Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-08 / 32. szám
ilcgi kezdemónieiések — mai wiiák IBépi eHenönes, tudatformálás Egyesek szeretnék eltemetni, másori váiirandnással ío- gadják, amikor a korábban országos visszhangot is kiváltott kezdeményezések szorgalmazása — minőségi, határidős és a szocialista együttműködési szerződési mozgalom — kerül szóba. Hamar rávágják: szükség volt rá régebben, az új mechanizmusban azonban minden másként alakult. Az érvelések egyáltalán nem fogadhatók el. Ha valaha, akkor a jelenlegi gazdasági modellben kapott nagy jelentőséget, rangot minden kezdeményezés, amelyik az önállóság széles körű alkalmazásának jegyében a gazdálkodás hatékonyságát segíti, érdekeltté teszi a dolgozókat a nyereség tömegének növelésében. A minőségi mozgalom hatékonyságát a tervutasításos gazdálkodási rendszerben hátráltatta, hogy a különböző gazdasági egységek által előállított termékeket a tervben kijelölt gyáraknak, kereskedelmi vállalatoknak át kellett venni. Ez több mint egy éve megszűnt. Tehát gvárainkban. üzemeinkben létkérdéssé vált a termékek minőségének javítása. Ha jó a minőség, akkor van elegendő megrendelő, nincsenek értékesítési gondok, folyamatos a termelés, jó a dolgozók hangulata, munkakedve, jut pénz béremelésre, jutalmazásra, a szociális szolgáltatások bővítésére. Ha viszont rossz a minőség, a vevők bizalma megrendül, csökken a megrendelések száma, akadozik a termelés, s lassan elfelejtik a vállalatot. A változást érzékeltette a legutóbbi műszaki tanácskozáson a Salgótarjáni Kohászati Üzemek igazgatója. A többi között kijelentette: a növekvő termék- kibocsátást nem követte egyértelműen a minőség javulása. Különösen megszaporodtak a reklamációk az exportra szállított termékeknél. A korábbi évekhez képest, 3—4 szeresére emelkedett a hidegen hengerelt szalagacéloknál. Volt termék, ami miatt szégyenkezni kellett. Néhány gazdasági vezetőnk ma már beismeri: a hanyag, rossz munka, a selejtes termék miatt több vevő elpártolt tőlük. Ebből is kiderült: az új helyzetben meg kell szolgálni a megrendelők bizalmát. Csak így csökken a reklamáció, mérséklődik a kötbér, válik biztonságossá a vállalat jövője. Teliét a minőség javítása mindenkinek legsajátosabb érdeke, a művezetőnek éppúgy, mint a munkásnak, a meósnak vagy a brigádvezetőnek. A határidős mozgalom is a gazdálkodás hatékonyságának növelését szolgálja, csak más jelleggel, mint a minőségi mozgalom. A határidőre elkészült üzemrész, illetve gépsor vagy több gép, előnyös lehet: a beruházási összeg csökkentése, egy-egy keresett új termék gyors bevezetése, a foglalkoztatottság növelése, a jobb munkakörülmények megteremtése. a régi piac megtartása, bővítése, illetve újak megszerzése szempontjából, A mozgalom résztvevőinek bizonyos értelemben könnyebb a dolguk most, mint a korábbi években volt. Akkoriban a beruházási igények és az építőipar kapacitása között sokszor áthidalhatatlan szakadékok voltak. Az elmúlt évben valamelyest javult a helyzet, a tervezett és a várt egyensúlyi állapot azonban csak évek múlva következik be. Ezért a határidős mozgalom sokszor beláthatatlan előnyöket biztosít vállalatainknak a versenytársakkal szembenMegrendelés is szükséges... — Kérem, ha anyag van és megrendelés, ez a részleg kevés átszervezéssel jóval többet is tud termelni — mondja Béres Sándor, a Bányagépgyár csoportvezetője, majd így folytatja. — Azért állítom én ezt ilyen biztosan, mert évekkel ezelőtt már megpróbáltuk, és ment a dolog. Egy régebbi naplót kerít és lapozza. A havonta elszállított szalaggörgők számát sorolja, amelyek a tavalyinál bizony nagyobbak. — Kapacitás van, de a kihasználtság foka a kereslettől, a megrendeléstől függ — kapcsolódik a beszélgetésbe Illafalvi Iván művezető. — Két műszakban termelünk ezekkel a gépekkel, miért ne lehetne itt a harmadik műszakot is megszervezni? A vállalat gazdasági érdeke a gépek jobb kihasználása — mondja és együtt nézzük a gépparkot. Félautomaták és célgépek vannak itt. Aki csak egy kicsit is ismeri az üzemet, annak nem nehéz megállapítani: ez az egyik legjobban felszerelt üzemrész. A gépek elhelyezési sorrendje talán még változtatható is a technológiai sorrendhez. Ennek oka, hogy nem egyszerre telepítették. A fő gond mégsem ez. Korábban, amikor még a szénbányászatot, illetve annak technikai színvonalát nagyobb ütemben fejlesztették, a gépgyári szalagberendezésekből is több kellett. Éveken keresztül okozott gondot a tartalékalkatrész-ellátás, ami ugyancsak nagyobb kapacitást igényelt A pótlás megtörtént, a bányák fejlesztési üteme azonban csökkent. Igaz, más iparágak is bekapcsolódtak a megrendelők sorába, sőt exportra is szállítottak már ilyen berendezéseket. A korábbi diktált tervszámok helyett tavaly már előtérbe került a saját üzletkötés. Mit igényel a piac? Ez lett a kérdés. A vállalatnál azonban nem nyugodtak bele, hogy a piac megcsúfolja őket. Üzlet után néztek, keresték a megrendelőt. Az eredményről Németh Endre termelési osztályvezetőtől kaptunk tájékoztatást. — Az idén több mint harminc százalékkal növekedett a görgőigény. Tavaly összesen 105 ezer darabot gyártottunk, az idén viszont már' az első negyedévben 42 ezer darabot kell elszállítanunk. Még számítunk megrendelésre és célunk, hogy a lehető legjobb kihasználást biztosítsuk a görgőgyártó üzem számára. A két szám önmagáért beszél. Nemcsak a többlettermelésről van szó, hanem arról is, hogy a gépek jobb kihasználásával a termék önköltsége is csökken. A költségcsökkentés viszont a versenyképességet javítja, és a piacon ez az egyik legfontosabb követelmény. B. J. Behajtja az adósságot Egy Skóciában utazgató turista elvetődött egy faluba, ahol éppen búcsú volt. Felfigyelt egy férfire, aki nagyon szomorú és elkeseredni arccal már vagy fél órája a körhintán ölt. Valahányszor megállt a körhinta, a férfi mindig nagyot sóhajtott, de nem szállt le. A turista megkérdezte tőle: — Bocsásson meg uram, valóban szórakoztatja ez önt? — Már hogy szórakoztatna! A körhintás azonban adósom 50 fonttal, s e-z az egyetlen módja hogy behajtsam rajta. Az üzleti tárgyalásoknál, a minőségi követelmények tisz tázásával egyidejűleg kérdezik a megrendelők: mikorra tudják szállítani az árut? Ha kedvezőtlen választ kapnak. _ tovább állnak, s előnyös üzlettől esnek el a vállalatok Ennek fontosságát, jelentőségét már felismerték a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, az Ötvözetgyárban, a Salgótarjáni Bányagépgyárban, az Ipoly Bútorgyárban, a Nóg- rád megyei Fémipari Vállalatnál és még néhány helyen A különböző szocialista együttműködési szerződések létének, szükségességének vitája során azokkal lehet egyetérteni, akik azt mondják: a szocialista szerződései: jó előkészítői voltak a kölcsönös előnyökön és egymás segítésén alapuló termelési, építési és kereskedelmi kapcsolatoknak. Ez a mozgalom a gazdaság régi modelljében is sok eredményt ho:»>tt Ezt tanúsítja nálunk számtalan új létesítmény, beruházás: táv- hőeliátó-vezeték építése, a regionális vízmű létesítése, a gyári rekonstrukciók stb. Az új gazdasági szituációban bárhogy is álakul a vállalatok közti verseny, bármilyen módon védi egyik-másik gyárunk, vállalatunk jogos érdekeit, úey sem tud önmagába zárkózni. Az egyre bővülő terme'ési kooperációban ezer szállal van összekötve sok, hozzá hasonló vagy eltérő jellegő vállalattal. Ezért minden gyárnak érdeke a jó kapcsolat fenntartása. Egyikük sem tudhatja előre, mikor, milyen váratlan meglepetés éri akár a termelés fejlesztésénél, akár a beruházásoknál, akár a műszaki, technikai színvonal emelésénél. Ilyenkor jó, ha van kire támaszkodni, van kihez segítségért fordulni. Venesz Károly Logikus „Érthetetlen — mondja a bíró az egyik vádlottnak, hogy most nyolcvanéves korában kezd el autót lopni!" —„Ez egészen természetes — felel a vádlott. — Amikor fiatal voltam, még egyáltalán nem voltak autók!” Munkaszeretet, kollektív érzés, őszinteség — nélkülözhetetlen tulajdonságai ezek a népi ellenőrnek. A másodikként említett sajátosság szükségességére a népi ellenőrzés szervezete is utal. Nógrád megye apparátusában a NES- ek hivatásos állományában az adminisztrátorokkal együtt (!) összesen tizenöten dolgoznak; a népi ellenőrök száma azonban meghaladja az ezerhat- százat. Ekkora tömeget jó ügy érdekében, de olykor helyileg népszerűtlen feladatok elvégzésére állandó készenlétben tartani, anyagi ellenszolgáltatás nélkül foglalkoztatni, csak a szocialista társadalmi rend képes. Ebből egyszerű^ a következtetés: a népi ellenőrzésben csak szocialista tudattól áthatott emberek dolgozhatnak eredményesen. Az élet sokrétűségéből, visszahatásaiból adódik, hogy ez a munka továbbfejleszti részeseinek szocialista tudatát, de a tudat ‘'ejlesztésében másokra is lei- hat. A tevékenység eredményessé eéhez — természetesen — politikai tájékozottság szükséges. Innen, hogy a NEB-ek a népi ellenőröket a párt, a tanács. a szakszervezet, a nép- 'ront, a nőtanács, a KISZ, a -állalati és szövetkezeti szervek által javasolt személyek közül választják ki. A népi ellenőrök az élet számtalan területén állandó kapcsolatban állnak a tömegekkel. s érvényesítik azt a lenini követelményt, amely szerint az embereket szinte naponta meg kell győzni a párt politikájának helyességéről, naponta helyes buzdítani őket — röviden: szükséges állandóan együtt politizálni velük. A politizálás a népi ellenőrök gyakorlatában kevésbé jelenti az elvi problémák fejtegetését, — sokkal inkább a haladást akadályozó erők leküzdését, a hibák feltárását és megszüntetését. így az országban milliók, megyénkben százezrek, a kis rétsági járásban tízezrek tapasztalják, milyen sok ember fáradozik önzetlenül és eredményesen azért, hogy a szocialista állam teljesíthesse feladatát: az adott lehetőségekhez képest a legmagasabb szintű kulturális és anyagi körülményeket nyújthassa polgárai számára. Visszatérve a tudatformáláshoz, sokáig emlékezetes lesz számomra, hogyan dolgozott a romhányi népi ellenőrzési csoport a sütőipari termékek mi- nőséeét vizsgáló tájékozódás alkalmával. A csoport nem érte be azzal, hogy a hiányosságokra felhívja a meeyei sütőipari vállalat igazgatójának figyelmét, tagjai elbeszélgettek a pékekkel is. Közvetlen modorban érdeklődtek, mit szólna a pék. ha — például — földdel szennyezett burgonyát kapna a bo'tban, ha rádiója többször sivítana. mint muzsikálna. így érzékelték: mindenkinek jó munkát kell végeznie ahhoz, hogv a fogyasztó eléeedett legyen —, s aligha vitás, hogy mindannyian fogyasztók vagyunk... A diósjenői népi ellenőrzési csoport a falu egyik élelmiszer- üzletének vezetőjével értett szót arról, milyen visszátaszí- tó, ha vásárlásnál éppen a gyermeket csapják be súlycsonkítással. A népi ellenőrzés a társadalmi tulajdon védelmének fontosságára hívta fel a figyelmet azzal, hogy a keszegi tsz ősagárdi üzemegységében történt széna-öngyulladás miatt kártérítési eljárást kezdeményezett az üzemegység vezetője ellen. A népi ellenőrök nem voltak restek ahhoz, hogy javaslatuk megtétele előtt szakmai kérdésekben a tűzoltóságtól kérjenek Jóllehet, az eset régen — múlt év december 23-án — történt, még mindig foglalkoztatja a mauaszoliósieKet. Meg- nalt egy ember, aki még ma .s élhetne. Szappan Jánosról ran szó. Anélkül, hogy emlékét sérteni kívánnánk, meg kell mondanunk, hogy gyakran italozó, s ittas állapotban erőszakosságra hajlamos ember volt. Ki kell ezt mondani, mert a néhai Szappan János jelleme és a szomorú események között szoros az ösz- szefüggés. Az említett napon Szappan János feleségével együtt fát fűrészelt rokonuknál, Szőke Lászlónál, a helyi pálinkafőzőé vezetőjénél. Természetes, hogy a hidegben végzett munka közben a férfi ivott eg'y- egy pohárral. Hazatérőben Szappan belátogatott egy ismerős portára. Szőke attól tartott, hogy az eléggé ittas rokon szeszes állapotban bajfelvilágosítást. Egy-egy vizsgálat eredménye olykor egyetlen személy számára szomorú következménnyel jár, a közösség számára azonban ez előnyös. NEB-vizsgálat tapasztalatai alapján váltották le — például — még az egyesülés előtt az egyik tsz elnökét. A pártszervezet meliert a néDi ellenőrzés sem feledkezett meg arról, hoev őszinte szóval fordul ion ehhez afc emberhez. Megérttették vele. hogy önmagában az elvhűség nem elegendő; neki, a régi kommunistának kötelessége, hogy hozzáértőbb vezetőnek engedje át helyét. Ne sértődjék meg egyetlen mezőgazdasági termelőszövetkezetünk se, ha a Felsőpetényi Ásványbánya üzemi népi ellenőrzési csoportja munkájának jellemzéséhez hasonlatul tsz-ellenői'ző bizottságot állítok. Nos, ez az üzemi NECS úgy dolgozik, amint — sajnos — csak Igen kevés termelőszövetkezeti ellenőrző bizottság. Törődik a munkásokkal, kéz a kézben halad a szak- szervezettel és a vállalati vezetéssel, segítő szándékkal tartja szemét az irányításon. Pelle János a Rétsági járási Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke ba keveredik, ezért utana sietett. A két férfi között tettlcgességre került sor; Szappan János hanyatt esett. A maga láuán ment naza, lefeküdt, de nem ébredt fel többé. Csodára az orvostudomány sem képes ... Szappan János halálát fejsérülés okozta. Az esésnek aligha lett volna ilyen tragikus következménye, ha Szappannak nincs egy korábbi koponyasérülése. Annak helyén a csont nem erősödött meg any- nyira, mint másoknál szokott. A megyei rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya igazságügyi orvosszakértők bevonásával nyomozott a mát- raszőllősi tragédia ügyében. A munka befejeződött. Rövidesen a pásztói járásbíróság foglal állást abban a kérdésben, hogy felelős-e, — s ha igen, milyen mértékben — Szőke László Szappan János haláláért. Miért halt meg Szappan János? ■( Négylábú ellenőrök Forralt bort szürcsölgettünk a kellemesen fűtött kisvendéglő egyik asztalánál, oda- kinn mínusz tíz és húsz fok, ingadozott a hőmérő higanyszála, amikor Tomka György kerületvezető erdészt megismertem, aki a Salgó környéki hegyek, völgyek, erdők, mezők „gazdája”. Azóta több mint egy hónap telt el, beszélgetésünk mégis elevenen él bennem. — Milyen az erdész élete? — kérdeztem tőle. Mosolygott. — Mit mondjak? Hogy milyen valójában, s mennyi téves hiedelem él a köztudatban erről — az két különböző dolog. Az erdész munkája valóban egészséges, szép és nehéz hivatás. Sok fáradtság, sok felelősség. A zömök erdész megemelte a poharát. — Egészségünkre! Ki ismerhetné jobban az erdők, mezők életét, az állatok természetrajzát, mint az, aki életének nagyobbik felét a szabadban tölti? Mi, „civilek”. kíváncsisággal vegyes tisztelettel tekintünk ezekre az emberekre, úgy érezzük, s nem ok nélkül, hogy izgalmas vadászkalandok, a természet apró titkainak friss levegője veszi körül őket és csodálatos mesék, történetek, ismeretek rejtőznek a tarsolyukban, amelyekkel más közönséges halandó ritkán találkozik. — Szeretem a természetet — mondta egyszerű, magától értetődő hangon Tomka György. — Persze, a munkánkban jóval kevesebb a romantika, mint sokan gondolnák. Mindenesetre: az erdő lakói között nem nagyon találkozunk azokkal a tulajdonságokkal, amelyekkel az emberek annyiszor megkeserítik egymás életét. Hogy csak egyet említsek: az „állatok társadalmában” a bosszú például teljesen ismeretlen. S az állatok általában nem olyanok, amilyeneknek gyermekkorunkban a mesékből megismerhettük őket. A róka nem ravasz, vagy legalábbis nincs benne több ravaszság, mint akár a vaddisznóban, a nyúl nem gyáva, ha el is szalad, s az őz nem ártatlan. S az írók nem azért ruházzák fel emberi tulajdonságokkal az állatokat, hogy megismerjük őket, hanem, hogy értsünk belőle. Tomka György kiapadhatat- an mesélő kedve annyi érdekességgel szolgált, most hirtelen nem tudom: közülük hányat és melyiket tegyem le az olvasó asztalára? — Fiatal erdész koromban csodálkoztam azon, hogy az őzgidák színe egészen világos, fehéresbarna. De hamarosan rájöttem, ez a szín nemhogy kirívó, de a legjobb védőszín — mesélte. — Tavasszal, amikor ezek a kis, tehetetlen jószágok a világra jönnek, a fák ágai között a barna avarra vetülő napsugarak fény- csikjai között a legélesebb szem is nehezen fedezheti fel őket. Higgye el, csodálatos az állatok alkalmazkodó képessége ... Elmondta, hogy a vaddisznó nemcsak káros, hanem hasznos dolgokat is művelhet a szántóföldeken. Sosem gondoltam volna, hogy ez az állat nem csupán kukoricán, gyökereken, magvakon él, hanem nagy előszeretettel fogyasztja a mezei pockokat is. Enyhe éllel azt lehetne állítani, hogy a mezőgazdasági munka kiváló szakértője, ellenőre és kritikusa. Jó orral szagolja ki azt a területet, ahol hanyagul végezték el a talajelőkészítést, és rengeteg a pocokfészek, mert az eke nem hasogatta széjjel őket. Elsősorban nem a pocok érdekli, hanem a felhalmozott gabona, téli éléséé, ha erre ráakad, szőröstől-bőrőstől felfal mindent, amit a lyukban talál. Ezért, ha kell, feltúrja a végtelen járatokat, ahol jobb napokban békésen közlekednek a szapora szántóföldi kártevők, amíg a ben- dője megtelik. El lehet képzelni, mit tud egy csorda együtt rryjvelni... A gazda megnézheti a földjét. Megtudtam, hogy a selejtezésnél a vadszámláláshoz nem szükséges karámba terelni az állatokat, és megszámlálni, kiválogatni őket. A vadszámra egy kisebb területen megolvasott állatok számából következtetnek. Hogy egy szarvas érett-e a selejtez is re, azt a kilövés előtt külső jegyekből állapítják meg., A védett területekről, bár többnyire nincsenek bekerítve, nem „szöknek” meg az állatok, ha. védett az, ha nem, a megszokott vidéket általában ..hazájuknak” tekintik, onnan csák veszély esetén barangolnak el. Tomka Györgynek sok tapasztalata van az erdészeti munka területén. Közvetlen, jó kedélyű, tág érdeklődésű ember, mély baritonján ízes történetek kelnek szárnyra a szavai nyomán. Munkáját, választott hivatását szereti. Bár még nemrégen került erre a vidékre, bizonyára eredményekben gazdag évek várnak rá a nógrádi hegvek ’-">zött. Kiss Sándor NÓGRÁD - 1969. február 8., szombat 3
