Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-27 / 71. szám

Tesívéilapjaink írják DUNÁNTÚLI NAPLÓ A szegedi napilap DÉLMAGYARORSZÁG Az„.. “^-Iprosram számolt be a Szov­jet Gazdasági Bizottság küldöttségének szege­di tanácskozásáról, valamint az ott született részletmegállapodásról. 1969-től 1973-ig fejlett technológiával dolgozó üzemet készítenek szovjet tervek alapján, szovjet berendezések felhasználásával. A gázfeldolgozó naponta 3 millió 750 ezer köbméter gáz és 700 tonna nyers gazolin feldolgozására lesz alkalmas. Segítségével propán-bután gázt, izobután gázt állítanak elő műgumi gyártásához, továbbá Izopentánt késritenek a nehézvegyipar szá­mára. A megállapodás szerint az új létesít­mény 1974 első felében kezd dolgozni, segítsé­gével az említett rendkívül fontos termékek­ből Magyarországon megkétszereződik a ter­melés Az idén kezdődik a tervezés, 1971-ben már az első gépegységeket szállítják Szeged­re, Algyőre. Érdekes felfede­zésről számol be pécsi laptársunk­ban Magyar Lász­ló. A Tanácsköz­társaság 50. évfordulóját megelőző kutatások alkalmával ugyanis sikerült egy nagyon ér­tékes jegyzőkönyvmásolatra bukkanni, ame­lyet a Baranya megyei Gödrén vettek fel 1919. március 27-én az ottani termelőszövetkezet megalakításáról. „A közgyűlés tárgya: szocia­lista termelőszövetkezet megalakítása. Mint­hogy a földbirtokreformnak parcellázás út­ján való keresztülvitele a földet nem juttat­ja elég gyorsan az igényjogosultak birtoká­ba, sem a termelés folytonosságát nem bizto­sítja, mondja ki a közgyűlés, hogy földigé­nyüket szövetkezeti gazdálkodás formájában óhajtják érvényesíteni és követeli, hogy a Gödre-i uradalom (területe 1200 kát. hold. tulajdonosa, illetve bérlője özv. Jeszenszky Imréné) teljes felszereléssel haladéktalanul a szövetkezetnek birtokba adassék... A köz­gyűlés megbízottjai útján... a birtokon való rendelkezést a jelen pillanattól átveszi. A bir­tokról élő vagy holt vagyon nem vihe­tő el; ezen ténykedés esetleg karhatalommal akadályozható meg. A közgyűlés a birtok ideiglenes kezelésére a következő elv társa­kat delegálja: Weisz Dezső, Kőműves István. Révész József”. A Tolna megyei NÉPÚJSÁG lap egyik izgalmas ■ I. olvasmánya im­már hetek óta az úgynevezett Varga-ügy, amely a számos sze­mélyt érintő és a Tolna megyei Tanácsi Épí­tő és Szerelőipari Vállalatnál kirobbant pa­namai takarja. A lapban vezércikkben elemzi a panamát Palkovics Jenő: Hogyan keletke­zik többlet? Téglából például úgy, és akkor, ha vastagabb maltert terítenek a tóglasorok közé. És mióta a világ világ, minden kőmű­ves a vastag malterra esküszik, mert azzal könnyű dolgozni, a sorok egyenesebbek. Az előírások szerint egy köbméter fal elkészíté­séhez 404 kisméretű tégla használható fel. A gyakorlat szerint körülbelül 372—375 kismére­tű téglából lehet egy köbméter falat készíte­ni. Más: az olyan lyukat, kivágást, szellőzőt, rést, amely a falfelületen egy négyzetméter­nél kisebb, tehát e helyen ablak, rács, vagy más szerkezet kerül beépítésre — falnak, tég­lából készített falnak számítanak. Tehát is­mét téglatöbblet jelentkezik. Több tízezer téglát hozhatott ezek után forgalomba a dom­bóvári építésvezetőség bűnös vezetősége. Azu­tán itt van a cement, meg a sóder ügye. A vállalatnál a múlt évben mintegy negyvenezer köbméter sódert használtak fel, ebből ötezer köbmétert töltésre fordítottak, a többiből be­ton készült... Kérem, ha nekem azt mondják, hogy ássak egy pillérnek alapot, mondjuk 60x40x80-as méretben, ha ettől egy kicsit is eltérek, mondjuk a mélység nem hatvan, ha­nem „gyenge ötvennyolc” lesz, és a szélesség­nél meg a hosszúságnál is egy-két centi „ug­rik”, máris ott a megtakarítás, és csak olyan pasas kell, aki ezt eladja — és megvásárolja — mondja a kubikosok egyik brigádvezetője. És a cement-sóder keverés is érdekes dol­gokat produkál. Az előírástól nem kell na­gyon eltérni, csak egy kicsit, de rendszere­sen. Vegyük isimét példának az előbb említett méretű pilléralapot. Ha az ide szükséges be­tonból csak egy kőműveskanál cementet is „kifelejtenek” máris tíz mázsákban kell a „megtakarított” cement sorsáról valamiféle­képpen határozni. Végül a cikkíró felteszi a kérdést: „Jól van ez így?” Ki tud többet a polgári védelemről? LEZÁRULT a 4-es számú totó- *zelvény beküldési határideje. Kö­zöljük a telitalálatot: 2, x, x, 1, x, 2, x, 1, x, 2, 2, 1, 1, 1. 13-4-2 találatot ért el: Rusznák Já­nos Berkenye, Kossuth u. 40. 13-as találatot ért el: Tóth Éva, Szabó Tibor, Hegyi Attila, Salgó­tarján, Bólyai János Gimnázium, Oravecz Zoltán Salgótarján, Lo­vász J. u. 15, Bőviz László Salgó­tarján, Határ u. 5/b. 12-es találatot ért el: Koncsik Gyula Nagyoroszi, Pí.: 1/M., Pirók Gyula Nagybátony, Maconka, Al­kotmány u. 17. Kanalics Gábor Nagybátony, Bányaváros, Iskola u. 11, Kiss András Berkenye, Kos­suth u. 18, Szalai Zoltán Berke­nye, Dózsa u. 3, Varga Ferenc Salgótarján, Bólyai Gimnázium, Szamosi Teréz, Balassagyarmat, Ipoly Bútorgyár, Jónás Lajos Nagyoroszi, Szabadság tér 16, Laczhegyi János Berkenye, Kos­suth u. 52, Ferenci Hédi és Bej- czy Emőke Salgótarján, Bólyai Gimnázium, Galgóczy Béla Salgó­tarján, Üjakna t. 13, Racskő Éva Salgótarján, Salgő u. 4. ll-es találatot ért el: Csákvári József Pásztó. 10-es találatot ért él: Horváth János Karancsság, Alkotmány u. 29, Tomis Csaba Pásztó, Szabad­ság u. 58, Mező Sándorné Salgó­tarján, Rákóczi u. 254, Adorján Győző Nagybátony, Lenin u. 26, Dénes Andor Ságújfalu, Kossuth u. 156. Minden fordulóból az elsőnek beérkezett szelvényét Kakuk Rozá- tekintjük. A IV. forduló elsőnek beérkezett szelvénye Kakuk Rozá­lia (Salgótarján, Dózsa Gy. u. 1.) küldte be. Azoknak, akik az első négy fordu­lóban kevesebb találatot értek el, még két fordulón át módjuk van a több találatos szelvény eléré­sére, amivel jogot szerezhetnek a selejtezőkön való részvételre. jéK.ia MOftt uüoigozm Cs. Horváti, Tibor Rajzolta • Korcsmáro« Pál. [De mennyire szerettei Minden idegszála érte [reszketett, csak leplezte érzelmeit. Ám visz- Iszatérőben a zárda felé hirtelen feltépte a Ihintó ajtaját és* egy --zökesse^int^r^yÄ^ 11 termett, w belőle./ Egy pete alatt eltűnt a kétségbeesetten kiál* «»eme elől. toző főnökasszony Bent meleg van Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ: 4.33: Hajnal­tól reggelig. — 6.40: Rá­dióreklám — 8.05: Műsoris­mertetés. — 8.20: Kamarazene. — 0.00: Európai századok — magyar századok VII. rósz. ‘A keddi adás ismétlése). — 9.32: Lakatos Sán­dor népi zenekara játszik. — 10.05: Életem, találkozásaim. A mikrofon előtt: Szigeti József. Bó- nis Ferenc műsora. VII. rész. (Vili. rész: április 1-én K. 19.55). — 10.32: Monteverdi: Tankréd és Klorinda párviadala. Drámai jele­net. — 10.58: Willi Boskowsks Strauss-műveket vezényel. — 11.20: A jazz kedvelőinek. A Swingle együttes énekel. — 11.36: Puccini: Bohémélet. — III. felvo­nás. — 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? Játék és mu­zsika tíz percben. — 12.30: Meló­diakoktél. — 13.40: Szabályok és szabálysértők. Nagy Tibor riport­ja. — 14.29: Világhírű gordonka- művészek felvételeiből. — 14.47: Az olasz utca éneke.. . — 15.10: Csak öregeknek! — 16.00: A vi­lággazdaság hírei. — 16.05: Kórus­pódium. A pécsbányatelepi Ko­dály férfikar énekel. — 16.16: Ta­vaszvarázslás. Győré Imre verse. Elmondja. Gábor Miklós. — 16.18: Népdalexpedíció. — 16.37: Valaki kopog. Török Sándor regénye folytatásokban. XXIV. (befejező) rész. — 16.58: Hallgatóink figyel­mébe! — 17.05: Titkos háború. Sortűz a börtönudvaron. . . Onody György műsora. I. rész. — 17.25: Patachich Iván: Három darab rézfúvos szextettre. — Bemutató. — 17.35: Nyitott stúdió. Petress István műsora. — 17.55: Opera­csillagok — operaslágerek. (Ism. szombat, P. 17.00:). — 18.25: A ze­ne nem ismer határokat.. . — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Fi­scher Annie zongorázik. — 19.55: Népi hősök a világirodalomban. — 20.58: Az Állami Népi Együttes énekkara népdalokat énekel. Bige József furulyázik. — 21.19: Zene­művészeink reflektorfényben. — Kb. 22.15—22.20: Sporthirek. — 23.00: Tánczene. — 23.30—0.25: Mil- iutyin operettjeiből. PETŐFI RADIO: 6.20: Torna. — 6.30—8.05: Azonos a Kossuth-mű- sorral. — 8.05: Daljátékokból. — 5.45: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 0.00: Norma. Részletek Beilini operájából. — 9.50: Egy modern ■roda. Dezséri László írása. — *0.00: A zene hullámhosszán. — 11.50: Magánvélemény — köz­ügyekben. Szántó Jenő műsora. — 12.00: Zenekari muzsika. — 13.05: Szolnoki stúdiónk jelentke­zik. — 13.20: Kórusok, hangszer- szólók. — 13.45: Időjárás- és víz­állásjelentés. — 14.00—18.00: Ifjúsá­gi randevú — kettőtől hatig... — 18.10: Vendégségben Major Ta­másnál. — 18.SO’ Eduard van Bei­num v.ezényel. — 19.18: Nagy si­ker volt, hallgassuk úrja. Táncze­ne. — 19.44: Bertrand Russel: Fi­lozófiai fejlődésem. Könyvismer­tetés. — 19.54: Jó éjszakát, gyere­kek! — 20.00: Esti Krónika. H. — 20.25: Ü.1 könyvek. — 20.28: Üj le­mezeinkből. Mozart: D-dúr diver­timento. — 21.19: Marlene Dietrich énekel, a Bristol Bar szextett ját­szik. — 21.44: Egy színház, több rendező? Vámos Lászlóval beszél­get Kemény György. — 21.59: Két részlet Britten Peter Grimes c. operájából. — 22.21: Nóták. — 23.10: Szimfonikus zene. TELEVÍZIÓ: 9.00—11.35: Iskola­tévé. (9.00—9.20: Környezetismeret ált. isk. 3—4. oszt.) (11.05—11.35: Kémia ált. isk. 8. oszt.) — 14.00— 16.20: Iskolatévé. 14.00—14.20: Környezetismeret (ism.) 15.50— 16.20: Kémia (ism.). — 17.18: Irány az egyetem! Előkészítő a felső- oktatási felvételi vizsgákra. Egyen­letek. I. rész. — 17.58: Műsoris­mertetés. — 18.00: Hírek. — 18.05: A holnap. .. A szarvasmarha­tenyésztés helyzete és távlatai. I. — 18.25: A lóversenyző panaszai. Magyarul beszélő amerikai rövid­játékfilm. 18.50: Esti. mese. Róka fogta csuka. (Képes mese.) 19.00: Zenéi Figyelő. A tv zenei újságja. 19.35: Parabola. — 19.55: Szünet. — 20.00: TV-híradó. — 20.20: Gilbert Becaud-show. Nyugatnémet zenés film. — 21.20: Jégkorong-világbaj­nokság. Svédország—Kanada mér­kőzés közvetítése Stockholmból, felvételről. — Kb. 22.20: TV-híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 9.31): Jég­korong VB.: Csehszlovákia—USA (felv.-ről). — 11.00: Mozart: Figa­ró házassága (keresztmetszet). — 19.00: Jégkorong VB.: Kanada— Svédország (a szünetben: TV-hí­radó) . Az apró öregasszony sietős­re fogja lépteit. Fázósan húzza össze magán a kabátot, kendő­jét a szél cibálja. Még pár lé­pés és becsukódik mögötte az otthon ajtaja. Benn meleg van és csend. Nem vágyakozik ki innen az sem, aki néhány hónapja még pityeregve, sírva érkezett. Valamikor zárda volt a ha­talmas épület, most idős, be­teg, sebzett emberek otthona. Olyanoké mint a nógrádberce- li öregember, aki egy szeme világával próbál tájékozódni a világban. Azt mondja, nehe­zen megy. Mert bizony a ma­ga sorsát sem látja tisztán. — Most már majd csak vége lesz... — Minek lesz vége? — Hát a pörnek — mondja csendesen. — A föld kellene nekik, hogy az az anyjuk öröksége ... Pedig az a két és háromnegyed hold mindig is az enyém volt... Mindenki tudja, a fiairól be­szél. — Voltak már itt? — Nem... — Szomorúan in­gatja ősz fejét. — Egyik sem ... Pedig mind a három Pesten él. Ök nem jönnek, én sem megyek. Nem hívnak ha­za... Most, hogy kifizetik a földet a szövetkezetben, eszük­be jutott a pénz ... Hát perre vitték az apjukat... Talán ha öt-hatszáz forint jutna egynek-egynek. — Itt az otthonban csak megvan. — Itt meg — mondja... Gondoznak, ellátnak... A főztjüket meg különösen ked­velem ... Jön az otthon vezetőnője szőkén, fehérben. Kedves je­lenség itt a csend világában. — Száztíz gondozottunk van. Olyan idős emberek, akik a végén egészen egyedül marad­tak. Vagy úgy, hogy elhal mel­lőlük mindenki. Vagy pedig... Az elmúlt években a salgó­tarjáni járás területén két termelőszövetkezetben nagy- mennyiségű kalciumtartalmú javítóanyagot tártak fel. Az egyik lelőhely a szupatakí, a másik a lucfalvi termelőszö­vetkezet márkházi üzemegy­sége területén van. Az elmúlt évben a márk- bázi mészkőporral a lucfalvi termelőszövetkezet területén 224 hold kémiai talajjavítást végeztek. A helyi eredetű javí­tóanyaggal végzett egy hold területjavítás költsége 1110 fo­rint volt. Ha ezt a javítást a selypi cukorgyári mésziszap- pal végezték volna, akkor a holdankénti költség 1970 forint lett volna, azaz 360 forinttal drágább. így a 224 hold kémi­ai talajjavítást 192 640 forint­tal olcsóbban sikerült megöl­ök halnak meg a család szá­mára. Közben visz végig a folyo­són, nézzünk meg néhány szo­bát. Mindenütt rend, tisztaság. Mindez nem kis erőfeszítésébe kerül a személyzetnek, hiszen az épületre ráférne már a ta­tarozás. Az ebédlőben más nem lévén, ezt nevezték ki tár­salgónak. a konyha körül néhány öregember, öregasz- szony üldögél. A másik sarok­ban televízió. Éppen csak vé­gezhettek az ebéddel. Mondja is az otthon vezetője: — Az élelmezésünk csaknem kifogástalan... Saját háztar­tást vezetünk ... Sertéseket hizlalunk, tavaly is volt hat­vanhat ... Egyszer egy évben, az öregek napján disznótoros vacsorát rendezünk ... Akkor a látogatók is a mi vendége­ink ... — Sok a látogató? — Nemigen. Akadnak, nem is kevesen, akikhez soha nem jön senki... Csendben nyitogatjuk a szo­bák ajtaját. Néhányat nézünk meg csupán. Két,-három ágy van a legtöbben, s az ablakok­ban mindenütt virág. A járási tanácson már szóba került, bő­vítik, szépítik hamarosan Szentkúton az öregek otthonát. — Hogy tetszik lenni, Margit néni? Idős, elnehezült testű asz- szonyra mosolyog a t>ezetőnö. Ám Margit néni ahelyett, hogy szólna, összeszorítja a száját, készül lenyelni feltörő könnyeit. — Mi a baj — faggatja sze­lídéit a szőke, a fiatal, az idő­sebbet. — Hát csak az — szakad ki az asszonyból — rájöttem, mennyire egyedül vagyok. Hát ez az, amit nem tud teljesen elfeledtetni Margit né­nivel a türelmes, mindig mo­solygó, igazán kedves vezető­nő és a nővérek. Vincze Istvánná dani. A mészkőporral való ta­lajjavításnak a cukorgyári mésziszappal szemben olcsót)b- sága mellett még más előnyei is vannak. Mivel kalciumtar­talma nagyobb mint a mész- íszapé. kevesebbet kell belőle kiszórni. Kiszórásánál igénybe vehető a műtrágyaszóró is. amellyel a kézi terítésnél egyenletesebb terítés biztosít­ható. A salgótarjáni és a pásztói járás északi felén működő me­zőgazdasági üzemeknek érde­mes felfigyelni a helyi eredetű javítóanyaggal történő kémiai talajjavítás előnyeire. A mész­kőporral végzett kémiai talaj- javítás hatásfoka a cukorgyá­ri mésziszapéval egyenlő, de lényegesen olcsóbb. Hogy mennyivel, az attól függ, hogy az adott üzem milyen távol­ságra esik a cukorgyártól és a lelőhelytől. . Engedtessék meg néhány példát közölni. Az ismertetett adag esetén egy hold javítási költsége, ha a szállítási távol­ság mindkét esetben azonos, azaz 60 kilométer, a cukorgyá­ri mésziszap esetében 1970 fo­rint, a mészkőpor esetén 1620 forint. Tehát azonos távolság esetén is gazdaságosabb mész­kőporral javítani. A salgótar­jáni járás területén működő szövetkezetek e mellett még távolsági előnyben is vannak Míg a mésziszapot 50 kilomé­ter körüli távolságról kell szál­lítani, a mészkőport csak 20— 30 km-ről és ekkor már a* 1620 forint költség 1300 forint­ra csökken. A természet adta lehetősé­get érdemes és ki is kell hasz­nálni, mert így meggyorsítha­tó a kémiai talajjavítás üteme. Ha az érdekelt üzemekben rá­térnek a mészkőporos javítás­ra, azonos költség mellett évente 40—60 százalékkal na­gyobb területet tudnának meg. javítani. Varga József agrármérnök, tatej-agrokémiku* Húsvét elolt—húsvét után március 20-tól április 30-ig tartanak a háztartási rougyjgyűjtő hetek a Pest ~ Bács — Nógrád megyei MÉH Vállalat tele­pein és átvevőhelyein. Pamut alapanyagú „szekrénytiszta” rongyért a koráb­binál magasabb ártérítés. ítvételi áraik: legalább 20x20 cm pamut alapanyagú rongy: ..szekrénytiszta” színes 8 Ét/kg ..szekrénytiszta” teher 15 Ét kg Egyéb háztartási rongy 0.80 Ft kg Bővebb tájékoztatás a MÉH-telepeken és átvevöhelye- ken naponta de. 7,30 — du. 16,00 szombaton de. 7,30 — du. 12,30 óra. nyitva tartási és hulladékátvételi időben. Húsvéti takarítás—húsvéti molvirtás. A már nem használt alsó és lelső ruhaneműit, asztal­terítőit, törülközőit stb. most kedvező Áron adhatja át a MÉH-nek! Mészkőporos talajjavítás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom