Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-24 / 68. szám

Jiiniiis .>■('» it>’fii 1« iih*j* MoNzIiViiban a kommunista és* munkáspártok Moszkvában az alábbi közleményt adták ki: Márciu, 1 s. és 22. között Moszkvában ülést tartolt a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának előkészítésével foglalkozó bizottság. Az előkészítő bizottság megvitatta a ta­nácskozás tő dokumentumának tervezetét. A tanácskozás olyan napirenddel ül össze, amelyet a konzultatív találkozó a követke­zőkben határozott meg: „Az imperializmus elleni harc feladata! a jelenlegi szakaszban és a kommunista és munkáspártok, az ösz- szes iinperialisiacllcnes erők egysége.” Az ülésszak résztvevői kifejtették állás­pontjaikat és egyetértettek abban, hogy a tervezetet megküldik a kommunista és mun­káspártok központi bizottságainak, amelye­ket küldöttségeik tájékoztatnak az előkészítő bizottság üléseiről A bizottság résztvevői megegyezlek továbbá a tanácskozás elé ter­jesztendő egyéb anyagok előkészítésének rendjéről. A bizottság megvitatta a tanácskozás le­bonyolításának szervezeti kérdéseit. Az elő­készítő bizottság Moszkvában május 23-i kezdettel még egy — záró — ülésszakot tart. A nemzetközi tanácskozás 1969. június 5~ én nyílik meg Moszkvában. !ii elukésiitő bizottság ismét megerősítette a tanácskozásra szóló meghívást, amelyet az összes kommunista és munkáspártoknak megküldték. Az előkészítő bizottság munkája az elv társi együttműködés légkörében folyt és újra megmutatta: erősödik a kommunista és munkáspártokban az a törekvés, hogy össze fogjanak az imperializmus ellen, a marxiz­mus—leniniznius és a proletár internaciona­lizmus elvi alapján álló közös célokért ví­vott harcban. (MTI) Kfíloolitikai tükör m, ■ i Amerikai eMenoffenzíva kísérlet Oe.-V etnamban — A görög lunta u aob brutális intézkedései Miközben a párizsi tárgya- lóaxztainal a változatlanul ir­reális amerikai magatartás miatt továbbra sincs haladás, a vietnami hadszíntéren he­ves harcok folynak. Második hónapjába lépett a Dél-viet­nami Nemzeti Felszabaditási Front offenzívája. és ennek előbb-utóbb éreztetnie kell ha­tását a párizsi zöldasztalnál is. A Front szinte állandósuló támadássorozata ugyanis tel­jesen kihúzza a talajt min­denfajta olyan amerikai re­mény és várakozás alól, amely szerint a DNFF „kato­nai ereje kifulladóban van.” A Vietnamból érkező vala­mennyi jelentés egybehangzó tanúsága szerint ennek éppen az ellenkezője igaz: még a Saigontól mintegy nyolc kilo­méterre levő, tehát közvetlen amerikai—dél-vietnami gyű­rűn is szabadságharcosok ha­toltak át, és intenzív harcok folynak a rezsim fővárosától északra is, délre is. A DNFF egyedül vasárnap hajnalban tizenöt egyidejű tüzérségi tá­madást hajtott végre fontos amerikai, illetve dél-vietnami katonai célpontok ellen. A tüzérségi támadások növekvő száma alighanem alaposan hozzájárul ahhoz, hogy az amerikai közvélemény az ed­diginél is jobban felismerje: az amerikaiak helyzete Dél- Vietnamban mind katonailag, mind politikailag tovább rosz- szabbodik. A Nixon-kormánynak nem lehetnek illúziói azzal kapcso­latban, hogy a vietnami hábo­rú elieni tömegmozgalom, amely az új elnöknek eddig kétségtelenül viszonylagos tü­relmi időt biztosított, hamaro­san új erővel lángol fel, ha ál­talánossá válik az a felisme­rés, hogy a jelenlegi elnök folytatja elődje délkelet­ázsiai katasztrófa-politikáját. Unnék fényében meglehetősen világos, mit akar elérni Washington az „Atlasz-ék” fedőnevű, Saigontól északra megindított ellenoffenzívával, amelyet a hivatalos sajtó a vietnami háború eddigi leg­nagyobb amerikai akciójának nevez. A Fehér Háznak nem csak kül-, hanem belpolitikai- lag is nagy szüksége lenne va lamiféle katonai sikerre é ezért nem kíméli katonái éle­tét. A nemzetközi közvéleményt ismét foglalkoztatja Mikisz Theodorakisz, a világhírű gö­rög zeneszerző sorsa. Egy héttel ezelőtt a Dundy Times című brit lap riporterének si­került felkeresnie száműzetése színhelyén Theodorakiszt, aki az újságírón keresztül drámai üzenetet intézett U Thanthoz. az ENSZ-főtitkárához. Ugyan­ennek az angol lapnak a va­sárnapi száma már arról szá­mol be, hogy az athéni junta különleges osztagai rátörtek Zatunára, a Theodorakisz őr­zésére kijelölt kis hegyi falu­ra és megkezdték a parasztok tömeges — és brutális — val­latását. K-áglriadá Manóiban Vasárnap délután hosszú idő után ismét megszólaltak Hanoiban a légiriadót jelző szirénák- Alig néhány másod­perccel a vészjelek elhangzá­sa után a főváros légterében megjelent egy amerikai fel­derítőgép. Működésbe lépett a hagyományos légvédelem, majd a város belterületén túl légvédelmi rakétákat Is Indí­tottak a kalózgép után. Arról nincs jelentés, hogy sikerült-e lelőni a gépet. Nixon elnök (balról) Washingtonban megbeszélést tartott icob D. Beámmal, az Egyesült Államok újonnan kineve­zett moszkvai nagykövetével. (Telefotó — UPI—MTI—KF) 2 NÓGRÁD — 1969. március 24., hétfő Ifíxan belátás, van \ vaiamt más Klaus Schütz, a nyugat-ber­lini főpolgármester szombaton beszedet mondott azon az ün­nepségen, amelyet az 50 év­vel ezelőtti felső-sziléziai nép szavazás emlékére rendeztek Nyugat-Berlinben. Beszédében a polgármester kijelentette, hogy az elmúlt 20 év során létrejött realitásokat kiinduló­pontnak kell tekinteni minden új helyzet kialflkításához. Ilyen értelemben kell felfog­ni Németország határait, vala­mint a jelenlegi német—len­gyel határt. Schütz elismerte, hogy a világ közvéleménye az Odera—Neisse-határkérdést véglegesen rendezettnek tekinti. Schütz mindazonáltal csupán azokat rótta meg, akik az úgy­nevezett „keleti területeket" teljes egészükben visszaköve­telik. A polgármester kijelentette, hogy a szövetségi köztársaság tiszteletben tartja a potsdami egyezményt, hozzátéve, hogy az egyezmény értelmében a szö­vetségi köztársaság és Len­gyelország közötti határt csak­is békeszerződés rendezheti. „A határkérdés megvitatása azon­ban ma már túlhaladott len­ne. Németország számára az egyetlen lehetőség: közremű­ködni egy olyan Európa létre­hozásában, amely végül is fe­leslegessé tesz minden határt — még ha ez utópisztikusán is hangzik” —- hangoztatta Schütz. (MTI) Lényeges hozzájárulás a szocialista országok egységének ügyéhez Az SZKP KB és a szovjet minisztertanács állásfoglalása Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa szombati ülésen nagy fontosságot tulajdonított annak, hogy az európai álla­mok képviselői a lehető leg­rövidebb időn belül találkoz­zanak a biztonság és az együtt­működés kérdéseivel foglalko­zó összeurópai értekezlet ösz- széhívásának gyakorlati elő­készítése céljából. Moszkvában hivatalosan köz­zétették, hogy „az SZKP KB Politikai Bizottsága és a szov­jet kormány teljes mértékben jóváhagyta a Szovjetunió kül­döttségének Budapesten. a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé üléssza­kán kifejtett tevékenységét, s egyúttal megbízta az illetékes szerveket, hogy dolgozzanak ki konkrét intézkedéseket azok­nak a határozatoknak a meg­valósítására, amelyeket a bu­dapesti találkozón fogadtak el. s amelyek a Szovjetunióra, mint a Varsói Szerződés tag­jára vonatkoznak.” Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa megvizsgálta a szovjet küldöttség beszámoló­ját a Varsói Szerződés Poli­tikai Tanácskozó Testületé ülé­sének eredményeiről. Megállapították, hogy a hon­védelmi miniszterek által, az illetékes kormányok jóváhagyá­sával kidolgozott rendelkezé­sek, s a Politikai Tanácskozó Testület ülésén jóváhagyott do­kumentumok, amelyek a Var­sói Szerződés védelmi szerve­zete irányító szerveinek és struktúrájának további töké­letesítésére vonatkoznak, nagy jelentőségűek az agresszív im- perialistu NATO-tömb nyil­vánvaló aktivizálásával kap­csolatban. Az SZKP KB Politikai Bi­zottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának szilárd meggyőződése, hogy a Politikai Tanácskozó Testület ülésszakán egyhangúlag elfogadott határo­zatok lényeges hozzájárulást jelentenek a szocialista orszá­gok egysége és összeforrottsá~ ga megerősítésének ügyéhez, s elő fogják segíteni az idősze­rű nemzetközi problémák ren­dezését, az európai béke és biz­tonság. az egész világ békéjé­nek és biztonságának biztosítá­sa érdekében. Kedvező fogadtatás az ENSZ-ben A PAP hírügynökség New York-i tudósítója az ENSZ főhadiszállásáról keltezett jelentésében azt írja, hogy a Var­sói Szerződéshez tartozó országok felhívását mindenütt ked­vezően fogadták. Diplomáciai és megfigyelő körökben azt tartják, hogy a nemzetközi helyzet olyan feszült, és annyi a békére, sőt az emberiség létezésére nézve Is fenyegető ele­met tartálmaz, hogy minden komoly tárgyalási és konzultá­ciós kezdeményezést csak elismeréssel lehet üdvözölni. Szé­les körökben terjed az a meggyőződés, hogy az ENSZ, mint a világ népeinek parlamentje, nem maradhat közömbös egyetlen pozitív tárgyalási javaslattal szemben sem, és hogy a világszervezet ezeken a tárgyalásokon komoly szerepet fog játszani. A New York-i ENSZ-főhadiszálláson feltételezik: ha a Nyugat és különösen az Egyesült Államok pozitívan reagál a szocialista országok kezdeményezésére, akkor a közgyűlés már ebben az évben foglalkozhatna á keleti—nyugati talál­kozó összehívásának kérdésével, és napirendjére tűzhetne olyan problémákat, mint például a küszöbönálló leszerelési megállapodások: egyezmények a közel-keleti kérdésben; a gazdasági együttműködés kiszélesítése a Föld különböző te­rületei között. Kashtan követelése Kanada lépjen ki a NATO-ból William Kashtan, a Kana­dai Kommunista Párt főtitká­ra hangsúlyozta, hogy Kana­dának feltétlenül ki kell lép­nie a NATO-ból. Hozzáfűzte: amíg Kanada NATO-tag, ad­dig feltétlenül részese az Egye­sült Államok és Nyugat-Né- metország militaristái minden kalandjának, annak összes ka­tasztrofális következményeivel együtt. — Nixon döntése a rakéta­elhárító rendszer kiépítéséről — mutat rá a kanadai kom­munista vezető — csapást mért a nukleáris leszerelés kilátá­saira, egyszersmind lehetőséget teremt a nukleáris fegyverke­zés folytatására. Kashtan fel­hívta a kanadaiakat, követel­jék, hogy az egész rakétael­hárító rendszert számolják fel, ős az Egyesült Államok kor­mánya tegyen valóban őszin­te lépéseket a nukleáris le­szerelés megkezdésére. (MTI) Magyarázkodik a junta Lerósz még mindig tilos térülőt A görög kormány tájékoz­tatási hivatala szombaton ter­jedelmes közleményt adott ki, amelyben „magyarázatot” ad az Európa Tanács emberi jo­gok albizottságának görögor­szági vizsgálata alapján a kor­mány ellen emelt vádakra. Az Európa Tanács Norvégia, Svédország, Dánia és Hollan­dia kérésére bizottságot kül­dött Görögországba, amelynek feladata az volt, hogy letar­tóztatott politikusok ée más politikai foglyok kihallgatása útján megállapítsa, jogosak-e a görög hatóságok ellen emelt vádak. A bizottság 51 tanút hallga­tott kf: közülük negyven­egyet a bizottság választott ki, a többit a görög kormány ja­vasolta. jSíem minden esetben kaptak azonban engedélyt ál­taluk kiválasztott foglyok ki­hallgatására, és megtagadták azt a kérésüket is, hogy Le­rósz szigetére utazzanak, ahol még több mint ezer foglyot őriznek. így a bizottság tizen­egy nap után kénytelen volt abbahagyni munkáját ée tag­jai visszautaztak Strasbourg- bx. A görög közlemény szerint a kormány azért nem engedé­lyezte az egyik tanú kihall­gatását, mert azt gyilkosság kísérletért ítélték halálra. A kormány állítása szerint más esetekben azért tagadta meg a kihallgatási engedélyt a bi­zottságtól, mert a kiválasztott tanúk „a közrend és a nem zeti biztonság megsértésének' vádjával töltik büntetésüket. A közlemény hosszasan ma­gyarázza. hogy Lerósz szigete helyett a kormány javasolta a bizottságnak más szigetek meglátogatását (MTI) Eltorzítják a kommunizmust Katonai bürokratikus diktatúra A Krasznaja Zvezda szombati száma „A maoisták irányvonala — a katonai bürokratikus diktatúra” címmel közöi cikket. A lap megállapítja, hogy a párt- és állami szerveket je­lenleg Kínában felcserélni hl vatofct „forradalmi bizottsá­gok” kialakításakor a hadsereg döntő erővé vált. A hu­szonkilenc tartományi ,-forradalmi bizottság” közül hu-' szonnégynek az élén katona áll- A pekingi vezető csopor­tot alkotó kétszáz ember közül 130 katona; Mao Ce-tung legközelebbi környezetében pedig — amely önmagát „az egész párt, az egész hadsereg és az egész ország egyetlen vezető központjának” nevezi — a vezetőknek több mint a fele katona. Tüzeltek az áttelepülőkre Az „Izvesztyija” sajtószol­gálatának jelentése szerint Pekingben katonai felügyelet alatt folynak az előkészületek a maoisták nagy összejövete­lére’ amelyet a KKP V. kong­resszusának neveznek. Feldí­szítik az intézmények hom­lokzatát, az üzemek kapuit és az üzleteket. Az üzemekben újfajta szervezett csoportok jelentek meg, amelyeket mun­kásokból és katonákból alakí­tottak azzal a céllal, hogy „ta­nulmányozzák és propagálják a nagy kormányos eszméit.” ízeknek a csoportoknak az aktivistái összehívják a mun­kásokat Mao Ce-tung portréi alatt, s felolvasásokat tarta­nak előttük Mao műveiből, arra kényszerítve őket, hogy kórusban Ismételjék a hallot­takat. Ezen kivül az üzemek­ben felügyelői szerepet is be­töltenek­A kínai sajtó és a rádió anyagai továbbra is főkép­pen. sőt azt lehet mondani kizárólagosan, szovjetellenes koholmányokat terjesztenek. Ugyanakkor jelentések ér­keznek arról, hogy a legkü­lönbözőbb formákban megmu­tatkozik a dolgozók elégedet­lensége a maoistákkal. Egyes vidékeken a végsőkig elkese­redett munkásak és parasz­■VI tok megtámadják az élelmi­szerraktárakat, az üzleteket és az úgynevezett „forradalmi bizottságok” épületeit. Kuang- tung tartományból az elége­detlenek csoportosan próbál­nak átjutni Hong Kongba. Március 15-én egy ilyen cso­portra a határőrök tüzet nyitot­tak, aminek következtében többen meghaltak, illetve megsebesültek. Az FKP a kínai—-szovjet határúid ríensekröi Az Humanité szombati szá­ma a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának közleményét ismerteti a kínai —szovjet határincidensekkel kapcsolatban. A közlemény hangsúlyozza: a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságát rendkí­vüli módon aggasztják a kí­nai—szovjet határon kiprovo­kált súlyos incidensek. Mao Ce-tung csoportjának kalandor jellegű soviniszta és szovjet­ellenes politikája, a határok ismételt megsértésének esetei, a szisztematikus támadások az SZKP ellen, nagy kárt okoz­nak a szocializmus ügyének. Egyúttal a politikai és a tár­sadalmi élet militarizálása Kínában eltorzítja a kommu­nizmust. Ez a politika ellentétes a Déke és a világ népei felsza­badítása ügyének érdekeivel — teljesen ellentétben áll az­zal a nyilatkozattal, amelyet 81 kommunista és munkás­párt, — köztük a Kínai Kom­munista Párt — 1960-ban Moszkvában elfogadott és káros a nemzetközi kommunis­ta mozgalom egységének. Újabb tiltakozó gyűlések A Szovjetunióban szomba­ton is folytatódtak a Da- manszkij szigeti kínai fegyve­res provokáció miatti tilta­kozó nagygyűlések. A részt­vevők megbélyegezték a Mao- klikket, amely fegyveres konfliktust robbantott ki az Usszuri völgyét en. Egyönte­tűen helyeslik azokat az in­tézkedéseket, amelyeket a szovjet kormány hozott a szovjet—kínai határ megerő­sítésére. A nagygyűléseken el­fogadott határozatokban he­lyeslik a szovjet állam békés külpolitikáját­Az örmény írók tiltakozó gyűlésükön megbélyegezték a Mao-klikk jogtalan terület) igényét a Szovjetunióval szemben. Paruir Szevak, az örmény írók szövetségének titkára hangoztatta, hogy a maoisták gazdasági és kultu­rális kudarcaikat akarják lep­lezni a szovjetellenesség és a sovinizmus felszításával. De kudarc éri minden kísérletü­ket. hogy éket verjenek a szovjet és a kínai nép közé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom