Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-24 / 68. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD XXV. ÉVF.. 68. SZÁM ARA; 80 FILLER 1969. MÁRCIUS 24., HÉTFŐ Dics© harcokra emlékeztünk Ünnepségek a í anácsköztár saság kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából Megyeszerte ünnepi megemlékezéseket tartottak a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából. Már az évforduló előestéién ünnepi taggyűléseket tartottak a bányákban, üzemekben, hivatalokban és intézményekben. Az előadók a félévszázados évforduló jelentőségét méltatták. Ünnepi párttaggyűléseket rendeztek a községekben is. A járási székhelyeken tartott összevont ünnepi együttes ülésen szóltak a dicsőséges 133 napról. Ezeken az ünnepségeken osztották ki a kitüntetéseket, köztük a Tanácsköztársasági Emlékérmet, az 1919-es harcok veteránjainak. Több községben — így Pásztón és Bercelen — emléktáblát is avattak az évforduló tiszteletére. Tanácsköztársasági emléktúra Salgóvár környékén Jakab Sándor, az ünnepség szónoka A Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója tiszteletére országos emléktúrát rendeztek március 22-én a vasipari dolgozók és természetjárók népes táborának részvételével. Budapestről különvona- ton több mint ötszázan, az ország minden részéből autóbuszokon ugyancsak több százan keresték fel a dicső harcok egykori színhelyét, és az itt állított emlékművet a Boszorkánykőnél. Az ünnepségen többek között részt vett Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, Jedlicst ka Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, Nádasdi András, az SZMT vezető titkára, Bárányos József, a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének titkára, Bíró Mihály, az MTS Országos Tanácsának elnökhelyettese és Szúnyog Tibor, az MTS Nógrád megyei Tanácsáénak elnöke Nádasdi András megnyitója után ünnepi beszédet mondott Jakab Sándor elvtárs. — Ma ötven éve, hogy a Magyarországi Szocialista Párt és a Forradalmi Kormányzó Tanács bejelentette: Magyar- ország proletársága a mai nappal kezébe vesz minden hatalmat — kezdte beszédét az előadó. — a kérdés az: hogyan tudtak :> magyar kommunisták nagv tömegeket mozgósítani 1919 márciusában? Fél évszázad távlatából a válasz jól megtogalmazható: a magyar társadalom érett volt a változásra. A kommunisták voltak azok. akik megoldást javasoltak, akik egy újabb forradalom szükségességét hirdették abban az időszakban, amikor csakis a forradalom vihette előre a társadalmi haladást, válthatta valóra a tömegek vágyait. Az események őket igazolták, A -kommunisták ismerték legjobban a tömegek akaratát, és ők képviselték az egyetlen erőt, amely vállalkozott a nép érdekeinek képviseletére. Ezért azok a munkástömegek is a párt mögött sorakoztak fel, amelyek korábban más szervezetekhez tartoztak. A kommunisták együtt éltek a tömegekkel, tudatosan bővítették táborukat, a munkanélküliek, a segédmunkások, a nők és a fiatalok szervezésével. ’ Ezután a szónok a fiatal Tanácsköztársaság harcát segítő belső és külső tényezőkről beszélt A Nagy Októberi Szocialista Forradalom kinevelte a magyar kommunista mozgalom megteremtőinek gárdáját, eszmei ég erkölcsi segítséget adott a forradalom győzelméhez, és közvetve, katonailag is támogatta a Magyar Tanács- köztársaságot. A magyar proletárdiktatúra léte viszont a világ első szocialista államának jelentett erkölcsi és katonai segítséget. A kommunisták mellett a nép is felismerte, hogy a szovjethatalom győzelme a magyar nemzet érdekeit is szolgálja. Míg Európa közepén a magyar proletár- diktatúra puszta létével és elszánt harcával segítette orosz testvéreit, addig Oroszországban százezer magyar internacionalista fogott fegyvert a szovjethatalom védelmére. — Büszkék vagyunk rá — folytatta —, hogy népünk tettekkel is részt vállalt a világ első proletárállamának védelmében. A Magyar Tanácsköztársaság Szovjet-Orosz- ország mellett második bázisa lett a kommunista világmozgalomnak és ugyanakkor soha sem feledjük, hogy a külföldi munkásokból, katonákból alakult nemzetközi dandár beírta nevét a Tanácsköztársaság hőseinek emlékkönyvébe. Az európai proletariátus szolidaritása a magyar nép forradalmi harcának nagy erőforrása volt. Jakab Sándor elvtárs így fejezte be megemlékezését: — Ötven év telt el a Magyar Tanácsköztársaság Idkiáltása óta. ütnek az ötven esztendőnek első fele a magyar nép történelmének legsötétebb korszaka. A felszabadulás óta eltelt 25 esztendő azonban meghozta az emberi felemelkedés lehetőségét, a szabadságot. A jövő is biztató. Ezen az úton kell tovább menni, hogy népünk alkotó erejének teljes kibontakoztatásával,, a szocializmus felépítésével valósítsuk meg az ötven évvel ezelőtt megálmodott boldogabb magyar jövőt. Ezután a párt-, állami és tömegszervezetek az emlékezés koszorúit helyezték el az emlékművön. (Részletes tudósítás az emléktúráról és az országos tájé- kozódási futóversenyről a 7. oldalon.) Emlékmű és emléktábla A most felavatott tanácsköztársasági emlékmű Kisterenyén (Koppány György felvétele) leleplezte az emlékmű talapzatán levő emléktáblát, majd a koszorúk sokaságát helyezték el a hála és kegyelet jeléül a talapzatra. A veteránok nevében Kovács etesi István, az 50 évvel ezelőtti harcok résztvevője emlékezett a dicső napokra. Mint mondotta: „az a kérésünk nekünk, veterán vöröskatonáknak, •hogy ifjú nemzedékünk a kor szellemében, a lenini eszmék útién haladva harcoljon tanulással, munkával a végső célért, a kommunizmus felépítéséért.” A kisterenyei általános iskola két osztályának úttörői zászlóavatót rendeztek az emlékmű előtt. Az egyik raj Szomszéd Keskeny István, a másik Fodor Géza nevét vette fel. Az úttörők mondották: Ígérjük, méltók leszünk hozzájuk! Ezután az úttörők piros szegfűkkel kedveskedtek a jelenlevő veteránoknak, az elhaltak özvegyeinek. Ünnepi köszöntőt mondott P. Mihajlovics, az ideiglenesen hazánkban tartózkodó egyik szovjet katonai alakulat tisztje, s tisztelgett az 1919-es harcok hőseinek tiszteletére emelt emlékmű előtt. A tanácsköztársasági emlékmű avatásának ünnepsége az Interna- cionálé hangjaival ért véget. 99 Avatás Halassal*yarmaton Bronzba öntött szimbólum Kagyogó, napfényes tavasz köszöntötte március 21-én Balassagyarmatom a Tanácsköztársasági Emlékmű avatására összesereglett mintegy háromezer embert. A Lenin-lakótele«*» pen felállított, egyelőre még fehér lepelbe burkolózó szobor melletti díszemelvényen Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, Hanlió János, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Havas Péter és Alics János, a megyei pártbizottság PMO, illetve fegyelmi bizottságának vezetője, Andó Gyula, a balassagyarmati járási párt- bizottság első titkára, Schuch- mann Zoltán, megyénk országgyűlési képviselője, valamint a párt- és tömegszervezetek több képviselője foglalt helyet. Megjelentek az ünnepségen a Szlovák Kommunista Párt küldöttei is, Vladimir Pi- rosik dr., a Közép-szlovákiai Kerületi Bizottság első titkárának vezetésével. Az ünnepélyes avatáson részt vett az emlékmű alkotója. Szöllősy Enikő is. Géczy Imrének, a balassagyarmati városi pártbizottság titkárának megnyitó szavai után Jedlicska Gyula tartotta az ünnepi beszédet, s leplezte le az emléicművet. — Ezen a kora tavaszi, a természet újjászületésének kezdetét is jelentő napon szerte az országban százezrek és milliók hajtják meg az emlékezés zászlaját a dicső Magyar Tanácsköztársaság előtt —mondotta beszéde elején. A Tanácsköztársaság létrejöttéről. intézkedéseiről szólva különösen annak ellenségeire, a korabeli nyomasztó nemzetközi helyzetre hívta fel a figyelmet. (Folytatás a 3. oldaton) Rózsaligetet ültettek az ifjúkominu 11 isták A forradalmi ifjúsági napok megyei eseményei közül kiemelkedően emlékezetes és szép volt az. amelyen több mint hatszáz nógrádi fiatal vett részt. A dicsőséges Tanácsköztársaság emlékére Salgótarjánban. az új gimnázium mellett, rózsaligetet ültettek a fiatalok A KISZ-szervezetek és az úttörőcsapatok képviselői a megye valamennyi tájáról. járásaiból, községekből elhozták az emlékezés rózsatöveit, és elültették a hatszáznál is több ágat. A jubileum tiszteletére rendezett ifjúsági ünnepen részt vettek az MSZMP Salgótarjáni városi és járási Bizottságának vezetői, több szovjet vendég is, akik elsőként ültették el a rózsatöveket a salgótarjáni jubileumi parkban. Az ünnepségen Skoda Ferenc, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet; szólt arról a tiszteletről és szeretetről, amellyel a nógrádi ifjúkom- munisták a Tanácsköztársaság hőseire emlékeznek, s amelynek bizonyítéka a most ülte* tett rózsaliget is ...'A Kisterenyénél álló ellenséget délről támadjuk. A salgótarjáni csapatok feladatai: Kister enyét északról és északkeletről azonnal támadni, és az ellenséget bekerítve elfogni.” (A harmadik vörös hadosztály-parancsnokság 1919. V. 20-i parancsából.) Ezt a szöveget vésték arany etűvel abba a márványtáblá- a, amelyet Kisterenyén a anácsköztársaság emlékére llított emlékműnél a félév- sázados évforduló napján lep- •ztek le. A község lakói hoz- átették még: „A Tanácsköz- írsaság Vörös Hadserege Kis- •.renye területén 1919. májúiban vívott győzelmes har- linak emlékére .4 község la- ossága.” Ünnepi volt, a hangulat Kis- írenyén A Tanácsköztársasá- i emlékmű talapzatán díszőrség állt. A község lakói vörös- és nemzetiszínű zászlók alatt, táblákkal a kezükben vonultak az ünnepség színhelyére. Ünnepi beszédet dr. Szomszéd Imre, az MSZMP Salgótarjáni járási Bizottságának titkára mondott. — A kisterenyei dolgozók is azon fáradoztak, hogy méltó módon ünnepelhessék a félévszázados évfordulót. Ez a tény is arról tanúskodik hogy az új nemzedék az 1919-es Tanácsköztársaság jogos örökösének érzi magát. Ezt bizonyítja ez a , szép emlékoszlop is, melyet Kisterenye lakossága állít a nagy történelmi évforduló alkalmából a dicső harcok emlékére. A hősi harcok felelevenítése után dr. Szomszéd Imre kijelentette: — E harcban részt vettek Kisterenye legjobb fiai ts. Tiszta szívvel gondolunk Szomszéd Keskeny Istvánra, fodor Cézára, akik életüket nem kímélve szervezték és vezették a kisterenyei munkások harcát Ezen a helyen, ahol ezt az emlékművet avatjuk, a vöröskatonák vére folyt Sokan életüket adták a szabadságért a néphatalom ellen törő intervenciósok elleni harcban. Ezután dr. Szomszéd Imre
