Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-27 / 48. szám

Divatos diplomások Kevesen vannak, nagyon keresik őket megyénk válla­latai. Velük kapcsolatban mondják: az új mechanizmusban nagyon: megnőtt, az izsiójok. A divatos diplomások soraiba kerSffiefc Mi tagadas: a közgazdasági szabályozókra épített új gazdaságirányítási medjaatzűiusbaa az üzleti tárgyalások során, a tudjuk-e gyártani Bérdés tisztázása után a vállala­tok vezetői azt firtatják:: kifizetődő, érttenes-é? Az igent vagy a nemet, azt. liogy milyen fettételek mellett, meddig és milyen nagyságrendben érdte.a-'s termeim, a közgazdászok­nak kell kimondani, bizony iUra vétementyük helyességét Ezért kerültek közéletünkben manapság jobban előtérbe, mint a gazdaság i rányítás régebbi modelljében. Pár évvel! ezelőtt a műszakiak voltak az éllovasok, amit ők mondtak., azt legtöbbször sernltó sem fellebbezte meg. Tő­lük a stafétabotot most a. közgazdászok vették át. Emlék­szem, amikor a közgazdászok azon sopánkodtak: ezeknek a műszakiaknak semmi sem drága. Mikor jön el az az idő, amikor az tizem gamdaraigii étetébem is 'először azt vizsgál­juk: mibe kerül a termék, erttenes-e g;sártani, milyen több­letbevételt hoz a kollektívának egy-egy műszaki fejlesztési téma megoldása. A reform első esztemdejje lel reértüiej.etlenül bebizonyítot­ta:: olsoe dolog, hogy a váJilalatoft az önállóság jegyében a népgazdaság! és a megyei érdekeket is figyelembe véve. ma­guk alakítják ki éves programjukat. ;szabják meg termék­összetételüket, határozzák meg: annak nagyságrendjét, dol­gozzák ki, melyik termék után mennyi nyereséget kapnak, abból mennyi jut a vállalatnak, mennyi kerül az állam kasz- szajába, a közös feladatok elvégzőére, a társadalmi szol­gál futások fenntartásara, illetve biztosítására. ‘ :y-egy szám elírása nagyon keOenaetlen pénzügyi hely­zetbe hozhatja egyik-másik vállalatunkat, Eddig ilyesmi nem fordult elő. Pedig minden gyárunkban, a közgazdászok gond­jaira sok millió forint van bízva. T6Kik kérik a pénzt az anyagbeszerzéshez, a beridfi-zettshez, a bt Írek emeléséhez, a műszaki fejlesztési feladatok negokiasiihoz, a kisebb-na- gyobb beruházásokhoz, ők vigyáznak a szociális kiadásokra. Ügyelnek arra, hogy a kiszállított áruk ellenértéke minél előbb a vállalat egyszámláján legyen, növekedjék a hitel- képesség, ne kelljen a banknál sorban .állni. Munkájuknak ezt a nehezebbik részét kevesen ismerik. A többség a fel­színből ítél. Vannak, akik csak azt látják, hogy „szőrös szí- vüek/ nehéz tőlük pénzt kicsalni, még a legszükségesebb­re is. Ez egy kicsit túlzás, de sok igazság i® van benne. Va­lóban nagyon megnézik, mire adják ki a vállalat pénzét. Ez jó dolog! A mostani mérlegfelülvizsgálatok során közgazdászaink majd bebizonyítják: mennyivel több lenne a nyereségrésze­sedés, ha jobb lett volna a munkaszervezés, ha kevesebbet álltak volna a gépek, ba az anyagok időben megérkeztek volna stb. A számok könyörtelenül kimutatják a gazdasági és politikai vezetés gyengeségeit, azt, hogy a „sok kicsi, sok­ra megy” alapján érdemes a kicsit is megbecsülni, hogy nagyobb legyen belőle. E gondolat jegyében cselekszenek a Nógrád megyei Fémipari Vállalat vezetői. Az 1968. évi gazdálkodást tük­röző mérleget, a vállalat belső ellenőre és az ezzel megbí- aott műszaki dolgozó vizsgálja felül, A felfedett hiányossá­gokról naponta listát készítenek, aminek alapján már más­nap megszületik a hiba megszüntetését szolgáló vezetői uta­sítás. Megyénk más üzemeiben is rájöttek a gazdasági veze­tők, hogy csak a naprakész, jól szervezett, a vállalat gazda­sági és pénzügyi helyzetét reálisan tükröző számvitel képes megfelelő segítséget adni a közösség javát szolgáló terme­lési, beruházási és pénzügyi döntésekhez. Ezért nem saj­nálják a forintokat, a közgazdasági elemző munkát elősegí­tő különböző irodai gépek beszerzésére. Többször voltam tanúja, amikor egy-egy tárgyalás során a gazdasági vezető bizonytalankodott, tanácstalan volt, nem mert sem igent, sem nemet mondani, mert hiányzott a közgazdaságilag meg­alapozott számítási anyaga. Eredményesnek ind.ulo tárgya­lások futottak zátonyra, sokat ígérő üzletkötések estek kút­ba, mert nem volt kéznél a biztonságot adó közgazdasági elemzés. Éneikül pedig egyetlen vezető sem nyilatkozik. A közgazdászok szerepének előtérbe kerülése természe­tes velej árója az új gazdasági szituációnak. Ez persze na­gyobb felelősséggel is jár. Megbecsülésük tükröződik a yelük szemben támasztott egyre növekvő követelményekben is. A ^a?öa«ági vezetők egy-egy probléma megoldására több var­iációs elképzelést kémek, a dolgozók pedig szigorúbb, megfontoltabb pénzgazdálkodást, nagyobb pénzügyi fegyel­met, alapos és őszinte tájékoztatást követelnek. Erősödik az a felfogás is, hogy a vállalat pénzügyi stabilitásáért, egyen­súlyi helyzetéért nem az igazgató, hanem elsősorban a fő­könyvelő, a közgazdász a felelős. . „„ Neheztelnek ezért a közgazdászok? Szó sincs róla. bot, azt mondják: nekünk hasznos, a mi munkánk lesz kony- nyebb, ha a dolgozók közül minél többen ismerik a pénz- gazdálkodás játékszabályait, a lehetőségicet, hol, mivel le­het és kell takarékoskodni, hogy nagyobb legyen a nyere­ség. A reform tapasztalatai azt mutatják; megyénk közgaz­dászainak többsége beváltotta a hozzáfűzött reményeket, a gyakorlatban bizonyította be, hogy helyes volt szocialista gazdaságunk fejlődését a közgazdasági szabályozókra épí­teni. Saját árnyékukat azonban ők sem tudják átlépni, bár­hogy is ismerik az összefüggéseket. Az élet pedig naponta produkál helyzeteket, amikor soraikban is eldől: ki mit tud? Venesz Károly Idegenforgalmi kiadvány Hárcius 21-én kISZ-klubül aratnak Nagybáionyban A nagybátony-bányaváros. gimnazisták régi vágya telje­sül hamarosan. Az iskola két alagsori termét klubhelyiség­gé alakítják át, a munkaia­tok most folynak. A járási kuzséggazdalkodasi vállalat Ságvari Endre KlSZ-brigad- ja vállalta a kőműves mun­kák elvégzését. Az öttagú bri­gád Bakos László vezetésé­vel. munkaidő után vakolja a falakat. Társadalmi munká­juk értéke mintegy hatezer torint. A brigád és az iskola tanulói között kialakult bará­ti kapcsolat a klubélet meg­indulása után sem szűnik meg. A gimnázium és a vál­lalat KISZ-szervezete közös programot tervez. A KISZ- klub ünnepélyes átadására március 2I-éri, a Tanácsközr társaság kikiáltásának 50. év­fordulóján kerül sor. A Zrínyi Nyomda gondo­zásában a napokban megje­lent a rétsági járást bemuta­tó kétnyelvű idegenforgalmi kiadvány, a „Nógrád megye, rétsági járás.” A nagy gond­dal szerkesztett propaganda­anyag szerény lehetőségein belül jótékonyan segíti az ide­látogató, átutazó szlovák anyanyelvűek, turisták. ér­deklődők tájékozódását Megtudhatjuk a kiadvány­ból. hogy a járás a Börzsöny-, Naszály- és Cserhát-hegység övezte rétsági medencében helyezkedik el, székhelyét — Rétságot — a régi oklevelek már 1393-ban megemlítik. A járás olyan nevezetességek­kel büszkélkedhet, mint Nóg­rád vára, amely Anonymus szerint már Árpád idejében is állott: a romhányi Rákóczi emlékmű; az alsópetényi, nógrádsápi, tereskei XV. századi templomok, több klasszicista és1, barokk kas­tély. kúria. A tájegység egyik jeles hétvégi üdülőhelye a banki tó környéke, amely egyre több vendéget vonz, s egyre több kiránduló számára képes is kellemes pihenést, szórakozást biztosítani. Együttműködés szövetkezeti lakóházakra Az OTP Nógrád megyei igazgatósága, a Nógrád me­gyei Állami Építőipari Válla­lat és a Nógrád megyei Ter­vező Iroda figyelemre méltó megállapodást kötött szövet­kezeti házak építésére. A há- •om vállalat megegyezett, hogy a Nógrád megyei Álla­mi Építőipari Vállalat gene­ráltervezői, és generálkivite­lezői lebonyolításában Szé- csényben, Balassagyarmaton és Pasztán összesen mintegy háromszáz lakást épít úgy, hogy az OTP-nek csupán a műszaki ellenőrzésről kell gondoskodnia. A tervezőiroda — alterve- zőként — máris készíti az ál­talában három—négyszintes kocka”, és „sávházak” kivi­teli dokumentációit. A prog­ram befejezési határideje 1972. A kivitelezés kulcsát­adással történik. Megegyezés történt ugyan­csak mintegy kétszáz szövet­kezeti lakóház felépítésére a salgótarjáni József-telepen, azzal a különbséggel, hogy ezeknek az épületeknek a Salgótarján Építő1 Ktsz u fő­vállalkozója, a Nógrád me­gyei Állami Építőipari Válla­lat,' alvállalkozóként e lakó­házak szerkezetét szereli csu­pán. melyhez megfelelő gépe­sítettséggel rendelkezik. A szövetkezeti lakóházak kö­zépnagyságú salakblokkból épülnek. E program befejezé­sét 1973-ra tűzték ki. Tárgyalások folynak a rét­sági szövetkezeti lakóházak építésével kapcsolatban is. KütdottgyulS* az fmHX-ben a í j szakasz fejlődésben A gazdaságirányítás re- íóraijának első esztendeje kü­lönféle változásokkal járt az élet minden területén- Ezeket a változásokat várták, hiszen számítottak, rá. azonban bekö­vetkeztek olyanok is, ame­lyeket kevésbé illesztettek be­le az előzetes elképzelésekbe. Így történt ez a Salgótarján és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ-nál — Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet — ko­rábbi megszokott nevén: földmüvesszövetkezetnél is. \rm pált be A szövetkezet éves számve­tése sok érdekes tapasztalat­tal szolgált. Ezek a tapaszta­latok sajátosak is, mivel a szövetkezet tevékenysége is sajátos: foglalkozik kiskeres­kedelmi, vendéglátó, felvá­sárló és ipari feladatok meg­oldásával. A zárszámadás ta­núsága szerint — ha nem is a várt összegben — nyereség­gel zárta a mechanizmus el­ső évét a szövetkezet. A te­vékenység elemzése azonban elengedhetetlen, éppen a ta­pasztalatok miatt. A szövetkezet teljesítette 'a kiskereskedelmi és felvásár­lási tervét, de nem sikerült ugyanezt elérni a vendéglá­tásban és az ipari tevékeny­ségben. A kiskereskedelmi hálózatban bővítették az áru­választékéit, mivel a zöldsé­ges boltokban nemcsak zöld­árut és gyümölcsöt, hanem egyéb cikkeket is árusítottak. Ez a törekvés, sok haszna el­lenére sem jelentett azonban nagyobb konkurrenciát az ál­lami boltoknak, mivel a kö­zös területeken nincsenek na­gyobb boltjai az fmsz-nek. Konkurrencia nélkül dolgo­zott a salgótarjáni Vetőmag- bolt, ahol a vetőmagvak mel­lett be lehet szerezni növény­védő szereket, eszközöket, kü­lönféle tápokat, méhészeti fel­szereléseket, mezőgazdasági kisgépeket stb. Azonban a bolt csaknem negyvenszáza­lékos forgalomnövekedése el­lenére sem fejthette ki teljes tevékenységét, az eldugott, apró üzlethelyiség és a szűk raktár miatt. A szövetkezetiek megpró­bálkoztak iparcikkek és tar­tós fogyasztási cikkek forgal­mazásával is. A vállalkozás nem vált be. Az ilyen tevé­kenységgel próbálkozó egyet­len, sóshartyáni vegyesbolt dolgozód a kellő szakismeret. zel csökkentették az árakat, azonban nem tudták biztosí­tani a folyamatos ellátást Ezt befolyásolta az is, hogy az fmsz nem rendelkezik kielé­gítő felvásárló helyekkel és raktárakkal. Voll az önkölt*é<r Az ipari tevékenység tava­lyi eredményéből, illetve eredménytelenségéből is .e- vonta a következtetést a szö­vetkezet vezetősége. A sós- hártyán! szeszfőzde jó hírne­vet szerzett bérfőzés 'órán, azonban mégis eladásrp ítél­ték. mert üzemeltetése több gondot okoz, mint amennyi hasznot hoz. Hasonlóan ered­ménytelem a sóshartyáni szikvízüvem, amely két köz­ség részére készíti a kiváló minőségű szódát, de nyeresé­get. mégsem hoz. A salgótar- iáni gyümölcs,facsemete- és szaporítóanyag-telep működé­se kezd egyenesbe jönni, s a forgalma már elfogadható. A korábban keletkezett veszte­ségek végleges kigazdálkodá­sához még egy év szüksöges­Az sem mindegy, milyen költségekké! oldják meg a gazdálkodást. A múlt évi ta­pasztalatok a salgótarjáni i'msz-néi azt bizonyítják, nogv romlott a költséggazdál­kodás, mivel a kedvező árrések mellett sem képeztek elegendő nyereséget. Ebben szerepet játszottak a vagyonvédelmi hiányosságok, a bekövetke­zett leltárhiányok is. Az idén tehát komoly feladat vár az fmsz vezetőire a pénzügyi egyensúly biztosítása, az eredményesebb gazdálkodás megteremtése érdekében. A hiá'-"->sságok kivizsgálását megkezdték, s minden problé­mát alapos elemzésnek vet­nek alá. Ami nem gazdasá­gos, megtalálják a módját, hogv változtassanak rajta. Ez annál is''inkább fontos, mivel az idén újabb feladato­kat kell megoldani az fmsz- nek, a fejlődésnek egy újabb szakaszát kell megtennie. Pádár András. s a piackutatásban való bá­tortalanságuk miatt nem ér­ték el eredményt. A kiskeres­kedelmi ellátás azonban álta­lában kielégítő volt az fmsz- hez tartozó területeken. Igen érdekesen alakult a vendéglátóipari tevékenység. A forgalom ugyan meghalad­ta az 1967. évit, azonban az éves tervet mégsem teljesí­tették. Tavaly már nagyobb lehetőség nyílt a hideg és meleg ételek, cukrászati ter­mékek árusítására, azonban az üzletvezetők még kevésbé éltek ezzel a lehetőséggel Melegkonyhás egységként supan Tarián v'end’^lő működött — habár az idén már a Somoskőújfalui és a zagyva pálfalvi bisztró is be­lép ebbe a tevékenységbe. Gond a arján”-han Tavaly két új létesítményt nyitott az fmsz Salgótarján­ban: a Tarján vendéglőt és a salgótarjáni pecsenyesütőt. Amíg azonban a pecsenyesü­tő a tervezett forgalom há­romszorosát hozta, a vendég­lő lemaradással zárta az évet. Az utóbbi eredményte­lenségét több okkal is ma­gyarázzák. Ezek szerint na­gyon n városon kívül telepí­tették: költséges az üzemelte­tése, elmaradt a várt idegen- forgalom stb. Kétségtelen, hogy az ismert okok miatt lecsökkent idegenforgalom érzékenyen érintette a Tarján forgalmát. A számítások sze­rint havi százezer forint be­vételtől esett el a vendéglő kollektívája. Azonban ennek ellenére sem lett volna sza­bad olyan arányú veszteség­nek bekövetkeznie, amely a tervezett nyereségnek csak­nem a háromnegyedét elvit­te. Érdemes lesz a szövetke­zet vezetésének felülvizsgál­ni a Tarján működését» A felvásárlást, amely sajá­tosan szövetkezeti tevékeny­ség, teljesítette az fmsz. Je­lentős mennyiségű burgonyát, zöldség- és gyümölcsfélét, to­jást, szálas takarmányt vásá­roltak fel tavaly. Ugyanakkor sok napos baromfit, nyulat és mézet értékesítettek. A lehe­tőségek alapján hozzáláttak a terményféleségek felvásárlá­sához és értékesítéséhez is. A salgótarjáni piacon megnyi­tott az fmsz egy terményei- árus í tó-h 0,1 yet. s a termé­nyek értékesítésével megpró- bálkoztak falusi boltjaikban is. Kétségtelen, hogy a ter­melőknél olcsóbban értéke­sítették a terményeket, s ez­Jobb volt mint tavaly Számvptp* a pénzről Takarékoskodnak a mécsén} i járásban takaré­Bakacs: A szécsényí járási kossági bizottság _______ L ászló elnök vezetésével ér­tekezleten tárgyalta meg a I órásban végzett takarékossá­gi tevékenységet. Kocsis Mihály, a JTB tit­kára értékelte a tavalyi mun­kát, megállapította, hogy a járás takarékbetét-állományi a tervezett 5,5 millió forinttá szemben, 7,9 millió forinttá, gyarapodott. A járás takarás betét-állománya a múlt év vé­gére elérte a 46,8 millió fo­rintot. A betétesek száma 288 fővel emelkedett, s ezzel 7000- re nőtt a takarékbetétkönyv­vel rendelkezők száma. Az egy lakosra jutó átlagmeg- takarítás 269 forinttal nőtt. s- ez azt jelenti, hogy a járás­ban egy lakosra 1583 forint megtakarítás jutott. A szécsé- nyi járás húsz községe közül 17 „takarékos község”. A tanácskozáson a bizott­ság megtárgyalta azt az in­tézkedési tervet, amely erre az évre szól. Ennek fő célki­tűzése, hogy a takarékosság* mozgalmat továbbra is széle­sítsék. A célkitűzések között többek között a betétállomány növelése is szerepel. A múb évi 46,8 millió forintról 52,f millió forintra kívánják nö­velni a betétállományt, p be­tétesek számát pedig 390 fő­vel. Ha ez sikerül, az eev la­kosra jutó átlag-megtak-ri- tás összege is növeksz5'- 0:' forinttal. NÓGRÁD — 1969. február 27., csütörtök 3 Ot zenekar, tizenkét énekes szemléje t. A szemlét a Kohász Mű­velődési Központban rendez­ték. Fellépett: a Synus, a Winter, a Pallas, a Floe Boys, (úttörőház), a József Attila művelődési központ (Szorcsik) tánczenekar és tizenkét szó­lista. Telt ház volt Legalább százam kintrekedtek. Az öt zenekar tizenhét számot ját­szott, s az énekesek tizen­hat dalt adtak elő. 2. A közönség fegyelmezet­ten viselkedett. Láttunk ugyan nagyhajúakat. magnót- táskarádiót, emblémákat (Met­ró és Omega pártiakat) és a már hagyományos buzdítást. A Winter és Szorcsik tábor újra „összecsapott”. A néző­téren teenagerek ültek és lel­kesen szurkoló szülők. 3. A vetélkedő négy órán át tartott. A négytagú zsűri, Virág László elnök vezetésé­vel másfél órás értékelést adott a teljesítményekről. Arany-, ezüst, és bronzfoko­zatot állapítottak meg. Az „aranyosok” szinte biztos, hogy indulnak a megyei dön­tőn. Az ezüstfokozatot elértek — mint a zsűri mondotta — is lehet, hogy indulnak ám, megnézik a többi szemlék teljesítményeit is. 4. A zsűri megállapította, az idei városi szemle lénye­gesen jobban sikerült mint a tavalyi. Színvonalban, fel­készülésben előrelépés tör­tént. A szólisták száma >s gyarapodott a múlt évhez ké­pest. Ami megszívlelendő volt az értékelésnél, azt bizo­nyára hasznosítják majd a zenekarok és énekesek. Egyébként az említett három fokozat mellett tárgyjutalmat, oklevelet kaptak a résztve­vők. 5. Észrevételek a zeneka­roknál: túl nagy a hangerő, dinamikai probléma, fejlődés, hangolás, jó énekes kíséret, kifogásolható repertoár. Az énekeseknél: jó számválasz­tás, szimpatikus hang- bátor­ság, rossz mozgás, fejhangok, prozódiai hiba. Folytathat­nánk a felsorolást 6. A zenekaroknál arany fokozatot egyik együttes sere kapott. Ezüstöt ért el (sor­rend nélkül) a Synus, £ Winter, és a József Attila mű­velődési központ zenekara. A Floo Boys bronzfokozatot én el („A jövő együttese” )— mondta a zsűri- a Pallas nemrégiben szerveződött, fő­leg ezért kapott csak okleve let. Az énekesek közül Őr­lik Ilona, Csaba Judit, Schné berger Éva. és Szirti Lászlc arany fokozatot, Sólyom Jó­zsef, Illés Ilona, Lo- patovszki Ottó és Berta Éví ezüstfokozatot érdemelt tel­jesítményéért. 7. Az értékelés után lega­lább 50 .-szurkoló’’ várta as eredményt és fél tizenegy el­múlott, amikor mindenki el­távozott a Kohász Művelődé­si Központból. A megyei dön­tő márciusban iesz. Addis még lehet, javítani. — ács —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom