Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-25 / 46. szám

Hősök nyomában Páríszcrű vita szilárd egység SENKT NEM vonhatja két jégbe, Uugy a/ elmúlt évti zed ben jelentősen megnőtt a párttagság vitakészsége. Ma már a kommunisták, pártsze­rű keretek között, bármilyen kenyes kérdésről bátran el mondhatják véleményüket, sőt kétségüket vagy ellenvélemé­nyüket is őszintén hangsú­lyozhatják. Ma már ritka, aki minden kérdésben előre gondolkodás nélkül helyesei S egyéni meggyőződését gé­pies fejbólogatással helyette­síti Megnyugtató a párt belső életének ilyen jellegű demok­ratikus fejlődése, de nem len­ne helyes, ha elfeledkeznénk arról: milyen nagy munka, ki­tartó erőfeszítés rejlik e két­ségtelenül jelentős változás mögött. Pedig nem volt köny- nyű eljutni idáig. Nem volt könnyű feloldani az emberek­ben a korábbi években ki­alakult belső szorongásokat és felszítani bennük azt a tuda­tot, hogy a kommunistáknak vitatkozni, bírálni nemcsak joguk, hanem elsőrendű kö­telességük is. A viták, véle­mények harca nélkül nehezen formálódhat ki a helyes ál­láspont, és nehezebben válhat uralkodóvá a szilárd kommu­nista fegyelem és nem bonta­kozhat ki az egységes cselek­vés szilárd alapja, az egyéni meggyőződés sem. Akik tehát a viták szükségességét lebe­csülik, vagy méginkább rész­legesen korlátozni akarják, alapjában támadják a párt kommunista jellegét, történel­mi küldetése teljesítésének nélkülözhetetlen' vonásait. A kommunista pártok — vi­tatkozó pártok. Szervezetük, belső életük nélkülözhetetlen alkotó eleme a különféle vé­lemények, nézetek, álláspon­tok összecsapása, illetve bírá­lata. De a párt marxi-lenini elveihez az is hozzátartozik, hogy a kommunisták nem he­lyeselhetnek mindenféle vitát; mégkevésbé helyettesíthetik a közös fellépést általános vitá­val. A pártélet lenini normái szerint a párton belüli viták­nak meghatározott szabá­lyai vannak, ha úgy tetszik, pontos menetrendje. A PÁRTSZERÜ vita minde­nekelőtt a döntés, a határo­zathozatal előtti különböző vélemények, álláspontok fel­színre hozását, megtárgyalását szorgalmazza. A különböző pártszervek, pártvezetőségek fontos kötelessége, hogy ne csak eltűrjék, hanem ösztö­nözzék a különböző nézetek előzetes kifejtését, a többségi álláspont, a demokratikusan hozott határozatok kialakítá­sának folyamatában. A párton belüli eszmecsere, a különbö­ző nézetek közötti összecsapás a döntést megelőző szakasz­ban a leghelyesebb, u leg­célravezetőbb álláspont meg­formálását, kialakítását hiva­tott elősegíteni. Ekkor még a viták bármiféle korlátozása, vagy méginkább az ellenvéle­mények elhallgatása, vagy el­hallgattatása számit súlyos, pártellenes gyakorlatnak. A döntés megformálása idején mindenki bármiféle álláspon­tot kifejthet a tárgyalt kér­désről anélkül, hogy ennek káros következménye lehetne képviselőjével szemben. Alapvetően más a helyzet azonban a döntés, a határo­zathozatal után. Ekkor mór megengedhetetlen bármiféle ellenzéki álláspont hirdetése: ilyenkor a kisebbség már kö­teles alávetni magát a több­ség álláspontjának. És ez nem lehet valamiféle passzív bele­egyezés. „fegyvernyugvás'’, hanem minden párttag kivé­tel nélkül és függetlenül a ko­rábbi állásponttól, köteles védelmezni, hirdetni a több­ség elhatározását, valamint te­vékenyen részt venni az elfo­gadott határozatok végrehaj­tásában. A Szervezeti Szabályzat minden párttag számára el­ismeri természetesen az úgy­nevezett kisebbségi vélemény fenntartását. De a lehetőség nem azonos a kisebbségi ál­láspontok, az ellenzéki néze­tek hirdetésével, vagy még kevésbé szolgálhat indokul a határozat végrehajtása meg­tagadásának. A KOMMUNISTA PÁRTOK szervezeti elvei nem teszik le­hetővé, hogy a párton belü­li kérdések megvitatását, el­döntését vagy folytatását ille­téktelen szervek, csoportok, vagy gyakran szűk baráti kö­rök közé kivigyék. Erre nincs is szükség, mert a kérdések pártszerű keretek között tör­ténő megtárgyalására, egyéni vélemények elmondására, na­gyon sok lehetőség és forma áll minden párttag rendelke­zésére így: a pártcsoportok­tól, a taggyűléstől kezdve a különböző pártbiztottságokon át egészen a Központi Bizott­ságig. Rendkívül ingatag te­hát az olyan érvelés, amikor pártszerűtlen formák között folytatott viták felelősei meg­próbálnak azzal védekezni, hogy „külön véleményük ki­fejtésére nem találtak más le­hetőséget.” Találkozni — ha elvétve is — jelenséggel, amikor egyes elvtársak azért helyezkednek ellenzéki álláspontra, mond­ván, hogy az „ő személyes né­zeteik nem találtak meghall­gatásra”, illetve a döntést megkérdezésük nélkül hozták. Az esetek többségében — és ez lenne az ideális állapot — arra kellene törekedni, hogv ilyen gyakorlatra ne kerüljör sor, s lehetőleg minden fon­tosabb kérdésben előzetesen kikérjek a párttagság vélemé­nyét, Mégis: a személyes vé­lemény kikérésének hiánya po­litikai kérdésekben senki szá­mára nem szolgálhat mentsé­gül a pártszerűtlenségéhez. (Más a helyzet, amikor sze­mélyi kérdésről van szó. Itt minden egyes esetben az Il­letékes pártszerv köteles elő­zetesen meghallgatni az érin­tett személyek véleményét.) Azért is fontos ezt hangsú­lyozni, mert a pártban nincs és sohasem lehet abszolút de­mokrácia. A felsőbb szervek döntéseinél gyakorlatilag le­hetetlen minden egyes párt­tag személyes véleményének meghallgatása, illetve figye­lembe vétele. Az ilyenfajta tö­rekvés megbénítaná a pártot, lehetetlenné tenné a politikai vezetést, és eleve elavulttá degradálna minden döntést, különösen olyan esetekben, amikor a gyors cselekvés rend­kívül fontos. MAS OLDALRÓL megkö­zelítve a helyzet a következő: a pártvezetés lenini elveihez az is hozzátartozik, hogy a fel­sőbb szervek döntései az al­sóbb szervekre, illetve a párt­tagokra kötelező érvényűek. Ez sem mond ellent a párton belüli demokráciának. Hiszen kik hozták létre a párt veze­tő szerveit? A válasz kézen­fekvő: közvetlenül, vagy köz­vetve maga a párttagság. Kü­lönben is, ha minden politi­kai kérdésben a párttagság­nak személyesen kellene dön­tenie, mert másként nem ér­vényes a határozat, akkor mi szükség lenne gyakorlatilag a párt vezető szerveinek létre­hozására. A pártszerű vita és a párt­egység tehát a kommunista pártok életében szerves, össze­függő egészet képez. A vita nem lehet öncél, hanem a pár! eredményes munkáját, szerve­zettségét elősegítő folyamat. A pártegység gyengül, vagy ve­szélybe kerül, ha a különböző döntésekben nem fejeződik k — ha közvetve is — a párt- tagok többségének véleménye akarata. Történelmi tapaszta­lat, hogy a pártélet különböző szabályainak mechanikus, me­rev értelmezése, esetleg egy­mással történő szembeá!lftásf magának a pártnak okozna sú­lyosabb károkat Ezért a al­fát. mint a pártélet vnlamevy nyi törvényét, csakis a töhh normákkal összefüggésben kölcsönhatásában foghatjuk tel helyesen. V. I. Köiületek. ictsx-elc FIGYELEM! A tavalyinál 10 százalékkal olcsóbban mázsánként 92 forint Feladóállomás! áron vállaljuk a FÁVAL ÉGETETT MÉSZ szállítását vagontételben Most rendeljék meg mészsziikség létükét. \ mert áprilisban—májusban torlódnak az igények. A tranzitrendeléseket a telepeink is felveszik é% vállalatunkhoz továbbítják. rUZÉP VÁLLALAT EGER Kötelez Balassagyarmat, a megye inásodik legnagyobb centríi ma, régebbi években nevezetes volt erőteljes kulturális éle­téről. A Mikszáth művelődé­si otthon nyolc-tiz esztendővel ezelőtt egész sereg szakkörrel, művészeti csoporttal büszkéi, kedett, s egy ikkel-másikkal or­szágos hírnevet Is szerzett. A fölfelé ívelés időszakát ké­sőbb néhány éves hullámvölgy követte az otthonban. Elma­radt a Déryné Színház, a szak­körök, művészeti együttesek nagyrésze szerteszéledt. Sze­mélyi, anyagi és tárgyi okok egyaránt közrejátszottak eb­ben. A gondok eredetének felde­rítése sokmindent megoldott a Mikszáth művelődési központ portáján, s különösen a legu­tóbbi két év újabb eredményei azzal biztatnak, hogy Balassa­gyarmat művelődési-kulturális élete rátalált a fellendülés, a továbbfejlődés lehetőségeire. Ezt jelzi immár a megélén­kült szakköri tevékenység- az ismeretterjesztő munka széle­sedése, a virágzásnak indult klubélet, a művészeti együtte­sek, különösen az Irodalmi színpad egészséges aktivitása. Az. hogy Gyarmaton jelenleg négy kiváló szintű irodaimi színpadot is produkcióra tud­nak szólítani, ha kell, nagy mértékben a művelődési köz­Igy készül az újság Koppány György felvétele Országos donfflheo gimnazistáink Szombaton rendezték meg Cegléden a Hősök nyomában címmel elindított országos if­júsági vetélkedő területi dön­tőjét. A nagyszabású vetélkedő területi eseményére Pest. Ko­márom, Heves és Nógrad me­gyék, valamint a néphadse­reg egyik alakulatának ver­senyzői érkeztek ezen a 'tá­pon Ceglédre. A délelőtti elő­döntő után már úgy alakult a helyzet, hogy a vetélkedő dél­utáni nyilvános részére csak Nógrád és Heves megye, to­vábbá egy honvédségi alaku­lat fiataljai maradtak verseny­ben. Az izgalmas területi dön­tő végül úgy alakult, hogy az első helyezést a salgótarjáni Madách Gimnázium kitünően felkészült csapata, a második helyet pedig a nagybátonyi Szolgáltató Vállalat verseny­ző együttese szerezte meg. A területi döntő eredménye­ként a Madách Gimnázium csapata országosan a legjobb hat közé jutott. így részt vesz a televízió nyilvánossága elölt március 15—16-án sorra kerülő országos döntőn. Bízunk ben­ne hogy az eddigihez méltó eredménnyel. Számos kedves olvasónk kert bennünket; mutassuk be: hogyan készül az újság. Arról korábban beszámol­tunk, hogy az újságíró, a riporter hogyan gyűjti össze az anyagot, hogyan dolgozza fel. Most inkább a technikai részét mutatnánk be olva­sóinknak. Az ország, a világ esemé­nyeit géptávírón kapjuk Bu­dapestről, a Magyar Távirati Iroda Szerkesztőségétől, egy- időben az ország valamennyi lapjával. Hosszú papírszala­Színházi Március 27-éii « világ valameny* nyi színházában — így hazánkban is — rendhagyó módon kezdődik majd az előadás: mielőtt a füg­göny felgördülne, felolvasnak egy, a Színházi világnapról meg­emlékező üzenetet. Ezen a napon gon érkeznek a hírek déli 12 órától éjszaka 23 óráig, számos esetben éjfélig. Az olvasó- illetve a tördelő szer­kesztő ebből állítja elő a másnapi lap belpolitikai ese­ményeit, a külföld híreit, innen vesszük a legfrisebb híreket, amelyeket egyszerre tudunk közölni az országos lapokkal. Képünkön: adás közben a géptáviró. Most éppen a sai- goni eseményekről tudósít az MTI. világnap a különböző megnyilvánulások­kal, bemutatókkal, kiállításokkal, rádió és televízió műsorokkal idé­zik a Színházi világnap vezérlő gondolatát, hogy a színház a bé­kének és a nemzetek kölcsönös megértésének, közeledésének eszköze. MIT TUD a telefonáló A cirkuszi előadás jóval éjfél után ért végit, az igazgató mély* 6éges mély álmát alussza. Egy-» szercsak harsány telefonbei regé» riasztja fel. Dühtől fuldokolva kap a kagylóhoz: — Halló, ki az? — Kedves igazgató úr, én az Ön cirkuszához szeretnék kerülni# hajlandó volna szerződtetni? — Megőrült, maga telefonbe* tyár? Ezt éjjel két órakor kell kérnie? - Aztán felébredt benne az üzleti érzék. — És mit tud, maga csirkefogó?! — Mint halija, kitünően besze­lek angolul. — Gazember! Gazember! Elfő* gatom, becsukatom! Hát hülye maga? A fél földtekén beszélnek angolul, mit akar maga ezzel?!! — Jó, Jó, ne idegeskedjen Én kutya vagyok! a korábbi hírnév pont agilitásának, kisugárzó hatásának eredménye. A biztató jelek után mit várhatunk ebben az eszten­dőben? — erről beszélgettünk Hemer ka Gyula igazgatóval. — A művelődési központ hullámvölgye után — mondja — nem volt könnyű kilendül­nünk a mélypontról. Követke zetes és szívós, nem utolsósor­ban lelkes munkára volt szük­ség, hogy föntebbre jussunk Eközben bővült és változott a művelődési központ irányító gárdája, nagyobb anyagi lehe­tőségekhez jutattunk, javultak a tárgyi feltételek, az intézmé­nyen belüli állapotaink is. A zeneiskola távozásával újabb, létfontosságú helyiségekhez jutottunk, s most visszakap­tuk végre azt az épületrészt is, melyet eddig a Füszért rak­tározásra használt. így sokkal reálisabb körülmények között tudunk megfelelni a ránk bí­zott feladatoknak. ~ — Mik ezek a továbbiak­ban V — Mindenekelőtt az évfor­dulós események. Március 6- tól 8-ig bonyolítjuk le a ta­nácsköztársasági művészeti szemle városi bemutatóit. Nagy esemény lesz ez, mert 20 veremondó, 15 kamaraze­nekar, zenei szólista, nyolc énekes, négy irodalmi színpad, három énekkar, négy táncdal­énekes és egy! tanczenekar ne­vezett a vetélkedőre. Az ipari termék kiállítás és egyéb műfajokkal együtt ösz- szesen 71 nevezés érkezett hozzánk. — Említettem már. hogy az épületben felszabadultak a Füszért eddigi raktárhelyisé­gei. Ezekből az egyikben úgy­nevezett mini-galériát alakí­tunk ki, ahol kéthetenként rendezünk új kiállítást. A szükséges munkálatokkal má­jus l-re elkészülünk, ekkor Farkas András és Réti Zoltán testőművészek anyagát láthat­ják itt a művészetbarátok. Ezt követően kiállítjuk majd a képzőművészeti stúdió anya­gát, lesz gyermekrajz-, üveg­ipari-termék kiállítás és egyéb érdekes tárlat. Egy má­sik helyiséget alkotóműhely­nek alakítunk ki, képzőművé­szeink használatára. — Mik lesznek az évfordu­lók további kulturális-művé­szeti eseményei? Milyen prog­ramot segít ezekben a műve­lődési központ? — A tanácsköztársaság! ün­nepségsorozatra március 20-— 21-én kerül sor. Az első na­pon, 20-án, délelőtt 9 órakor ünnepi gyűlés lesz a művelő­dési központban, maid a M~ dách Irodalmi Színpad 180 szereplővel bemutatja a Fegy­verbe! Fegyverbe... című műsorát. Ezt követően öt em­léktáblát és új utcaneveket avatunk a Tanácsköztársaság érdemes egyéniségeinek és eseményeinek tiszteletére. Március 21-én délelőtt térzene lesz a városban, s leleplezzük Szőllőssy Enikő szobrászmű­vész tanácsköztáreasági emlék­művét, majd este a KISZ-fia- talok fáklyás felvonulást ren­deznek. — A város nyári kulturális élete is mozgalmasnak ígérke­zik. A tovább épülő szabadté­ri színpadon öt színházi és ORI-rendezvény nyúlt szóra­kozást. az őszi időszakban pedig hármas jubileum jegyé­ben kerül sor a megyei iroda! . mi színpadok találkozójára. A hármas jubileum: tízéves az irodalmi színpadunk, ötödik megyei fesztiválját rendezi —< a város felszabadulásának 25. évfordulója jegyében. Ez a program november 28-tól de­cember 9-ig tart majd, s ter­veink szerint külföldi együtte­seket is vendégül hívunk. Érdekes és igényes program megvalósításán fáradoznak te­hát a balassagyarmati Mikszáth művelődési központban. Ügy tűnik — a jelek azt mutat­ják —, a korábbi hírnévbe? méltó buzgalommal nem lest oredménvtelen munkájuk. (barna) NÓGRAD - 1969. február 25., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom