Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-01 / 26. szám

Hétmillió kritikus ,4 könnyűipar üzemeiből kikerülő termé­kekről a fogyasztó minden pillanatban mond­hat dicsérő vagy elrnaraszlaló véleményt. — Hétmillió kritikusa van az előbb említeti üzemek termékeinek. — mondta a többi kö­zött Nagy Józsefné könnyűipari miniszter a Parlament gobeiii térmében tartott sajtótájé­koztatójának bevezetőjében A kritikusok döntő többsége elismeri a könnyűipari üzemek fejlődését, termékeik­nek egyre javuló minőséget, a választék bőví­tését. Ez azonban nem jogcím arra, hogy sze­met hunyjunk a meglevő hibák felett. A "á- sárlók joggal kifogásolják egyes cipők gyen­ge minőségét és választékát, a különböző textíliák tartósságát, tetszetősségét, a nyom­da- és papíripari termékek kulturáltságát. Ezért kissé furcsa, amikor a bíráló szavak hallatára, egyik-miivé könnyűipari üzem ve­zetője azon kesereg, hogy kevés elismerő szó e- " ' -a tó iái: fik már nem csinálnak jó ci­pőt. jó textíliát?! Eddig sem állította senki, s ezután sem te­szi ezt, de a rosszra, a gyenge minőségű áru­ra. az ellenkezőjét mondani felelőtlenség vol­na. Az előbbiek igazságát bizonyította a mi­niszter elvtársnő, amikor az idei feladatokról szólva bejelentette: ..Fő célunk továbbra is a minőség javítása és a választék bővítése.” Az elképzelések megvalósítását szolgálja az a gyártmányfejlesztői tevékenység, amely az elmúlt évben több könnyűipari üzemben igen kedvező irányba fordult. A jobb minőségű, tetszetősebb fogyasztási cikkek termelésére ösztönzi megyénk termelési kollektíváit is. a fogyasztási cikkeknél bekövetkezett egyre növekvő import. — Hasznos ez még akkor is. ha egyik-másik üzemünknél jelenleg szabad kapacitás van. Az egészséges verseny ki­mozdítja a vállalatainkat a korábban megszo­kott. kényelmes mnvkatemvából Almtonnliák a gazdálkodás mai követelményét: knrsze-sit és divatosat adni. gyorsan, mert csak így képes a versenyben helytállni. ellenkezőleg értékesítési gondjaik, foglalkoztatási problé­máik lesznek — hangsúlyozta aS miniszter­asszony. A korszerű divatos termékek gyors gyártá­sára ösztönzi a vállalatokat a dotáció meg­szűnése is. A tanácsi vállalatok és a ktsz-ek az idén már nem kapják meg a tavaly élve­zett 100 millió forintos állami támogatást. A papiripar is elesik a múlt évi 70 milliós „ál­lami segélytől”, s a selyemgyártóktól is visz- szavetlék a korábban adott 16 millió forin­tot. Nincsenek könnyű helyzetben a könnyű­ipari vállalatok, mert tavaly még csak ki­lenc vállalatnál vezették be a csökkentett munkaidőt, s ez 17 ezer dolgozót érintett Az idén január 1-vel a minisztériumi, könnyű­ipari üzemek 83 százalékában 198 ezer dol­gozó tevekenykedik rövidített munkaidőben. Bonyolítja a helyzetet, hogy rövidebb mun­kaidő alatt az idén 3—4, illetve 5,5—6 száza­lékkal kell növelni a termelést. A vállalatok egy részénél található szabad kapacitás pe­dig ismételten arra figyelmeztet: az egyre éle­sedő versenyben csak az a kollektíva képes saját lábán megállni, amely jó terméket dilit elő. megfelelő mennyiségben, amit a fogyasz­tók szívesen és gyorsan vásárolnak. Szó volt a tájékoztatóban a fogyasztói ár­változásokról is. A kerestet és kínálat törvé­nyének megfelelően a könnyűipari termékek­nél is számítani lehet ármozgásokra: csök­kentésre és emelésre, ezek azonban egy-egy árucsoporton belül lesznek, nem károsodik a fogyasztó. A hétmillió kritikus döntő többsége elis­meréssel nyugtázza a könnyűipar dolgozóinak egyre sokszínűbb tevékenységét. de mond le arról a jogáról, hogy név mindazt, amit nem tart jónak, ami bosszant ja. nem tor, ne V. K. Több mint 251 millió forint Salgótarján fejlesztésére kapcsolását, többek között a Munkácsy és a Lovász József úton, valamint a vásártér egyes épületeibe. A szövetke­zeti lakások közül bekötésre kerül az Űttörö úti 32 lakás és a Haladás lakásszövetkezet 98 lakása. A magánlakások kö­zül az első ütemben megtör­ténik a Rokkant-telep utcai- oán. valamint a Martos Fiára úton. Az állami ingatlanok fenn­tartására csaknem nyolcmil­lió forint áll az ingatlankeze­lő vállalat rendelkezésére, amelyből számos épület ta­tarozását végzik el. Jelentős helyet foglal el a művelődésügy a várospolitikai tervben. Csak néhány jellem­ző adat. Még ebben az év­ben megkezdik a 450 szemé­lyes középiskolai diákott­hon építését. Elkészült a kiviteli terve az 500 személyes filmszínháznak is, amelynek építését ugyan­csak megkezdik. Elkészítik a 20 tantermes zeneiskola kivi­teli tervét, amelynek építését a jövő évben kezd.ik el. Az egészségügyi ágazatban szereplő feladatok közül: meg ebben az évben átadják a zagyvapálfalvi 40 személyes óvodát, s az Arany János ut­cai 22.-es jelű bérházban levő körzeti gyermekgyógyászatot is. Legtöbb bírálat a kereske­delmet érte az együttes ülé­sen. A helyzeten javít majd a Pécskő üti lakótelepen rövi­desen átadásra kerülő új tej-, kenyér- é6 húsbolt. Az együttes ülés foglalkozott a város munkaerőgondjával, a mezőgazdaság és élelmezés­ügy fejlesztésével, a város sportmozgalmával. Az együttes ülésen felszó­lalt Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, aki azt hangsúlyozta, hogy a vá­rospolitikai terv már magában foglalja a harmadik ötéves terv sikeres teljesítését, a ne­gyedik ötéves terv zökkenő­mentes átmenetét. Addig azonban számos gondot kell megoldani a város vezetőinek lakosainak. Mindenképpen előbbre kell lépni a la­kásfejlesztésben, amihez izénybe keli venni az üzemeknél lakásfejlesz­tésre biztosított összege­ket. Foglalkozott Jediicska elv­társ a földgáz hasznosításával, majd a városban jelentkező foglalkoztatási gondokkal. Mint mondotta, előrelátható­lag elsősorban a férfimunka­erőben lesz kínálat, holott politikailag az lenne jobb, ha a munkaerőben felesleget tud­nának megvalósítani. Ehhez I970-re legalább kétezer új munkahelyet kell biztosítani a város üzemeiben. Felhívta a figyelmet a beruházások fo­lyamatosságára, az üzemi re­konstrukciók határidőre törté­nő megvalósítására. hogy azokkal újabb munkalehetősé­get biztosítsunk a megyeszék­helyen.^ Az együttes ülés ezután egyhangúan jóváhagyta Sal­gótarján 1969—70. évi városr politikai tervét, majd elfogad­ta Salgótarján Város Tanácsá­nak, végrehajtó bizottságának és állandó bizottságainak 1969. évi munkatervét és munka­programját. Három pv után Újra fizetnek nyereséget A Nógrád megyei Fémipari Vállalatnál most végzik a mérleg felülvizsgálatát. Az előzetes számítások szerint a felosztható nyereseg majdnem 1 millió 800 ezer forint lesz. Ebből a harmadik kategóriá­ba tartozó munkásoknak, al­kalmazottaknak majdnem 1 millió 250 ezer forintot fizet­nek ki. A fennmaradó részből részesülnek a második és az első kategóriába sorolt dolgo­zók és vezfetők. A különböző kategóriákon belül is differenciáltak. A hármas kategóriában az a dolgozó, aki 5—10 éve dolgo­zik a vállalatnál 10. aki 10—15 éve az 15. aki 15 évnél régebb óta tagja a gyárnak, annak 20 százalékkal nő a részesedé­se. Aki egy nap jutalomsza­badságot kapott, annak továb­bi 2. két nap után 4, há­rom nap után pedig 6 száza­lékkal nő a kifizethető ré­szesedés pénzösszege. A munkásoknál, a nyereség- •észesedés összegének kiszá­mításánál valamennvi bérjel­legű költséget figyelembe vesznek, az. alkalmazottaknál és a műszakiaknál csak • az alapbér után fizetnek részese­dést. Legutoljára 1965-ben fizet­tek nyereségrészesedést, még­pedig öt napot. Háromévi kényszerszünet után az idén az 1965-öshöz viszonyítva jó­val nagyobb összeget visznek haza a dolgozók. Egy iskola, két szakkör A balassagyarmati Rákóczi Ferenc általános iskoia két szakkörétől kaptuk a hírt. Az irodalmi szakkör tagjai a vá­rosi kulturális szemlére készü­lődnek: Móra Ferenc Arany­szőrű bárány című novellájá­nak színpadi feldolgozásával és Kilián György, Ságvári Endre életéről készült doku­mentumjátékkal lépnek szín­padra. Az iskolából az idén három tanulót készítenek fel a képzőművész és iparművésze­ti középiskolára. Eredményesen dolgozik a képzőművész-szak­kör. Húsz tanuló, két csoport­ban rendszeres foglalkozáso­kon tanulja a képzőművészet alapjait. Fokozzuk a gondoskodást I KISZ kit ti munkásfiatal okért Az ifjúság érdekeinek hatékonyabb védelme és támo­gatása érdekeben a KISZ központi bizottsága rendkívül figyelemre méltó javaslattal fordul az állami, gazdasági és társadalmi szervek felelőseihez. A javaslatok, ajánlások sorában, ama tényre támasz­kodva, hogy a magyar ifjúság legnagyobb és legfonto­sabb, csaknem félmillió tagot számlaló rétegének helyze­téről van szó, — szorgalmazza a munkásifjúság helyze­tének javítását. Határozottan megérett a probléma ilyen jellegű felvetése az ifjúsági szervezet részéről, mert mind nyilvánvalóbb, hogy e kérdésben a társadalom gondos­kodásának fokozására lenne szükség. Vonatkozik ez az iparban, az építőiparban, a közlekedésben fizikai munkáé végző 17—26 éves fiatalokra egyaránt. Felhívásában a KISZ központi bizottsága joggal sür­geti. hogy nagyobb lendülettel gyaramtsuk a szakmun­kásképzés lehetőségeit. Ezért is üdvözli örömmel az if­júsági szervezet azt a reformtervezetet, amely a szak­munkásképzés egészét érintőn kíván egészséges változá­sokat bevezetni. Az új jogszabály tervezete magában fog­lalja azokat a jogos igényeket, amelyeket a diák- és if­júmunkás parlamentek résztvevői, társaik nevében is megfogalmaztak. Valóban időszerű például, hogy a Szak- szervezetek Országos Tanácsa, a Munkaügyi Miniszté­rium és a KISZ központi bizottsága vizsgálja meg a szakmunkásképző iskolák kollégiumi hálózatának helyze­tét. Ezen túlmenően a KISZ központi bizottsága orszá­gos akció kezdeményezésével kíván segítséget nyújtani ahhoz, hogy a kezdő munkásfiatalok zökkenők nélkül, gyorsan megtalálják helyüket a gyárakban, üzemekben. A KISZ központi bizottsága — amint a felhívásban ol­vashatjuk — ezután is élni kíván azzal a jogával, hogy az ifjúmunkások érdekeinek képviseletében szükség ese­tén az állami és társadalmi szervekhez. szerv özetekhez fordul. Ennek jegyében javasolja a SZOT-nak és a Mun­kaügyi Minisztériumnak: karöltve vizsgálják meg a kez­dő szakmunkások bérezését, — tekintettel arra. hogy a gazdasági mechanizmus reformja kedvező lehetőségekhez nyit utat. Napirendre kell tűzni — hangoztatja a felhívás — a fiatal munkásnők bérezését, szociális helyzetének vizsgálatát is. intézkedésre van szükség az aránvtalansá- gok. hiányosságok felszámolása érdekében. De ngyanígy joggal veti fel a KISZ kb a kedvezményes üdültetés igazságosabb rendjét, s hogy a tanácsok, vállalatok az új lakások elosztásakor a jelenleginél nagyobb arányban juttassák otthonhoz a fiatal munkáscsaládokat. A vállala­tok gazdasági és politikai vezetőihez címzett javaslatok. Mániások egyebek között azzal foglalkoznak még teljes joggal, hogy a kollektív szerződésekben teremtsék meg a gyermekintézmények és munkásszállások bővítésének fejlesztésének lehetőségeit. Nem jár egyedül a baj Salem« indiai városban egy nő beleesett a kútba, 18 órá­ba került, amíg a szerencsét­len asszonyt kihúzták. Az eszméletlen nőt aztán a te­raszra vitték, ahol hozzálát­tak, hogy elsősegélyben része­sítsék. A terasz azonban le­szakadt, s 9 személy életét vesztette, köztük az a nő is. akit éppen kihúztak a kút- ból. (Folytatás az 1. oldalról) Ide tartozik még, Jiogy a Tó­strand déli részén 40—50 ví- kendhaz építésére ad lehető­séget a városi tanács. A kommunális fejlesztésben első helyen szerepel a vízellá­tás további javítása. Szüksé­ges a regionális vízmű máso­dik üteme építésének meg­gyorsítása, amelyet az anyagi lehetőségek biztosítása eseten már 1970-ben el kell kezde­ni. Az üzemelő regionális víz­mű minőségének javítása cél­jából még ebben az évben megépítik a mintegy ötmillió forint értékű ózonizáió beren­dezést. A vízműhöz tartozó 4- es számú telephelyen ezer köb­méteres tárolómedencét építe­nek, a városig vezető nyomó- vezetékkel együtt. Ezekre a munkákra 2.5 millió forint áll rendelkezésre. Természetesen biztosítják a külső lakóterüle­tek jobb vízellátását is. Ennek érdiekében hat utcában mint­egy 3200 méteren vízvezeték- bővítést alkalmaznak. A víz­vezeték-hálózat és a küzkutak karbantartására, javítására 356 ezer forintot hagyott jóvá az együttes ülés. A kommunális fejlesztés második helyén a villamosítás szerepel. A tervnek megfele­lően ebben az évben 700 mé­ter villamoshálózatot építenek, mintegy 1.8 millió forintos költséggel. A tanácstagok által felvetett jogos kérések ren­dezésére, a közvilágítási lám­pák sűrítésére 100 ezer forin­tot biztosítottak. Az utak, hi­dak felújítására és karbantar­tására fenntartási költségből és fejlesztési alapból 21,6 mil­lió forintot hagyott jóvá a tanács. Gondoskodnak a közleke­dés javításáról is, amit a vasútemeléssel párhuza­mosan oldanak meg. Parkosításra 2,6 millió forintot biztosítottak. Az együttes ülés véleménye szerint az elfoga­dott ütemtervnek megfelelően ebben az évben tovább foly­tatják a távfűtési hálózat épí­tését. Bekapcsolják az Arany János utcai 22-es Jelű, a Ma- linovszki'j úti 27 lakásos, a Rákóczi úti 27 lakásos lakó­épületet, a Rákóczi úti iskolát, a Vörös Hadsereg úti óvodát, a Pécskő úti üzletházat és a KIOSZ új székházát. Lehető­séget teremtenek a Centrum Áruház, a Posta, a rendelőin­tézet. a Május l. úti általános iskola és a Madách gimná­zium távfűtésre történő rá­kapcsolására. Ezzel egyidőben az állami lakásoknál már 1969-ben megkezdik a gáz be­Cegléd előtt Salgótarjánban Hősök nyomában fiatat hatvanöt Háromórás vetélkedő — A közönség is nyer A döntőhöz érkezett a KISZ kb által a KMP, a KIMSZ és a Tanácsköztarsasag megala­kulása 50. évfordulójának tisz­teletére rendezett Hősök nyo­mában című vetélkedő Nóg­rád megyében. A fiatalok iro­dalmi, történelmi vetélkedő­je még 1968. októberében kez­dődött. Az alapszervi, járási— városi vetélkedőkön több száz fiatal — uuiintézeieK, községi KlSZ-alapszerveze- tek, klubok, művészeti cso­portok tagjai, gyárak fiatal­lal — küzdöttek a továbbju­tásért. A járási—városi dön­tőkről a két—két legjobb csa­pat csapatonként öt verseny­zővel jutott a vasárnapi dön­tőbe. A miiaszerően megrende­zett elővetélkedők sikeresek voltak. A korhatár 26 ev volt és a selejtezőkből a döntőkig jutott csapatok változatlan összeállításban mérik össze tu­dásukat Salgótarjánban, a Jó­zsef Ab1'« m övei ődési köz­pontban. Tizenhárom csapat 65 versenyzőié lep szontóba, hogy eldöntse: melyik két együttes képviseli Nógrád me- avét Cegléden, a február 22- én sorra kerülő területi dön­tőn. A tizenhárom csapat a kö­vetkező: a balassagyarmati járást a szügyi KlSZ-alap- szervezet, Balassagyarmatot a Balassi Bálint Gimnázium és a MUM-mteztít csapata Kép­viseli. Pásztóról a Mikszáth gimnázium és a gépjavító ál­lomás fiataljai lesznek jelen. A salgótarjáni járás két csa­pata Napvbólonyból jön. Gim­nazisták és a szolgáltató üzem fiatal munkásai vetélkednek a bányavárosból. A szécsényi já­rást a pilinyi KISZ-alapszer­vezet és a seA^sénvi mezőgaz­dasági technikum, a rétsógit a romhányi gimnázium és Nagy­oroszi kiszesei képviselik. Sal­gótarján csapatai: a ZIM és a Madách gimnázium. Hatvanöt fiatal forgatja ezekben a napokban a köny­veket, dokumentumokat a könyvtárakban é<s otthon. Va­sárnap eldől, ki mennyire jártas a munkásmozgalomban, a szabadd «küzdelmek harra- iban. A rendezők — a KISZ Nógrád megyei bizottsága — a tizenhárom csapat verse­nyét előselejtezővel kezdik. Ez délelőtt tizenegy órakor kez­dődik a megyei könyvtárban, s innen hat <'~"üttes — har­minc fiatal — kerül a délu­tán fél háromkor kezdődő há­roméra* döntőbe. A döntő főpróbáján voltunk. Előzetesként annyit: tájéko­zottság, talpraesettség kell a versenyzőknek, mert az a csa­pat, amelyik esetleg a tv elé kerül, a legváratlanabb hely­zetekben is produkciókepe kell, hogy legyen. Mit lát­tunk? Dokumentumfilmet az 1919-es eseményekről, plakáto­kat, adatokat, melyekből tör­ténelmi és irodalmi eseménye­ket kell felismerni. Minden csapat riportot is készít. A közönség is kérdést kap, részt- vesz a játékban. Humoros körutazás is ltsz, s több mtrit 100 a kérdések száma. A Hő­sök nyomában vetélkedő le- bonvnKí két „mindentudó” segédkezik: Fábri Györgyné, a megyei könyvtár munkatársa, aki a Magvar Televízió. „Döntő a hegytetőn” c. vetélkedőjét nyerte és Mádai Péter gépész- technikus, aki a tv „Tizen­két szék” c. irodalmi vetél­kedőjének legjobb versenvzö- ie volt. A játékvezető: Mol­nár László, aki a televízió több vetélkedőjén győzött már. — szokács — Növelik az árutermelést A Salgótarjáni Kohászati Üzemek az idén tovább növe­ld árukiibocsátásii tervét. A progiram szerint az év végéig majdnem 290 ezer tonna árut juttatnak el megrendelőiknek. A piaci igényeknek megfe­lelően, jelentősen növelik a huzatmű termelését. Ennek a gyáregységnek az idén 10 ezer tormával több árut kell adnia, mint tavaly. A hideghenger­műben 6,8 százalékkal, azaz 300 tonnával termelnek töb­bet. Az öntödéknél a terme- lósemelés mértéke eléri a 800 tonnát. Valamelyest csökkent az árukibocsátás a kovácsoló gyáregységben. A szállítás ütemességének sorrendjét a miniszteri utasítás értelmében a következőkben határozták meg. Először a ko­hászati vállalatok kooperáció­jából adódó feladatokat telje­sítik, utána a lakossági igé­nyeket elégítik ki. majd a ko­hó- és gépipar egyéb vállala­tainak. valamint az egyéb tár­cákhoz tartozó üzemeknek, gyáraknak kívánságait telje­sítik. végül exportkötelezett­ségüknek tesznek eleget. Kluhnyitó a Szárítóban Régi vágyuk teljesül a ba­lassagyarmati Szántó gimnázi­um diákjainak. Ma ünnepélyes keretek között megnyitják az iskola ifjúsági klubiát. A dfezr teremből leválasztott helyi­ségben új bútor, tv és lemez­játszó várja a tanulókat. A klub programja is elkészült. Február ,az „utazások hónap­ja” lesz. Élménybeszámolók hangzanak el — külföldön járt diákok adnak tájékoztatót egy-egv országról. Földrajzi vetélkedő, a természetjáró szakkör hagyományos összejö­vetele is szerepel a februári programban. Szombatonként zenés klubdéiutánt rendeznek a diákok. NÓGRÁD — 1969. február 1. szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom