Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-08 / 32. szám

Nixon

nyugat-európai

utazásáról

WASHINGTON

A Reuter washingtoni tudósítója megjegyzéseket tűz an- hoz a bejelentéshez, hogy Nikon elnök február 23-án kezdődő nyolcnapos nyugat-európai kőrútjának első állomása nem London lesz, hanem Brüsszel. A második világháború befejezése óta — írja — most történik eső ízben hogy az Egyesült Államok elnöke nyugat-európai kőrútjának első állomásául nem az angol fővárost választja. Nyugati diplomaták szerint a program ilyen összeállítása De Gaulle francia elnök kiengesztelésére szolgáló gesztusnak tekinthető. vqinmlnt aaon tény megerősítésének, hogy a régóta tonna Uo angol — amerikai „különleges viszonv- nak" ma már kisebb a jelentősége, mint korábban. A washingtoni Fehér Házhoz közelálló korok szerint azonban nem Washington és London viszonyának leértékeléseró; van szó, hanem inkább az Egyesült Államok más szövetségeseivel fennálló kapcsolatoknak az amerikai—angol viszony szintjére történő felemeléséről.

Brüsszelből Nixon Londonba renül maid, a^ol minte^v másfél napot tölt, ezután Bonnt keresi fel, közben villámlátogatást tesz Nyugat- Berlinben. Az amerikai elnök ezután Rómába látogat, majd két valamivel hosz

szabb időt tölt Párizsban, s ezután visszatér Rómába, hogy rövid megbeszélést folytasson Ví. Fái pápávaL

A Reuter tudósítója szerint Nixon nyugat-európai körútja serőn rne-f aVa** avő-r^-lr**

arról, hogy NATO-beli szovetsé-eseineK szilárd támoeaia- sára számíthat-e a Szovietiin’ óval sorra kerülő puhatolózó tárgyalások előtt. Az angol tudósítónak olvan. értesülése' vannak, hogy az elnök Washingtonba történő vK«zaé-ke- aése után. közvetlenül tárgyalásodat szeretne kezden* n szovjet vezetőkkel. Az AFP francia hírügynökség washingtoni tudósítójának értesülése szerint a NATO lövőié, a'Veiét—nyugati kapcsolatok kérdése, valamint az esetleges amerikai—szovjet tárgyalások állnak majd Nixon nyugateurópai tárgyalásainak Sözép- pontjában.

Erős katonai nyomás Sa'gonra

SAIGON (MTI)

Mint az amerikai vezérkar szóvivője bejelentette a Del- Vietnamban állomásozó amerikai expedíciós hadsereg és a saigoni haderők parancsnoksága elvben hozzájárult ahhoz, hogy a holdújév alkalmából tűzszünetet rendeljenek el. A szóvivő azonban nem volt hajlandó nyilatkozni a kilátásba helyezett tűzszünet időpontjáról és időtartamáról. Emlékezetes, hogy a DNFF katonai bizottsága már korábban nyilvánosságra hozta azt az elhatározását, hogy a február 17-én kezdődő holdújévi ünnep tiszteletére február 15-tő] egyhetes „tüzet szüntess” parancsot ad ki harcoló alakulatainak.

Nyugati ti "’""ati irodák há- dijelentéseibői otyan kép bontakozik ki, hogy az ország területén az utóbbi 24 óra fo lyamán csak kisebb jelentőségű hadműveletek folytak. Az AFP francia hírügynökség azonban megállapítja, hogy ? DNFF fegyveres alakulata változatlanul „nyomást, gyn korolnak Saigonra és több más városra”. Az amerikain!- élénk tüzérségi tevékenvségp' feitpnek ki a közoonti fenr síknak a kambodzsai határkő 7íuókot fekvő övezeteiben. A- itt felállított ütegek — közöt te a saigoni szóvivő — tű- alá vettek effv Vietkon« esc ’ portot”, s a csoport tagjai közül 12-őt megöltek.

Az El-Fatah nevű Palesztinái ellenálló mozgalom, amelynek vezetőjét. Dzsaszer Arafatot a Palesztinái Felszabadítá- si Szervezet elnökévé választották. ebből az alkalomból közleményt adott ki Kairóban. Az El-Fatah hangsúlyozza, hogy részt vesz a PFSZ tevé- kenysé' Aben, de nem adja fel önállóságát, és hű marad

alapelveihez, amelyek szerint a fegyveres harc vezet a Palesztinái nép jogainak érvényesítéséhez, a palesztinai népét forradalmi módszerekkel kell mozgósítani, nem szabad beavatkozni az arab államok belügyeibe, létre kell hozni a palesztinai nemzeti egységei, s a harcnak a cionizmus ellen kell irányulnia.

Távozzanak az izraeli megszállók

Az EAK nemzetgyűlése csütörtökön táviratokat küldött a

világ parlamentjeihez. A táv- Tatok elítélik az arab megszállt területek védtelen polgári lakossága ellen folyó izraeli terrort, és rámutatnak arra, hogy a gazai övezet és a Jordán nyugati partvidékének lakosai emberi méltóságukért és jogaikért küzdenek, amikor tüntetnek a megszállók elnyomó intézkedései ellen. Az EAK képviselői kérik a világ parlamentjeit, szálltának síkra a megszállt területek arab lakosságának védelmében, sürgessék az izraeli megszállók távozását.

Khaled Mohieddih, az EAK Béketanácsának főtitkára felhívást intézett a világ békebizottságaihoz és békeszerető közvéleményéhez, valamint mindazokhoz a nemzetközi szervezetekhez, amelyek

részt vettek a legutóbbi kairói szolidaritási értekezleten, hogy indítsanak felvilágosító hadjáratot a eazai övezetben történtek ügyében.

Fontos figyelem a nemzetiségek egyenlőségére

A JKSZ Központi Bizottságának határozata

A Jugoszláv Kommunisták

Szövetsége Központi Bizottságának a héten megtartott 12. plénuma — mint jelentettük —, többek között megvitatta a jugoszláv nemzetiségi politika időszerű kérdéseit. Belgrádban most nyilvánosságra hozták a Központi Bizottság ezzel kapcsolatos határozatát.

A határozat kimondja, hogy a Jugoszláviában élő népek és nemzetiségek egyenlőségének állandó erősítése egyik alapvető eleme a JKSZ programjának és politikájának, s nemzeti kérdés a TKSZ számára folyamatos és elvi természetű probléma. A, határozat szerint különös figyelmet fordítottak és fordítanak a jövőben is azoknak a nemzetiségeknek, es nemzeti csoportoknak az egyenlőségére, amelyek szomszédos vagy más országokból erednek,

A KB határozata aláhúzza, hogy „a nemzeti kérdés megoldása nem jelentheti az államhatárok megváltoztatását, amit a nacionalista és reakciós erők állandóan szorgalmaznak”. Ennek szélesebb jelentősége és különös fontossága van olyan területeiken, mint a Balkán-félsziget, tekintetbe véve az itt élő népek és országok közötti kapcsolatok sajátosságát és történelmi örökségét — hangzik a határozat, ban

A JKSZ Központi Bizottsága úgy értékeli, hogy Jugoszlávia nemzetiségi politikája, különösen gyümölcsöző eredményeket hozott a nemzetközi együttműködés fejlesztésében, elsősorban pedig a Jugoszláviában élő nemzeti csoportok és nemzetiségek országai közötti kulturális és társadalmi kapcsolatok terén. Hozzáfűzi a határozat: „az albánok vonatkozásában súlyos nehézségeket okoz, hogy az Albán Népköztársaság kormánya

semmi érdeklődést sem mutat a Jugoszláviával való együttműködés fejlesztésére, a kölcsönös tisztelet, az egyenlőség, és a be nem avatkozás elvei alapján", A határozat ezután felszólítja a kommunistákat, hogy folytassanak következetes eszmei-politikai harcot az ország valamennyi nemzeti csoportjában a reakciós és nacionalista erők eisz getelésére és szétzúzására, amelyek az utóbbi időben * — külföldi segítséggel is — aktivizálódtak. Ugyanakkor a társadalomnaK kötelessége, hogy megtegyen minden politikai, sőt adminisztratív intézkedést az ellenséges megnyilvánulásokkal szemben ezen a területen, — hangoztatja a JKSZ Központi Bizottsága.

A Jugoszláviában élő nemzetiségek helyzetét a JKSZ márciusban összeülő IX. kongresszusa is tanulmányozni fogja.

Gömbös is látja ezeket az akadályokat, s újabb tervvel áll elő. Albrecht főherceget házasítják össze Horthy Paulával, a kormányzó lányával. Albrechtét királlyá választják, Horthy lánya lesz a királyné, a királyi nászban vegyül a Habsburgok és a Horthyk vére. A király apósa lesz az ország nádora, s továbbra is Horthy Miklós kezében marad a tényleges hatalom.

Horthy nem ellenzi a tervet. Albrecht szülei, Frigyes főherceg és Izabella főhercegnő pedig még pénzt is hajlandók áldozni fiuk népszerűsítéséért. Az csak természetes, hogy a leendő királyt is az EKSZ (Etelközi Szövetség) tagjává kell tenni. Albrecht Svájcból érkezik Budapestre, hogy az EKSZ-nél esküt tegyen Prónay Pál ■User) el a MuVE Podmaniczky utcai épületébe, ahol az EKSZ is székel. A „vezérek tanácsa" ülését karzatról nézi végig. A 23 esztendős királvjelöltre nagv hatással vannak a misztikus hókuszpókuszok, de még nagyobb hatást tesz rá taggá vaió felavatása. Attól Kezdve ő is az EKSZ, a vezérek tanácsa titkos fejének, Horthynak tartozik engedelmességgel.

Egy Habsburg tehát már Horthy irányítása alatt álló egyik titkos társaság tagjaként alávetette magát Ferenc József volt szárnysegédje akaratának, de Horthyt meg köti Habsourg Károlynak tett ígérete. Két esztendeje sincs, hogy Badenben, a búcsúkihallgatáson a flotté’át érmen akkor vesztett flottaparanesnok könnves szemmel ígérte meg IV. Károlynak, hogy haláláig őt fogja szolgaini, s a nűsjgny*iat.vO/.uL >..at Különböző tornákban és utakon még kormányzóvá választása után s elküldte Svá’-bi. a 15 '• íHrá’vnek. Csakhogy

Horthynak már esze ágában sincs kiköltözni a budai 'rárból, ahol ideiglenes államfőként to-t-^kodik.

— 46 —

IV. Károly hívei viszont egyre hangosabban kérdezik: mikor foglalhatja el Károly jogos trónját?

A kormányzó Székesfehérvárott mond beszédet, s jól bevált módján fenyegetőzik, s ismét tudtul adja: csak az történhet, amit ő megenged.

— Mindenki vezetni akar — mondja —, de senki nem akar vezettetni. Mindenki politizál és mindenki, de különösen egyes csoportok egymaguk akarják az összes kérdéseket megoldani, mégpedig azonnal, egy- csapásra. Sorrend nélkül, meggondolatlanul, előkészítés nélkül vetik belé a közvéleménybe a legnagyobb problémákat, ami nem vezethet megoldásra és megnyugvásra. Nem enge ihetem meg, hogy a politizálást és a hívatlan kritikát egyesek oly mértékben űzzék, hogy az már a tömegek lazításába ropjon át... Űjabban mind sűrűbben lehetett észlelni • in törekvéseket, akik király személyének kérdését igyekeznek előtérbe tolni, akik a király személyének kérdését idő előtt bolygatják. . Aki nem alkalmazkodik a jogrendhez, az bűnhődni fog. Az első év küzdelmei után a második évet az imperativ megnyugtatás jegyében óhajtom megkezdeni, amelynek Isten segítségével Idővel gazdag és hatalmas Magyarország lesz az eredménye koronás királlyal az élen, akit a nemzet lelkesedése fogad, tárt karokkal...”

„Imperativ megnyugtatás?” Horthy ráparancsol a IV. Károlyt visszakívánókra, hogy nyughassanak. Igaz, ugyanebben a beszédében azt is kijelenti, hogy ő „nem nyúlhat a királyi trón” után, dehát az aligha nyugtatja meg Károlyt, akit előzőleg Horthy mindig hűséges, változatlan és rendíthetetlen mivoltáról biztosított. Nyugtalan levelet ír hát Horthynak, amelyben néhány vitatott kérdésben véleményt nyilvánít, leszögezve: „Én, mint alkotmányos király —, mert ilyen akarok lenni és leszek is, mint a múltban voltam —, valószínűleg minden magyarral együtt tudatában vagyok annak, hogy királyt és nemzetet kötelező megállapodások csak akkor lehetnek törvényileg rendezendők, ha én, a megkoronázott magyar király, körülvéve egy felelős magyar kormánnyal, az uralkodói hatalmat újra gyakorolni fogom.’-’

Szó sincs már róla, hogy az exkirály indíttatva erezné magát megköszönni Horthy magatartását. Inkább

— 47 —

Tegnapi tükör

London vegyes érzelmekkel néz Nixon látogatása elé Az európai körút sorrendjének okai Á négyhatalmi találkozó állása

Amióta Nixon közelgő európai kőrútjának nemcsak az időpontját (február 23-tól), de pontos sorrendjét is bejelentették. a nyugati sajtó hozzákezdett a látogatás kommentálásához, előzetes értekeléséhez. A brit sajtó peiilául vegye« érzelmekkel fogadja az útvonalat, amelyből Anglia számára az a legfontosabb, hogy az USA elnöke nem Londonba repül először. Az értékelések különbözőek: van, aki szeirint ez nyilvánvaló dokumentálása annak a ki nem mondott, de valós ténynek, hogy az egykori szoros amerikai—angol szövetség lanyhult, hogy az USA már nem Britanniát tekinti első számú partnerének. Misok azzal vigasztalják magokat, hogy a gesztus nem London ellen, csak Párizs mellett szól. mert elsősorban az amerikai—francia kancsoiatok megjavítása esedékes a nyugati szövetségen belül és a Londonhoz Is eléggé hűvös He Gaulle talán rossznéven venné, ha Nixon — akihez a francia tábornok-elnök nagyobb reményeket fűz. mint amilyeneket Johnson iránt táplált — Angliát keresné fel először.

Annyi mindenesetre nyilvánvaló, hogy a Fehér Házban és a washingtoni külügyminisztériumban alaposan „ki- dekázták” a Nixon-körút sorrendjét, A nyugat-európai „három nagy” egyike sem — nevezetesen Anglia, Francia- ország és az NSZK — sértődhet meg igazán, mert Nixon egyiküknél sem kezdi a látogatást, hanem egy kis államban, Belgiumban száll le először a gépe. Ennek ugyanakkor az is a jelentősége, hogy Brüsszel nem csupán Belgium legnagyobb városa, de egyszersmind a NATO székhelye 1«. Ezzel a lépéssel tehát Nixon azt is demonstrálja, hogy külpolitikai célkitűzéséi között vezető szerepet játszik az Eszakatlanti Szövetség megerősítése.

Brüsszel után London, Bonn. Nyugat-Berlin. Roma és végül Párizs következik, Ez hallgatólagos bevallása annak, hogy a legfontosabbnak mégiscsak párizsi útját tartja Nixon, azt hagyja a végére és ott fog a legtovább tartózkodni. Nyilván nem egyedül azért, hogy hozzálásson a Franciaországgal eihldeglilt viszony megjavításához, hanoin azért Is. mert Párizsban tárgyal az USA a kert k asztal mellett. saigoni partnere oldalán, a VDK-val és a DNFF-fel, a vietnami probléma megoldásáról.

Mindenesetre nem lehet véletlen, hogy Nixoti külföldi utazásainak sorát nem Ázsiában kezdi el, holott, ott még aktív háborút lolvtat. hanem Európában. Óvatosan bár, de ezt annak jeleként Is tekinthetjük, hogy Vietnamban hosz- szú távon a békés megoldás híve. hiszen ha oda utaznék, az mindenképp valamiféle erő és harciasság demonstrálása lenne, S. hogv Európába látogat először, ez újabb bizonyítéka annak, amit a politikai megfigyelők már régen vallanak, hogy az Egyesült Államok külpolitikájának súlypontját. a vetnansi háborútól függetlenül is, Ázsiából Európába akarja áthelyezni.

Ugyanakkor mintha kezdeti jelei látszanának. hogy Washington végre aktivizálódik a közel-keleti konfliktus rendeaését illetően. Ha fenntartással és módosítással is, de elfogadta a francia és a szovjet javaslatot a kérdés négyha- ~ talmi megbeszéléseire vonatkozóan. S bár Washingtonban azt állítják, hogy a szovjet és az amerikai ENSZ-delegácló vezetőinek. Maliknak és Yostnak most lezajlott találkozója csupán rutinjellegű volt. mégis valószínűbb, hogy a négyhatalmi találkozó előkészítése Is szerepelt megbeszéléseik napirendjén. Ezt látszik alátámasztani az a hír is. hogy Brezsnyev mellett Nixon is üzenetet intézett Nasszerhez, sajnálatos, hogy miközben a közel-keleti konfliktus által legjobban érintett arab országok vezetői elfogadják a kérdés megtárgyalására vonatkozó négyhatalmi találkozót, Izrael még nrindig elutasítja.

larancsolja, mint kéri, hogy Horthy a levelében foglalókat hozza nyilvánosságra. A kormányzó azonban íróasztala i mélyébe süllyeszti a királyi levelet. Nagy nehezen elérte, hogy a királykórdést a politikusok levegyék a napirendről * —, már nyeregben érzi magát, igazán nem fontos, hogy a király szószéket kapjon.

Csernoch hercegprímásnak — nem sokkal IV. Károly levelének megérkezte után felkeresi, hogy a király megbízásából a kormányzó véleményét megtudakolja — sajnálkozva mondja:

— Éppen a napokban járt nálam egy angol politikai megbízott és azt mondta: az angol kormány semmiképpen nem tűrné, hogy őfelsége, akinek továbbra is leghűségesebb alattvalója vagyok, elfoglalja trónját...

A hercegprímás különösebb vita nélkül távozik. Az egyház bölcs feje meg van győződve, hogy mindennek riiön az ideje. Horthy viszont elszánja magát, hogy ha kell, hűséges katonáinak fegyvereivel, de megakadályozza IV. Károly hazatérését. Az antant tiltakozása sokkal kevesebbet nyom a latba, mint az, hogy az esetben el kell hagynia a nagynehezen megszerzett pozícióját.

IO. Horthy ps Desüdrniona

A Svájcban élő király már látja, hogy mire megy a játék. A „hűséges Horthy” nem biztosítja számára a trónt, hanem elzárja előle. Ahogy múlik az idő, úgy erősödnek az egykori császári és királyi flottaparancsnok pozíciói, s úgy gyengülnek az egykori császáré és Kiraiye. IV. Károly ezért nem elégszik meg azzal, hogy levelekkel és megbízottakkal sürgeti Horthyt, üsse nyélbe az ő hazatérését, hanem 1021. nagyszombatján váratlanul Magyarországra érkezik. Annyira azonban nem váratlan és titokban tartott a hazatérése, hogy a budai Várban ne tudnának róla előre. Legalábbis erre vall, hogy Szombathelyen, gróf Mikes János püspök palotájában, ahová a király betoppan, Vass József vallás- és közoktatásügyi miniszter éppen lelkigyakorlatokat végez. Teleki Pál miniszterelnök pedig véletlenül szintén a közelben van: Signav Antal gróf birtokán vadászik.

(Folytatjuk)

— 48 —

Az El-Fatah közleménye