Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-21 / 67. szám
Művelődéspolitikánk a Tanácsköztársaság idején Magányosan megyében. A Marx Színház Salgótarjánban, egy másik színtársulat Balassagyarmaton vendégszerepeit júliusban. A társadalmi életben lezajlott forradalom az addig a társadalmi problémák iránt érzéketlen, provinciális irodalomra is pezsdítőleg hatott. Az írások közül kiemelkedett Nógrádi Pap Dezsőnek Az idegen katonákhoz című verse, amelyet a salgótarjáni forradalmi események hatására írt. A forradalmi harcot, az új szocialista rend első eredményeit hirdette Kopácsi Lajos verse, amely Eljött az idő címmel jelent meg. Tóth József Hozsánna Május cimű költeményét a Nógrádi Vörös Űj- ság is közölte. Az iskolai oktatás-nevelés elméleti és gyakorlati kérdéseinek vitája már a májusj újságok hasábjain megkezdődött. A Nógrádi Vörös Újság 1919. május elsejei számban megjelent Új kultúra című cikkében a következőt olvashatjuk: „Üj szellem kell az iskolákba. Az iskola fundamentuma a társadalomnak, vagy legalábbis annak kellene lennie. Ha az iskolában nem úgy nevelik a gyermekeket, a fiatalságot, amint azt a társadalmi fejlődés megköveteli, akkor a társadalom nem fejlődhetik. A régi iskolában sem a gyermeket, sem a fiatalságot nem nevelték, hogy az onnan kikerülők világosan láthassanak." .......Hibás rendszer az, ahol a műveltséget általánosságban a történelem, a művelődéstörténet és az irodalom adja ... Ellenben a természettudományok mostoha gyermekek voltak a régi világnézetet vallók szemében, mert ezek megtanítják az embert világosan látni és gondolkozni . .A dolgozó embernek harcra van szüksége, harcra a természet mostohaságai ellen, amelyek az ember érvényesülését gátolják: legyőzni és igába hajtani a természetei, ez az a munka, amely nemesít, amely gazdaságot, egészséget, szellemi és testi jólétet ad. Erre a harcra, erre a munkára kell tanítani az iskolákban és a felsőbb oktatásban, és iskolán kívül mindenütt. Az ilyen tanítás fog olyan nemzedéket létrehozni, amely emelt fővel, bátran néz szembe a legnehezebb feladatokkal, az ilyen nemzedék világos tisztánlátó értelemmel, büszkén, öntudatosan fog dolgozni a maga és az összesség boldogulásáért. Nógrád megye Hivatalos Lapja 1919. június 12-i (XLVIII. évfolyam 24. sz.) számában — a N^rádvármegye direktóriumától származó rendeletet ismerteti, a megszállás alatti területek népművelésügyére vonatkozóan. A cseh intervenciós csapatok által megszállva tartott, de az északi hadjárat során felszabadított területeken rendkívüli jelentőségű volt a művelődés rendszerének újrateremtése, szocialista tartalommal való megtöltése. A befejező részben közli, hogy a művelődési tanács a 2000 lakoson felüli községekben július 12-ig, 2000 lakoson aluliakban pedig június 28-ig alakuljon meg. Közli még, hogy a 10. életévüket betöltött tanulók a tavaszi és őszi mezőgazdasági munkákba bevonhatók. A direktóriumok figyelme kiterjedt a tanulóifjúság szervezetének segítésére is. A megye egyetlen középiskolájában — Balassagyarmaton — megalakult a diákok önkormányzati szervezete, iskolai újságot szerkesztettek. Balassagyarmaton létrehozták a Gyermekbarátok Egyesületének Intéző Bizottságát Június 30-i ülésükön elhatározták a napközi otthon felállítását. A községi munkástanács közreműködését kérték, hogy a gimnáziumban a napközi otthon céljára szükséges helyiséget hozassák rendbe, és a rászoruló gyermekek névjegyzékét állítsák össze. Gondoskodtak a gyermekek játékellátásá- ról. Az ügyek {nézésével Lé- vay Annát, Mikó Pált és Wagner Mártont bízták meg. Ugyanez az intéző bizottság átirattal fordult a járási direktóriumhoz, amelyben egy csoport szegény gyermek július 6-ra tervezett kirándulásához kért anyagi támogatást. Személy szerint Motyovszky Pált kérték, hogy a kirándulás uzsonnaköltségéről és víz- lajt kivontatásáról gondoskodjék. Hasonló kéréssel fordultak a megyei közművelődési osztályhoz. A kirándulást le-is bonyolították. * A Tanácsköztársaság művelődéspolitikájára vonatkozó megyei adalékok sorolását tovább folytathatnánk. Ügy érzem, néhány példa, jellemző motívum is bizonyítja, hogy dolgozó népünk igényelte a kultúrát, a tanácsrendszer alkalmasnak bizonyult a kultúra irányítására és rendelkezésre álltak a kultúra terjesztői, a néphez hű pedagógusok. Szocialista államunk méltán tekinti e téren is nagy elődjének a Tanácsköztársaságot, és benne leli a szocialista művelődésügy kincsestárát. Dr. Molnár Pál (Foto: Koppány György) Olcsóbban, jobban A balassagyarmati üj fiúkollégium, amelynek építés) muukála- tait 1970-ben kezdik el, az eredeti tervek szerint 10,5 millió torin - tos beruházással épülne A balassagyarmati városi tanács, a Nógrád megyei Tervező Iroda és a Beruházási Vállalat illetékesei a terveket telüivizsgálva ismét foglalkoztak a fiúkollégium leggazdaságosabban megvalósítható felépítésének gondolatával. Megállapították, hogy akadnak olyan megtakarítási lehetőségek, amelyek az építést az eredeti (érőhelyszám meghagyásával nyolcmillióért teszik lehetővé. Ilyen megtakarítás, hogy a kétágyasra tervezni szobák helyett négyszemélyeseket alakítanak ki: az UNIVAZ szerkezet helyett középblokkos megoldást alkalmaznak, s az időközben megépült ezer adagos konyha közelsége miatt füzö helyett csak melegítő konyhát építenek. rr zázadunk első magyar forradalmi nemzedékéről, a tizenkilencc- sekről nehéz újat mondani Evenként megünnepeltük a Tanácsköztársaság évfordulóit, s most, az ötvenéves jubileumra, mintha sikerült volna elérni a célt: szintézissé formálni a forradalmi nemzedékről beszerzett részletismeretekét, a kortársi visszaemlékezések mellett tudományos alapossággal felmutatni e nemzedék sorsát. Sok kötetnyi tanulmány, igényes cikk, történelmi értékelés jelent meg az utóbbi néhány hónapban, s úgy látszik, sikerült közelebb hozni a szélesebb közvéleményhez a feltárt — eddig csak szűkebb körben ismert — adatokat, sikerült élővé tenni az egykori hősök ma is érvényes igazát. Ezért nehéz u)at mondani a forradalmi nemzedékről. Kell-e újat mondani egyáltalán? Erdemes-e, lehet-e „szubjektív csomókat" kötni arra a feszesen ívelő fonalra, amely az 1919-es magyar proletárforradalomtól, az első igazán fényes tavasztól, szabadságunk történelmi sorsfordulóin áthúzódva a mai napig elvezet. Mert elvezet — eligazít, tanulsággal szolgál az első vöröscsillagos magyar forradalom a csillagos mának is. 'tinnepi jegyzet Nincs élőbb holtjainknál Mit tudtak a tizenkilence- sek, mit tanulhatunk tőlük mi, akik ma vívjuk — építőállványon, gép mellett, szerszámmal, tollal a kézben — a forradalmat. Ne lengje körül őket hamis mítosz, de legyen kötelessége mindany- nyiunknak megismerni-meg- érteni személyes, és kollektív megpróbáltatásaik indítékát, forradalmuk, máig tartó harcuk folyamatosságát, nagy- szerűségét. Azt, hogy ez a nemzedék örökérvényűen egymáshoz kapcsolta a forradalmat, és a magyarságot, s ezzel olyan örökséget hagyott ránk, amelyet megőrizni, továbbvinni kell, elhagyva mindazt — kokárdás magyarságot, hamis gőgöt, sírva vigadást —, ami tizenkilenc előtt és még utána is sokáig távoltartott minket a testvér-történelmű népektől A Tanácsköztársaság tanulságai ma is időszerűek: századunkban Közép- és Kelet- Európa népei csak együtt létezhetnek —, s nem egymás elteltében —, csak a nemzetköziség elvének gyakorlásával. a közös előrehaladás dolgainak nap nap utáni kovácsolásával állhatnak talpon nemzetként is! Mit kell tudnunk, tanulságként megjegyeznünk róluk — a tizenkilencesekről? Ismernünk kell életüket, sorsukat, győzelmüket, börtönben töltött éveiket, internálásaikét. megnyomorításukal, s azután újracselekvésük törhetetlen erejét, háború utáni helytállásuk szép példáját. Ismernünk kell, hogyan álltak elsőnek az eke mellé, bontották-takarí- tották a romokat, temették a holtakat, miközben az új életet segítették. Tudni kell róluk a leglényegesebbet a nem-újat, de máig mutatót: fegyverük élén hordozták a történelmet, elsőként egyesítették saját sorsuk jobbé elfordulását a haladással, harcolni, dolgozni tudták 133 napig is példamutatóan — nem jutalomért, elismerésért, rangért, pénzért.. „Csak" cselekedtek, amit kellett, végezték, végzik ma is töretlenül, hittel, mindig lelke- sen-odaadóa-n dolgukat az „öreg tizenkilencesek’. Róluk nehéz újat mondani, de erre nincs is szükség. Elég megjegyezni igazságukat, felismerni forradalmukat a mai kollektív teltekben, céljaikat a nemzet mostani feladataiban, hitüket, erejüket a társadalom mai. és holnapi közérzetében, önbizalmában. magáratalálásá- ban. Századunk ellő magyar forradalmi nemzedéke hitet tett a haza mellett — ezt érdemes elmondani róluk, amikor ünnepeljük őket Ezt kell elmondani az élőkről, és azokról, akik már nincsenek közöttünk. Ezt mondja Gábor Andor is: ...Jöjj, ünnepeljünk! Volt! És elbukott’.’ Nem! Nem bukott el. Él nem bukhaíík. Kelet riadja eset, s a nagy Nyűgöt még nem nyugodt, és meg se nyughatik. Nem holt a holt, a sír felé rúgott, nincs élőbb nálunk, s holtjainknál Napunk már bontja tuz-arany hajai rajongva nézd a mült koporsaját mellette száz piros bölcsöcske ring mar. Pataki László i a szocialista tudat kialakításé hoz szükséges feltételek megteremtéséért. A szociálist: kultúrforradalom kibon takoz tatását a megyében több sajátos tényező nehezítette. £ már említett tényezőn túl, — hogy Nógrád megye hosszt időn keresztül hadművelet terület volt — jelentősen akadályozta az előrehaladást az £ komplikált helyzet is, hogy £ forradalmi erők a K1VÍP vezetésével Salgótarjánban és környékén tömörültek, a megy« progresszív politikai központja tulajdonképpen Salgótarján volt. A vármegyei közigazgatás viszont Balassagyarmaton székelt, s itt a hivatalnoki környezet, és az ellentámadásra készülő ellenforradalmi erők fékezték a leghatékonyabb intézkedések meghozását, a dinamikus irányítást. Az új hatalom birtokosai elsősorban a Forradalmi Kormányzótanács rendelkezései alapján intézkedtek. Rendel- íeztelf az iskolák államosításáról, az iskolaszerkezet átalakításáról, a vallásoktatás negszüntetéséről, a szerzetesi skolákat felszámolták. Sokkal óbb kezdeményezéssel találkozunk a különböző községek lirektóriumai részéről. A Nógrád megyei különleges helyzetből adódó nehézségek ellenére a szocialista álamszervezet kiépítésével egy- dőben a megyében is létre- öttek az új művelődésügyi izérvezet keretei. A Forradal- ni Kormányzótanács 54. számú rendelete alapján megszervezett megyei művelődési osz- ály után kialakították a járá- [} szakosztályokat. Rendeletjen írták elő, hogy az újjászervezett apparátusokban, cözségi művelődési bizottságokban ne kapjanak helyet volt iskolaszéki, gondnoksági tagok. A vármegyei — járási irányító szerveknél a szükséges személycseréket részben budapesti, a Közoktatásügyi Népbiztosságtól küldött forradalmi pedagógusokkal, másrészt a megye haladó szellemű nevelőinek közreműködésével oldották meg. Felmentették Visnovszky Rezső királyi tan- felügyelőt, mert nem kívánt együttműködni a szocialista forradalommal, egyidejűleg a vezetés Rohák Antal kezébe került. A megyei munkástanács intézkedésére a művelődésügyi szakieladatok irányítására két iskolai bizottságot hoztak létre. Az alsó-, illetve a középfokú oktatás irányítása Szabó Lajos középiskolai és Telléry Károly segédtanfelügyelő kezében összpontosult. A művelődésügyi osztályok, bizottságok megszervezése után az összes eddigi igazgatás ^ és felügyeleti szerveket megszüntették. így került sor a tanfelügyelőség, iskolaszék és gondnokság megszüntetésére A szocialista művelődésügyi szervezetek fontos bázisai voltak a községi művelődési tanácsok. Az előírás szerint 3—8 tagú művelődésügyi tanácsokat hoztak létre, és gondoskodtak róla, hogy tagjai csakis dolgozó szülők, tanítók, orvosok lehessenek. Több nagyközségben — így a megyeszékhelyen is — a művelődési tanácson belül különböző szakbizottságokat. létesítettek. Balassagyarmaton 1919 május 12-én megszervezték a propagandaosztályt azzal a feladattal, hogy korszerű ismeretanyag közvetítésével nevelje a felnőtteket szocialista gondolkodásra. Ezért vasárnaponként előadásokat tartottak. Szé- csényben és Salgótarjánban is, létrehozták hasonló céllal a propagandaosztályokat. Szé- esényben megalakították a Magyar Tanítók Szakszervezeteinek helyi csoportját, elnö• kévé Nemes Győzőt választól 1 ták. : Amint az utóbbi példák i 1 mutatják, a rendeletekkel egy • időben, vagy sokhelyütt attc ! függetlenül lendültek mozgás : ba a fejlődést sürgető erői i Ezek lehetővé tették — ha na [ gyobbrészt szűk határok kó : zött is —, hogy az emberek ; : kultúrát birtokukba vehessél Igen sok községi művelődés ügyi tanács a határozott in tézkedések nyomán élni i kívánt a lehetőségekkel, de ; tetterő, az alkotni vágyás, a: ügybuzgalom, sokszor kevés nek bizonyult. A gondok meg oldásának sürgető szükségé érezzük megnyilvánulni pél dául Diósjenő község művelő dési tanácsának jegyzőköny véből: „Köztudomású, hogy közsé günkben két felekezeti népiskola működött párhuzamo san egymással, a volt református két, és a volt ráma katholikus szintén két tanítóval. Köztudomású azonban azon tény is, hogy az össze: mindennapi tankötelesek száma 250—300 között változik igy mostanig egy-egy tanítórc az alkalmazott négy tanerőt tekintve 70—80 tanköteles jutott. Ezen áldatlan állapot szülte azt is, hogy a tanítók legjobb törekvésük mellett sem voltak képesek a kor követelményeinek megfelelt eredményt elérni. A tanítók számát szaporítani, s vele kapcsolatosan új tanteremről gondoskodni, a múlt szűkkeb- lüsége miatt a lehetetlenségek közé tartozott. Most azonban mindkettőről kell, hogy gondoskodás történjék, sőt már történt is, amennyiben a Közoktatásügyi Népbiztosság a helybeli izraelita szünidei gyermektelep helyiségeit állami iskola céljaira igénybe vette, illetve azt erre a célra táviratilag lefoglalta. E tekintettel arra, hogy ezen utóbb említett épületben minden különösebb átalakítás nélkül két tanterem rendelkezésre áll, az eddigi tanteremmel együtt hat tanterem felett rendelkezünk. Indítványozza ennélfogva, írjon fel a Községi Munkástanács a Közoktatásügyi Népbiztossághoz, hogy ez az eddigi négy tanerő mellé a jövő tanévtől kezdődően még két tanerőt nevezzen ki, hogy a jövő tanévtől kezdve már hat tanteremben hat tanerővel megkezdhető legyen az új kor szellemének megfelelő kultúr- munka. Mondja ki a Munkás- tanács óvoda felállítását elsőrendű közszükségletnek...” A községi művelődési tanácsok — a Kormányzótanács irányító elvi rendelkezése alapján — intézkedtek a megjelent rendelkezések érvényre- juttatásáról — mint például a vallásoktatás megszüntetése — tudomásul vették a hírlapok szocializálása tárgyában hozott rendeleteket. Javaslatokat terjesztettek fel a járási osztályokhoz az állami könyvtárak létrehozására. A balassagyarmati községi művelődési tanács — a Balassagyarmaton néhány évvel korábban megszüntetett Társadalomtudományi Egyesület helyébe új tartalommal tevékenykedő tudományos ismeretterjesztő társaság megalakítását tervezte. A salgótarjáni acélgyári és üveggyári munkásszínjátszók az üzemi direktóriumok által szervezett gyűléseken, ünnepségeken szavalatokkal, egy- felvonásos színdarabokkal, felolvasásokkal járultak hozzá a szocialista nevelő munkához. A Nógrádi Népszava 1919. április 23-j és május 4-1 száma arról tudósít, hogy a mozgószínház Balassagyarmatra látogatott. A megtartott Vörös katona esten a cigányzenekar eljátszotta a Marseillest, melyet szavalat követett. Ezután a politikai megbízott ismertette a katonaest jelentősegét. A május 4—10-ig tartó filmszínház! műsorban többek között bemutatták az Aranyember és az Őszi vihar című filmet. A közművelődési program végrehajtásában, a kulturális élet fellendítésében a közoktatásügyi népbiztosságon jóváhagyott műsorral két színtársulat is tevékenykedett a falom közel másfél száz napja Nógrád megyében harcok közepette telt dl. Harc folyt a belső és külső ellenség ellen, és harc az emberek mean veréséért.
