Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-15 / 38. szám
A tűzoltószertárnál készült ez a kép a község két jeles emberéről. Az egyik: Szekacsek Tibor, a községi tanács fiatal vb einÖKe,, i,ki a csakn&n ok- romezer lelkes község gondját hordja a vállán- Nagy a község és a feladatokat csak tetézi, hogy közigazgatásilag hozzá tartozik Kányás. Szent- k it és Csengerháza-puszta is. n.ltöbb 150 cigány él a községben. A másik Oláh József, többszörösen kitüntetett tűzoltó, aki főhadnagyi rangban látja el feladatát az önkéntes trzoltók testületében. Most a két jeles ember éppen a község tűzvédelmi helyzetét vitatja meg A let*öre<jebb Harmincnegyedik éve „élLEGENDÁK KÖZSÉGÉ Kevés községhez fűződik annyi történelmi emlék és főleg legenda, mint a romantikus fekvésű Mátraverebélyhez. Szinte nincs század, amelyhez ne csatlakozna valamilyen legenda. Ezúttal csak néhányat, a legérdekesebbeket és legismertebbeket emeljük ki a sorokból. Ősrégi község, gótikus stílusban épült temploma a XIII. században már állt, s első birtokosát, s valószínűleg a község névadóját, Vereb Pétert pedig az általa a XV. században épült templomban helyezték Szentkúton örök nyugalomra. írásos hagyományokból, de méginkább az apáról fiúra szálló szájhagyományokból kitűnik, hogy Vereb Pétert Mát- raverebélyen Hunyadi János apjának tartották és tartják. A feltevést azzal támasztják alá, hogy a szentkúti templom bejárata fölötti címer gyűrűt tartó madarat ábrázol, amelyet sokan hollónak vélnek. Márpedig a gyűrűt tartó holló a Hunyadiak címere volt. László király nevéhez is fűződik legenda. A király az őt üldöző kunok elől, Ágasvár felől Verebéig felé vágtatott. Már-már beérték, amikor egy széles szakadékhoz ért. Lova minden izmát megfeszítette és sikerült átugratnia a szakadékot. A földbe mélyedő patak nyomában friss forrás fakadt. Másik változat szerint a király maga fakasztotta u forrást kardjával, hogy szomjas seregének vizet szerezzen. Ennek a legendás forrásnak sokáig gyógyeröt tulajdonítottak. A Szentkút patak mentén még fel-felfe- dezhetők egy több száz éves földgát nyomai. Sokáig kutatták és vitatták eredetét. A fel- jegyzések szerint ezeket a vízgátakat, amelyeket régebben Tóditásnak neveztek, még a törökök épitették. A törökök ugyanis a feljegyzések szerint ezen a helyen rizst termesztettek. Legenda fűződik a Kőleány nevű szoborhoz is, amelyet állítólag a természet formál1 ilyenné, amikor a kis parasztlány kőbálvány- nyá változott. Történt pedig, hogy az apa o mezőn dolgozott, amikor megérkezett a leánya az ebéddel. Az apa a híg leves fogyasztása közben megkérdezte: ,,Te leány nem volt ebben hús is?” A lány azt vála szólta: „Nem. Itt váljak kővé, ha volt.” kővé vált. Ilyen legendák terhelik a múltat, s mi szeretnénk olvasóinkat egy rövid látogatásra Mátraverebély mai valóságába elkalauzolni! Muukát a nőknek Népszerű asszony a községben Vemyik ferencne. a nőtanács titkára, aki egyébként mozgóárus az új iskolában. Ö hordja naponta a bisztróból a kakaót és a forralt tejet, uzsonnaidőben. Amikor a nőtanács gondjairól faggattuk, gondolkodás nélkül a nők foglalkoztatására terelte a figyelmet. Mindent elkövetnek azért, hogy olyan termet, épületet találjanak, amelyben szőnyegszövő, vagy más üzemágat lehetne létesíteni a nők foglalkoztatására. Az irodalmár vezi” a nyugdijat Peti Pista bácsi, a község legidősebb embere, aki már betöltötte 91. életévét is. Nagybátonyban volt valamikor pályamunkás, nyugdíjba is a vasúttól ment. Tudakolnánk tőle a hosszú életkor titkát, de nem tud rá kielégítő választ adni. Amikor n eg az kerül szóba, hogy s: éretnénk együtt ünnepelni & izadik születésnapját, elko- n jrul és a magányról beszél. S Lnte egész rokonsága kihalt n .»Hole. Tréfálkozunk, hogy h zásod jón meg újból, de ő csak legyint: „Már ebben a korban nincs értelme. Régen volt az, amikor még hiányzott az asszony...” Azért mégis korát meghazudtoló, fiatalos rrozgással indul haza a behavazott utcán. Még csak a kés máját se húzza a fülére a csontropogtató fagyban. Kérvény Aggódnak, léinek a« árvíztől a község lakói. Jelenleg ugyanis ugyanolyan hó lakaró lepi a hegyeket, mint 1963-ban. amikor a nagy árvíz vonult végig a községen. A Zagyva itt a fö veszély, mert a belvíz ellen már megtettek a védekezés. He -nine—ha-;van forintos hozzájárulásokból 7300 forintot fordítottak vízlevezető á *kok készítésére. Nagyon szerelnék azonban, ha a Zagyva medrét is , rendbeli óznák végre, s ennek érdekében '00 aláírással kérelmet küldtek cl a Közép-Du- na-völgyi Vízügyi Igazgatóságnak. „Nagy irodalmár” — mondják Csukly László tanárról széliében a faluban, s kulturális tevékenysége valóban sokoldalú. Először is: a mát- raverebélyi új iskolában tanít. Azután: ő a könyvtár kezelője. Több irodalmi színpadot patronál. Ö hozta létre, vezette és tanította a mátraverebélyi hires cigány színjátszócsoportot. A Palócföld című folyóirat társadalmi szerkesztője. Számos irodalmi és kulturális előadást tart megyeszerte. Széles körű1 irodalmi és kritilcai munkásságot folytat. Látogatásunk napján például Barnába utazott, hogy Adyról tartson jubileumi előadást. Többszörösen kitüntették, többek között a Madách-emlékplakett tulajdonosa. Figyelem, beszállás! Mátraverebélyen különösen nagy jelentősége van a közlekedésnek, hiszen mintegy hatszáz ember jár el városokba, üzemekbe dolgozni. A legtöbben vonaton járnak, így nein véletlen, hogy a vasúti visszásságok kapják a legnagyobb visszhangot. Sokan kifogásolják, hogy nincs az állomáson megfelelő nagyságú és jól fűthető váróterem, s a vonatra várva sokan vacognak a hidegben. Másik kifogás, hogy a jegyváltás, a világítás, a falu egy oldalra esik, de felszállni és leszáílni a síneken túl, a másik oldalon kell. Nem egyszer előfordul, hogy az esti sötétben beérkező vonatot elindítja a kalauz, mert nem lát le- és felszállót, mert azok érthetően nem a nyaktörő sötétben, hanem a szabályellenes oldalon, a világoson szállnának le és fel. Persze, ha jut idejük. Mert gyakran előfordul, hogy a ve- rebélyi" utas nem jut fel a vonatra, a leszáílni akarót elviszik Tarig, mivel a kalauz és a vonatvezető a másik oldalon intézkedik. Nem lehetne ésszerűsíteni valamit? Éppen ideje, hogy a vasút kiszálljon ebből a logikátlanságból. Változások Az első zárszámadó közgyűlésre készül Mátraverebélyen u következet vezetősége. Nándori Ferenc az elnök, Barlai Gábor a főagronómus, a főkönyvelő, az üzemág- vezetők mind-mind új emberek, hozzáértő szakemberek. Viszonylag hosszai időnek, csali nem kilenc esztendőnek kellett eltelni ahhoz, hogy a szövetkezeti tagokban megváltozzon a szakemberekről alkotott kép: nem viszik el, hanem hozzak a hasznot a közösnek. Ezt már az -első esztendő is bizonyítja Mátraverebélyen. A szakemberek, az adottságok, a lehetőségek ismeretében oiyan gazdálkodás kialakítására törekszenek, amely a legnagyobb, a legbiztosabb jövedelmet hozza. A növény- termesztés a gabonára, a kukoricára, a több mint 200 mázsás termést adó cukorrépára épül. A pillangós területek gyarapodásával az aprómag-termesztésben bizakodnak még. Az állattenyésztésben a baromfit honosítják meg, mert az hamar hozza a pénzt. Foglalkoznak szar vas marha-hizlalassal, később pedig juhtenyésztéssel a legelők hasznosítására. Ilyen tervek érlelődnek a szövetkezeti irodán. — Csaknem megoldott a szolgai laias a községben. Acs és kőműves kisiparos dolgosuk, a szabó most adta lei iparút, másodállásban szobafestő, női szabó, Kártyáson pedig női iodrsáz vehető igénybe. A nagybátonyi ktsz férii- és női fodrász, valamint ci- peszrészieget tart fenn. — Építési tilalom van a három külső településen Kányá- son, Szentkúton és Csenger- házán. Nem adnak ki építési engedélyt a cigánytelepen sem. Ez az intézkedés nagyban elősegíti, hogy a külső településekről a községbe költözzenek. Jó utat kérnek az új telepen, a Szabadság, a Sztaha- nov. az Alkotmány, a Petőfi és az Ady utca lakói. Esőzés idején ugyanis megoldhatatlan a közlekedés, a mentőkocsi és a tüzelőt hordó járművek sem tudnak bemenni á földutas utcákba. Még az a jó, hogy járda mindenütt van. — Félbemaradt égi' 250 méteres útszakasz megépítése a Vasút utcában. Minthogy az autóbuszok is ott járnak el Kányásra, a közlekedés teljesen veszélyessé vált. Az útépítő vállalattól várnak gyors intézkedést. — Vietnami takarókat készítenék a nőtanács tagjai ts az fmsz; szocialista brigádja. A takarókat tízszer tíz centi- méteres, előre elkészített darabokból varrják össze — A községi könyvtár 2695 könyvet tart nyilván, ezt egészíti ki a 600 kötetes letéti állomány. Mintegy 400 olvasója van a könyvtárnak, köztük sok a cigány. Heti kétszeri alkalommal kölcsönöznek és 7—8 ezer kötet az <- .. forgalom SOKFELE — Minden évben megrendezik az apák iskoláját a vere- bélyi általános iskolában. Ilyenkor „Az apák szerepe a nevelésben” címmel tartanak előadást. — Nehezen befűthetó a kul- túrház. ezért télidében a tanácsházán és a párthelyiségben tartják foglalkozásaikat a kultúrcsoportok. Mint Gortva Sándor pedagógus, a kultúr- ház igazgatója elmondta, a kultúrház legjobban működő Tízéves a szakcsoport Id. Oláh István méhész, a sízakcsoport egészségügyi felelőse, szemlét tart behavazott kaptárai közt. Gazdag méhészetében 58 anyát és 29 családot tart Bensőséges ünnepség keretében tartotta meg zárszámadási közgyűlését a mátrave*—————■————■— Miért nincs? A község határában a termelőszövetkezet területén van egy kút, amely kénsa vas ásványvizet ad. Mint mondják, a vegyvizsgálat szerint ennek a víznek különösebb hatása nincs, olyan, mint a szenteltvíz: se nem árt, se nem használ. Ennek ellenére nagyon sokan visznek belőle, hogy a szénsavtartalmat hasznosítsák. Érdekes története van a kútnak. Annak idején, amikor a fúró nyomán víz jalzadt, elterjedt a községben, hogy 70 fokos meleg viz tört fel, négyméteres oszlopban. A község vezetői már határozatot is hoztak a melegvizű forrás hasznosítására, amikor másnap a helyszínen kiderült, hogy nemcsak nem meleg a víz, de ráadásul még gyéren is folyik. Mint tréfásan mondják, ezért nincsen még strand Mátraverebélyen. szakköre a fotószakkör. Jelenleg a nagy évfordulók emlékére vetélkedést szerveznek a kiszesek. — Élénk az úttörőélet a községben. Mint Száméi istvánné úttörőcsapat-vezető elmondta, a különböző ünnepségeken vagy az önkormányzat tagjai, vagy pedig egy őrs képviseli a csapatot Az úttörők reggelenként egyenruhában, egyen- sapkában irányítják az útkereszteződéseknél a forgalmat. elenleg a kulturális seregszemlére készülnek a pajtások. — Még ma is foglalkoztatja a mátraverebélyi szurkolókat és sportköri vezetőket az az enyhén szólván megle- petésszerü eredmény, amikor Forgács csapata 17:0 arányban verte meg a Rákóczi csapatát, minthogy pontosan 17 gól kellett ahhoz, hogy megelőzzék az első helyen álló Mátraverebélyi. ' — Az ivóvízgond Mátrave- rebélyt sem kerüli el. A kutak vize ugyanis községszerte ihatatlan. Nagy szükség lenne tehát a törpe vízműre. A víztársulat szervezését már megkezdték, a családok 64 százaléka csatlakozott eddig és vállalt 1500 forintos hozzájárulást. A 276 ezer forintos községfejlesztési alapot is a törpe vízműre tartalékoljak. '•ebélyi méhész szakcsoport. Kormos Béla elnök beszámo- jjában elmondta, hogy tárolásuk tíz év előtt 13 taggal 's 121 méhcsaláddal alakult- :962-ben egyesültek a lucfai- viakkal, majd 1965-ben a MÉSZÖV kezdeményezésére — akikor már 21 taggal és 263 méhcsaláddal — szakcsoporttá fejlődtek. Az így megerősödött szakcsoport ma már 29 taggal és 434 méhcsaláddal dolgozik. És míg 1959-ben még csak 1600 kiló szerződéses mézet adtak át a szövetkezetnek, 1988-ban ez már 7300 kilóra emelkedett. A közös vagyon is megfelelően növekedett. A szakcsoport tagjai 1969-re a tavalyinál is többre, 8760 kiló mézre kötöttek szerződést az fmsz-szel. A jó eredmények ellenére uz elmúlt évi kedvezőtlen időjárás sok gondot okozott a méhészeknek. A mézgyűjtésí gy arapodás egy kaptárra számítva csak 36 kiló volt átlagosan. Az akácvirágzás elmúltával, június második felében már szükségessé vált a méhek etetése. A tagság csaknem 100 mázsa cukorral tudta csak megmenteni a méhcsaládokat, ami 93 ezer forintba került. Ebből a mátraverebélyi szövetkezet közvetve 3744 forint költséget vállalt át úgy, hogy a cukrot beszerzési áron adta a méhészeknek. Mindent összevetve: a mát- raverebélyi méhész szakcsoport 1959 óta jól dolgozott, kiváló eredményeket ért el. amiben nagy részük volt az alapító tagoknak. Őket az ünnepi zárszámadás befejező aktusaként a vezetőség elismerő oklevéllel tüntette tsL A veterán Verebélyi Lajos Kása, a Has*- nas Népfront díszjenökségének tagja. Ez a megtiszteltetés azért érte, mert tizenkilencben a direktórium tagja volt, amikor a nagybátyja a direktórium elnöki tisztét töltötte be. Egyébként nyugdíjba vonulásáig a nagybátonyi bányaüzemnél dolgozott. Másik nevezetessége, hogy szenvedélyes bélyeggyűjtő, a falubeliek bélyegeinek értéket több tízezer forintra becsülik. Az utóbbi időben már, amint azt elmondotta, kizárólag magyar, román és NDK- bélyegek gyűjtésére specializálta magái Permetező brigád Évek óta gyakorlat már az fmsz-nél, ha nyit a tavasz, útnak indítják a permetező brigádot. Az emberek végigjárják a falut, hogy megszabadítsák a házikertek, gyümölcsösök fáit a kártevőktől. Gépeket, vegyszereket az fmsz adja és a fizetést is a brigád tagjainak. Tavaly 1650 gyümölcsfát permeteztek. Az idén tovább folytatják ezt a munkát, hiszen az igények nőnek. Olyannyira, hogy az fmsz két permetezőgéppel gyarapította a meglevő gépek számát. Ezeket ki is kölcsönözhetik a tulajdohosok. Ezen a héten Mátraverebélyen tettek látogatást munkatársaink, és az ott szerzett tapasztalatokról számoltak be ezen az óldalon. A cikkeket Lakos György és Vinczc Istvánná írták, a panaszokat Tóth Lajosné jegyezte fel. a képeket Koppány György fényképezte. A jövő héten szerdán, február 19-én Szlrákon tartunk NÓGRÁD-napot. Lapunk egyik munkatársa délelőtt 10 órától 14 óráig fogadja azokat, akiknek valamilyen észrevételük vagy panaszuk van. Egyezzenek meg végre Mosógépet, rádiót, sátorlapot, sertéspörzsölőt, meg még ki tudja mi mindent lehet kölcsönözni az fmsz kölcsönző boltjában. Tavasszal felújítják a készleteket, hogy kedvükbe járjanak az embereknek. Ugyanis a mintegy 100 ezer forintot érő háztartási eszközök; edények kölcsönzése iránt egyre kisebb az érdeklődés, az igény. Bezzeg a vegytisztításra nem kellett egyetlen asz- szonyt sem buzdítani a községben. A Patyolat helyi felvevőhelye mindig forgalmas volt. A kölcsönzőbolt vezetője szedte össze a tisztításra váró ruhákat. Gépkocsi szállította Salgótarjánba, s egy-két hét múlva a tulajdonosok mát át is vehették szépen tisztított ruháikat. Ám mindez már a múlté. Mátraverebélyben már nincs Patyolat. A bolt vezetője mindössze 100—200 forintot kért fáradozásaiért, de nem tudták megfizetni neki. Ö meg azt tartotta, ha nincs pénz, a munka is elmarad. A faluban most azt várják, mikor egyeznek meg az fmsz, a Patyolat vezetői meg a boltos. Mert ez any- nyit jelentene, hogy újra „kinyit” a Patyolat.
