Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-12 / 35. szám

Magyarok Szlovákiában Beszélgetés Dobos László miniszterrel »Szlovákia fővárosa — akár­csak a többi szocialista fővá­ros — epítoalivaiayok varosa is; az elmúlt két évtizedben szinte új Pozsony nőtt íel az ódon, múltat idéző, öreg há­zak körül. Van egy félig tré­fás mondás, szlovákiai ma­gyarok idézik. „A századfor­dulón szlovák építömurúoások építették fel Budapest palotá­it, * kölcsönt most vissza­adják a szlovákiai magyarok, mert az új Pozsony építői kö­zött igen-igen sok a magyar". A mondásban van igazság. A mintegy 000 000 szlovákiai ma­gyarból az alkalmazottak 13,1 százaléka az építőiparban dol­gozik. Ez az arány a legma­gasabb a nemzetiségek között. A félmilliónál jóval több szlo­vákiai magyar foglalkozási megoszlása egyébként is so­katmondó. Az alkalmazottak fele a mezőgazdaságban és er­dőgazdaságban dolgozik; vi­szonylag kevés (a cseh és szlovák lakosság azonos fog­lalkoztatottságának részese­dését tekintve csak kéthar­madnyi) a kereskedelemben, élelmiszeriparban, postánál, s még kevesebb a szolgáltatá­sok szférájában. A magyar la­kosságból a nőknek 27 száza­léka alkalmazott. (A csehek­nél ez az arány 43. a szlová­koknál 36, az ukránoknál 37 százalék.) Ezek a számok a szlovákiai magvarok gazdasági tevékeny­ségét viszonylagos pontosság­gal mutató adatok, az elmúlt két évtized nem könnyű ide­jére is utalnak, s aki ma beszélget a szlovákiai magyar nemzetiség vezetőivel, az in­kább a ma és a holnap ak­tuális kérdéseiről hallja meg­nyilatkozásaikat. Nemrég alkalmam volt Do­bos Lászlóval, a Szlovák Szo­cialista Köztársaság kormá­nyának tárcanel'kúii miniszte­rével beszélgetni, s amikor gazdasági kérdésekről szóltam, meg is jegyezte, hogy az ál­talam, a csehszlovák statisz­tikából idézett fenti számok valószínűleg hamarosan mó­dosulnak. — Hamarosan; ez persze több esztendőt jelent. De ha hozzálátunk a szlovák kor­mány most kidolgozás alatt álló terveinek megvalósításá­hoz, a magyar nemzetiség ál­tal lakott terület is gazdagabb lesz ipari létesítményekben. Főként a vegyiparra gondo­lok, a takarmány-feldolgozó iparra, a konzerviparra. A vízművesítés is lehetővé tesz nagyobb szabású iparosítást. Ma terv, de talán valósággá lesz egy szolvákiai autógyár megépítése is. Az újságíró az iparosítás és a magyar nemzetiségű lakos­ság holnapjáról kérdez, s Szlo­vákia magyar minisztere rög­tön a kérdés politikai lénye­gével felel. — Nálunk 1969 újéve egy­úttal merőben új helyzet kez­dete is volt. Nem azért per­sze — mondja —, mert én éppen akkor kerültem be a miniszteri szobába, hanem, mert egy múlt év végi al- kotmánjrtörvény végre a két nemzettel, a csehvel és a szlo­vákkal, azonos társadalmi ala­kulatnak, kollektív jogokkal rendelkező népcsoportnak, az államhatalom részesének és forrásának tekinti a nemzeti­ségeket is. A föderatív szerkezetű Cseh­szlovákia két köztársaságában valamivel több mint 800 000 nemzetiségi polgár él, 121000 a németek, 70 000 a lengye­lek, SS 000 az ukránok szá­ma — a 600 000-nyi magyar kis kivétellel Dél-Szlovákiá- ban él, van olyan járás, ahol többségben, a dunaszerdahetyt járás 86,7 százalék, vagy a ko­máromi járás 69,4 százalék magyart tart nyilván, más dél­szlovákiai járásokban 27—#5 százalék között van az arány. — Most egy alkotmánytör­vény alapján, amely az állam- vezetésben is számít a magyar nemzetiség részvételére, a ma­gyar tárcanélküli miniszteren kívül a kormányban három magyar miniszterhelyettes lesz — folytatja Dobos László —, s fontos beosztásokban is jó né­hány magyar szakember ke­rül a minisztériumokba. A föderációs törvény élet­be lépte óta a szlovák kor­mány mellett a Szoivák Nem­zeti Tanács szerepe is meg­nőtt; ez a két testület a tény­leges hatalom birtokosa. A Szlovák Nemzeti Tanács egyik alelnöke is magyar: dr. Sza­bó Rezső, a magyarok régi szervezetének, a Csehszlová kiai Magyar Dolgozók Kultu­rális Szövetségének vezetője. A kétkamarás csehszlovákiai törvényhozó testületben, a parlamentben, összesen hu­szonegy magyar képviselő van: a járási nemzeti bizottságok­ban is ott vannak a magya­rok. Ha Szlovákiában magyarok­kal találkozik az ember, mi­niszter, munkás vagy értelmi­ségi, egyaránt ezt mondja: nem a múltra, a valóban ne héz időkre, a sérelmekre keli nézni, hanem a jelenre. Az általános képben, a sok-sok bonyolult probléma megoldá­sát igénylő csehszlovákiai konszolidációban a magyar nemzetiség — jogai, helye, munkája értéke ismeretében — a rend és az építés oldalán álL Gárdos Miklós Bcrfassaqyarmoti piac Kevés felhozatal, nagyobb kínálat A balassagyarmati piac hét eleji felh >za talán is megérző­dött a hirtelen bekövetkezett időváltozás. Az őstermelői törzsgárdából alig néhányan jutottak el a városba. Emiatt kevés volt a felhozatal a zöld­ségfélékből, burgonyából, tejtermékekből, élő és vágott baromfiból. Érdekes tapaszta­lat azonban, hogy a gyengébb felhozatal ellenére is a kíná­lat nagyobb volt, mint a ke­reslet. Az árak a következő­képpen alakultak: / Cikkek MEK ár f't/k, ú. piaci ár Ffc/kfe burgonya (rózsa) 3,40 3,50 sárgarépa 4,2» 6,— gyökér 7,80 8,— vörosnagyma 3.M 4,—■ tejes káposzta 3.— 3,— kelkáposzta 3,80 4,40 vöröskaposzta 4,— 4,— karalábé 2,0« 4,— cékla — 4,— tojás — 1.40—1,50 fokhagyma 28.— 32,— alma (Jonathán) 13,— 12.— alma (egyéb) 11,56 10.— fehér bab — 18,— tarka bab — 22,— lencse 35,— 35.— dióbél 70,— 70.— dió (héjas)-- . 1 8,— savanyú káposzta 6,— mák 36.— 42,— Gyerünk a fúróval! Kéréssel fordult hozzánk a salgótarjáni Rákóczi úti isko­la politechnika tanára, hogy sürgessük meg annak a 42 vol­tos, villany kézifúrónak a ja­vítását, amelyet még 1968. szeptember 11-én adtak át a Nógrád megyei Vegyesipari Vállalatnak. A gyerekek ugyanis csak ezzel — a ké­szülékbe befogható — fúróval tudnak dolgozni, s vészesen közeledik az év vége, és az év végi kiállítás ideje. Egyébként nagy tortúrát jár­tak végig a fúró miatt, de ígéreteken kívül mást nem kaptak. Végül az igazgatóhoz fordultak, és akkor tudták meg, hogy n kézifúró már megjárta Szécsényt, Rétságot és Budapestet is, s ígéretet kaptak, hogy már nem sokáig kell várniok. Alig néhány heti várakozás után megkapták ugyan a fúrót, de nem a sa­játjukat, hanem egy idegent amelyről előzőleg leszedték az üzemi „bilétát", a fúrófejet, a dugót és a vezetéket is. Az­tán sürgetésre érkezett veze ték és dugó is, de a dugó nem illett az iskola foglalatába. Jól tudják a politechnika tanárai, hogy jó munkához idő kell. De talán félév még­is eléggé hosszas idő egy vil lanyfúró megjavításához. Az­óta ugyanis már újat is lehe­tett volna készíteni. L. Gy. Bogyósok Mi hálygergén Bogyós gyümöi csűek tele­pítésével, termesztésével kap­csolatos TIT-előadássorozat kezdődik februárban Mihály- gergén. Az első előadás feb­ruár 18-án hangzik el, és ezt követően még hét előadáson vesznek részt a tanfolyam hallgatói. Kiváló szakemberek oktatják a résztvevőket, töb­bi között a málna, a ribizli, a földieper telepítésére. Az elő­adásokat a községi művelődési otthonban rendezik. Pál va választási tanácsadó Lehet jelentkexni Putnokra A Putnoki Felsőfokú Mező­gazdasági Technikum igazga­tósága felvételt hirdet az l9t»j/70-es tanév első évfolya­mára, az intézmény nappali tagozatára. Jelentkezhetnek mindazok, akik középiskolai érettségivel rendelkeznek. Az 1969-ben érettségizők közvet­lenül középiskolájukból, a ré­gebben érettségizettek munka­helyükről nyújthatják be ké­relmüket, egyéni jelentkezés alapján. A felvételi vizsga tantárgyai; kémia és biológia. A felvételi vizsga időpontját később határozzák meg, s er­ről a jelentkezőket írásban értesítik. A felső fok nappali tagozatán a képzési idő 3 év (6 félév). Valamennyi vizs­gakötelezettség teljesítése után a végzős hallgatók mezőgazda- sági szaktechnikusi oklevelet kapnak. A nappali tagozat hallgatói szociális helyzetük és tanul­mányi eredményeik alapján félévenként fizetnek tandíjat. Az első évfolyam első fél évére a tandíjat a felvételi vizsga eredménye alapján ál­lapítják meg. Az a hallgató, aki a felvételi vizsgán 14, vagy ennél több pontot sze­rez, szociális helyzetétől füg­gően tandíjmentes. Félévi is­métlés esetén a hallgató tan- díjfizetési kedvezményt nem kaphat. A Putnoki Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikum hall­gatói a hatályba levő mi­niszteri utasítás értelmében az egyetemekkel, egyetemi jelle­gű főiskolákkal, főiskolákkal és más felsőoktatási intézmé­nyekkel azonos módon állami támogatásokat kaphatnak, mégpedig; szociális támoga­tást és ösztöndíjat. A szociá­lis támogatás — a hallgató családjának szociális helyzeté­től függően — a diákotthont elhelyezésért és az étkezésért fizetendő összeg módosulásai­ban realizálódik. A Putnoki Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum nappali tagozatára csak a 35. éven alulik jelentkezhetnek. Azok, akik legalább egy évet, első­sorban a hegyvidéken, mező- gazdasági gyakorlati munká­ban töltöttek, a felvételnél elő­nyökben részesülnek. Sikeres felvétel után az in­tézmény hallgatója használ­hatja mind az iskola, mind a diákotthon valamennyi szo­ciális és kulturális létesítmé­nyét, berendezését. Nőha'lga- tók részére — leánykollégium hiánya miatt — az intézmény diákotthoni elhelyezést bizto­sítani nem tud. VÉDJÜK A NEMES VADAT Az enyhe január után kellemetlenül jött a szombat éjjel és vasárnap délelőtt leesett hótömeg A zord időjá­rást leghűségesebben jelző őzek. szarvasok, a lakott te­rületek mellé szorulnak. Nagy veszély leselkedik nemes vad jajokra a ke­ményre fordult időben. Az országnak kemény valutát ho­zó értékek között — nem is az utolsó helyen — szerepel­nek nemes vadjaink. Azért szólunk erről, mert a nagy hóesés után mó­dunkban volt látni, hogy húszas—harmincas csoportok­ba verődött szarvasok, kisebb csoportokban pedig őzek vergődtek a hasig éré hóban, amely az élelmet úgyszól­ván teljes egészében elzárta előlük. Fokozza a veszélyt, hogy a nagy mennyiségű hív kemény hideg követte. A vadásztársaságok az előírásnak megfelelően de­cemberben, januárban — mar ahol ezt megtették — fel­töltöttek az etetőket. Az állatok ezt a táplálékot részben már elfogyasztották, de ami nem volt tedett etetőkbe rakva, azt ellepte a térden felül érő liótömeg. Laikus is tudja, hogy a vadállomány január végén, februárban, az utolsó erőtariaickaból tartja *enn magát. Februárban a belső zsírlartalék rohamosan fogy. az állat legyengül. Ilyen esetekben a kémény hideg ellen mar nem bírnak védekezni, minőségileg teljesen leromlanak, és sok esetben elpusztulnak Megfigyeltünk egy vadkant és egy jól fejlett szarvastehenet. Az előbbit a napokban ejtet­ték el a vadaszok. Már minden zsiradékot felemésztett. Figyelemre méltóbb a szarvastehen esete. Menekülésre kényszerítették- Tizenhét tagú rudli élen vágtatott. Ren­des körülmények között kilométereket Is elmegy, hugy lerázza üldözőit. Februárban ennek az útnak negyedét sem bírta megtenni. Több esetben megállt, és fáradlan lefeküdt a hóban Ez bizonyítja, hogy az erdei vadak jelentősen elveszítették erejüket. Mindent el kell követni a vadállomány megvédéséért. Legfontosabb, hogy gyorsan cselekedjünk. Pillangósok­kal, szentes takarmányokkal újból töltsük fel az etetőket. Annál is inkább fontos ez, «vur. i viszony­lag enyhe időben átnedvesedtek a bokrok rügyei, ame­lyek táplálékot jelentenek az állatoknak, de a hóesést követő hidegben megjegesedtek és az áltatok így már nem fogyasztják. Haladéktalanul meg kell szüntet­ni a szarvasok, őzek vadászását is. Mint ismeretes, a törvény elejtésüket február 22-ig engedélyezi. De most már az állat legyengült, nem tud menekülni, ha pedig menekül, óriási erőtartalékokat fogyaszt el. Az Idő előreláthatólag nem enged fel gyorsan. Ke­mény hidegekre számíthatunk- Az embernek kell segí­teni az állaton. Népgazdasági értékről van szó, sportolá­si. szórakozási lehetőségről, i «tjük meg a nemes vadat, a tél okozta viszontagságoktól. B. Gy. Anyagyilkosság N agy bátony ban? Nagybátonybam, múlt év noieiu-jer eiején, honán ta­lálták lakásának fürdőszobá­jában özvegy Kiss Istvánná ötvennégy éves asszonyt. Az igazságügyi orvosszakértői vé emény nem hagy kétséget az iránt, hogy meggyilkolták. A megyei rendőr-főkapitány­ság vizsgálati osztálya a me­gyei főügyészség csoportveze­tő ügyészével szoros együtt­működésben nyomozott a bűnügyben. A nyomozás ada­tai arra vallanak, hogy a bűncselekményt az áldozat tizenkilenc éves fia, Kiss Ist­ván követte el. A tanúvallo­mások szerint Kiss elégedet­len volt azzal az összeggel, amellyel állandó munkára képte’en, albérlők tartásából, s alkalmi munkákból tengődő édesanyja támogatta. Kiss a terhelő bizonyítékok, sokasá­ga ellenére is tagadja a gyil­kosságot. Kiss Istvánt a Nóg­rád megyei Főügvészség em­berölés bűntettével vádolja. A bűnügy tárgyalását március első felében kezdi meg a Ba­lassagyarmati megyei Bíró­ság. lffcsjon megtalál jak-e ? Este nyolc óra. Az italbolt beiarata fölött erős fényű iz­zólámpa ontja a fényt. Az utcán pislákolnak a lámpák. Szaporán nyílik az ajtó, oda- bentről párafelhő áramlik ki. Pedig bent sincs meleg. A vendég is kevés. Hétköznap inkább az átfutó forgalom a nagyobb. Aki megszomjazik betér, felhajtja az italát, hall­gatja néhány percig a be­szélgetőket, s továbbáll. Furcsa ötlettel nyitottam be az alsópetényi italboltba ezen a csendes estén. Egy pillanat­ra megakadt a szó, de idegen- segem sem váltott ki pillanatnál nagyobb figyelmet, s folytat­ták. Az italboltog készségesen érdeklődik, mit kérek, jó az ellátás, minden van. Amikor kiejtem, hogy valamilyen ször­pöt, meghökken, de kitölti a málnát. Sőt nagyon udvaria­san azt is közli, hol van a művelődési otthon. Kifelé jö­vet már kísérnek a szempá­rok, s a csend többet árul el a véleményeknél A művelődési ház néhány lépésre áll az italbolttól. Gyér fény szűrődik ki az ablako­kon. mintha szemlesütve állna ez a hajlék a község közepén Bent zaj és dideregtető hi­deg fogad. Az ifjak csoportja csak akkor vesz észre, amikor A vélekedésekből keserűség csendül ki. A dermedt helyi­ségben felforrósodnak az in­dulatok. A fiatalok egymás szavába vágva panaszkodnak. — Nem mondjuk, jogosan bíráltak bennünket, hogy nincs életerős Ifjúsági szerve­zetünk — mondja Kucsera János, az egyik vezetőségi tag —, de most már van! A bí­rálók elhallgattak, de annyira, hogy meg is feledkeztek ró­lunk Nincs helyünk, rendez­vényeinket sem tudjuk hol megtartani. Ha így megy to­vább. mindenkinek elmegy a kedve. Figyelem az arcokat. Helyes­lik a szavakat. — S mi lesz akkor? — Mi lesz? Mindenki megy amerre lát. vagy ahová a ked­ve tartja. Helyben kevesen maradnak, mert itt azután a kocsmán kívül nincs más szó­rakozási tehetőség. Ennek a szervezetnek maradni kell! De miért ne érezhetnénk itthon jól magunkat? — kérdi Heve­si Klára. A heves vita sem pótolja azonban a meleget. A lányok már didegemek Mára befeje­zik a próbát. A kér '■“« >kre nem találtunk megfelelő vá­laszokat. Vajon a község ve­zetői megtalá'iák-o» Pádár András közvetlenül a színpad elé érek. A művelődési otthon, il­letve ez a helyiség tulajdon­képpen egy nagyobb szoba. A színpadon jóképű fiúk, csinos lányok táncolták, énekeitek. Kíváncsian várják, hogy ki­derüljön, ki zavarja a próbá­jukat Ám hamar túlesünk a bemutatkozáson, s a követke­ző percekben úgy beszélge­tünk, mintha régen ismernénk egymást. — Csupán aiért nem fázunk, mert táncolunk — magyaráz­zák a körülményeket. — Saj­nos. nincs aki fűtsön, de több­ször nincs tüzelő sem, mert mi is befűtenénk... Leugrálnak a színpadról, körbe állnak. Az érdeklődés­re. hogy kicsodák, ößszecsodäl- kozva válaszolnak, kiszesek. — összefogtunk néhányan és felújítottuk az Ifjúsági szer­vezetet, mert különben itt semmi sem lenne — mondja haluja Tibor, aki helyben dol­gozik a kereskedelemben Egyébként az ő irányításával gyakorol a tánccsoport is. amelyet ugyancsak nemrégiben alakítottak. Tibor Tokajban járt iskolába, s ott tanulta a népi táncokat. — S csak ennyien vagytok? — Ennyien — jegyzi meg Kovács Árpád, s heveskedve NÓGRAD - 1969. febforu 12., szerda 3 A !űzi hozzá: — az alsópetényi ányokkal, fiúkkal, nem lehet sinálni semmit... — Tulajdonképpen mit ikartok csinálni? össaenéznek. Hevesi Klára aláija fel magát elsőnek. — Mit akarunk? Szeretnénk -zen az eldugott helyen is jói izórakozni. s közben beszél- >etni, vitatkozni. A felnőttek ízt gondolják, hogy minket, 'iatalokat nem érdekelnek a mai kérdések Ez tévedés! Le­let, hogy azért mondjak, mert nem mernek velünk vitatkoz­ni... Hevesi Klára a KlSZ-szerve- zet kultúrosa. — Szeretnénk egy irodalmi színpadot is alakítani. Ehhez már segítséget is kaptunk Hor­váth Józsefné pedagógustól. Erre Klári szavába vég egy másik kislány, Lestyán Klára: — Jobb lenne, ha egy helyi­séget kapnánk, mert úgy írezzük magunkat, mint a izámkivetettek. Itt is mi van? Üres falak, és hideg Zenélő! meg álmodni sem merünk [gaz, kaptunk egy rossz mag­nót, de szalagot már nem ad­nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom