Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-01 / 26. szám

Nógrádmegyer egyike a legrégibb magyar településeknek. Már az 1294-es feljegyzések­ben szerepel, mint a Rátát nemzetség birtoka, es a plébánia-templom fennállását 1332-ből származó iratok őrzik. Minden bizonnyal mind a község, mind régi épületei korábbi származásúak, mint az irat, mely rögzítette őket. A rohamosan fejlődő Nógrád megyei köz­ségek közt tarthatjuk nyilván: ötven év alatt lélekszámban és terjedelemben is nagyot nőtt, amit minden bizonnyal Salgótarján közelsé­gének köszönhet, ötven évvel ezelőtt 268 há­zat és 1296 lakost írtak itt össze, s jelenleg a tanácsházán 510 házat, csaknem ugyanannyi családot és 1920 lelket tartanak nyilván. Csaknem kétszázötven házzal, * hatszázötven lakossal gyarapodott fél évszázad alatt. Az is igaz, hogy az építkezés ilyen rohamos len­dületet csak a felszabadulás után vett. A fejlődő községben a szolgáltatások is fej­lődésről tanúskodnak. A kisipari termelőszö­vetkezetek fodrász- é$ cipészrészleget üze­meltetnek, messze földön híres a Nógrádme- gyeri Vastömegcikk Ktsz, van két élelmiszer- boltja, kenyér- és pékáruboltja, italboltja és eszpresszó]a, zöldség-gyümölcs üzletet tart fenn a MBK és zöldségfélét árusít az egyre javuló Petőfi Tsz is. A szolgáltatás sokoldalú tehát, és látogatásunk alatt nem is hallottunk rá különösebb panaszt. A szembetűnő fejlődés azonban nem jelen­ti egyidejűleg azt is, hogy most már min­den gond megszűnt Nógrádmegyeren. Akad az, de nagyobbára. a korszerűsödéssel szoros kapcsolatban. Pártépítés, pártoktatás A községi és termelőszövet­kezeti párt-alapszervezetben két fontos feladat megoldásá­val birkóznak a kommunis­ták. A párttagok többsége idős ember, fontos tehát, hogy a pártépítés során lehetőleg fiatalabbakat vegyenek fel azok közül, akik erre érdeme­sek. Évekig nehezen ment a tagfelvétel, de tavaly a máso­dik félévben mar két új tag­gal gyarapodott az alapszerve- zet. Ketten pedig átigazolással jöttek haza. A pártvezetőség felmérte a lehetőségeket, s el­határozta, hogy az utánpótlás e dekében gondosabban fog­lalkoznak a kiszesekkel. A másik nagy feladat a politikai műveltség, tájékozottság gaz­dagítása. A háromhetes téli politikai oktatás szép ered­ménnyel járt. mivel az idő­sebbek mellett jelentős szám­mal vettek részt rajta fiata­lok is. A gazdaságpolitikai tanfolyam mezőgazdasági ta­gozatán is kielégítő a részvé­tel és az aktivitás. Ha árad a patak Sokan tartanak a tavasztól azért ts, mert olyankor nemcsak olvad, de általában több a csapadék is a szokásosnál, így aztán könnyen megárad a patak. Márpedig az nem kis gond, mert a Ménes- patak medrét oly régen tisztí­tották, hogy a víz színe máris magasabban fekszik, mint a kör­nyező kertek. Ha jön az ár, el­önti tehát a kerteket. Azzal is j; uyeget, hogy elsodorja a falu- » li hsakat. Héttőt közülük úgy­is csak a lehelet tart. A J6- . ii úton es a Malom úton levő i; hidak úgyis annyira rozogák, hogy száraz időben is könnyen le­szakadhatnak. Sok az ikerellés Sok dplguk van a juhászok­nak ebben az időszakban: megkezdődött a bárányozás. A nógrádmegyeri termelőszövet­kezetben nagy a szerepe a ju­hászainak a gazdálkodásban. Ez meglátszik az állatok irán­ti gondoskodásban s az ered­ményekben. A juhászok lelki- ismeretes gondozói munkáját és szakértelmét igazolja a bá­rányozás is, mivel a szokásos­nál sokkal több az ikerellés. A napokban kezdődtek az el­lesek, s naponta 40—50 kisbá- rány jön a világra. A három nyájból álló juhászatban több mint hatszáz anyajuh bárá- nyozik. Térdig sárban Azt mondta egy tréfás kedvű asszony: ha jön az olvadás, el lehet énekelni „Rámás csizmám térdig sáros.’’ Ezzel lényegében arra célzott, hogy a járda- siiás késik a községben, sok helyütt még földjárda sincs, csak kocsiút. A kér­dés, amint azt Muccs Jó­zsef, a tanácselnök elmond­ta, valóban égető, de segí­teni egyelőre nem tudnak rajta. Ugyanis amíg a főút el nem készül, nem lehet járdásítani. A Nógrádme­gyeren áthaladó sóshartyán —magyargéci útvonalon az útépítést abbahagyták. S a község lakói most arra vár­nak. hogy az útépítő válla­lat végre megembereli ma­sát. A termelőszövetkezeti gépeket a közös gazdaság szerelői ja­vítják. Mangó Ferenc szerelő és Bertók József traktoros az egyik Szuper Zetort készítik elő javítás utáni bejáratásra Fejlődött a szövetkezet A nógrádmegyeri termelő­szövetkezetben sohasem hoz­tak annyit a kalászosok, mint tavaly. Csaknem négyszáz hold átlagában 18,2 mázsás holdankénti termést takarítot­tak be búzából. Már ez ön­magában jelentős többletbe­vételhez juttatta a gazdaságot. Az állattenyésztésben azonban nem sikerült megvalósítani a célkitűzéseket, amit befolyá­solt a takarmánytermesztés elmaradása is. A segédüzem­ág sem teljesítette a tervét. A nehézségek ellenére azonban az árbevételi tervet túltelje­sítették, s így a múlt évhez viszonyítva emelkedett a tag­ság jövedelme is. A szövetkezet a korábbinál kedvezőbb feltételekkel kezdte a múlt évet, de sok gonddal kellett megküzdeni az új ve­zetőségnek. Ezek közül is a legnagyobb, hogy kevés a munkaerő. A 137 tag közül 88-an hatvan éven felüliek, s csak 13-an negyven éven alu­liak, akik közül csupán öten férfiak. A szövetkezetben ezért jelentős számban dol­goztak alkalmazottak. Szeret­nének fiatalítani a következő években. Helyesnek bizonyult az a törekvés, hogy a vetés­szerkezetet összhangba hozták a rendelkezésre állá munka­erővel s a község termelési hagyományaival. A távlatban legfontosabb tennivalóként fogadták el a növekvő állatállomány takar­mányszükségletének saját erő­ből való fedezését, s csak a gazdaságosan termelhető áru­növények termelését. Az állat- tenyésztésben csak szarvas- marhával és juhval foglalkoz­nak, s a baromfitenyésztésben törzsállományt tartanak, tojás­termelésre. A szarvasmarha­tenyésztésben az idén befeje­zik a tbc-mentesítést, ami je­lentős minőségi fejlődéssel jár. Minőségi fejlesztésre tö­rekszenek a juhásza than is. A segédüzemág fejlesztésének lehetőségeit is keresi a veze­tőség, mivel ez jelentősen emelhetné a bevételeket. A taeok jövedelme a fejlő­dés arányában növekedett, s az egy munkaegységre jutó részesedés 44 forintról 50 fo­rintra emelkedett. Azonban a vezetőség a jövőre is gondolt, mivel a forgóalapot és az ál­lóeszközöket úgy növelték, hogv az idei gazdálkodást za­vartalanul indíthatják. Amin a falu mulat Elmesélték azt is, min mu­lat a falu. Előrebocsátjuk: a történet nem is annyira mu­latságos. A tréfálkozás oka, hogy a Nógrád megyei Sütő­ipari Vállalatnak péksége van a, községben, az élelmiszerbol­toknak mégis Szécsényből hordják a kenyeret. A nógrád­megyeri kenyeret pedig elszál­lítják Magyargécre és Kisgéc- re. — Bizonyára nem győznék ellátni a falut — tettük a megjegyzést a komikus ügy­ben Verbó Józsefnek, a sütő­műhely mesterének. — Én el tudnám látni, ezzel nem volna baj, de csak a szakboltunknak süthetek, a többit elviszik a községből... — Talán a szakbolt a hi­bás! ... — Sokan arra gondolnak, hogy az fmsz-boltokba azért hozzák Szécsényből a kenye­ret, mert az ottani kenyér mi­nősége rosszabb — magyaráz­ta a pék —. így azután nem csinálnak konkurrenciát a sü­tőipari vállalat saját szakbolt­jának. Én se tudok másra gondolni. Távolabbi lakótelepeken ér­deklődtünk a szécsényi kenyér minőségéről is, s azzal ott elé­gedettek. Nem is gyalogolnak el a szakboltig kenyérért, ha az élelmiszerboltban jót kap­nak. Hát akkor mi a csudának fuvaroztatják a kenyeret, az új mechanizmus nem nagy dicsőségére? A téli hónapok egyik elmaradhatatlan ünnepe falun a disz­nóölés és az esténként megtartott disznótor. Látogatásunk alkalmával Mulyad Béla, a termelőszövetkezet agronómusa lakásán tartották meg ezt a téli ünnepet. Két egyenként 150 kilós hízót vágtak, s ebből az alkalomból összegyűlt a rokon­ság a családnál. Képünkön éppen a legízletesebb hüvelyest, a kolbászt készítik Gazdátlan a kultúra Válságba került a kultúra Nógrádmegyeren? Ez jut az ember eszébe, amikor azt hallja a községben, hogy nincs emberfia, aki elvállalná a mű­velődési otthon vezetését Vá­ljon miért”? A legutóbbi igaz­gató rendkívüli elfoglaltságá­ra való hivatkozással felmon­dott — mivel nem a község­ben dolgozik. Eddig rendben De miért nem találtak megfe­lelő vezetőt? Mi az oka, hosv a helybeli körzeti iskola 24 pedagógusa közül senki sem hajlandó elvállalni ezt a ne­mes feladatot? Jerék Gyula párttitkár szerint, de mások állítása alapján is, él a köz­ségben pedagógus, aki igen al­kalmas lenne erre a feladat­ra. Habár Kelemen Gyula igazgató véleménye szerint a pedagógusok többsége elfog­lalt, sőt túlterhelt, van erre a posztra alkalmas ember. Any- nyi bizonyos, senkit nem le­het kényszeríteni, hogy vál­laljon el valamit a fő hivatá­sán túl. De vajon ki vállalja a kultúra Irányítását, ha nem valaki a pedagógusok közül? Azt mégsem lehet kívánni, hogy majd valaki a termelő- szövetkezetből jelentkezik. Vagy talán más községből jár­jon ide vezető? Ez nagy luxus lenne, és sok hátránnyal is járna. Mindenesetre szégyen, hogy így van. Olvasóinknak üzenjük Új orvosi rendelő és lakás A híres szegkovácsok Százhetvenkét tagja van a Nógrád megyei Vastö­megcikk Ktsz-nek. amint erről Klucska Lajos főkönyve­lő tájékoztatott bennünket. Ehhez Gregus József műsza­ki vezető azt is hozzátette, hogy százféle terméket állíta­nak elő, csaknem 24 millió forint értékben. A főbb termékek is külön listát tesznek ki. Ilyen a sínszeg, a reszelő, az ácskapocs, a drótkerítés, amely 1300—1400 tonnát tett ki évenként, azonkívül a lakatos munkák, ezen belül az üstház, csatorna és vaskapu. A bádogosrészleg is kitett magáért, nem szólván a prés- üzemről, amely a Budapesti Fém- és Vastömegcikk Ktsz- nek campingbútor alkatrészeket készít. A ktsz tagságának mintegy 90 százaléka cigányok­ból áll, akik kiváló szakemberei ennek a szövetkezeti munkának, különösen a szegkovácsok ügyességét csodál­ják meg a hozzájuk elvetődő látogatók. Negyedévenként 250 üstházat is készítenek a balassa­gyarmati VASÉRT megrendelésére. Olvasóink megnyugtatására ezúton közöljük, hogy pana­szaikat már feldolgoztuk, s eljuttattuk az intézkedés meg­tételére illetékes szervekhez. Fekete József, Verbói Ká­roly, Telek Zoltán és Szolik Jenő olvasóink kérésével, le­vélben kerestük meg a KPM. Egri Igazgatóságát. A patakés vizesárok rendezését, tisztítá­sát szolgáló intézkedést pedig a Középduna völgyi Vízügyi Igazgatóságnál kértük. Kovács András: Kártérítés iránti igényét a nógrádmegye­ri Petőfi Termelőszövetkezet elnökéhez továbbítottuk. Kér­tük, hogy a lehetőségekhez mérten, keressék a megoldás útját Krutyina István: A szécsé­nyi járási földhivataltól kér­tünk tanácsot, mit kell ten­nie, hogy az átírás megtörtén­jen. Id. Bertók József : eljárunk a Társadalombiztosítási Igazga­tóságnál nyugdíjévéinek elis­merése céljából. özv. Trenk Andrásné: özve­gyi járadék megállapítása iránti kérelmét az Országos Nyugdíjintézethez küldtük meg. A panaszokra érkező vála­szokat olvasóinkkal levélben, vagy a lapban kívánjuk közöl­ni, addig is kérjük türelmüket. Épül ,szépül Nógrádmegyer, amely Salgótarján és Szécsény között egy kitérő útvonalon fekszik. Cj középületei közül most készül a több mint 1.6 millió forintos költséggel ter­vezett beruházás, a korszerű, központi fűtéses orvosi rendelő és lakás, amelyet a tervek szerint május elsején adnak át rendeltetésének. Nógrádmegyeren jártok mun- '<a társaink a héten, és ismer­kedtek a község lakosaival, gondjaival, örömeivel. Tapasz­talataikról írásban Lakos György, Pádár András és Tóth Lajosné, képekben: Koppány György számolt be. A jövő héten, február 5-év. zerdán Nógrádkövesden tar­unk NOGRÁD-napot. Ősi községú j gondokká!

Next

/
Oldalképek
Tartalom