. Ezért megvárta, míg mi a kocsiból a peronra érünk. ekkor visszalépett, hogy a sálkendőt magához vegye, majd gyorsan leosont és a Vanyarcra induló autó­buszon elutazott, mint aki jól végezte dolgát. Arra szeret­ném kérni így megismert, de mégis ismeretlen utitársnőn- ket és a hozzá hasonló egyé­neket, hogy ne azt tartsák -,aml a tiéd az az enyém is”. Legközelebb gondoljon arra. hogy ő is veszíthet el valamit és milyen jól csili, ha kéz­hez kapja a becsületes megta­lálótól. Human Imrs Csécse Tiszteli Szerkesztősé»! Már lassan tíz év óta húzó­dó problémánk megoldása vé­gett fordulok önökhöz, s nem­csak nekem, hanem rajtam kívül még további tíz család gondja is ez. 1962—63-ban készült el Endrefalva és Szécsényfelfalu között a bekötőút. Ezzel egy- időben építették meg a vizes­árkokat is. A probléma itt kezdődött. Ugyanis akkor egy egyszerű áteresz megépítésé­vel minden elkerülhető lett volna. Azóta az olvadás, eső­zés okozta szennyvíz udva­rainkba hozza a tsz-major szennyvizét is, mivel az ott le­vő árkokat nem gondozza a termelőszövetkezet. Mi, akik a major közvetlen szomszéd­jai vagyunk, bizony nagyon egészségtelen körülmények­nek vagyunk kitéve. Jó len­ne, ha ezen változtatnának a tsz-ben akár egy motorszi­vattyú beiktatásával, akár a major területén levő árkok rendszeres tisztításával. Ezt kéri tíz család, a Rákóczi út lakói­K. L. Szécsényfelfalu fővárosi színvonalon „LEVELEZŐINK’- jeligére (Salgótarján): Kéri ük kedves olvasónkat, közölje velünk ét és lakcímét mert leve- n feltett kérdéseit csal. iy válaszolhatjuk meg. Szórni Ima* munkával A Mátranovák bányatele­pi nötanács a megyei nő- tanács „Takarót Vietnam­nak” című felhívásához az elsők között csatlakozott. A kért egy darab takaró He­lyett a szorgos asszouykezeK kettőt horgoltak meg, s ad­tak át az előirt határidőre. Ez a túlteljesítés azért is említésre méltó, mert a Já­rásban összesen 25 takaró készült és ebből a mi kis telepünk kettőt készített el. Nagy volt az asszonyok igyekezete, nyolcvanan kér­tek részt c munkából. Sze­retném a munkában részt­vevőknek ez úton megkö­szönni segítségüket, s egy­ben kérni, hogy a jövőben is hasonló módon vagy még nagyobb igyekezettel mű­ködjenek közre egy-egy fel­hívás teljesítésében. Farkas Lászlőné járási nőtanács vb tagja Mátranovák bt. Gyors, ügyes kezek fésülik, igazgatják a csigákat, hullá­mokat, loknikat, és máris el­készül a szép frizura. Méghoz­zá nem1 is akárhogyan, hanem fővárosi színvonalon, Wanka Mária, a Szolgáltató Ktsz mo­dern üzletének népszerű Hugi­ja a vendég feje fölött még egyszer belenéz a tükörbe, el­lenőrzi, hogy minden tincs a megfelelő helyre került-e, az­tán megszólal: — Tessék, máris készen va­gyunk, ugye nem tartott soká­ig? Aztán helyet foglal a követ­kező kedves vendég, majd a második, a harmadik, a tize­dik és mind egytől egyig na­gyon szép frizurát vár. Ez ter­mészetes, hisz az odajáró asz- szonyok, lányok egyaránt csi­nosak akarnak lenni. — Mi mindent megteszünk, hogy a salgótarjáni nők ugyan­olyan divatos hajat viseljenek, akárcsak a pestiek. Lépést tar­tunk a, vonallal, képezzük ma­gunkat, a napokban rendeztük meg háziversenyünket. Ezt amolyan bemelegítésnek szán­juk az országos verseny előtt. Ezen az itthoni vetélkedőn Wanka Mária az első helyet szerezte meg. Ehhez bizonyá­ra hozzásegítette az is, hogy nemrégiben érkezett haza Noszvalyról, ahol szakmai to­vábbképzésen vett részt — egyedül Salgótarjánból. — Sokat tanultunk, hisz’ pesti mesterek irányítottak bennünket. Bemutatták a leg­újabb divatvonalat, formát, hajvágást. Először fényképek alapján dolgoztunk, aztán ne­kieresztettük a fantáziánkat, és kipróbáltuk saját erőnket is. — Mi a legújabb divat? — A hullámos, félhosszú és rövid frizurák. Lazán fésülik a hajat, a nagy tupírnak, ma­gas kontynak végleg bealko­nyult. Nagyon fontos a vágás, csak jól vágott hajból lehet igazán szép frizurát fésülni. — Bennünket, nőket, az is foglalkoztat, hogy milyen szí­nek a divatosak? — A túl erős színeknek vé­ge. Legdivatosabb a világos­szőke és a vörös. Még estére sem viselnek természetellenes színű hajat. A legújabb divatlapok dde is megérkeznek, aztán addig pró­bálgatják, amíg nem sikerül. Ennek köszönhető, hogy az ut­cán annyi modern frizurás nő­vel találkozunk. — A fodrász milyen hajat visel? — A divatnak megfelelően, laza félhosszút. Ha munka közben nem is jut elég idő sa­ját magunkra, ha valahová el­megyünk, arra vigyázunk, hogy reklámot csináljunk a szakmának. ■— Frizuratanács? — Nappalra egyszerűbb, si­ma hajat, amit aztán maguk is meg tudnak fésülni. Estére jöhetnek a franciás kontyok, loknik, csillogó befújással, esetleg a póthajak is. Csak ar­ra vigyázzunk, hogy ne vigyük túlzásba. Közben újra megtett az üz­let, és Hugi már a soron levő vendégtől kérdi: — Hogyan csináljuk a fri­zurát? — csata! — ELKÖLTÖZÖTT JÁRADÉKOS HÄZTÄJI TERÜLETE K. B. szécsényi olvasónk édesapja tsz-járadékos. Beter cége miatt hozzájuk költözött. Tavaly még kapott házta földet, s most szeretné tudni, hogy mivel elköltözött a tét - melőszövetkezet területéről, megvonhatják-e tőle ezt a ked­vezményt? Hasonló kérdése van H. l-né tari olvasónkne V is. Egy év óta gyermekgondozási szabadságon van. Tava még ő is megkapta a háztáji földet, de úgy értesült ró/ hogy az idén elveszti ezt a jogát, mivel szabadsága mi már nem teljesítette az előírt munkaegységet. Kérdezi: err vonatkozóan, mit mond a jogszabály? NYUGDÍJASOK MEGENGEDETT ÉVI KERESETE B. Z. salgótarjáni olvasónk szeretné, ha tájékoztatnánk, hogy a munkaviszonyban álló nyugdíjasok évi hatezer fo­rintos keresetébe beszámít-e a részesedési alap terhére ki­fizetett összeg, az esetleg jutalom címén kiutalt pénzösszeg és a kiszállás alkalmával elszámolható költségek. A kormányrendeletben meg­határozott évi hatezer forint kereset megállapításánál figye­lembe kell venni minden pénz­beli és természetbeni juttatást, amelyet a nyugdíjas munka- viszony keretében kapott. Táp­pénz, terhesség vagy gyermek­ágyi segélyezés esetén az ezek kiszámításának alapját képező munkabérnek a segélyezési na­pokra eső összegét kell figye­lembe venni. Nem lehet beleszámítani az évi keretösszegbe az újítási és feltalálói díjat, az utazási és szállásköltséget, a kiküldetés, klüszolgálat esetén járó napi­díjat, illetve a kiküldetési öltségátalányt, a kiilönélési díjat, a természetbeni jutta­tás pénzbeni értékének a nyugdíjas által kifizetett térí­téssel fedezett részét, a sza­badság megváltása címén fize­tett összeget, az év végi része­sedést, a jubileumi jutalmat, azt az összeget, amelyet e nyugdíj megállapítása előtt végzett munkáért utólag fizet­tek ki, a szakszervezeti és vál lalati segélyt, az anyasági se gélyt, az egységes anyasági sí gélyt, a gyermekgondozási se gélyt, a temetési segélyt, végül a felügyelő bizottság ve­zetője és tagjai részére égj felügyelő bizottságban végzett tevékenység alapján járó jut­tatást. Nem számít a keretösszegbe az sem, ha a nyugdíjas a szer­zői jog védelme alatt álló al­kotásért (művéért) kap díja­zást vagy érdemeinek elisme­réseként az állam által a"- mányozott díjban (Kossuth stb.l, to ábbá tudományos • kozata alapján illetményki'' ; szítésben, illetőleg a Mau”e Tudományos Akadémia ren­des vagy levelező tagjaként tiszteletdíjban részesül. Kodály nyomdokain Érdekes és értékes kutatá­sokat végez két diósjenői ta­nár: Vess József és Csókás Jó­zsef Tolmácson. Vass József, a tsz-elnök fia, a község történe­tét szándékozik megírni ál­lamvizsgái dolgozatként. Hosz- szas levéltári kutatások után most kezd hozzá hézagpótló munkájához. Csókás József énektanár pedig azt kutatja, hogy a népdal milyen fejlődé­sen ment át. 50 esztendő aiaú mennyit változott a község­ben. Ehhez biztos és pont/s támpontokat ad, hogy Kodály Zoltán is számos népdalt gyűj­tött és jegyzett fel itt, meri mint mondják, Tolmács min­dig nagyon dalos község volt. Zeneiskolai fúvósverseny A salgótarjáni, a nagybátonyi és a balassagyarmati zeneiskolák legjobb fúvóshangszeren játszó növendékei vesznek részt azon a versenyen, amelyet a Magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója tiszteletére rendeztek a megye zeneiskolái. Az elődöntőket és közép­döntőket az iskolák saját kebelükön belül tartották. A fúvósverseny döntőjét március 28-án, pénteken délelőtt rendezik a megyei József Attila művelődési központ szín­háztermében. Az első, második és harmadik helyezést elért tanulók a délután 4 órakor kezdődő díszhangver­senyen mutatják be tudásukat. i A 7/1967. (X. 24.) MÉM szá­mú rendelet kimondja, hogy az a termelőszövetkezeti tag, aki elérte az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, vagy meg­rokkant, tartósan munkakép­telenné vált, a kijelölt háztáji földet a korábban végzett munkája alapján megállapí­tott keretben továbbra is hasz­nálhatja. Joga van erre ak­kor is, ha a községből elköltö­zött, vagy a háztáji gazdaság munkáit mással végezteti. Azon a címen tehát, hogy a nyugdíjas vagy járadékos tag a termelőszövetkezet területé­ről elköltözik, a háztáji földet nem lehet megvonni. Ugyancsak kedvező választ adhatunk H. I-né olvasónknak is. A kijelölt háztáji földet a termelőszövetkezetnek az a nő­tagja, aki munkája alapján ar­ra jogot szerzett, a szülési sza­badságot követően a gyermek- gondozási segély tartama alatt is jogosult használni. A jog­szabályok szerint a tagot a ki­jelölt háztáji föld használatá­nak joga a tagsági viszony fennállásának idején csak ak­kor nem illeti meg, ha az előírt munkaegységet önhibá­jából nem teljesítette. A gyer­mekgondozási szabadságon lt vő anya nem önhibájából m: rád ki a munkából, hanem számára ezt kormányrendele’ teszi lehetővé. Az anyai híva tással, a gyermek gondozásé val járó feladatok ellátása társadalom szempontjából fo> tos, azt az állam jogszabái ban is elismeri, és anyagilag is támogatja. Ez az elv a termelőszövet­kezette is irányadó, a háztáji föld használatát tehát ez idő alatt nem vonhatják meg. A háztáji földre való jogosult­ság az eredeti mérték szerin áll fern a gyermekgondozási segély ideje alatt, és a meg­szűnés évében az év még hát ralevő időszakában is. A kö­vetkező évtől kezdődően h csak akkor van mód a ház­táji föld mértékének módos1' tására, ha az évnek említett hátralevő időszakában a nő­tag által végzett munka ezt indokolttá teszi, vagyis akkor ha az év végéig a korábbi tel­jesítményéhez képest lényege­sen kevesebbet dolgozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom