Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-12 / 35. szám
Magyarok Szlovákiában Beszélgetés Dobos László miniszterrel »Szlovákia fővárosa — akárcsak a többi szocialista főváros — epítoalivaiayok varosa is; az elmúlt két évtizedben szinte új Pozsony nőtt íel az ódon, múltat idéző, öreg házak körül. Van egy félig tréfás mondás, szlovákiai magyarok idézik. „A századfordulón szlovák építömurúoások építették fel Budapest palotáit, * kölcsönt most visszaadják a szlovákiai magyarok, mert az új Pozsony építői között igen-igen sok a magyar". A mondásban van igazság. A mintegy 000 000 szlovákiai magyarból az alkalmazottak 13,1 százaléka az építőiparban dolgozik. Ez az arány a legmagasabb a nemzetiségek között. A félmilliónál jóval több szlovákiai magyar foglalkozási megoszlása egyébként is sokatmondó. Az alkalmazottak fele a mezőgazdaságban és erdőgazdaságban dolgozik; viszonylag kevés (a cseh és szlovák lakosság azonos foglalkoztatottságának részesedését tekintve csak kétharmadnyi) a kereskedelemben, élelmiszeriparban, postánál, s még kevesebb a szolgáltatások szférájában. A magyar lakosságból a nőknek 27 százaléka alkalmazott. (A cseheknél ez az arány 43. a szlovákoknál 36, az ukránoknál 37 százalék.) Ezek a számok a szlovákiai magvarok gazdasági tevékenységét viszonylagos pontossággal mutató adatok, az elmúlt két évtized nem könnyű idejére is utalnak, s aki ma beszélget a szlovákiai magyar nemzetiség vezetőivel, az inkább a ma és a holnap aktuális kérdéseiről hallja megnyilatkozásaikat. Nemrég alkalmam volt Dobos Lászlóval, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának tárcanel'kúii miniszterével beszélgetni, s amikor gazdasági kérdésekről szóltam, meg is jegyezte, hogy az általam, a csehszlovák statisztikából idézett fenti számok valószínűleg hamarosan módosulnak. — Hamarosan; ez persze több esztendőt jelent. De ha hozzálátunk a szlovák kormány most kidolgozás alatt álló terveinek megvalósításához, a magyar nemzetiség által lakott terület is gazdagabb lesz ipari létesítményekben. Főként a vegyiparra gondolok, a takarmány-feldolgozó iparra, a konzerviparra. A vízművesítés is lehetővé tesz nagyobb szabású iparosítást. Ma terv, de talán valósággá lesz egy szolvákiai autógyár megépítése is. Az újságíró az iparosítás és a magyar nemzetiségű lakosság holnapjáról kérdez, s Szlovákia magyar minisztere rögtön a kérdés politikai lényegével felel. — Nálunk 1969 újéve egyúttal merőben új helyzet kezdete is volt. Nem azért persze — mondja —, mert én éppen akkor kerültem be a miniszteri szobába, hanem, mert egy múlt év végi al- kotmánjrtörvény végre a két nemzettel, a csehvel és a szlovákkal, azonos társadalmi alakulatnak, kollektív jogokkal rendelkező népcsoportnak, az államhatalom részesének és forrásának tekinti a nemzetiségeket is. A föderatív szerkezetű Csehszlovákia két köztársaságában valamivel több mint 800 000 nemzetiségi polgár él, 121000 a németek, 70 000 a lengyelek, SS 000 az ukránok száma — a 600 000-nyi magyar kis kivétellel Dél-Szlovákiá- ban él, van olyan járás, ahol többségben, a dunaszerdahetyt járás 86,7 százalék, vagy a komáromi járás 69,4 százalék magyart tart nyilván, más délszlovákiai járásokban 27—#5 százalék között van az arány. — Most egy alkotmánytörvény alapján, amely az állam- vezetésben is számít a magyar nemzetiség részvételére, a magyar tárcanélküli miniszteren kívül a kormányban három magyar miniszterhelyettes lesz — folytatja Dobos László —, s fontos beosztásokban is jó néhány magyar szakember kerül a minisztériumokba. A föderációs törvény életbe lépte óta a szlovák kormány mellett a Szoivák Nemzeti Tanács szerepe is megnőtt; ez a két testület a tényleges hatalom birtokosa. A Szlovák Nemzeti Tanács egyik alelnöke is magyar: dr. Szabó Rezső, a magyarok régi szervezetének, a Csehszlová kiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének vezetője. A kétkamarás csehszlovákiai törvényhozó testületben, a parlamentben, összesen huszonegy magyar képviselő van: a járási nemzeti bizottságokban is ott vannak a magyarok. Ha Szlovákiában magyarokkal találkozik az ember, miniszter, munkás vagy értelmiségi, egyaránt ezt mondja: nem a múltra, a valóban ne héz időkre, a sérelmekre keli nézni, hanem a jelenre. Az általános képben, a sok-sok bonyolult probléma megoldását igénylő csehszlovákiai konszolidációban a magyar nemzetiség — jogai, helye, munkája értéke ismeretében — a rend és az építés oldalán álL Gárdos Miklós Bcrfassaqyarmoti piac Kevés felhozatal, nagyobb kínálat A balassagyarmati piac hét eleji felh >za talán is megérződött a hirtelen bekövetkezett időváltozás. Az őstermelői törzsgárdából alig néhányan jutottak el a városba. Emiatt kevés volt a felhozatal a zöldségfélékből, burgonyából, tejtermékekből, élő és vágott baromfiból. Érdekes tapasztalat azonban, hogy a gyengébb felhozatal ellenére is a kínálat nagyobb volt, mint a kereslet. Az árak a következőképpen alakultak: / Cikkek MEK ár f't/k, ú. piaci ár Ffc/kfe burgonya (rózsa) 3,40 3,50 sárgarépa 4,2» 6,— gyökér 7,80 8,— vörosnagyma 3.M 4,—■ tejes káposzta 3.— 3,— kelkáposzta 3,80 4,40 vöröskaposzta 4,— 4,— karalábé 2,0« 4,— cékla — 4,— tojás — 1.40—1,50 fokhagyma 28.— 32,— alma (Jonathán) 13,— 12.— alma (egyéb) 11,56 10.— fehér bab — 18,— tarka bab — 22,— lencse 35,— 35.— dióbél 70,— 70.— dió (héjas)-- . 1 8,— savanyú káposzta 6,— mák 36.— 42,— Gyerünk a fúróval! Kéréssel fordult hozzánk a salgótarjáni Rákóczi úti iskola politechnika tanára, hogy sürgessük meg annak a 42 voltos, villany kézifúrónak a javítását, amelyet még 1968. szeptember 11-én adtak át a Nógrád megyei Vegyesipari Vállalatnak. A gyerekek ugyanis csak ezzel — a készülékbe befogható — fúróval tudnak dolgozni, s vészesen közeledik az év vége, és az év végi kiállítás ideje. Egyébként nagy tortúrát jártak végig a fúró miatt, de ígéreteken kívül mást nem kaptak. Végül az igazgatóhoz fordultak, és akkor tudták meg, hogy n kézifúró már megjárta Szécsényt, Rétságot és Budapestet is, s ígéretet kaptak, hogy már nem sokáig kell várniok. Alig néhány heti várakozás után megkapták ugyan a fúrót, de nem a sajátjukat, hanem egy idegent amelyről előzőleg leszedték az üzemi „bilétát", a fúrófejet, a dugót és a vezetéket is. Aztán sürgetésre érkezett veze ték és dugó is, de a dugó nem illett az iskola foglalatába. Jól tudják a politechnika tanárai, hogy jó munkához idő kell. De talán félév mégis eléggé hosszas idő egy vil lanyfúró megjavításához. Azóta ugyanis már újat is lehetett volna készíteni. L. Gy. Bogyósok Mi hálygergén Bogyós gyümöi csűek telepítésével, termesztésével kapcsolatos TIT-előadássorozat kezdődik februárban Mihály- gergén. Az első előadás február 18-án hangzik el, és ezt követően még hét előadáson vesznek részt a tanfolyam hallgatói. Kiváló szakemberek oktatják a résztvevőket, többi között a málna, a ribizli, a földieper telepítésére. Az előadásokat a községi művelődési otthonban rendezik. Pál va választási tanácsadó Lehet jelentkexni Putnokra A Putnoki Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum igazgatósága felvételt hirdet az l9t»j/70-es tanév első évfolyamára, az intézmény nappali tagozatára. Jelentkezhetnek mindazok, akik középiskolai érettségivel rendelkeznek. Az 1969-ben érettségizők közvetlenül középiskolájukból, a régebben érettségizettek munkahelyükről nyújthatják be kérelmüket, egyéni jelentkezés alapján. A felvételi vizsga tantárgyai; kémia és biológia. A felvételi vizsga időpontját később határozzák meg, s erről a jelentkezőket írásban értesítik. A felső fok nappali tagozatán a képzési idő 3 év (6 félév). Valamennyi vizsgakötelezettség teljesítése után a végzős hallgatók mezőgazda- sági szaktechnikusi oklevelet kapnak. A nappali tagozat hallgatói szociális helyzetük és tanulmányi eredményeik alapján félévenként fizetnek tandíjat. Az első évfolyam első fél évére a tandíjat a felvételi vizsga eredménye alapján állapítják meg. Az a hallgató, aki a felvételi vizsgán 14, vagy ennél több pontot szerez, szociális helyzetétől függően tandíjmentes. Félévi ismétlés esetén a hallgató tan- díjfizetési kedvezményt nem kaphat. A Putnoki Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum hallgatói a hatályba levő miniszteri utasítás értelmében az egyetemekkel, egyetemi jellegű főiskolákkal, főiskolákkal és más felsőoktatási intézményekkel azonos módon állami támogatásokat kaphatnak, mégpedig; szociális támogatást és ösztöndíjat. A szociális támogatás — a hallgató családjának szociális helyzetétől függően — a diákotthont elhelyezésért és az étkezésért fizetendő összeg módosulásaiban realizálódik. A Putnoki Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum nappali tagozatára csak a 35. éven alulik jelentkezhetnek. Azok, akik legalább egy évet, elsősorban a hegyvidéken, mező- gazdasági gyakorlati munkában töltöttek, a felvételnél előnyökben részesülnek. Sikeres felvétel után az intézmény hallgatója használhatja mind az iskola, mind a diákotthon valamennyi szociális és kulturális létesítményét, berendezését. Nőha'lga- tók részére — leánykollégium hiánya miatt — az intézmény diákotthoni elhelyezést biztosítani nem tud. VÉDJÜK A NEMES VADAT Az enyhe január után kellemetlenül jött a szombat éjjel és vasárnap délelőtt leesett hótömeg A zord időjárást leghűségesebben jelző őzek. szarvasok, a lakott területek mellé szorulnak. Nagy veszély leselkedik nemes vad jajokra a keményre fordult időben. Az országnak kemény valutát hozó értékek között — nem is az utolsó helyen — szerepelnek nemes vadjaink. Azért szólunk erről, mert a nagy hóesés után módunkban volt látni, hogy húszas—harmincas csoportokba verődött szarvasok, kisebb csoportokban pedig őzek vergődtek a hasig éré hóban, amely az élelmet úgyszólván teljes egészében elzárta előlük. Fokozza a veszélyt, hogy a nagy mennyiségű hív kemény hideg követte. A vadásztársaságok az előírásnak megfelelően decemberben, januárban — mar ahol ezt megtették — feltöltöttek az etetőket. Az állatok ezt a táplálékot részben már elfogyasztották, de ami nem volt tedett etetőkbe rakva, azt ellepte a térden felül érő liótömeg. Laikus is tudja, hogy a vadállomány január végén, februárban, az utolsó erőtariaickaból tartja *enn magát. Februárban a belső zsírlartalék rohamosan fogy. az állat legyengül. Ilyen esetekben a kémény hideg ellen mar nem bírnak védekezni, minőségileg teljesen leromlanak, és sok esetben elpusztulnak Megfigyeltünk egy vadkant és egy jól fejlett szarvastehenet. Az előbbit a napokban ejtették el a vadaszok. Már minden zsiradékot felemésztett. Figyelemre méltóbb a szarvastehen esete. Menekülésre kényszerítették- Tizenhét tagú rudli élen vágtatott. Rendes körülmények között kilométereket Is elmegy, hugy lerázza üldözőit. Februárban ennek az útnak negyedét sem bírta megtenni. Több esetben megállt, és fáradlan lefeküdt a hóban Ez bizonyítja, hogy az erdei vadak jelentősen elveszítették erejüket. Mindent el kell követni a vadállomány megvédéséért. Legfontosabb, hogy gyorsan cselekedjünk. Pillangósokkal, szentes takarmányokkal újból töltsük fel az etetőket. Annál is inkább fontos ez, «vur. i viszonylag enyhe időben átnedvesedtek a bokrok rügyei, amelyek táplálékot jelentenek az állatoknak, de a hóesést követő hidegben megjegesedtek és az áltatok így már nem fogyasztják. Haladéktalanul meg kell szüntetni a szarvasok, őzek vadászását is. Mint ismeretes, a törvény elejtésüket február 22-ig engedélyezi. De most már az állat legyengült, nem tud menekülni, ha pedig menekül, óriási erőtartalékokat fogyaszt el. Az Idő előreláthatólag nem enged fel gyorsan. Kemény hidegekre számíthatunk- Az embernek kell segíteni az állaton. Népgazdasági értékről van szó, sportolási. szórakozási lehetőségről, i «tjük meg a nemes vadat, a tél okozta viszontagságoktól. B. Gy. Anyagyilkosság N agy bátony ban? Nagybátonybam, múlt év noieiu-jer eiején, honán találták lakásának fürdőszobájában özvegy Kiss Istvánná ötvennégy éves asszonyt. Az igazságügyi orvosszakértői vé emény nem hagy kétséget az iránt, hogy meggyilkolták. A megyei rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya a megyei főügyészség csoportvezető ügyészével szoros együttműködésben nyomozott a bűnügyben. A nyomozás adatai arra vallanak, hogy a bűncselekményt az áldozat tizenkilenc éves fia, Kiss István követte el. A tanúvallomások szerint Kiss elégedetlen volt azzal az összeggel, amellyel állandó munkára képte’en, albérlők tartásából, s alkalmi munkákból tengődő édesanyja támogatta. Kiss a terhelő bizonyítékok, sokasága ellenére is tagadja a gyilkosságot. Kiss Istvánt a Nógrád megyei Főügvészség emberölés bűntettével vádolja. A bűnügy tárgyalását március első felében kezdi meg a Balassagyarmati megyei Bíróság. lffcsjon megtalál jak-e ? Este nyolc óra. Az italbolt beiarata fölött erős fényű izzólámpa ontja a fényt. Az utcán pislákolnak a lámpák. Szaporán nyílik az ajtó, oda- bentről párafelhő áramlik ki. Pedig bent sincs meleg. A vendég is kevés. Hétköznap inkább az átfutó forgalom a nagyobb. Aki megszomjazik betér, felhajtja az italát, hallgatja néhány percig a beszélgetőket, s továbbáll. Furcsa ötlettel nyitottam be az alsópetényi italboltba ezen a csendes estén. Egy pillanatra megakadt a szó, de idegen- segem sem váltott ki pillanatnál nagyobb figyelmet, s folytatták. Az italboltog készségesen érdeklődik, mit kérek, jó az ellátás, minden van. Amikor kiejtem, hogy valamilyen szörpöt, meghökken, de kitölti a málnát. Sőt nagyon udvariasan azt is közli, hol van a művelődési otthon. Kifelé jövet már kísérnek a szempárok, s a csend többet árul el a véleményeknél A művelődési ház néhány lépésre áll az italbolttól. Gyér fény szűrődik ki az ablakokon. mintha szemlesütve állna ez a hajlék a község közepén Bent zaj és dideregtető hideg fogad. Az ifjak csoportja csak akkor vesz észre, amikor A vélekedésekből keserűség csendül ki. A dermedt helyiségben felforrósodnak az indulatok. A fiatalok egymás szavába vágva panaszkodnak. — Nem mondjuk, jogosan bíráltak bennünket, hogy nincs életerős Ifjúsági szervezetünk — mondja Kucsera János, az egyik vezetőségi tag —, de most már van! A bírálók elhallgattak, de annyira, hogy meg is feledkeztek rólunk Nincs helyünk, rendezvényeinket sem tudjuk hol megtartani. Ha így megy tovább. mindenkinek elmegy a kedve. Figyelem az arcokat. Helyeslik a szavakat. — S mi lesz akkor? — Mi lesz? Mindenki megy amerre lát. vagy ahová a kedve tartja. Helyben kevesen maradnak, mert itt azután a kocsmán kívül nincs más szórakozási tehetőség. Ennek a szervezetnek maradni kell! De miért ne érezhetnénk itthon jól magunkat? — kérdi Hevesi Klára. A heves vita sem pótolja azonban a meleget. A lányok már didegemek Mára befejezik a próbát. A kér '■“« >kre nem találtunk megfelelő válaszokat. Vajon a község vezetői megtalá'iák-o» Pádár András közvetlenül a színpad elé érek. A művelődési otthon, illetve ez a helyiség tulajdonképpen egy nagyobb szoba. A színpadon jóképű fiúk, csinos lányok táncolták, énekeitek. Kíváncsian várják, hogy kiderüljön, ki zavarja a próbájukat Ám hamar túlesünk a bemutatkozáson, s a következő percekben úgy beszélgetünk, mintha régen ismernénk egymást. — Csupán aiért nem fázunk, mert táncolunk — magyarázzák a körülményeket. — Sajnos. nincs aki fűtsön, de többször nincs tüzelő sem, mert mi is befűtenénk... Leugrálnak a színpadról, körbe állnak. Az érdeklődésre. hogy kicsodák, ößszecsodäl- kozva válaszolnak, kiszesek. — összefogtunk néhányan és felújítottuk az Ifjúsági szervezetet, mert különben itt semmi sem lenne — mondja haluja Tibor, aki helyben dolgozik a kereskedelemben Egyébként az ő irányításával gyakorol a tánccsoport is. amelyet ugyancsak nemrégiben alakítottak. Tibor Tokajban járt iskolába, s ott tanulta a népi táncokat. — S csak ennyien vagytok? — Ennyien — jegyzi meg Kovács Árpád, s heveskedve NÓGRAD - 1969. febforu 12., szerda 3 A !űzi hozzá: — az alsópetényi ányokkal, fiúkkal, nem lehet sinálni semmit... — Tulajdonképpen mit ikartok csinálni? össaenéznek. Hevesi Klára aláija fel magát elsőnek. — Mit akarunk? Szeretnénk -zen az eldugott helyen is jói izórakozni. s közben beszél- >etni, vitatkozni. A felnőttek ízt gondolják, hogy minket, 'iatalokat nem érdekelnek a mai kérdések Ez tévedés! Lelet, hogy azért mondjak, mert nem mernek velünk vitatkozni... Hevesi Klára a KlSZ-szerve- zet kultúrosa. — Szeretnénk egy irodalmi színpadot is alakítani. Ehhez már segítséget is kaptunk Horváth Józsefné pedagógustól. Erre Klári szavába vég egy másik kislány, Lestyán Klára: — Jobb lenne, ha egy helyiséget kapnánk, mert úgy írezzük magunkat, mint a izámkivetettek. Itt is mi van? Üres falak, és hideg Zenélő! meg álmodni sem merünk [gaz, kaptunk egy rossz magnót, de szalagot már nem adnak.
