Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-12 / 35. szám

Tettrekészsógben is Pásztó az első közlekedés biztonságáért Ez a motorkerékpárhoz hasonló jármű nem gyorsaságával tűnik ki, hiszen sebesség* mindössze 30 km'óra, hanem kiváló terepjáró kénességével. Hátulsó lánctalpas futómű­vével még a tükörsima jégen is biztonsággal halad, miközben az elülső, jól rugózott hó­talpak elfordításával kormányozható. Nyergében két ember számára van hely, a csoma­gok az ülés mögött és alatt helyezhetők el. Katonai célú al ’ImivT5«! mellet* a köznapi életben is szívesen fogadják ezt a szovjet járművet, különösen posta- és segélyszolgálat! feladatok ellátására ÚJBÓL NYÍLIK A RÓZSA Együtt a Megyénk közúti közlekedé­sének biztonsága tavaly a pásztói járásban nyújtotta a legkedvezőbb képet. Érdekes, hogy éppen a legjobb járás közúti balesetelhárítási taná­csa volt az első, amely ebben az évben összeült, hogy meg­vitassa az időszerű teendőket. Jó elismeréssel s/.ólni arról, i)'. -. ;i -sen reszt ve vők nyomban s pontosan megígérték, ki mit tesz a köz­lekedés biztonságának foko­zásáért. A pásztói község­gazdálkodási előadó — pél­dául — bejelentette: hama­rosan megteremti , anyagi alapjai nyoic közúti jelzőtáb­la elkészíttetésének, felállítá­sának. A Sziráki Állami Gaz­daság, a KISZ járási bizottsá­ga, az Állami Biztosító áldo­zatkészségének bizonysága­ként hatvan közlekedési út­törő szolgálati felszerelése vá­lik lehetővé. A járási szék­helyen már tavaly megvaló­sult, ami Salgótarjánban esz­tendők '•‘■3 va’é-iík. a közle­kedési játszópark. Társadal­mi erőből teremtették meg. az idén társadalmi erőből szerelik fel kisautókkal is. A szép terv realizálására a Szerszám- és Készülékgyár ipari tanulói tették a legbiz­tatóbb ígéretet. Már elhatá­rozták. hogy a körforgalom környékén hol lesz gvalogát- ke’őhely: a cukrászdánál és a női fodrászatnál. Gvalogosan közlekedő gyer­meket tavaly nem ért bal­eset a pásztói járásban, há­rom kis kerékpárost azonban igen. A járási KBT ezért az oktatás során jobban ráirá­nyítja a figyelmet a kerékpá­ros-közlekedés szabályaira Hasznoson, Szarvasgedén, Mátrakeresztesen, s másutt tavaly négy motorkerékpáros- és egy autóbaleset történt, mivel szabadon kószáló kutya ugrott a jármű elé. A KBT arra kérte az érintett község! tanácsok vezetőit: tegyék kö­telezővé a kutyák megkötését vagy zárt udvarban tartását. A járási rendőrkapitányság Igen sok alkalommal hivatá­sos rendőrt bízott meg, hogy az iskolákban KRESZ-elő­adást tartson. Elfogulatlan megfigyelők úgy találták, hogy az egyenruhás előadók mondandóját sokkal nagyobb érdeklődéssel figyelték a gyermekek. mint a polgári ruhásokét. Mivel a járási KBT kapcsolata nem csak a rendőrséggel, hanem a mun­kásőrséggel is kitűnő, aligha lesz akadálya annak, hogy a közlekedési előadást tartó munkásőrök szintén egyenru­hában álljanak a dobogóra. Érdemes megjegyezni, hogy hat munkásőr rendszeresen részt vesz a közlekedési pro­pagandamunkában. A veszettség ebek és macskák, valamint vadon élő húsevők, far­kasok, rókák, vadmacskák, bor­zok stb. fertőző betegsége. A ró­kák vették át a fő szerepet a veszettség terjesztésében. Gyak­ran a veszettség úgynevezett csen­des alakjában betegednek meg. A veszettség tünetei az állat faja és az egyed különleges tu­lajdonságai szerint némi eltérése­ket mutathat. Ebeknél a veszettség tünetei az alábbiak: Kezdetben kedvetlen, nyugtalan. bujkál, a feléje nyújtott kéz, vagy tárgy után kap és a rendes ele- ség helyett rongyot, szalmát, szőrt, fadarabot stb. rág és lenyel. Az állat tekintete alattomos. Szájá­ból folyik a nyál, elkóborol, az útjába kerülő embert és ebet hangtalanul megtámadja és meg­marja. Megkötve szabadulni igyekszik, időnként dühöngési ro­hamot kap, rekedten vonít és agat, állkapcsa lelóg, dűlöngve jár, végül nem tud felkelni és el­pusztul. Előfordul az is. amikor a kutya nem ugat, nem dühöng, nem harap és bénulásos tünetek között pár nap alatt elhull. (Csen­des veszettség.) Macskákon (vadmacska) a tü­netek hasonlóak az ebekéhez, so­kat nyávog, embereket, állatokat Majdnem fél tucat új mo­torkerékpár tört össze tavaly a pásztói járásban; kivétel nélkül fiatalok vezették. A motorkerékpár-balesetek szá­ma több mint kétszeresére emelkedett az előző eszten­deihez képest, s az összes baleseteknek harminc száza­lékát teszi ki. A KBT kéré­sére a KISZ járási bizottsá­gának vezetői már fontolgat­ják: lehetséges volna-e olyan motorosklubot életre hívni, amely közös kirándulások, túrák szervezésén túl a mo­torkerékpárosok KRESZ- oktatását is állandósítaná. megtámad, azokat összekarmolja, hangja később rekedté válik. Rókák veszettségére jellemző, hogy ilyenkor belopcznak a köz­ségbe, a házakba. Azokat akik meg akarják őket fogni, gyerme­keket, akik gyanútlanul játszanak velük, könnyen megmarják. A veszettség előfordul szarvas­marhákon, juhokon, kecskéken, lovakon és sertéseken. Mit kell tenni, ha rókán, vad­macskán vagy egyéb állaton ve­szettségre gyanútkeltő tünetek mutatkoznak? Az ilyen állatot a lakosság rend­szerint elpusztítja, de akkor cse­lekszenek helyesen, ha ezt az il­letékes állatorvosnak azonnal be­jelentik, és az állat hulláját az ál­latorvos megérkezéséig megőrzik, anélkül, hogy ahhoz csupasz kéz­zel hozzányúlnának. Ha a veszettségre gyanús állat embert mar meg, azonnal fordul­jon az illetékes orvoshoz védőol­tásért. Ha kutyát vagy más hasznos háziállatot mart1 meg a veszettség­gyanús állat, azokat elzártan, megkötve kell tartani — ha idő­közben elhullott, megőrizni — mindaddig, míg az illetékes szak­ember azt meg nem vizsgálja. Fontos továbbá a korai bejelen­tésen túlmenően, az ebek veszett­ség ellem kötelező védőoltása, nely minden évben, tavasszal negtörténik, továbbá a macskák védőoltása is ajánlatos, mert már előfordult, hogy veszett macská­tól a betegséget megkapták, és ezáltal veszélyeztették az embe­reket és környezetüket. Kínos meglepetés Balassagyarmaton Balassagyarmati olvasóink egyi­ke rosszallással említette, hogy a kilogrammonként húsz forintos áron vett zsírszalonnáról nem ke­vesebb, mint harminchat deka­gramm bőrt vágott le. Mi taga­dás, nem túlságosan hízelgőén emlékezett meg a hentesről, aki korábban mindig bőr nélkül mér­te a zsírszalonnát. A bosszúság érthető: a vételár tizennyolc szá­zaléka az ördögé. A szalonnabőrl nem mindenki szereti, kutya sincs minden háznál. Kérdésünkre a Nógrád megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Válla­lat Áruforgalmi Osztályának ve­zetője ismertette a tavaly január elseje óta érvényes húsipari ár­táblázatot. Eszerint a zsirszalonna ára — akár bőrös, akár nem — húsz forint. Nézete szerint a húsiparon múlik, milyen árut szállít a kereskedelemnek. Véleményével csak részben ér­tünk egyet. Rendjén, hogy az el­ső bőrös szállítmányt átveszi a kereskedő, nehogy hiába keres­sék vevői a zsírszalonnát. Kívá­natos azonban, hogy sürgősen Je­lezze: a jövőben csak a megszo­kott és keresett portékát veszi át. Elképzelhető, hogy a húsipar­nak ez nem tetszik — de ha már választani kell, inkább egy vál­lalatnál bosszankodjék néhány, mint az üzletekben sok-sok em­ber. Csak nemrég „nyílott ki” a rózsa a Magyar Televízió képernyőjén, s itt Salgótarján­ban is, s már újabb virág­nyílásnak lehetünk ismét ta­núi. A televízió múlt év vé­gén hirdette meg első ízben a fiatal népdal- és nótaénekesek vetélkedőjét, amelyre az or­szág különböző részeiből 3412 jelentkező „akadt”. Lengyelfi Miklós, a Magyar Televízió szerkesztője éppen egy salgó­tarjáni beszélgetés alkalmával mondotta, hogy ez a szám nagy meglepetést okozott a szakma berkeiben is. Sokszor emlegettük, hogy a fiatalok zenei ízlését csak­nem kizárólag a beatmuzsika elégíti ki, ez a zenei stílus fe­lel meg életritmusuknak, nyelvükké vált. A kinyíló ró­zsa erre cáfolt rá. S máris itt az újabb cáfolat, amely Nógrádban is meglepe­téssel jár. A Magyar Televízió Gyer­mekosztálya, s a Magyar Út­törők Szövetsége népdalver­senyt hirdetett kisdobosok és úttörők részére. A nógrádi paj tások Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén, He­ves, Hajdú-Bihar megyék és Debrecen város kisdobosaival és úttörőivel együtt Debrecen­ben vesznek részt a körzeti döntőn, amelyre február 23- án kerül sor. A döntőre azonban csak húsz pajtás utazik. Nógrádban viszont 91 ifjú népdalénekes tűnt fel, így előselej tezőket is tartanak. Balassagyarmaton a mai napon, Salgótarjánban pe­dig február 16-án. Megyénk melyik tájáról je­lentkeztek a legtöbben? Min­denekelőtt Salgótarjánból és Balassagyarmatról, s azokból a helységekből, ahol zeneisko­lák működnek. Csupán a me­gyeszékhelyen 36 ifjú népdal­énekes tűnt fel. De a kisebb településekről is érkeztek je­lentkezési lapok. Egyik kis pajtás kétszer is jelentkezett, mint írta: biztos, ami biztos. Mások arról számoltak be le­veleikben, hogy kitől tanultál: a népdalokat, s melyek a ked­venc dalaik. Nagyon sokan a nagymamától tanultak meg népdalokat énekelni. A versenyt két kategóriá­ban (népdal és népi hangszer­szóló, esetleg együttes) hirdet­ték meg. Egy-egy pajtás 3—4 • irceg műsorsai léphet fel. Kissé sajnálatos, hogy a népi hangszerszóló kategóriában megyénkben egyetlen jelentke­ző sincsen. Annál érdekesebb ez, hiszen Nógrádot a sajátos népi hangszerek hazájának is szokták nevezni. Szép, friss népdalcsokrok­kal jelentkeztek kisdobosaink és úttörőink Homokterenyé- ről és környékéről, hallha­tunk majd a műsorban „mát­rai képek”-et, s eléneklik azl is — mint jelezték a lapo­kon —, hogy: A csitári he­gyek alatt régen leesett a hó._ A hó valóban igen vastag szerte Nógrádban, és a tél igen kemény. Annál inkább örülünk a 91 pajtás üde nép­dalcsokrainak. (tóth) Bemutatóra készül a Petőfi A „Szocialista kultúráért” címmel kitüntetett kétszeres „kiváló” színjátszó együttes, a salgótarjáni Petőfi tagjai be­mutatóra készülnek. Velle Lo­uis francia szerző „Szentelt víz és kokain” című négy- felvonásos szatirikus vígjáté­kát mutatják be még a ta­vasszal. A próbák már foly­nak. Az együttes irodalmi színpada 25 perces reprezenta­tív műsorral készül a Ta­nácsköztársaság megünneplésé­re. Az összeállításban megyei — salgótarjáni — eseménye­ket is feldolgoznak. Szovjet és csehszlovák megrendelésre dolgozik a Budapest Kötő Htsz salgótarjáni üzeme. Pulóvereket és kardigánokat állítanak elő a kézi síkkötő gépeken, majd az olasz import­ból származó gépeken összeállítják az addig különálló da­rabokat. Az üzemben szervezik a harmadik műszakot. Az év első felében a szervezési be kell fejezni. A harmadik vál­tás indulásakor körülbelül há uaz -oisnn tóénak dolgoz­ni a háziipari szövetkezet salgótarjáni telepén 4 NÓGRÁD — 1969. február 12., szerda — b. z. — Nem vagyok vé­rengző típus, el­fordítom, a fejem, ha a közelemben csirkét vágnak, be­fogom a fülem, ha a nagy torok idején a disznók visítását hallom, de ál- S-v/»i sem vagy, jut ■ U lenni. így van évezredek óta, így lesz még nagyon sokáig. Az ember nem nélkülözheti az állati eredetű húst a teljesebb táplálko­zásban (valamikor bogyóval is beérte, de a fejlődéssel, civilizálódással egyre többet ölt, nem csak állatot, embert is, sokat.) Ezért hát békésen kanalazom a „legényfo- gó‘ levest (csirkeaprólék, házitészta, zöld­ség, tejfel és más boszorkányos keveréket. Aki leány létére ilyet főz, akármilyen le­gényt megfoghat magának. Ezt férfi főzte, szakács...). Kanalazom a magyaros lét és egyáltalán nem gondolok a teknösbékára. Miért is gondolnék rá’ Csak mert belőle is készülhet leves? A varjúból is lehet levest főzni, nem tudom miért gondolnék éppen a teknőcre, erre a lassan növekvő, sután-bu- tán mozgó páncélos állatkára, amikor itt van előttem a gőzölgő legényfogó. Később azonban már kénytelen vagyok a teknőccel foglalkozni. Ez meg így esik. Odajön az asztalomhoz, apró sündisznó szemével méreget, közben behúzza, újra ki­dugja hüvelyknyi fejét, A teknőc ezüsttálcán érkezik az asztalomhoz, ragyogó páncélzat­tal a hátán, patyolattisztán, fényesre kefél­ve. mint egy vasárnapi kimenő bakancs. Bé­késen közelit, nem akar belémharapni az asztal alatt. egyáltalán, semmit sem akar, gyanítom, levesnek lenni a legkevésbé. Mondom, nem akar semmi rosszat a teknős­béka, eredetileg az asztalomhoz sem akart leknőcieves jönni, egy ismerős főúr hozta ezüst­tálcán, kedvesség. bői, csak hogy fel­vidítson: „lám, lám nálunk ilye­nek a teknősbé­kák, ilyen szépek, étvágygerjesztők, isteni le­vesein iyok, csak meg kell fő—1 *két...” De hogyan? Miként lasz ebből leves, ami­kor elég csak a hátára koppintani és perce­kig nem dugja ki a fejét a páncélja alól. Élve dobják a forró vízbe? Kanalazom a bé­kés legényfogót, s közben a teknőcön töröm a fejem. Azt mondta a főúr: — Mindig van •nálunk néhány. Most is, hat darab... Hat teknős vár arra valamilyen tartályban, hogy élve a forró vízbe lökjék. Nem hagy nyugton a dolog. — Hogyan lesz ebből leves? — Tüzes vassal megégetik a páncélt a koma hátán, erre kidugja a fejét. Azt le­csapj,. ... . 'aji.'.Uo7ii riii-tuiu. Azut.-ií iccsaryat- ják a vért, szép tisztán szétbontják és a pu­ha részekből megfőzik a finom levest. így. Gundel a megmondhatója, kinek jutott először az eszébe, levest főzni a teknöcböl. Talán a szükség vitte az embert először lek- nösbékaevésre, valamelyik leleményes hajó­törött kísérletezte ki a tüzes csalogatót és a többit... Egy biztos: a teknőeleves nem a munkáscsaládok asztalán vált híres Ínyenc­séggé. Akinek kedve van hajótöröttet játsza­ni (és elég pénze is hozzá), akármikor be­kanalazhat egy ilyen, páncéljától megfosz­tott állatkát Tisztán, ezüsttálcán hozzák az asztalához. így még élve láthatja a levest. A tüzes vas később jön, bent a konyhában, ahol füstolv srreenve ég a kit'np.' '■ -1 **icr kínjában kidugja a fejét, elfeledkezik az évezredes beidegzettségről és ez az életébe kerül Végtelenül találékony az ember, ami­kor a gyomráról van szó. Soha nem kósto­lom meg a teknöclevest.., Pataki László Védekezzünk a veszettség ellen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom