Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-19 / 65. szám

Milyen hitelre számíthatnak megyénk vállalatai? Nyilatkozik a Beruházási Bank megyei fiókjának igazgatója Az új hitelpolitikai irányel­vek arra ösztönzik megyénk vállalatait, gyárait, üzemeit, hogy lehetőleg saját erőből próbálják megoldani fejlesz­tési elképzeléseiket, s csak akkor kérjenek hitelt, ha már kimerültek a helyi erőforrá­sok- A távlati elképzelések megvalósítása azonban több­ször nem lehetséges saját erő­ből. Mire számíthatnak válla­lataink, üzemeink ebben az esztendőben, s a hitelek meg­szerzésében milyen szerepet tölt be a gazdasági reform ad­ta új helyzetben a Magyar Beruházási Bank Nógrád me­gyei fiókja? Kérdéseinkre Barna Sándor, a megyei fiók igazgatója vála- sedI. — A reform hatásaként milyen területen és milyen mértékben növekedett meg a Beruházási Bank megyei Bókjának hatásköre? — A reform során a jogsza­bályok nem a megyei fiók, ha­nem a Magyar Beruházási Bank hatáskörét szabályozták. A vállalatok megnövekedett önállóságának hatásaként a bank korábbi, hatósági jogkö­re megszűnt, helyette szerző­déses kapcsolatokon alapuló, egyenlő jogú partnerek állnak egymással szemben. Felada­tunk. illetve hatáskörünk at­tól függ, hogy állami vagy vállalati kategóriáról van-e szó. Az állami beruházások közül az egyed? nagy beruhá­zásoknál a Pénzügyminiszté­rium részéről a bank vélemé­nyezi a kormány elé kerülő előterjesztést. A vállalati ka­tegóriába tartozó beruházások közül a vállalatok saját fej- esztési alánjukat önállóan használják fel. Amennvfcen a kitűzött beruházási célt saját ataojukból nem tudják meg­valósítani. okkor fordulnak hozzánk hitelért. Ttt jelentke­zik a bank hatásköre, illetve szerepe, mert a döntés már a TBf jogkörűnkbe tartozik. — A megyei fiók önál­lóan dönt-e a beruházási igények kielégítéséről, vagy csak javaslatot tesz «Megadására, esetleg etata- -áfására? — Az ét'es beruházási lehe­tőség igen csekély hányadát teszi ki egyelőre a bankhitel. Folyamatban vannak a régi mechanizmusban elhatározott nagy beruházások, ezek éves üteme meghatározza a még fennmaradó beruházási lehe­tőségét, nagyságát- Jelenleg feszültség van a beruházási piacon — a kereslet lényege­sen meghaladja a kínálatot. Emiatt bankhitel felvételére is csak kevés lehetőség marad. Mivel a jelenlegi helyzet nem teszi lehetővé a keretek terü­leti bontását, fiókunknak lé­nyegében csak javaslattételi joga van. Saját hatásköre az éven belüli meghitelezések és az egymillió forint alatti hitel- kérelmek elbírálása. — Az elmúlt évben hány hitelkérelem futott be, mi­lyen összegben, s hányat tudtak kielégíteni? — Tavaly négy hosszúlejá­ratú hitelt engedélyeztünk, több mint 72 millió forint ösz- szegben, amelyből három, a volt értékhatár feletti válla­lati kategóriába átkerült be­ruházás. Nyolc középlejáratú hitelt, majdnem tizenkilene- mi'llió forint összesben, és egy éven belüli megelőlegezés tör­tént hétszázezer forint összeg­ben. A hosszúlejáratú hitelek felhasználása folyamatos. A múlt évben beadott, die az !96fl- évre szőlő hitelkérelmek közül három hosszúlejáratú. Ezek összege több mint 44 millió forint, s közülük egyet utasítottunk el. A beérkezett két közénleiáratú Mteligérv nedig meghaladri a kétmillió forintot — Az Mén müven össze­gű hitel áll a megve üze­meinek. vállalatainak rem- defkeséséré? — Már említettem, hogy a rendeUkezésre álló bantőh'tel­kemet területileg neim keriiu le­bontásra. Az idei 72 milliárd forintos fetlesztéfB akuráVí! 7 fi miüliárd forint a bankhitel bruttó összege, ami áew-znton- kéet került lebontásira. Ezen 'leiül történik a hitelek soro- tása. a legesrd-aságoselVb. leg- '■"ntékonvaibb feilesztési célok r: «veTembevétéSSvel, — Müven feltétetek alán­ján bírálják el a hiteSigé- nyeketV — A kormány hítehsoWbKcaii irányelvei szabiák meg azokat a főbb feltételéket. amelyek­nek alapján kielégítjük a hi­teligényeket. Ezek egyben megszabják a kamatfeltétele­ket is. Az elvek szerint ebben az évben hosszúlejáratú hitelt csak preferált célokra enge­délyezünk, a középlejáratú hi­telek maximális lejárata, a preferált területeket kivéve 36 hónap, általában csak 18— 24 hónapra kért hiteleket elé­gítünk ki. A gazdaságossági számításnál alkalmazott so­rolási mutató az eddig teljesí­tett hiteligényeknél 3—i körül mozgott, ennél magasabb so­rolási mutatóval rendelkező hitelkérelmeket általában visszautasítottunk­— A beérkező hitelkérel­mek mennviben felelnek meg a szakmai követel­ményeknek, mire hívják fel az ezzel foglalkozók fi­gyelmét? — A hitelkérelmek legtöbb esetben nem tartalmazzák az elbíráláshoz szükséges összes szempontokat, emiatt kiegé­szítésre visszaadjuk. Másik hi­ba, hogy a vállalatok nem vesznek figyelembe minden várható eredményt. Ez rontja a beruházás gazdaságosságát, hátrányos helyzetbe kerülnek a versenyben. Sajnos, me­gyénk vállalatait az jellemzi hogy az állóeszközök elavul­tak. régiek, alacsony értékűek, emiatt kevés az amortizáció Zömmel nem a dSna.miktis.ari fejlődő inarágak közé tartoz­nak, ezáltal a nyereségből fcéozett fejlesztési alan is elég alacsony. Ez a körül­mény korlátozza a vállalatéi hitelképességét. Ezért gazda­sági vezetőinknek naevon kö­rültekintően kdl kiválasztó- niok azt a fejlesztési célt ameUvél a versenyben helyt tudnak állni. Még arra hívnám fél a vál­lalatok vezetőinek ügyeimét, hogy hiteligényeiket ne az utolsó pillanatban nyúitsnk be- A későn beadott kérelmek ki vannak téve annak a ve- seélvnek, hogy hitelkeret hiá­nyában nem tudjuk kielégíte­ni őket. A Magyar Beruházás-' Bank központtá általában ha­vonta tart hitelbíráTatot. A második félévben már nem­igen lehet számítani arra hogv ez évre még pn.g<vtőivez- zenek hitéit — közölte Barna ssándbr. Régiből új Balassagyarmaton a millen­nium idején, vagy még régeb­ben (1875—1890) épült azoknak a házaknak a többsége, ame­lyek most az Ingatlankezelő Vállalat 1969-es felújítási jegy­zékében szerepelnek. A jegy­zékben szereplő nyolc, össze­sen 33 lakást magában foglaló épület teljes felújítási költsé­ge több mint egymillió fo­rint lesz. Közülük is a Hu­nyadi út 17/a és 17/b, vala­mint a Rákóczi út 65. szám alatti házak kívánják meg leginkább a javítást. Az épü­letek felújítását a Balassa­gyarmati Ingatlankezelő Vál­lalat 1969. december 3I-ig be­fejezi. Tűzhely — alkatrészenként Deme Ferenc salgótarjáni lakos raktárosként dolgozott Salgótarjánban a ZIM-ben. A gyárból tűzhelyalkatrészeket lopott. Addig akarta folyatni ezt a „műveletet”, mígnem egy egész tűzhely állt volna rendelkezésére. A salgótarjáni járásbíróság a társadalmi tu­lajdon sérelmére folytatólago­san elkövetett lopásban mond­ta ki bűnösnek az elkövetőt, s ezért hathónapi szabadság­vesztésre ítélte. A büntetés végrehajtását háromévi pró­baidőre felfüggesztette. Gyors- és gépíróiskola Salgótarjánban A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága nemrégen foglal­kozott a szakközépiskolák és technikumok problémáival. Ekkor merült fel, hogy a már régebben Salgótarjánban mű­ködött gép- és gyorsíró iskolát, tekintettel a megnyilvánuló igényekre, újra meg kellene indítani. A Végrehajtó mzottság egyetértett ezzel az elképzelés­sel. Szükségesnek látja érett­ségizett fiatalok részére a gyors- és gépíróiskola újbóli megszervezését a Salgótarjáni Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskolában, Balassa­gyarmaton pedig ugyanilyen tanfolyam indítását látja szük­ségesnek. E tanfolyam hallga­tói Salgótarjánban vizsgázná­nak. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága az engedély­ivel kapcsolatos adminisztrá­ciós munka lebonyolításával a megyei tanács művelődési osz­tályát bízta meg. Mátramindszenti házak A palóc ornamentikával épült ház homlokán a második világháború kitörését megelő­ző évszám: 1937. A házat érin­tetlenül hagyta a történelem., ott áll a mátramindszenti fő­tér sarkán — lakó nélkül. A faluban pár ház — üresen. La­kói az öregek kihaltak, a gye­rekek új házakba költöznek. amelyek nagyrészét a szülők építik, ajándékul. Itt szokás házat építeni a gyerekeknek, a falut tehetős emberek lakják. Zömmel bányászok, de aMát- ragyöngyc Termelőszövetkezet is a jó közepes gazdaságok kö­zé tartozik, s az erdei munká­sok sem panaszkodhatnak. Nem szeretek lakatlan háza­kat látni, ezen a mátramind- szentin hiába cifra a díszítés, mégsem vidámít. Futnak, ka­nyarognak rajta a kacskarin­gók, <mint hajdanában a bo­szorkányhistóriái:, amelyekről beszéltek a faluban. — Gyerekkoromban történt. Mentem haza, szép új bár­sonynadrágom volt, s a bár­sony, ahogyan a nadrág szárai összeleffentek, hangot adott — hallom a történetet. — Hazáig futottam, beestem az ajtón. A konyha esti sötétjében ismét hallottam a hangot. Gondol­kodni kezdtem, aztán rájöttem az okára. Azóta nem félek a boszorkánytól, most negyve­nedik évemet taposom. Tősgyökeres mindszenti, Csomós Sándor pedagógus, a helyi művelődési ház tisztelet- díjas igazgatója mondja a tör­ténetet a boszorkányságról, amiben már nem hisznek itt sem, a zsákutca végén, ahon­nan nem vezet út. Dehogynem vezet. Igaz. a Mátra, s mindjárt a falu fe­lett az Ella-major lezárja a „kilátást”, de vezetnek kisebb­nagyobb utak innen is Galya­tetőre — nyaranként oda jár a fiatalság egy része, meg Bükk­székre, a vízhez —, s ide is ér­kezik út, Salgótarján körülbe­lül harminc kilométerre fek­szik innen. Sokáig mégis úgy éltek itt, mint a világ végén. Néhányan még ma is azt hi­szik, hogy errefelé a madár se jár, és lassabban ér ide a tör­vény is. Ez nincs így. A múlt­hoz erősen kötődnek, de azért már inkább a jelen érezteti hatását, mint a múlt. A falu arca is e szerint szé­pül. Üj, korszerű épületeket emeltek, amelyek egyike-má- sika népesebb településeknek is díszére válnék. Az elmúlt néhány évben épült a községi tanács, a művelődési ház, az önkiszolgáló bolt, a falatozó. Tatarozták, újjá varázsolták az iskolát, értékes, szép vas- rácsos kerítés vágja tó a fő­tér testéből a játszóteret — nemsokára hintát szerelnek ide —, s a sportpályát. De még sorolhatnám a fiatalodért idéző jelenségeket. A mátra- mindszentiek csupán a műve­lődési ház építését 360 ezer fo­rint értékű társadalmi munká­val segítették. Lássuk ezt a házat, előbb azonban néhány szót a kör­nyékéről. A falatozónak egyik szépséghibája, hogy inkább csak italt mérnek benne, mint jó falatokat A főtér hibája pedig, hogy elsüllyedt a víz­ben, sárban. Mintha patak folydogálna, úszik a sárga lé a hegyekből, át a községen. Ugyanakkor, az esti közvilá­gítás a falunak ezen a részén városias. Csomós Sándor igazgató, aki 1953-tól pedagógus, és azóta mindig kicsit népművelő is, azelőtt pedig napszámos és bányász — szüléd, testvérei ma is bányászok —, a tartalmi munka hiányosságairól beszél. A művelődési ház bútorzatá­val, felszerelésével sincs meg­elégedve egészen, jóllehet a tanács, a párt- és a társadalmi szervek helyi képviselői szoro­san együttműködnek a falu szellemi életének fellendítésé­ben, és ez nemcsak az erköl­csi segítségben nyilvánul meg. Dehát többre egyelőre nem te­lik. Jelenleg például kevés a szakkör, pedig ha a tárgyi fel­tételek engednék, sokaknak nagy öröme telne például a rádióskör megalakításában. S talán az is gond, hogy egy idő óta a Déryné Színház el­kerüli a falut. (A Tóték című darab, amely Párizsban siker volt, Mátramindszenten meg­bukott ... Lehet, hogy ez a távolmaradás oka?) De ne csak a gondokról be­széljünk. A mozi hetenként háromszor játszik, a két tv- helyiség minden este népes» zajlanak a klubfoglalkozások, a könyvtár kölcsönöz, TIT- előadások hangzanak el. Az igazgató által menyecske-tánc- csopotnak nevezett együttes most a Tanácsköztársaság tó- kiáltása 50. évfordulójának megünneplésére készül, tevé­keny az irodalmi szakkör, s igen fejlett a ház asztalitenisz­szakosztálya. A KlSZ-sael ugyancsak jó a kapcsolat, az ifjúsági szervezet titkára, Friedmann László szintén pe­dagógus, nemcsak az iskolá­ban, a művelődési házban is munkatársa Csomós Sándor­nak. Esténként általában 40— 50 látogatója van a klubnak, háromnegyed részük fiatal. Ha délután két órakor nem érke­zik pontosan a nyitásra a gondnok, hamarosan Ids csa­pat toporog a művelődési ház ajtaja előtt. Ezt különösen érdemes hang­súlyozni annak, aki Mátra- mindszentről beszél. Csomós Sándorról végül mást is meg­tudunk. Népi tányérokat gyűjt, most körülbelül félszáz remek­be készült tányér tulajdonosa. A régi fazekasmunkák között van egy, amelyen Ferencz Jó­zsef látható generálisi egyen­ruhában. A garázsban pedig nem tányérok, hanem turisz­tikai plakátok függenek, ez a másik szenvedélye Csomós Sándornak. Már síiig fér tő­lük a garázsban. Az idegen­forgalmi hivatallal, az IBUSZ- szal jó kapcsolatban áll. on­nan szerzi be az anyagot. Az iskolának abban a ré­szében mondja ezt, ahol egy­kor elemibe járt, egy gyönyö­rű foltos mályva alatt Bioló­gia-földrajz szakos tanár. Tóth Elemér Haicofsok köszüiilese A magyar nemzet, a magyar munkásosztály kiemel­kedő eseménye, a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulóján méltán tisztelgünk azok előtt, akik alkotói, részesei és harcosai voltak a történelmi időknek. A magyar forradalmi munkásmozgalom soraiban ki­emelkedő helyet foglalnak el a felszabadulás előtti párt­tagok. A Horthy-rendszer kegyetlen terrorjának állandó célpontja az illegalitásba szorított kommunista párt volt. Tagjai — minden üldöztetés és életveszély ellenére — vállalták a küzdelmet egy emberibb életért, a szocia­lizmusért. Velük együtt tevékenykedtek a szervezett mun­kások vezetői, a szakszervezetek tisztségviselői, akik vé­delmezték és erősítették a munkások legális osztály­szervezeteit. A munkásosztály legtudatosabb tagjai közül sokan az ország határain kívül fogtak fegyvert, hogy in­ternacionalista meggyőződésüknek megfelelően küzdjenek a fasizmus ellen. A forradalmi munkásmozgalom szá­mos katonája már a fiatal, szovjet államra támadó in­tervenciós seregek elleni harcban jegyezte el magát a szocializmussal. Ezért a kiemelkedő helytállásukért a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóján magas szovjet kormánykitüntetésben részesültek. A Tanácsköztársaság 50. évfordulóján pedig — mint a magyar forradalmi munkásmozgalom előharcosai — ki­tüntetést kapnak az első magyar munkáshatalom még élő tisztségviselői, vöröskatonái. A hálás utókor méltó er­kölcsi elismerésben részesíti az elődök, az apák és nagy­apák félévszázaddal ezelőtti harcát. Mindazok, akik a felszabadulás előtti időszakban vál­lalták a harcot a tőkések és földesurak uralma ellen — egyben a ma letéteményesei. Magukkal hozták a két világháború és a Horthy-rendszer elleni nagy osztályharc gazdag politikai tapasztalatát. Szinte kivétel nélkül ott voltak 1944—45 nehéz időszakának élvonalában, küzdve a népi demokratikus rend győzelméért, 1956-ban pedig a néphatalom megvédéséért. A pártban együtt dolgozó há­rom generáció közül ezek az elvtársak alkotják első­sorban a személyes összekötő kapcsot forradalmi múl­tunk és építő jelenünk között. A szocializmus természetéből fakad, hogy társadal­munk idősebb tagjaival megkülönböztetetten törődik. Az pedig az egész közélet igazságérzetével találkozik, hogy külön megbecsüljük a boldogabb, emberibb életért küz­dő élharcosokat: a párt és a munkásmozgalom régi ka­tonáit, a veteránokat. A velük való törődés ezernyi je­le bizonyítja: a fiatalabb nemzedék hálás és figyelmes irántuk. Tanul, tapasztalokat szerez az idősebb generáció­tól. A régi harcosok — ifjú szívvel a közélet szinte minden területén megtalálhatók. Szorgalommal és pon­tosan végzik munkájukat. A munkát, amely számukra el­sőrendű életfeltétel, életük értelme és nem egyszer meg­hosszabbítója is. Kifejlett politikai érzékük napjaink al­kotó légkörének, az építésnek — vele együtt a gondok­nak, a problémának — pontos és megbízható jelzőrend­szere is. A párt politikája, a szocialista építés újabb és újabb feladatai melletti kiállásuk megsokszorozza erőn­ket és hitünket. A szocialista állam — a népgazdaság teherbíró ké­pessegének megfelelően — a forradalmi munkásmozga­lom harcosait anyagilag is megbecsüli. Igyekszik számuk­ra minél gondtalanabb öregkort biztosítani. Számos he­lyen azonban azt is felismerték, hogy az állami intéz­kedések mellett és azokkal együtt a helyi gazdálkodás­nak is igen sokféle és változatos lehetőségeit hasznosít­hatják. Jóformán alig akad olyan üzem, község a megyé­ben, ahol ne találnánk meg a forradalmi munkásmoz­galom egy-egy régi harcosát, katonáját: 1919-es veterá­nokat, felszabadulás előtti párttagokat, munkásmozgalmi embereket, a második világháború volt partizánjait és az internacionalistákat. Számuk megközelíti az ezret! Ami a legfőbb: jelentőségük elsősorban életútjuk- ban, példamutatásukban van! Helyénvaló, ha az ünnep óráiban a hétköznapokra is gondolunk. Arra, hogy az irántuk érzett tiszteletünk és megbecsülésünk ezernyi ap­ró figyelmességben is megnyilvánuljon, az élet napi gond­jaiból minél többet levegyünk a vállukról, A KlSZ-szer- vezet és a nőtanács, az üzem, a tsz és a községi tanács megannyi lehetőséggel rendelkezik, hogy életük alko­nyán napsugarat vigyen hozzájuk. A párt- és a szak- szervezet számára politikai kérdés az emberek ügyes­bajos dolgaival való törődés. Különösen az a párt- és a munkásmozgalom régi harcosainak esetében. Amikor meghajtjuk a tisztelet és megbecsülés zász­laját előttük, kívánjuk: éljenek sok évet közöttünk. Fél- évszázados harcuknak megérlelődött gyümölcséből élvez­zenek minél többet. Legyenek továbbra is munkásai és segítői annak a szent ügynek, amelyre egész életüket feltették: a szocializmusnak! Balogh Gyula Gratulálunk! »»Alulírottak, ünnepélyesen megfogadjuk, íiogy a versenyre való előkészületek során együtt eltöltött szép napok emlékére tíz év múl' va, azaz 1979. március lü-én a Madách Imre Gimnázium és Szakkö zépiskola aulájában találkozunk. Aláírás: Simon Zsuzsa, Zsily And­rás, Miskolczy István, Keményvári Éva, Maring Katalin. Bélák Péter.” E kedves fogadalom fekszik előttem az asztalon a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola igazgatói irodájában. Az aláírók al­kották azt a csapatot, amely vasárnap délelőtt megnyerte a KISZ központi bizottságának Hősök nyomában címmel meghirdetett iro­dalmi és történelmi vetélkedőjét. A verseny 75 ezer fiatalt mozgósított, 15 ezer csapat nevezett be. Most a győztesek között ülök. A csapat tagjai tanáraikkal együtt örülnek a szép sikernek. Maring Kati alig egy héttel ezelőtt azt mondta: — Szeretnénk az első három közé jutni. Reméljük, sikerül. Ezt a szerény kívánságot alaposan túlszárnyalták. 44 ponttal nyerték az első helyet. A második helyezett öt ponttal lemaradva követte őket. Osztálytársaik, iskolatársaik rendkívül örültek az eredménynek, a csapat tagjai pedig rájöttek a kutatómunka, a tanulás rejtett szép­ségeire. Nagyon szívós, lelkiismeretes munkát végeztek. Ez a mód­szer a későbbiekben is gyümölcsöző lehet számukra. A csapat négv tagja most érettségi előtt áll. A verseny után ..arccal az érettségi felé*’ — mondta egyik tanáruk. Nem sok a különbség. „csupán9* annyi, hogy ugvanúev ken készülni arra is mint a vetélkedőre, de azt a tévé már nem közvetíti. Verseny közben és utána sok gratuláló tfivirat és telefon érke­zett címűkre. Ezúttal is szeretnék megköszönni mindenkinek ezt a figyelmességet. Mit is csinálhatnánk most ml is? Köszöntsük egy szóval a győz* teseket! Gratulálunk! NÓGRÁD — 1969. március 19.» szerda 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom