Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-01 / 50. szám

Carofamkhoz kötődünk Maurer kolozsvári beszéde Ion Gheorghe, Maurer, a ro­mán Minisztertanács elnöke Kolozsváron egy választási gyűlésen beszédet mondott. Többek között . hangsúlyozta, hogy kezdeti kétkedések és menetközbeni hibák ellenére Kománia szocialista iparosítá­sában jelentős sikerek szü­lettek. „Azért hangsúlyozzuk a szocialista építésben elért sikereket, mert ez a leg­erősebb fegyverünk szabad­ságunk és függetlenségünk védelmében. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy oda kellene eljutnunk, ahol sen­kitől sem függünk. Ez lehetet­len a mai világban és még kevésbé lehetséges a jövőben. Valamennyien mindenkitől függünk, mindannyian füg­günk másoktól. Ilyen függősé­gi viszonyban, amely inkább együttműködési viszony, ter­mészetszerűen elsősorban ba­rátainkhoz kötődünk, azok­hoz, akikkel azonosan gondol­kodunk.” Maurer elmondotta, hogy a tudomány; robbanásszerű fej­lődése következtében olyan helyzet állott elő a világban, amikor lehetetlen meg’enni, szoros együttműködési kap­csolatok nélkül. A továbbiakban a minisz­terelnök azt fejtegette, hogy a tudomány és a kultúra fejlő­dése nem automatikusan ve­zet el a kívánatos kapcsola­tokhoz- A nemzetközi élet­ben, ami a kapcsolatokat il­leti,. fennáll az a veszély, hogy nem megfelelő megol­dásokhoz folyamodunk, nap­jainkban azonban megvannak a feltételek ahhoz, hogy az or­szágok és a népek egyre in­kább olyan kapcsolatokat te­remtsenek meg amelyek min­den nemzet számára biztosít­ják á jogon ér- erkölcsön ala­puló kapcsolatokat. rofytatCdák a BMFF offenzívája Népfelkelés több helységben SAIGON (MTI) Hatalmas pergőtűzzel és rakéta--támadásokkal folytató­dott pénteken a DNFF har­coló alakulatainak immáron hatodik napja tartó koratava­szi offenzívája. A DNFF legújabb hadije­lentéseiben beszámolt arról, hogy az általános támadásso­rozat közben felszabadították a pacifs- kációs program keretében létesített számos úgyneve­zett stratégiai falu lakos­ságát. A közlemények azt is hírül adják, hogy Dél-Vietnam több körzetében,' egyebek között Saigon közelében, sok hely­ségben népfelkelés tört ki. A falusiak lelkesen fogadták a hazafiak előrenyomuló oszta­gait és menetoszlopait, s élel­met és szállást adtak nekik. A nép mindenütt odaadóan támogatta a DNFF hadműve­leteit. Nyugati távirati jelentések szerint az offenzíva hatodik hajnalán a DNFF az ország mind a négy harcászati öveze­tében rakéta és nehézgránát támadásokat indított az ame­rikai expedíciós hadsereg és a dél-vietnami csatlós kormány támaszpontja ellen. Különös­képpen súlyos károk érték a Da Nang-i és a Long Binh-i óriás-támaszpontokat. A Da Nang-i bázisra becsapódó 122 milliméteres szovjet gyártmá­nyú rakéták felrobbantotta* egy amerikai hadianyag rak­tárt. A robbanás — mint az AFP tudósítója jelentette — megreszkedtette szinte az egész várost. Az amerikai szó­vivők a későbbi sajtótájékoz­tatón annyit elismertek, hogy az amerikai haditengeré­szet három hajója, amely a támaszpont — a város ki­kötőjében horgonyzott, súlyosan megrongálódott. A Saigontól 30 kilométernyire kiépített Long Binh-i támasz­pontra ugyancsak rakéták zá­poroztak Long Binh az offen­zíva kezdete óta ostromlott várossá változott. fíiilóetUt ,* ft « J tflfcor Tanácskozások Pozsonyban Csütörtökön Pozsonyban tár­gyalások folytak a Cseh- Szo­cialista Köztársaság és a Szlo­vák Szocialista Köztársaság kormányának küldöttségei kö­zött. A tárgyalásokon a leg­fontosabb témát a szocialista vállalati törvény kidolgozásá­val kapcsolatos problémák ké­pezték. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a jövőben is nagy fi­gyelmet fordít a gazdasági re­form fejlesztésére. A két dele­gáció , véleménycserét folyta­tott azokról az intézkedések­ről, amelyek az inflációs ten­dencia csökkentését célozzák. A tanácskozáson hangsúlyoz­ták, hogy el kéll érni a fo­gyasztási cikkek importálásá­nak, fokozását a ^KGST tag­országaiból. Nixon Párizsban •&r, Tüntetések Olaszországban és Franciaországban ROMA (MTI) .Nixon elnök és az olasz kormány vezetői csütörtök es­ti tárgyalásaikon egyetértet­tek abban, hogy mindent meg kell tenni Nyugat-Európa po­litikai egységének fenntartá­sáért, de ugyanakkor meg kell akadályozni, hogy szakadás következzék be Franciaország és Közös Piaci partnerei kö­zött — mondotta az olasz kor­mány szóvivője azokról az eszmecserékről, amelyeket a Quirinale-paJotában , több mint másfél , órán keresztül folytattak. A megbeszéléseken Nixon el­nök mellett Rogers külügymi­niszter. illetve Saragat el­nök mellett Rumor miniszter- elnök, Nenni külügyminiszter voltak jelen. Korábban Nixon és Saragat csupán egy tolmács jelenlétében egyórás magán­jellegű megbeszélést tartott. Az’ amerikai—olasz tárgya­lásokon ' olyan megegyezés született, hogy fokozni kell a NATO-országok konzultációit, különös tekintettel a valószí­nűnek látszó amerikai—szov­jet tárgyalásokra. A közel-ke­leti helyzetet érintve mindkét fél hangsúlyozta: a válság to­vábbi éleződését minden le­hetséges eszközzel meg kell akadályozni- Az amerikai szó­vivő szerint szóba került az az olasz döntés is, hogy Róma elismeri a Kínai Népköztár­saságot. Saragat elnök szóvi­vőié cáfolta ezt. Hírügynökségi jelentések szerint a csütörtök délutáni és esti heves Ameri kamllenes tüntetések során a rendőrség 139 fiatalt, főként diákot tar­tóztatott le. Közülük azonban csupán nyolcat tartottak őri­zetben. Az ös's:m"srmfmé­reteire jellemző, hogy 35 rendőr sebesült rpeg. A jobb­oldali és baloldali erők kö­zötti összecsapásnak egy halá­los áldozata, is van; Domeni­co Congelo 24 éves diák, aki kiesett a római egyetem ne­gyedik emeleti ablakából, amikor menekülni próbált az őt üldöző jobboldali diákok elől. Rómán kívül Milánóban voltak a legnagyobb szabású tüntetések. Tüntetésekre és kisebb incidensekre került sor továbbá Bolognában és Padovában is. Egy barna esőkabátot vise­lő férfi pénteken délelőtt a tömegből Richard Nixon gép­kocsijához rohant, állítólag azzal a szándékkal, hogy petí­ciót nyújtson át az amerikai elnöknek. Az incideps rövid­del azután történt, hogy az elnök megkoszorúzta Rómá­ban az ismeretlen katona sír­emlékét. Némi dulakodás után a férfit lefogták és őri­zetbe vették. Rövid időre fel­borult a nagy rendőri készült­séggel biztosított rend. Nixon gépkocsija csak egy pillanat­ra állt meg, majd folytatta út­ját a miniszterelnökségi re­zidenciára, a Chigi-palatába­PÁRIZS (MTI) Nixon amerikai elnök pén­teken néhány perccel 1 ' óra előtt megérkezett Párizsba. Az Orly-i repülőtéren De Gaulle tábornok és Couve de Murville miniszterelnök fo­gadta. Nixon egyhetes euró­pai utazásának Párizs az utol­só politikai állomása, noha vasárnap még visszatér Ró­mába, ahol VI. Pál pápával folytat megbeszélést, - mielőtt hazaindul Washingtonba. Hír- ügynökségi jelentések meg­jegyzik, ez az első alkalom 1961 óta, hogy amerikai el­nök Párizsba látogat. Pénteken a kora reggeli órákban néhány órával Ni­xon elnök megérkezése előtt zajlott le az első tiltakozó tüntetés a francia fővárosban. Fiatalok vonultak az Ameri­can Express turist a roda elé. hogy tüntessenek az amerikai, államfő látogatása ellen. A rendőrség nyomban szétker­gette a főként diákokból ál­ló tömeget- Öt fiatalt letartóz­tattak. JakufomiszBcii és Szemfonow Berlinben NÖGRÁD - 1969, március 1., szombat BERLIN (MTI) Ivan Jakubovszkij marsall, a Varsói Szerződés egyesült légy veres erőinek .főparancs­noka és Vlagyimir Szemjo- nov szovjet külügyminiszter­helyettes pénteken Berlinbe érkezett. Fogadta őket Walter Ulbricht, az NDK Államtaná­csának elnöke. A megbeszélé­sen részt vett még Willi Stoph miniszterelnök- Erich Honec- ker, ■ az NSZEP Politikai Bi­zottságának tagja. Központi Bizottságának titkára, Ottó Winzer külügyminiszter, Heinz Kellessler vezérezredes nem­zetvédelmi miniszter h e'á'ettes, vezérkari főnök; szovjet rész­ről pedig P. A. Abraszimov, a Szovjetunió berlini nagyköve­te, P. K. Kosevoj marsall, az NDK-ban tartózkodó szovjet hadseregcsoport főparancsno­ka. P. A. Kurocskin hadse- regtábortiok és J. J- Malcev vezérezredes. A baráti és szívélyes lég­kör len lefolyt meg:. "é te lies 'egvetert ősben tárgva’- tak meg fontos, közös érdekű kérdéseket. Megrek edtek a tárgyalások BERLIN a nyugat-berlini lakosság szamára kilátásba helyezett húsvéti, határátlépők, kérdésé­ben megrekedtek a tárgyalá­sok, mert az NDK kormánya mindeddig nem kapott olyan értelmű választ a nyugat-ber­lini szenátustól, hogy a nyu­gatnémet szövetségi gyűlést nem Nyugat-Berlinben fogják megtartani. A Neues Deutschland pénte­ki száma megállapítja, hogy a nyugat-berlini kormányzó pol­gármester magatartása elzárja a tárgyalások útját. A kom­mentár hangsúlyozza: „a nyu­gat-berlini szenátus követelé­sei megkerülik a probléma magvát, azt, hogy Nyugat-Ber- lin nem tartozik a Szövetségi Köztársasághoz, hanem ön­álló politikai egységet képez”. Az NDK és Nyugat-Berlin kö­zött a kapcsolatok normalizá­lásának előfeltétele a nyugat­berlini helyzet normalizálása. A lap hozzáfűzi, hogy az NDK javaslata a feszültség enyhítése útján tett lépést je­lent, és ezt Schütz kormányzó polgármester nem hajlandó megérteni. Olyan követeléseket támaszt az NDK-val szemben, amelyek megtárgyalásának előfeltétele a bonni kormány lemondása a kizárólagos kép­viseleti igényről, és a Halls­tedn-doktrínáról. A kommentár ismételten aláhúzza, a jelen ; helyzetbén • n legföntőSább lé­pés -annak bejelentése, • hogy a szövetségi gyMés megtartá­sára áz NSZK-ban kerül sor. Nyugat-berlini nyilatkozat Nixon Romában és Párizsban A nemzetközi közvélemény az elmúlt napokban feszült érdeklődéssel figyelte a Nyugat-Berlin körül alakuló fejle­ményeket. Nen volt vitás, hogy a nyugat-berlini szenátus ás NDK javaslatára csak formailag mondja ki a választást, a döntés Bonnban történik. Ügy tűnik, — hacsak az utolsó pillanatban nem jön közbe valami váratlan fordulat, hogy a Rajna partján ismét, mint mrár annyiszor, a hideghábo­rús szellem győzedelmeskedett a józanság fellett. Miután ugyanis Diehl államtitkár, a bonni kormány szóvivője ki­jelentette: „minden amellett szól,” hogy a nyugatnémet el­nökválasztásokat március ötödikén mégis Nyugat-Berlin bért tartják meg, kijelentését Schütz nyugat-berlini kormányzó pólgármester szinte szó szerint megismételte egy sajtókon­ferencián. Az NDK vezető lapja, a Neues Deutschland kommentár­ban állapítja meg: ismét megkerülték Bonnban és Nyugat- Berlinben a probléma magvát: azt az alapvető tényt, hogy Nyugat-Berlin nem tartozik a Német Szövetségi Köztársa­sághoz. Nixon nyugat-európai körútja most már nemcsak diplo­máciai értelemben, nemcsak a kulisszák mögött, hanem a szó követlen értelmében is mind viharosabbá válik-Mii, Íz­ben a római Quirinale-palotában folytak az amerikai—olasz tárgyalások, tüntetések egész sorozata kavarta feS az „örök város” megszokott rendjét. Az egyetemen súlyos közelhar­cot vívtak a baloldali és jobboldali diákok, számos helyen tekintélyes tömegek tüntettek a NATO és Amerika egész politikája ellen. A tüntetések során több száz előállítás és sebesülés történt, sőt egy fiatal egyetemista, a 24 éves Do­menico Congedo, az egyetemi verekedés során életét vesz­tette. Amikor az amerikai elnök távozott a Quirinale-paloiá- ból és megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját, egy bar­na esőkabátot viselő fiatalember életét kockáztatva az autók és motoros testőrök menetébe vetette magát, állítólag azért, hogy — mint később vallotta — írásos petíciót adjon át az Egyesült Államok elnökének. A férfit némi dulakodás után őrizetbe vették. Ez az incidens nyilvánvalóan gyerekjátéknak bizonyul azokhoz a problémákhoz képest, amelyek De Gaulle elnököt párizsi rezidenciáján, a tárgyalóasztalnál várják Nixont.. Az amerikai elnök érkezésekor ugyan az Orly repülőtéren „az Egyesült Államok legrégibb barátjának és szövetségesé­nek” nevezte Franciaországot és De Gaulle is szólt „a két országot összekötő két évszázados barátságról” — de a szé­pen formált mondatok nem téveszthettek meg senkit. John­son elnöksége alatt a bét ország jóviszonyának csak rom­jai maradtak meg és senkinek nem lehetett illúziója afelől: az Atlanti-óceánon átívelő híd újjáépítése — ha egyáltalán megkezdődik — még esztendőket vehet igénybe. A JKSZ KB 13. plénuma Belgrádban, Edvard Kardéi) elnökletével ülést tartott a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének Központi Bizott-. sáéa. A ‘13, plénnmkét legfon­tosabb napirendi pontja a IX. kongresszusnak a bel-, il­letve a külpolitikát felölelő két határozati javaslata. - A két ja­vaslat címe: „Jugoszlávia ön­igazgatáson alapuló szocialis­ta fejlődése és a JKSZ fel­adatai”, Illetve „A JKSZ harca az egyenjogú nemzetközi együttműködésért, a békéért és a szocializmusért”. Az Olah-per egyéb résztvevői BECS Nemcsak Olahék csoportja, I anem a többi szakszervezet is részt vett a kommunisták elleni „védelmi akcióban” — jelentette ki Benya, az Oszt­rák Szakszervezeti Szövetség elnöke pénteken az Olah-per tárgyalásán. A vezető szocia­lista funkcionárius, aki Oláh utódjaként lett a szakszerve­zetek elnöke, tanúvallomásá­ban kijelentette: külön titkos telefonhálózatot hoztak létre Bécsben, hogy biztosítsák a hivatalos hálózattól függetle­nül az összeköttetést. Benya egyidejűleg azt állította, hogy az amerikaiak pénzelte Olah- féie fegyveres titkos szervez­kedésről semmit sem tudott. lScsm«elcrcEei«8 — OnißiEfisräflg — akti ültess A párfdemoltrácia fejlesztésének néhány kérdése (1.) Lapunk inai és holnapi számában közöljük a partdemokrácia helyzeté­vel és fejlesztésének lehe­tőségeivel foglalkozó cik­ket. Célunk elsősorban az, hogy segítséget adjunk a helyesebb értelmezéshez, a gyakorlati munkához. Ezzel együtt vitaalapnak is szánjuk. Kérjük a ked­ves olvasókat, hogy la­punk hasábjain is mond­ják el véleményüket, fejt­sék ki javaslataikat e fon­tos témával kapcsolatban. A vitában elhangzottakra összefoglaló cikk kereté­ben reagálunk. Változó körülmények, újabb követelmények A forradalmi pártnak min­dig éltető eleme a demokrá­cia. Ezért állandóan vizsgál­ja a pártdemokrácia helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit. Ezzel is példát mutat az ál­lami, gazdasági és tömegszer­vezeti élet számára. A marxis­ta—leninista pártnak természe­tesen — az, általános alap­elvek mellett — a demokrati­kus centralizmus érvényesíté­sében mindig az adott gazda­sági-társadalmi lehetőségekből és szükségletekből kell kiin­dulnia A demokratizmus és a centralizmus elválaszthatat­lan egységet alkotnak. Ugyan­akkor — a napirenden levő feladatokból eredően — van­nak időszakok, amikor hol az egyik, hol a másik alkotórésze kerül előtérbe. A párt helyes politikája alapján a párton belüli de­mokrácia az utóbbi 12—13 év­ben jelentős fejlődésen ment keresztül. A pártdemokrácia továbbfejlesztése pedig szoros összefüggésben van azzal, hogy a pártmunka módszereit hozzá kell igazítani a jelenlegi kö­rülményekhez és követelmé­nyekhez. Ezek közül a leg­fontosabbak: 4 A társadalmunk osz- tályszerkezetében vég­bement változás. (A munkás- osztály számszerű, tudatbeli fejlődése, vezetési képességé­nek növekedése. Az egységes paraszti osztály kialakulásának folyamata. A munkásosztály értelmiségének kialakulása. A kizsákmányoló osztályok fel­számolása). Társadalmunk en­nek nyomán olyan helyzetbe került, hogy tagjai döntő több­ségének érdeke a szocializmus teljes felépítése. Ebből kiin­dulva helyes minél szélesebb teret biztosítani az alkotó lég­kör kibontakozásának. Anna;-, hogy minél több ember kap­csolódjon be a közügyek el­döntésébe, intézésébe. A gazdaságirányító* rendszerének megválto­zása, a gazdasági mechanizmus reformja. Az önállóság név - kedésének, a reális döntések­nek elengedhetetlen feltétele, hogy a dolgozók, a párttagok lehető legszélesebb rétegének véleményét'igényeljük és hász- nosítsuk, a döntések alapos in­formáció után szülessenek meg. Másik oldalról viszont rendkívül megnő a kollektíva szerepe az egész gazdálkodás eredményének megítélésében, ezzel együtt a vezetők tevé­kenységének és magatartásá­nak elbírálásában. 3 A demokrácia — ezen * belül a pártdemokrácls — fejlesztését lehetővé és szükségessé is teszi az az ered­mény, amelyet a központi aka­rat érvényesülésében elértünk Szocialista vívmányaink között jelentős helyet foglal el, hogy a dolgozók tudatosan vállalt fegyelme szemmel láthatóan erősödik. A nagyobb önállóság feltételezi a felelősség vállalá sát és növekedését is. J/j| A párt vezető szercpé- ™ - nek további erősítése. Ez a feladat szoros összefüg­gésben van a párton belüli demokrácia alakulásával. A pártdemokrácia kibontakozása és fejlődése alapja és sok te­kintetben feltétele is — a tö­megszervezetek és mozgalmak — az állami és gazdasági élét pártirányításának, ellenőrzésé­nek Párttagságunk többsége he­lyesen értelmezi a párton be­lüli demokráciát. Olyan alap­elvnek fogja fel. amely a. párt egész tevékenység '* meghatá­rozza, a párttagság T-tivitásá­nak, szemléletének íejleszté­y

Next

/
Oldalképek
Tartalom