Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-16 / 12. szám

Képességei és munkái díjaznak

Anyagi érdekeltség a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben

Másfél évig nem vezethet

Sipos Márton csitári gépkocsivezető teherautóval ittasan megrongált egy postai légvezetéket tartó oszlopot. Az intézkedő rendőr figyelmeztetése ellenére — annak távozása után — továbbhajtott, s eláknosodva az árokban kötött ki. A balassagyarmati járásbíróság Sipost hathónapi javító-nevelő munkára ítélte tízszázalékos bércsökkentés mellett; s e büntetés végrehajtása után további egy évre eltiltotta a gépjárművezetéstől.

Tavasz A TUZEP-en

A fogyasztási szövetkezetek TÜZÉP-telépej jelenleg még a tüzelőellátás érdekében tevékenykednek. de egyidejűleg már megkezdték a készülődést a tavaszi és nyári idényre. Ebben a két idényben ugyanis az építkezéseket kell ellátniuk a keresett anyagokkal. Megyénkben máris csaknem nyolcmillió forint értékű anyag áll az építkezők rendelkezésére. Több mint egymillió téglában, több mint kilencezer mázsa mész- ben, kétezer négyzetméternél több palában, tizenegyezer folyóméter vasbetongerendában és csaknem kétezer négyzetméter parkettában válogathatnak az érdeklődők.

Öregít a köd

Immár tudományosan bebizonyították, ha valaki hosszabb ideig áll állandóan ködben, ez meggyorsítja az öregedés' folyamatát. Amerikai kutatók Kaliforniában különböző állatokat laboratóriumban mesterséges ködben tartottak, majd megállapították, hogy ezeknél az állatoknál meglehetősen gyorsan jelentkeznek bizonyos öregedési jelenségek, amelyek normális körülmények között tartott hasonló korú állatoknál nem mutatkoznak.

Vadászi ró feák kikészítése

Hogyan őrizzük meg az elejtett vad trófeáit, hogyan hasznosítsuk a selejttrófeát, hogyan készítsünk vadászati eszközöket és használati tárgyakat stílszerűen a vadász- zsákmány felhasználásával? Ez a kérdés nagyon közelről érinti megyénk vadászait is. Ezért méltán számíthat sikerre a két'szlovák szerző, Saiáj és Roszkopf magyar kiadásban megjelent könyve, a „Vadásztrófeák kikészítése.” A trófeák kikészítésén, kezelésén, védelmén, sőt értékelésén kívül nagy gyakorlatiassággal tanít meg a könyv vadászati és használati tárgyak készítésére.

NÉY

a tölgy faajtó fele

Ügy tűnik, Szécsénybem, a volt kolostor évszázados. vastag falaiból párolog, száll a köd, amely szétömlik a lapos tájon, mint a tej. Természetesen, ez csak kép, semmi köze a tulajdonképpeni realitáshoz. Annyi igaz belőle, hogy köd van, és az évszakhoz képest szokatlan idő. A hajdani kolostorral pedig úgy állunk, hogy már évtizedek óta diákotthon.

Egy nagy eseményről számol be a helyi mezőgazdasági szakközépiskola pártösszekötő tanára, Kiss István, Balázs Emma, az iskola KlSZ-titkára és Tóth Zoltán klubvezető: a klubról! Esemény volt a klub avatása múlt év decemberében a vastag falú diákotthonban.

Megcsikordul az ódon tölgyfaajtó, amely fölött a falba a XXX-as számot vésték be valamikor, miközben belépünk a boltíves klubba, amelyet a kollégiumi diáktanács és az iskola KISZ-szervezete közösen tart fenn. A mennyezetről mohával bevont cserépből növények zöldje virít, az ízléssel felrakott nádfalról számtalan oklevél öüik szemünkbe, a 'sarokban modem zenegép áll, az ablakokon kettős függöny, az egyik jégvirágokból. Kora- délelőtt még nincsen fűtés, a tűz mindennap délután kezd csak pattogni a helyiségben. Az ízléses berendezés Kiss István nevelőt dicséri elsősorban, 6 ugyanis „civilben” kertészmérnök, s az egyetemen lakberendezést is tanult. A klub felszerelésének, berendezésének korszerűsítését azonban még távolról sem fejezték be, új bútorokat, csillárt és egyéb berendezési tárgyat várnak a közeljövőben. Hogyan töltik az időt a fiatalok, sokszor félszáz, száz tanuló, miután már leolvadt a jégvirág az ablaküvegről? A klub programjának terve igen gazdag.

— Szeretnénk megszervezni februárban a modem táncok oktatását — kezdi az élkép- zelések ismertetését Tóth Zoltán klubvezető, IV. osztályos tanuló. — Az előadássorozatokat már megszerette a tagság, természettudományos és, politikai témákból hangzanak el. Az . irodalmi színpad alkalomszerűen ugyancsak működik, s tavasszal a „Reflektor” című iskolai újságunkat is újra kiadjuk havonta egyszer. Az évfordulókra való felkészülés szintén előkelő helyen szerepel programunkban. Jut idő a táncra is — havonta két alkalommal. A helyi gimnázium, a művelődési központ, sőt az általános iskola társklubjaival is szoros a kapcsolatunk, több közös rendezvényt szervezünk.

A KISZ-életnek tradíciói vannak ebben az iskolában, a járás legeredményesebben tevékenykedő szervezete itt működik. Kiss István pártösszekötő a fiatalok társadalmi- és politikai munkáját tartja a legjobbnak, s véleménye szerint, többet kell tenni annak érdekében, hogy a KISZ a tanulmányi munka eredményességét is az eddigieknél jobban segítse.

Igaza van Balázs Emma KISZ-titkárnak, a mezőgazdasági szakközépiskola diákjai tavaly ősszel is kivették részüket a mezőgazdasági termelést segítő tevékenységből, az iskola mögött épülő park kialakításából. Büszkék arra is, hogy a Forradalmi lángot a szé- csényi járásból innen indították, a Hősök nyomában vetélkedő során a negyedikesek, személy szerint Tóth Zoltán, ugyancsak a legjobbnak bizonyultak a járásban. ízléssel i-endezték be a kommunista ifjúsági szervezet megalakulásának ötvenedik évfordulója tiszteletére a vörög falat is, és még lehetne sorolni, mi mindenre lehetnek joggal büszkék a szécsényi mezőgazdasági szakközépiskola kiszesei. .

Amikor kilépünk a haidani kolostor lakóinak hálóhelyül szolgáló teremből a kongó folyosóra, már nyoma sincs a méteres falak sugallta hangulatnak. Tóth Zoli lelkesen újságolja, hogy most a „sláger” az iskolában és a kollégiumban egyaránt a nagy Ómega-lemez, s már várják a nagy Illést. Ha délután felhangzik majd a klubban, mondjuk, a Trombitás Frédi, hát nem fognak összedőlni a falak.

A klub Ségvári Endrétől kapta nevét. A hős ifjükommunista nevének betűi ott virítanak a tölgyfaajtó felett. T. E.

NÓGRÁD - 1969. január 16., csütörtök

A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben nagyon sok minden hozzájárult ahhoz, hogy a tervezettnél jóval nagyobb lesz a nyereség. A végleges számok még nem ismertek, de hozzávetőlegesen tudják már. miből mennyi pénz származott. Az új gyártmányokkal, a régiek fejlesztésével, általában a gyártásfejlesztéssel és egyéb műszaki megoldásokkal, mintegy 19 millió forint gazdasági eredményt értek el. A többtermelés több mint nyolcmillió forintot jelentett. A szocialista munkaverseny sor án az anyagtakarékosság, a minőség javítása több mint kétmillió forinttal növelte az eredményt.

E néhány jeliemző adat nemcsak arra jó, hogy összességében vizsgáljuk, hanem a bizonyításra is. Mert itt-ott még vita tapasztalható főleg a három kategória miatt, hogy az egyik miért kap többéi, mint a másik. A néhány számadat éppen azt bizonyítja, hogy a nyereséghez való hozzájárulás mértéke nagyon is különböző. Egy-egy jól megalapozott vezetői döntés, a gazdaságosabban készíthető, nagyobb nyereséget hozó termékek kiválasztása csakúgy, mint a gyártmányok fejlesztése, a technológia tökéletesítése hatványozottan jelentkezik a vállalat gazdasági eredményében. Ugyanezt elmondhatjuk az egyes üzemek, részlegek munkájának célravezető megszervezéserői. A hatékonyság elsősorban az irányítóktól, a vezetőktől függ, tehát sokkal nagyobb a befolyásoló szerepük a nyereségre. Bár nem kerüli rá sor, de ha veszteségesen gazdálkodott volna a vállalat, ők sokat kockáztattak volna. Az egyes kategóriába tartozóknál ilyen esetben az alapbér 75 százalékig csökkenthető, míg a kettes kategóriában 85 százalékig, a többi dolgozó fizetése pedig biztosított.

A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az igazgatónak év közben is joga van a vállalat nyereségtömegét növelő célfeladatok elvégzésére prémiumot vagy jutalmat kitűzni. Jutalomban részesítheti a vállalatnál kiemelkedő gazdasági és egyéb tevékenységet kifejtő dolgozókat. Az így kifizetésre kerülő összegek annak a kategóriának a részesedési alapját terhelik, amelyikbe a jutalmazott dolgozó tartozik. Hasonló hatáskört biztosítottak az üzemvezetők számára, sőt valaki találóan megjegyezte, hogy az utóbbiak több pénzzel rendelkeznek, mint az igazgató. A nagyobb önállósággal ebben az esetben is az ösztönzés hatékonyságát kívánták növelni.

Az évközi kiadásokhoz tartozik a szocialista munkaversenyben kiváló eredményeket elérők erkölcsi ' és anyagi megbecsülése. Nagy megtiszteltetés például elérni a szakma legjobb dolgozója címet. Tizenkét szakmában van erre mód. Ezzel a címmel fél éven keresztül 200 forint jár, a havi kereseten felül. A termelő és kiszolgáló üzemek szocialista brigádjai közül az első három helyezést elért brigád tagjait évente két alkalommal 200—150, illetve 120 forint jutalomban részesítik az idén. Rajtuk kívül a legjobb műszaki, női és adminisztratív brigádok tagjai is jutalmat kapnak. Érdemes lesz a „Szakma ifjú mestere” címért is versenyezni, mert az aranv-, ezüst-. illetve bronzfokozat elérésével 600—400—300 forintot jelent. A kiváló ifjú mérnök, technikus cím megszerzése is hasonló anyagi elismeréssel jár. Lehetne itt még folytatni a kiváló újítók tárgyjutalmával, a kormány-,

illetve a miniszteri kitüntetésekkel jóró 1500 forinttól négyezer forintig terjedő jutalmakkal, amelyek mind az emberek megbecsülését jelentik.

A megbecsüléssel szemben követelményeket is támasztanak. Két nap igazolatlan ..mulasztás. vagy táppénzelvonás elegendő ahhoz, hogy valaki ne kapjon nyereségrészesedést. Van ennek tehát hűségjutalom jellege is.

A kategóriákon belüli differenciálás — amint már arról szó is volt — igen lényeges. A legnépesebb, hármas kategóriába például több mint négyezer dolgozó tartozik. Közülük 11 százalékig soroltak be 724 dolgozót. A 11—20 százalék részesedésű dolgozók vannak legtöbben, számuk 2885. Négyszázharmincan 21— 29 százalék között kaptak besorolást, viszont 126 dolgozó 30—40 százalék között. Nem lesz tehát véletlen, ha a hármas kategóriába tartozók egy része többet kap, mint a felsőbb kategóriába sorolt egve- dolgozók.

Az elmúlt év sikerei után az i • : év nehezebb lesz Salgótarján' Kohászati Üzemekben mert a feladatok növekedtek. Erről beszélt legutóbb Antal Gyula, a vállalat igazgatója az új kollektív szerződétárgyaló szakszervezeti tanácsülés, . Egy sor tervet ismertetett, amelyek megvalósításával javul a kollektíva helyzete. Nemcsak béremeléssel, hanem a munkahelyek kulturáltságának javításával, a törzsgérda még fokozottabb megbecsülésével is elősegítik a fluktuáció megszűnését. A legtöbb nyerésé get azzal tudjuk biztosítani ; jövőben, ha a gépeket állan dóan üzemeltetik. Foglalkoz nak azzal a gondolattal, hog; fokozatosan áttérjenek a fo lyamatos üzemre, ami egy részt több ember foglalkozta tását, másrészt a nagyobb nye reség elérését szolgálja.

A még nagyobb eredményei elérésére, úgy véljük, sikerül az anyagi ösztönzés hatókon’ módszeret megteremteniük. A: is igaz viszont — és ezt a ve^ zetők is jól tudják a Salgő tar jó ni Kohénzrti Üwnekiwr' —, hogy az egyenlősdi szemlé let még jó néhány ember fejé ben zavart okoz. Ezzel is fog lalkozniuk kell még a jövő ben.

(Vé°e)

Bodó János

Cs. Valiidba:

Kérem

a panaszkönyvet!

A divatszalon vezetője becsukta a panaszkönyvet és felsóhajtott. Ugyanis tegnap így szóltak hozzá az igazgatóságon:

— Ha csak egyetlenegy újabb panaszt beírnak ebbe a könyvbe, rögtön visszaküldjük a varrodába!,.. — Nem a panaszkönyvet, hanem a vezetőnőt.

A megrendelések pontatlan teljesítése, a határidők folytonos tologatása, s egyebek miatt panaszkodnak a megrendelők.

Igaz, akadt egy dicsérő beírás is: „Szalonjukban kitűnő bársonynadrágokat varrtak számomra. Viselem is mindet, amíg el nem nyövöm. Hálás köszönettel: Pjatrasz”. — Ez az elismerő nyilatkozat azonban nem sokat számított, mivel a szalon vezetőnőjének egyik távoli rokonától származott.

„Ó, csak jönne már egyszer egy igazi hálás kliens”! — sóhajtozott keservesen a vezetőnő.

Nem sokáig sóhajtozhatott, mert a szalonba egy szemre- való fiatal lány lépett be. Az üzletvezetőnő eldugta a panaszkönyvet, s a lány elé sietett. Ugyanazt a lányt ismerte fel a belépőben, aki egy héttel ezelőtt megtagadta a menyasszonyi ruha átvételét. Zokogva kiabálta, hogy a ruhát „ellőtték”, s az esküvőt emiatt egy teljes héttel el kell halasztaniuk.

— Jó napot, jó napot! — turbékolta az üzletvezetőnő. — Kérem, foglaljon helyet. Átalakítottuk a menyasszonyi

ruháját. Fel lehet próbálni, azonnal hívom a varrónőt.

— Nem kell! — szakította félbe határozottan a lány. — Nem fogom felpróbálni.

Az üzletvezetőnő azonban már hozta is a leheletfinom ruhát.

— Nézze, milyen álomszépén átalakítottuk... Próbálja csak fel, legyen olyan kedves...

— Nem próbálok fel semmit. Csomagolják be és azonnal adják ide a panaszkönyvet!

— Aranyoskám! Ne tegyen már teljesen tönkre bennünket! Hiszen a jóval nagyobb üzemekben is akadnak hibák... Még a négylábú is meg-meg- botlik néha...

— Kérem a panaszkönyvet! — ismételte határozottan a lány.

Az üzletvezetőnő átnyújtotta a panaszkönyvet és reszkető kezekkel csomagolta be a ruhát.

A lány fogta a csomagot,

köszönt és eltávozott.

A panaszkönyv utolsó oldalán pedig a következőket olvashatta a divatszalon vezetőnője:

„.. .ha Önök nem rontották volna el a múltkor a menyasszonyi ruhámat, akkor már férjhez mentem volna. Viszont az egy hét alatt, amíg a ruhát újravarrták, sikerült alaposan kiismernem azt a férfit, aki feleségül akart venni. Hálás köszönettel tartozom a divatszalon dolgozóinak: késedelmükkel megakadályoztak abban, hogy elrontsam az életemet”.

Forptította: Krecsmáry László

EMLÉKKÖNYV

TAVASZRA

Elkészült Salgótarjánban a megyei Balassi Bálint Könyvtár 1969. évi kiadványterve. Eszerint március 1-ig megjelenik az 1918—19-es forradalommal kapcsolatban napvilágot látott új művek bibliográfiája. Május 31-ig a hírlapokban és folyóiratokban megjelent cikkek bibliográfiáját adják ki megyénk felszabadulás utáni fejlődéséről. A megyéről 1945 után megjelent szak- és szép- irodalmi művek jegyzékét december 1-ig készítik el. A

könyvtár 1968. évi gyarapodási jegyzékét ugyancsak még a tavasszal összeállítják. Ezenkívül irodalmi bibliográfia készül a középiskolai szakkörök ismeretanyagához, tematikus bibliográfiát szerkesztenek a szomszédos népek irodalmához. A röplap tájékoztatókkal az egyes szakfolyóiratok tartalmát tárják a különböző érdeklődésű szakemberek felé. A könyvtár fennállásának 20. évfordulója alkalmából emlékkönyvet adnak ki ugyancsak tavasszal.

Pártnapok

Január 16: Nógrádkövesa kőbánya, Gálfi Árpád, TIT negyei titkár;

Január 22: Balassagyarmat Tnomkötöttárugyár, Gordos lános. megyei oktatási igaz- satóság filozófiai tanszék ve- :etője;

Január 23: Érsekvadkert Gépállomás, Matuz József, a

negyei pártbizottság titkára;

Január 24: Balassagyarmat íútorgyár. Gombár János, a negye] tanács vb. ipari osz- ályának vezetője; Nógrádi szénbányák Igazgatósága,

Izsváth Ferenc, MSZMP JB. :lső titkár; Karancslapujtő, jipták Gyula alezredes, megyei rendőr-főkapitány; Ce- ed, Skoda Ferenc, a KISZ nb. első titkára: Kisterenye, Harczinek István, Hazafias Népfront megyei titkár; Mát- •anovák, 'dr. Nonn György, a Kossuth Könyvkiadó*igazgató- lelyettese: Nagybátony. Kiss Károly, az MSZMP KB tag- a, a SZOT alelnöke; Bárna. ‘íádasi Imre, községi tanács- itkár; Dorogháza, Székácsok üoltán, rendőr százados; Etes, Jndrék László, Szénbányák J. osztályvezető; Homoktere- lye, dr Reményi Jenő, a járásbíróság elnöke; Karancs- >erény, Rozgonyi Sándor, mun- :ásőr zászlóalj-pk; Karancs- :eszi, Lipták Sándor, Szénbá- lyák V. r'ártbizottság mun- catársa; Kishartyán, Franczia

József, tsz-elnök; Szúpatak, Mizser Béla, pártbizottság titkára; Luciáivá, Oskó Károly, KISZ járási titkár; Maconka. Szamosi Sándor, határőr alezredes; Mátraszele, Kazinczi Pál, Hazafias Népfront járási titkár; Mátra verebély. Szabó Imre, a FÜTÖBEft igazgatója; Nagybárkány, Czene Gyula, MSZMP JB munkatárs: Nádújfalu, Ozsvár István, MSZMP JB, PTO vezető: Nem ti, Kis- pál József, Szénbányák V. PB- t'tkár; Szilaspogony, Gajdár Pál, üzemi pártbizottság titkára, Sámsonháza. Végh József, Szénbányák V. KISZ-bi- zottság titkára: Somoskő, Bo- zó Ernő, MSZMP JB. ipari osztályvezető; Somoskőújfalu. Kováes János, MSZMP JB munkatárs: Sósbartván. Cserháti Tibor. MSZMP ,TB munkatárs; Vizslás, dr. Tóth István járási főüsvész: Zabar. Vezér Győző, községi tanácselnök: Zagyvaróna. Takács

Vilmos, Szénbányák V. osz- tálvvezető:

Január 27: Balassagyarmat Erdőgazdaság, Kanvó Béla, MEDOSZ megyei titkár;

Január 28: Nagvbátony Bányaigazgatóság. Tóth Ferenc, a megyei pártbizottság munkatársa :

Január 29: Salgótarján

Anyagellátó fuvarozási részleg. Csinesik István, bányászszakszervezet megyei titkár; Rákóczi-telep. Gyula-rakodó. Gotyár Gyula, főszerkesztő: Salgótarján, Király-taro, iri/- na János, a megyei pártbizottság ipari osztályvezetője; Salgótarján, Forgács-akna, Solymosi Imre, a megyei párt- bizottság munkatársa; Nagy- bátony, Kányás-akna, Balogh Gyula, a megyei pártbizottság munkatársa? Nagybátony, Ka- talin-akna, Kovács László, MSZMP JB osztályvezető; Nagybátony, Szorospatak, Kovács Pál,, vezérőrnágy, miniszterhelyettes : Balassagyarmat

kórház, Lombos Márton, városi tanácselnök; Balassagyarmat Porcelángyár, Géczy Imre. az MSZMP városi bizottságának első titkára; Mizserfa, kultúrotthon. Takács Vilmos, Szénbányák V, osztályvezető; Nagybátony Tiribes-akna, Illés Miklós, a megyei tanács vb elnökhelyettese; Nemti, Mén- kes-akna, Lipták József, a megyei pártbizottság PTO-veze- tő; Nagybátony külszíni üzem. dr László István, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, Kisterenye felolvasó, Gajdár Pál, üzemi pb- titkár;

Január 30: Balassagyarmat, Tpoly Cipőgyár, Horváth József. a megyei pártbizottság munkatársa:

Január 31: Szécsény, Jed- licska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára.