Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-25 / 46. szám

A kőfternyo rtö't Túnczene, beat és jazz örvendetesen szaporodnak a klubok a varosokban, vidé­ken és a televízió képernyő­jén. Talán egyszer még azt is megérjük, hogy a tv egé- -.zeoen egy testvéri, nagy klubbá alakul, lesz amatőr kill- es belpolitikusok klub­ja. klub a gyerekeknek, ope- raóarátoknaz, a Hungária-ze- ne. urnák, fiataloknak és idő- seobekne-' szőkéknek és bar­náknak, különböző témákban, mindenféle szinten és forrná ban, s ezt a nonstop-klubéle­tet legfeljebb néhány ,'fórum” les? hivatva tarkítani. \y elmúlt héten sugározta első adását a Könnyűzenét Kedvelők Klubja. Mindnyá­junk örömére az „újszülött” egyértelműen sikerrel mutat­kozott be, amit könnyelműen azzal próbáltam magamnak megmagyarázni, hogy a klub­szerű forma különösen kedve­ző lehet a könnyű műfaj szá­mára, míg a nehézveretű tár­sadalmi. gazdasági, tudomá­nyos témák sokszor szárazzá, nein-.üressé válnak tőle.-.ehetséges ugyan, hogy az ez irányú idegenkedésem csak abból a látványból táplálko­zik, amit egy kerek, vagy több kisebb asztalnál ücsörgő, me­rev tartású, glancparádéba vágódott, nem ritkán feszé­lyezett klubtagok a filmhe­tetek. szemléltető képek, tv-s megoldások, frissítő képek hí­ján komponált adás elejétől a végéig sokszor untatnak. Hogy ezek a klubtagok ilyen körül­mények között még beszélnek, esetleg vitatkoznak is. az már igazán rendkívüli teljesítmény. Mégis, azt hiszem, nem a komoly témához alkalmatlan a klubszerű forma, hanem mindössze arról lehet szó. hogy akik a könnyű műfajt „gyúrják, alakítják, közvetí­tik”, talán jobban tudnak klu­bot „csinálni”. A Könnyűze­nét Kedvelők Klubja első adása is meggyőzően bizonyít­ja. hogy az elemző, ismerel- bővitő szándék jól megfér a tv-es látványossággal. sót igényli a képi anyagot, még akkor is. ha olyan világsikert kell vele aláfesteni, mint a Beatles-együttes Obladi obla- da című száma. A rendszeresen jelentkező új sorozat vái'hatóan a fiata lók kedvelt műsora lesz. Mit ígér a szerkesztő? A gyakori egyoldalú „zenei táplálkozás”, a gépi zene ellenében: vegye­sen hagyományos tánczenét, beat-muzsikát, könnyűzenét, sanzont, jazzt, a legújabb ma­gyar slágereket és a befutott világszámokat. mindezeket magas színvonalon, értelme­sein és érdekesen körítve- a könnyű műfaj szakemberei, reprezentánsai és a nézők vé­leményével. Ennek a szerkesztői és ren dezői szándéknak már a so­rozat első adása megfelelt. Láthattuk ás hallhattuk többek között Koncz Zsuzsát és a Tomsics-kvartettet. Hacki Ta­más ismét új oldaláról mutat- kozottt be. Együttes élén ava­tott kézzel nyúlt vissza a kö­zépkor magyar népzenei, he­lyesebben, a régi társasági tánc feledésbe merült zenei motívumaihoz, s a modem fel­dolgozás a legkényesebb ízlé­sűéit és a „legvadabb” beaí- rajongók tetszését is megnyer­te. A Beatles-együttes már említett Obladi oblada című világsikerű száma zárta a mű­sort. A beatles-fiűk közismert gombafejét a képernyőn soha ennyit, s ilyen körmönfont módon fel, alá és srégen fut- kérozni még nem láttuk. De Gershwint szabadon idézve: a pénzből, azaz a jóból sosem le­het elég... S a szám. a mű­sorral együtt, igazán jó volt. K. 8. Jövedelmező iizemág A ludányhalászi termelő- szövetkezet eredményes állat- tenyésztési üzemágának bizo­nyult a juhászat- A juhállo­mány jelenleg megközelíti az ezret. A számítások szerint — az idei szaporulat alapján — az állomány tízezerrel gyara­podik. A gyapjú mellett je­lentős jövedelmet hoz a kö­zös gazdaságnak a fiatal bá­rányok értékesítése is. Az idén több mint 300 pecsenye­bárányt szállítanak el a lu­dányhalászi termelőszövetke­zetből. 30. Kaka(-dűW» Minden a lehető legnagyobb rendben folyik le. Még az utolsó pillanatban felbukkanó váratlan veszélyt is si­kerül kör utasításával elhárítani a kormány sajtófőnöké­nek: „Ullein—Reviczky Antal rendkívüli követ és megha­talmazott miniszter, sajtófőnök úr felkéri a lapok igen t. szerkesztőit, hogy Horthy Istvánnak és nejének fény- képeit csak Impresszum nélkül közöljék le, vagyjs a fénykép alatt ne tüntessék fel a fényképfelvételt készí­tő fényképész, vagy fényképész-cég nevét. Figyelmez­tetjük a lapok t. szerkesztőit, hogy külön megállapodás nélkül a szerzői jog értelmében csak impresszummal kö­zölhetők fényképfelvételek. Ezért kössenek a fényké­pészekkel külön megállapodást arra, hogy az említett fényképeket impresszum nélkül tehessék közzé és így biztosítsák magukat az ellen, hogy a fénykép szerzője később a szerzői jog alapján kártértési igénnyel lépjen fel velük szemben.” A furcsa utasításnak az a magyará­zata, hogy a fényképek egy zsidó cégnél készültek, s a figyelmes sajtófőnök úr el akarja kerülni, hogy a nyilas lapok emiatt támadják a kormányzóhelyettest... Vitéz nagybányai Horthy István megkezdi kormány­zóhelyettesi tevékenységét. Az apja és egyetlen főnöke nem erőlteti, hogy helyettese aktívan bekapcsolódjék a politikai tevékenységbe. A politikai tárgyalásokat Hor­thy továbbra is egymaga folytatja, s ez annál célraveze­tőbb, mert Hitler nem küldött üdvözlő és gratuláló tá­viratot a fiának megválasztása alkalmából. A kormány- zóhelyettes egyelőre reprezentál. A legkülönbözőbb ün­nepségeken jelenik meg apja utasítására. A cél, népsze- -űségének fokozása, a közvélemény lassú hozzászokta­I — 88 — postánkból Az elmúlt hetekben mintegy háromszorosára növekedett szerkesztőségünk címére érke­zett levelek száma. Olvasóink bizalommal fordulnak hoz­zánk. s kérik ügyes-bajos dol­gaik intézését Néhány kér­désre válaszolunk: Ya pi Szfik§é«C8 a jegvzőkönvv H. Gyula salgótarjáni olva­sónk azt kérdezi, hogy a nyug­díjas munkavállalót, aki szer­ződéses munkaviszonyban dol­gozott az egyik vállalatnál, s utcán baleset érte, megilleti-e a táppénz? Sajnos pillanatnyilag nem tudunk konkrét választ adni. Ismerni kellene pontosan, hogy munkaadója már felvette-e a baleseti jegyzőkönyvet, s elismerte-e annak üzemi bal­eset jellegét. Arra sérj ük ol­vasónkat : egy újabb levélben jelölje meg munkaadóját, s azt, hogy balesetét üzemi bal­esetként ismerték-e el. Pana­szával csak ezután tudunk érdemben foglalkozni. Helyesen járt el az SZTK A Leninről eddig készült filmalkotások sorából is ki­emelkedő és általános érdek­lődésre joggal számottartó az a produkció, amely a Magyar Tanácsköztársaság évfordu­lós ünnepségsorozata idején, Július hatodika címmel kerül közönség elé Salgótarjánban. 1918 július. Moszkvában megnyílt a Szovjetek V. össz- oroszorsági kongresszusa. A legfontosabb napirendi pon­tok: a hadii és élelmezési helyzet. Az óriási vérveszte­séget szenvedett, legyengült ország az utolsó erőfeszítése­ket teszi az intervenció ellen és a katasztrofális gazdasági helyzet rendezésére. A bresz- litovszki béke egy kis léleg­zetvételt ígér a fiatal szovjet államnak. Ebben a nehéz történelmi helyzetben mutatja meg a film Lenin sorseldöntő állam­férfiúi szerepét, emberi böl­csességét, politikai tisztánlá­tását. Egy nagy korszak dön­tő óráiról ad hű képet a ma­gyarul beszélő, szélesvásznú, új szovjet játékfilm, amelynek írója Mihail Satrov, rendező­je Julij Karaszik, operatőri munkáját Mihail Szuszlov vé­gezte. A filmet a megyei mozi- üzemi vállalat március 13-án a salgótarjáni József Attila művelődési központban dísz­előadáson mutatja be. Teknősbékaleves K. János maconkai olvasónk azt írja, hogy mint nyugdíjas minden évben vállalt munkát. 1067-ben az SZTK-ellenőrzés észrevételezte a kereset mér­tékét, s ezért nyugdijából az Országos Nyugdíjintézet 2800 forintot letiltott. Olvasónk ez­zel nem ért egyet, mivel úgy tudja, hogy a nyugdíjas nyug- díja meghagyása mellett, éven­te 6000 forintig kereshet. Értesülése jó, de nem teljes. Az idevonatkozó jogszabály 1968-ban és az előző években úgy rendelkezett, hogy a nyug­díjas munkavállaló havonta 500 forintig kereshet nyugdija érintetlenül hagyásával. A jogszabály magában foglalja; ha a havi kereset az 500 fo­rintot meghaladja, az már a nyugdíj folyósításának szüne­teltetését vonja maga után. Mivel olvasónk nem havi 500 forintot keresett, hanem a le­velében írt összegeket elsősor­ban a nyári hónapok alatt ér­te el. a jogtalanul felvett nyugdíj összegét vissza kell fizetnie. „Fajüldöző” hattyúk A Rio de Janeiro-i állat kert személyzetének sürgő­sen közbe kellett lépnie, hogy megmentsék a haláltól a zü­richi állatkertből érkezett fe­kete hattyúpárt. Mihelyt a tavon üsző fehér hattyúk észrevették „színes” társaikat, nyomban rájuk ro­hantak, és mivel többségben voltak, meg is ölték volna őket. A riói állatkert igazgatója szerint nem „fajgyűlöletről” volt szó, hanem csupán féle­lemről: a fehér hattyúk még sohasem láttak fekete hattyú­kat, és talán azt hitték, hogy azok veszélyt jelentenek ép­pen költő nőstényeikre nézve, Vágy egy 30—4# dekái, teknősbe­kát. Ha fej? nem lóg ki páncél­jából, tüzes vassal érintsd meg a hátát. F.kkor kidugja fejét, vágd le, az állatot nyakánál fogva mártsd forró vízbe, majd húzd ki teknőjéből. Venesz József, nagy hírű szakácsunk könyvében a továbbiakra ezt tanácsolja: so­vány marhahúsból és borjúfejhől készíts erölevest, ebben főzd meg a teknác húsát. A levest ez után kakukkfüvei, babérlevéllel, sóval, madeira borral és konyakkal Íze­sítsd, Cayenne borssal fűszerezd. Tégy bele még apróra vágott, le­forrázott cslperkegombát. A telc- nősbéka-húst és a borjúfej hú­sát vágd apró kockára, tedd a levesbe, amit belefőzött tojásgom- bóckákkal forrón tálalj. Jól tudom, Salgótarján asszo­nyai e sorok olvastán nem ostro­molják meg a Csemegét teknős­békáért, s ha mégis ezt tennék, a válasz egy sajnálkozó kézmozdu­lat lesz: — Nem tartunk... Biztos vagyok abban Is, hogy a teknősbékaleves belátható időn belül nem szorítja ki étrendünk­ből a húslevest. Annál nagyobb a tiszteletem a Karancs étrendjének összeállítója iránt, aki merte fel­venni a levesek sorába ezt a kis­sé egzotikus levesfajtát, nem tar­tott attól, hogy a nyakán ma­rad. Az angolokról az a pletyka jár­ja, hogy azért voltak jó gyarma­tosítók. mert gyalázatosán rossz a hazai koszt és a világ minden sarkán csak jobbat ehetnek az otthoninál. Hát igyekeztek is a világ mind a négy sarka felé. (Most éppen vonulgatnak visz- sza)... Bennünket Ilyen vád nem át-, hét. Paprikás csirkénk, halász­lénk, almás rétesünk amaz ételek közé tartozik, amelyek kedvéért még az étkezésre oly igényes franciák Is fel-felkeresnek ben­nünket, az angolokról és másokról nem is szólva. Öröm hát számomra, hogy von­zó választékunk im, teknősbéka- levessel Is bővült. Es éppen Sal­gótarjánban, és éppen a Ka ráncé­ban. (kussinszkyt tása személyéhez. Horthy Miklós egyáltalán nem mon­dott le arról, hogy a fia nemcsak életében helyettese, ha­nem az ő halála után az utóda is legyen... Horthy Istvánné, aki egyébként rendkívül csinos asszonyka, sokkal szívesebben szerepel a nyilvánosság előtt, mint a férje. A szovjetellenes háború, amelyben Horthy jóvoltából nyakig van az ország, igazán kelle­mes alkalmakat jelent számára a szerepléshez. A ,.kis Horthyné” anyósa különböző jótékonysági akcióban lép újra és újra a nyilvánosság elé, jól szabott vöröskeresz­tes ápolónői egyenruhájában. „Csak egy cigarettát ké­rünk a vitéz magyar honvédeknek!” —a legújabb akció neve. Minden dohányüzletben nemzeti színű szalaggal átkötött dobozokat állítanak fel, oldalán felirattal. Ha valaki cigarettát vesz, egyet-kettőt be kell dobnia a do­bozba. Ezután az idősebb föméltóságú asszony a fiata­labbat az oldalán azt találja ki: kössenek a nők puló­vert, érmelegítőt, s meleg fülvédőt a fronton küzdő hon­védek számára. Majd szeretetcsomagokra gyűitenek, s látni a filmhíradóban, hogy Horthy Miklósné, Horthy Istvánné és Bárdossy Lászlóné- a miniszterelnök felesé­ge is sajátkezűleg csomagol. Ha sebesültszállító vonat érkezik valamelyik pályaudvarra, csaknem biztos, hogy vagy az idősebb vagy a fiatalabb Horthyné feltétlenül ott van a fogadtatásán. Egy-egy szem cukorkát, egy-egy pohár vizet nyújtanak a sebesülteknek, sőt Ily grófnő még arra is hajlandó, hogy a társasági életről beszámo­ló képeslapok fotóriportere számára megsimogassa egy- egy parasztbaka szenvedéstől verejtékes, borostás arcát. A látványos főméltóságú jótékonykodásban Bárdos- synénak át kell adnia helyét Kállaynénak — ugyanis Horthy Bárdossyt felmenti és Kállay Miklóst, aki ed­dig az öntözésügyi hivatal elnökének tisztét töltötte be. bízza meg az új kormány megalakításával. Kállay első beszédében bejelenti, hogy mindenben az előző kormány politikáját folytatja majd. Kállav Miklós, a volt szabolcsi főispán, aki — mi­előtt az öntözésügyi hivatal elnöke lett. földművelésügyi miniszter Is volt már — régi kedves embere, bizalmasa Horthy Miklósnak. Be van avatva a kenderesl magán­birtok gazdálkodásának rejtelmeibe. Egy 1939-ben ké­szült Horthy-emlékkönyvben ő ír a kenderesi birtok­ról, például a cselédek helyzetéről: ,,1919'ben Kendere­sen a minimális kommendó 17 mázsa búza, 4 mázsa ár- r>a, 32 kiló só volt, tehát, — disznó- és baromfitartó* — 89 — (telelés, nyaralás) 2000 öl tengeriföld. fűtés, világítás, gyógykezelés és az adókat is az uraság fizette”. Ez bi­zony nem valami sok. ezt Kállay is kénytelen elismer­ni, de így mentegeti a főméltóságú földesurat: „Igaz, hogy a munka súlyos, látástól vakulásig tart, de ember­séges, kíméletes. Nincs Bedaaux-rendszer és egyes, kü­löndíjazott munkáktól eltekintve — mint amilyen az aratás, és cséplés, amit természetesen nem is a cselédek végeznek —. mégis csak könnyebb a munka. A tejeskan­nát feltenni a szekérre, bevinni a vasúti állomásra, ott lerakni, tempósan visszafordulni; vagy a trágyásszekeret megrakni, a nehéz úton lassan kivinni a földekre: mé­gis csak más az erőfogyasztás szempontjából, mint amit a nyolcórás, de teljesen kihasznált munkabeosztás meg­kíván”. Kállay cinkosságával az állam pénzén korszerűsö­dik a Horthy-birtok gazdálkodása. Az 1937-ben megsza­vaztatott XC. törvénycikk az Országos öntözésügyi Hi­vatalra bízza a csatornák helyének kijelölését és meg- építtetését. A csatorna úgy épül, hogy a kenderesi Ka- kat-dűlő, ahol Horthy Miklós birtoka van, részesüljön - a víz áldásaiban. A múlt század nyolcvanas éveiből, a Tisza szabá­lyozásánál, a Tiszát új medrébe szorították, s a Kakat-ér teljesen kiszáradt. Ha Tiszafüredtől Kenderesig, a régi Ka­kat-ér felhasználásával hajózható öntözőcsatornát építenek, az aszály állandó veszélye elmúlik a Horthy-földekről, vi- ziutat Is kap Tiszafüredig, terményeit pedig nőn kell majd a sokkal drágább vasúton szállítania. S ami min­dennél fontosabb: nem kell a kevésbé jövedelmező bú­zával bajlódni, a csatorna vizével rizst termelhet. A búza hat-hét mázsát hoz holdanként, a rizs —- mert Horthynak sikerült is rizsföldeket létesítenie — 30—35 mázsát. Ráadásul egy mázsa rizs ára több, mint tizen­kétszerese volt egy mázsa búza árának. Az Országos Öntözésügyi Hivatalnak 20 millió aranypengőjébe ke­rül a csatorna, amely nem készül el egészen, hátrahagy­nak néhány kilométert a karcagi határig, ahol a Horto- , bágy—Berettyó csatorna húzódik. Ha kiépítenék a Ti­szafüredről megindított öntözőcsatornát, akkor a Horto­bágy, vagyis Debrecen és Karcag víziutat kap a Nagy­kunságban, és onnan eljuthat a Tiszáig. De ez már nem fontos, Horthynak arra már nincsenek földjei. Számára az volt a fontos, hogy mintegy 600 holdján sikerült rizs­földet létesítenie. ^Folytatjuk) — 90 — i J ilUüSHAl' O D I KA .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom