Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-15 / 38. szám

Cikkünk nyomán N3 a dolgozók jiívedslmo Ülést tartott a MEDOSZ megyei bizottsága Az elmúlt évi bérgazdálko­dás tapasztalatait vitatta meg tegnapi ülésén a MEDOSZ Nógrád megyei Bizottsága. Murányi László, a megyei bi­zottság munkatársa előterjesz­tésében elmondotta, hogy az állami gazdaságok, vállalatok a kollektív szerződések, az érvényben levő rendelkezé­sek szerint határozták meg azt. hogy milyen bérformákat alkalmaznak. A legfőbb cél­kitűzés az volt, hogy ■ a bére­zést és az anyagi érdekeltség rendszerét úgy alakítsák ki, hogy az elősegítse a termelé­si tervek teljesítését. A vizsgálódások azt igazol­ják. hogy a vállalatok, gazda­ságok teljesítették célkitűzé­seiket. A növénytermesztés hozamai az aszály ellenére is emelkedtek, sikerült növelni az' eredményeket az állatte­nyésztésben is. Az erdőgazda­ság erdősítési, fakitermelési és exporttervét egyaránt teljesí­tette Papírfából például 5400 köbméterrel teljesítették túl évi exporttervüket. Az eredményes gazdálkodás a gépjavító vállalatnál négy, a Sziráki Állami Gazdaságban 2, a Cserháti Erdőgazdaságnál pedig nyolc nappal növeli a szétosztható nyereséget. Szinte általános a tapaszta­lat, hogy a felhasználható bértömeget helyesen, a vég­zett munkának megfelelően használták fel a gazdaságok­ban, a vállalatoknál- Az álla­mi gazdaságoknál és az erdő- gazdaságban az új intézkedé­sek hatására 48-tól 181 fo­JubilnfnnJi a hicfalv:ak Kcfofozés elolt a zámánmiló közgyűlések Készülnek az idei tervek Ezen a héten a zárszámadő közgyűlések egész sora zajlott I- a megye termelő^,., «etke- zeteiben. Többek kozott Komhányban, Tolmácson, Szá­tokon, Endrefaiván, Vanyar- con és Hugyagon tartották az elmúlt napokban évzáró ta­nácskozásukat a termelőszö­vetkezeti tagok. A Vanyarcról érkezett je­lentések szerint a közös gaz­daság sikeres esztendőt zárt. A szövetkezet tiszta vagyona megközelíti a 17 millió forin­tot A növénytermesztés és az állattenyésztés árbevétele pedig csaknem 13 millió forint volt. A. szövetkezetiek — mint ahogy ez az előrelátó, gon­dos gazdáknál szokás — mintegy kétmillió forintot tartalékoltak a különböző alapokra. A vártnál biztatób­ban alakult a szövetkezeti ta­gok és alkalmazottak jöve­delme is. Több mint ötmillió forintot fizettek ki a szövet­kezet szorgalmas munkásai­nak. A mnn'rn°',y«ég ér+"V€ 18.50 forint volt. az eredeti­leg tervezett 35 forint helyett. A napokban búcsúztatták az elmúlt esztendőt Hugyagon is. Amint azt a vezetőség beszá­molója megállapította, újabb milliókkal gazdagodott, gyara­podott a szövetkezet. A közös gazdaság tartalé­kai meghaladják a kétmil­lió-hatszázezer forintot. A munkaesység értéke kere­ken ötven forint volt. A pénz­ből 600 ezer forintot az érde­keit tagok kérésére takarék­ban helyeznek el. A többit pedig tegnapelőtt és tegnap fizették ki a tsz-tagoknak. A zárszámadó közgyűlése­ket általában a korábban jel­zett időpontban tartják meg a szövetkezetek többségében. A balassagyarmati és a rétsági járás közös gazda­sagaiban a héten már mindenütt megtartják a zárszámadó közgyűlése­ket. A másik három járásban feb­ruár utolsó napjaiban lesznek az utolsó tanácskozások. Feb­ruár 15-én az egyesült ka- rancsaljai termelőszövetkezet­ben jönnek össze a tagok. De­reden, Kazáron és Vizsláson ugyancsak ezen a napon lesz a közgyűlés. Február 19-én tartják ünnepi tanácskozásu­kat a kicfalvi termelőszövet­kezet tagjai. Ekkor ünnepük a közös gazdaság megalakítsa­nak huszadik évforduló­ját Is. A mátraverebélvi Március 15 Terme'őszövetkezet február 22-én zárja az esztendőt. Az utolsó ztrs^ámadó közgv-űlós a Somoskőújfalui közös gazda­ságban lesz. Azokban a termelőszövetke­zetekben, ahol már megtar­tották az elmúlt évet értékelő zárszámadást, hozzáláttak az idei termelési tervek készíté­séhez. Sa’géfariorr p:ac Választékos ellátás, növekvő forgalom 1 H A hideg befolyásolta a hé­ten a piac forgalmát. Nagyon kevesen hoztak fel árut. In­kább csak azok a termelők, akik tejtermékkel, tojással és vágott baromfival járnak a piacra. A nagyobb felhozatal­nak köszönhető, hogy a tojás ára csökkent.. A zöldfélékből, burgonyából kielégítő és vá­lasztékos az ellátás. A MÉK- árudákban gazdag a válasz­ték, a termelőszövetkezeti árudákban azonban gyengébb az ellátás. A hét végére a ke­reslet is megnőtt. Nem lehet kieme’ni egyetlen áruféleséget sem, mivel csaknem egyenle­tesen vásárolnak mindent. Az árak a következőképpen ala­kultak. cikkek MtK ár Ft/k" • o|ael ár Ft'» burgonya (ella) 2,60 2,50 burgonya (rózsa) 3,40 3,— burgonya (gül) 3,80 3,50 burgonya (epoka) fejes káposzta 3,— 3,— 3,— kelkáposzta 3,80 3,50 vöröshagyma 3,60 3,50—3,6u fokhagyma 18,­32,-----34,— s árgarépa 1,20 3,50—4,— gyökér karalábé 7,80 8,50 ?.«(> 2,— 6,40—7,20 zeller 8.80 alma (Jonathan) 9,60-13,,— — alma (egyéb) — 5»-----8,— a lms (vágott) 4,— — »,70 1,50—1,70 35,——38,— dióbél 70,— 74,— fehér bab 21,— 17,— Kijavítják a rckamiét, de... rintig, a gépjavító vállalatnál pedig 104 forinttal nő a dolgozók havi jövedelme. A tanácskozáson megvitatták azokat a tennivalókat is, amelyek még korszerűbbé, még hatékonyabbá teszik a bérgazdálkodást. Szó esett azokról az új bérezési for­mákról is, amelyeket néhány gazdaságban, vállalatnál ve­zetnek be. A MEDOSZ ülésén Kanyó Béla titkár tájékoztatása alap­ján megvitatták az alapszervi választások tapasztalatait. Az alapszervezetek szervezettsé­géről. a tagdíjfizetés tapaszta­latairól Sarkadi Ernő tájékoz­tatta a megyei bizottságot. A megyei sportvetélkedők elő­készítésének irányelveit is el­fogadta tanácskozáson a ME­DOSZ megyei bizottsága. Zeneiskolák találkozója Érdekes művészeti esemé­nye lesz vasárnap a salgótar­jáni József Attila művelődési központnak. Délelőtt fél 11 órától itt rendezik meg a Nógrád megyei zeneiskolák zenekarainak első találkozó­ját. Megyénk zenei élete az utóbbi években mindinkább terebélyesedik. Három zene-, iskolánk és három tagiskola segíti egyre hatékonyabban különbőz» hangversenyekkel, zenei versenyekkel, és talál­kozókkal ezt a folyamatot. A zeneiskolák életében igen £on­Lapunk január 31-1 számá­ban Garanciális dráma cím­mel szatirikus írást közöltünk egy tavaly szeptemoerben vá­sárolt import bútorgarnitúra garanciális javítása körül ke­letkezett hercehurcáról. A minap felkeresett bennünket a Nógrád megyei Iparcikk­kiskereskedelmi Vállalat há­rom képviselője, s bejelentet­ték, a jelzett hiba kijavítását a vállalat költségére meg­rendelték a Salgótarjáni Fa­ipari és Bútorkészítő Ktsz- nél. Levelet kaptunk a ktsz elnökétől is, aki a cikkel alap­vetően egyetértett, de sérel­mesnek tartja, hogy a herce­hurcáért a cikk a ktsz-t, sőt annak elnökét is felelőssé tette. Szívesen közöljük — bár egy szatirikus írásban ez nem ját­szik szerepet —, a bútor vá­sárlója nem az elnökkel, ha­nem a ktsz műszaki vezető­jével beszélt, s neki mutatta be a kiskereskedelmi vállalat levelét, valamint a bútor ga­ranciajegyét. És annak elle- néi-e, hogy a cikk sem a ktsz-t, sem annak elnökét nem tette felelőssé a garanci­ális javítás el nem végzéséért, azt is szívesen kijelentjük, hogy a cikk megjelenésekor erre nem is gondoltunk. To­vábbá a szatíra megjelenése előtt, de méginkább utána szemünkre vetették itt és ott, hogy nem elegge ismerj uk a vonatkozó jogszabályokat, azért jelent meg a cikk. Vé­gül elhangzott az is, hogy vol­taképpen a vásárló a bűnös, mert először: minek vette meg a bútort, ha hibás, má­sodszor: mindjárt az illetéke­sekhez kellett volna fordul­nia, akkor a bútort régen megjavították volna. Nem szeretnénk akadékos­kodni, de a fentiekkel kap­csolatban felidéznénk, hogy a garanciális javítás lebonyolí­tására a következő módoza­tokat hallottuk (zárójelben a módozat forrása). 1. A vásárló utazzon Kis- terenyére, az ottani bútorüz­letbe, ott majd elintézik a dol­got (kisterenyei bútorüzlet). 2. A bolt dolgozója felke­resi a vásárlót otthonában, és helyben orvosolja a panaszt (kisterenyei bútorüzlet.) 3. A vásárló menjen a ktsz- be, vigye a garancialevelet, számlát, s a ktsz kijavítja a hibát (iparcikk-kiskereskedel­mi vállalat.) 4. A vásárló vigye a garan­cialevelet, számlát, minőségi bizonyítványt a ktsz-be, az felküldi a Bútorértékesítő Vál­lalatnak, amely a garanciális javítást jóváhagyja. (Ktsz.) 5. A vásárló ne a ktsz-be menjen, hanem a kisterenyei bútorüzletbe, az küldi el a ga­rancialevelet, számlát a Bú­torértékesítő Vállalatnak, amely a javítást a ktsz-től megrendeli. (Ktsz.) 6. A hiba nem is garanciá­lis természetű, hiszen nem használat közben, hanem hasz­nálat előtt keletkezett. (Ktsz). 7. Nekünk a ktsz-ben azt mondták, a Bútorértékesítő Vállalattal volt garanciális javí­tásra szerződésük, de szovjet importbútorra nem. (Ipar- cikk-kisker.) 8. A szerződés minden im­portbútorra vonatkozik. (Ktsz). E teljesen egyértelmű ma­gyarázatok után már csak an­nak elismerése hiányzik: a bútor vásárlója minden fon­dorlatot felhasznált ahhoz, hogy bútorát az illetékesek ne javíthassák ki... Az üeynek, reméljük, mégis pontot tett a végére, hogy az iparcikk-kiskereskedelmi vál­lalat, bár hat hónap eltelte után, megrendelte a ktsz-nél a garanciális javítást. Nem ár­tana azonban az ügyben ér­dekelt felek mindegyikének elgondolkodni azon sem, mi­ként kell javítani egy válla­lat, termelési szervezet Jó hírén. Csizmadia Géza tos szerepet kap mindenütt a zenekari munka. Ennek to- vábberőeítésére a Művelődés- ügyi Minisztérium irányításá­val ez év tavaszán első ízben megrendezik Debrecenben a zeneiskolai zenekarok orszá­gos fesztiválját. Az országos találkozót elő­zik meg mindenütt a megyei bemutatók, majd a körzetek összesített eredményei alap­ján jelölik ki azt a mintegy 20 zenekart, amely a debre­ceni fesztiválra mehet. A vasárnapi megyei talál­kozón a balassagyarmati, a nagybátonyi és a salgótarjáni zeneiskolák együttesei adnak számot felkészültségükről. Tíz éve működnek megyénkben önsegélyező csoportok A családért érzett felelősség, a véletlennel szembeni védekezés vezette megyénk dolgozóit, amikor 1959-ben több üzemben és intéz­ménynél megalakították az önsegélyező csoportokat. Igen sokrétű az a feladat, melyek megoldására vállalkoztak. Az elmúlt évek ta­pasztalata bizonyítja, hogy a feladatoknak eleget is tudtak tenni. A dolgozók megelégedésére tevékenykedtek, s ez év elejére már a tagok létszáma megközelítette — a termelőszövetkezeti dolgozókkal együtt — a 44 ezer főt. 1968-ban haláleset folytán a hátramaradó családoknak 430 eset­ben, összesen 2 millió 140 ezer forint haláleset! segélyt fizettek ki. Az önsegélyező csoport tagjai közül 2736-an szenvedtek balesetet, s a részükre kifizetett baleseti kártérítés is meghaladja a kétmillió forintot. Jelentős a szociális segély Is. Az elmúlt évben 1 millió 622 ezer forint lett a csoportok intéző bizottságainak rendelkezésére bo­csátva, melynek zömét a rászorultaknak folyósították. Az elmúlt év adatai alapján is megállapítható, hogy a Biztosítási és Önsegélyező Csoport támasz a bajban. AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉT KÍSÉRTEM Az ország vezetőinek láto­gatása egy-egy megyében min­dig jelentős esemény. így volt ez a hét elején nálunk is, amikor Kállai Gyula elvtársat, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagját, az országgyűlés elnökét köszönthettük körünk­ben. A hivatalos tárgyalás, ta­nácskozás mellett számos ked­ves epizódnak is tanúja lehe­tett a krónikás. Ezekből gyűj­töttem össze néhányat. val, Hadi Ágotával, majd az idősebb asszonyok közül Ju­hász Andrásnévdl beszélgetett. Juhászné elmondotta, hogy a férje 40 évig dolgozott a bá­nyában, már nyugdíjas. Elége­dett a keresettel, hiszen el­éri az 1400 forintot is. — Egyszóval, akkor most szerepcsere történt — jegyezte meg Kállai elvtárs. — Az bizony, mégpedig jócs­kán. Most az ember főz, ta­karít otthon, s ami a legfon­tosabb, a kalapot is én hor­dom. A megérkezés első percei­ben a megyei pártbizottság székházában üdvözölte Kállai Gyula a fogadására megjelen­teket, közöttünk megyénk or­szággyűlési képviselőit is. El­ső szava szinte bocsánatkérés volt a késésért, mert mint mondotta: csúszós az út Nóg- rádban is. Egyik képviselőnk gyorsan reagált rá: — Igen, csúszós, mint az egész megye — hangzott a vá­lasz nagy derültség közepette. A programban a Budapesti Kötő ütsz salgótarjáni tele­pének megtekintése is szere­pelt. A vezetők megelégedés­sel kalauzolták a vendéget a 14 millió forintos költséggel, létrehozott üzemben. Az or- ^ taggyűlés elnöke szót váltott a fiatalokkal, Kicsiny Máriá­Ebédhez készülődik a ven­dég és kísérete. Még felidézik a kötő htsz-ben látottakat, tapasztaltakat, a kedélyes perceket. Egyszercsak lihegve jön a hírnök: — Elnézést kérek, de a jó­kedv közepette elfelejtettük átadni az ajándékot, üzemünk termékéből egy kis darabot. Engedjék meg, hogy pótolhas­Indszón, ezen a több mint százéves bányatelepen idős, nyugdíjas emberekkel váltott néhány kedves szót Kállai Gyula elvtárs. Huszár Sándor- né 72 éves néni, a „kultúrház” gondnoka is közöttük volt. Mindig úgy helyezkedett, hogy a vendég közelébe kerüljön. Egyszercsak bátorságot vett, s Kállai elvtárshoz fordult: — Nekünk csak egy szóra­kozási lehetőségünk van, a te­levízió-nézés. Tessék már elin­tézni, hogy jobb műsort köz vetítsenek, tetszik tudni, olyan jó szerelmeseket... A Budapesti Női Fehérne­műgyár jánosaknai telepén az asszonyok alig engedték szó­hoz jutni a férfiakat. A be­szélgetés során Szarvas Lász­ióné Kállai elvtárs elé állt. — Engedje meg Kállai elv­társ, hogy az asszonyaink ál­tal hulladékból készített aján­dékot átadjam — s közben huncutul mosolygott. Kállai elvtárs nézte az aján­dékot, nagyon szép díszzseb kendő volt. — Tessék csak szétnyitni - javasolta Szarvasné, s közben társaira tekintett. Valameny nyi férfi zavarba jött. A zseb­kendő szétnyitva egy kedves, apró, női fehérnemű. — Ha kell több, adunk, van belőle bőven — incselkedett Szarvasné. — No. látja az jó lesz, leg­alább ellátom vele a férfi­rokonaimat, ismerőseimet válaszolt Kállai elvtárs. ' Somogyvári László Micsoda véletlen! Zavart gépkocsivezető nyit be a salgótarjáni Centrum Áruház igazgatói irodájába. Ideges mozdulattal tesz az asztalra egy bőrtárcát. Aka­dozva közli: a mosdóban ta­lálta. Látta, hogy pénz is van benne, de azt nem tudja, mennyi... Az áruház igazgatója szét­nyitja a tárcát, s kiszámol belőle csaknem ezer forintot. Megtalálja az ismeretlen em­ber személyi igazolványát is. Pillanatokon belül kiderül, ki veszítette el a duzzadj bríf- tasnit. Az áruháziak szemé­lyesen ismerik az illetőt, így nem tart sokáig a jogos tu­lajdon visszajuttatása. Az egyik áruházi vezető humoro- san meg is jegyzi, micsoda szerencséje van az illetőnek, hogy egy becsületes ember ta­lálta meg a tárcát. Ebben a pillanatban azonban az egyen­ruhás gépkocsivezető elsápad, s a' zsebéhez kap. Egyre fo­kozódó izgalommal kutatja át a zsebeit, de a saját pénz­tárcáját sehol sem találja. Mint akit puskából lőttek ki, a sapkáját is az irodában hagyva elrohan. Alig telik el egy-két perc, az áruház egyik alkalmazott­ja kopogtat. Letesz az igazga­tó elé egy bőrtárcát. Min­denki nagyot néz. Ketten is kapnak a tárca után, amit ugvanazorí a helyen találtak, mint az előzőt. Szétnyi+iák. Iratok, kevés oénz, s effy gép­kocsivezetői jogosítvány tűnik elő. Ebben a pi'ianatban támo- 'yog be az előbbi gépkocsi - vezető, s lemondó hangon re- begi, elvesztette a tárcáját. Venflé is már a sapkáját, mikor mondják neki, hogy megajándékozzák valamivel, s elébe teszik az iménti tárcát. Ö meg csak néz, a meglepe­téstől szólni sem tud. Azután felnevet, s örömmel rakja zsebre. A váratlan események után mindenki felszabadultan ne­vet, s jókedvűen sietnek a dol­guk után. P. A. NÓGRÁD - 1969. februói 15., szombat 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom