Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-04 / 2. szám
fi ■> f. e v VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA I XXV. ÉVF., 2. SZÁM ARA: 70 FILLER 1969. JANUAR 4., SZOMBAT Az új gazdasági mechanizmus helyes gyakorlata a szocializmust erősíti •• ~m % r Ülést tartott a megyei pártbizottság Tegnap délelőtt Salgótarjánban Mat űz József, a megyei pártbizottság titkára elnökletével ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága. Az ülésen Szoó Béla, a megyei pártbizottság titkára előterjesztésében megvitatták a megyei ipar 1968. évi gazdálkodásának tapasztalatait az új gazdasági mechanizmus körülményei között, valamint a Központi Bizottság 1968. december 4-i határozata alapján adódott feladatokat. Lipták József, a megyei pártbizottság osztályvezetője előterjesztésében elfogadták a pártszervezetek és csúcsvezetőségek újjáválasztásának tapasztalatairól szóló jelentést. A megyei pártbizottság — Jedlicska Gyula, a pártbizottság első titkára előterjesztésében — jóváhagyta az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága és végrehajtó bizottsága 1969 első félévi munkatervét. Matúz József, a megyei pártbizottság titkára megnyitója után Szoó Béla, a megyei párt- bizottság titkára, a kiküldött írásos anyag mellé szóban terjesztette elő a végrehajtó bizottság referátumát. Készül a partizánemlékmű A végrehajtó bizottság beszámolója — Már eltelt két nap az új évből és így az új gazdasági mechanizmus második évébe léptünk. Ez nemcsak egyszerűen egy naptári fordulópontot jelentett az események sorában, hanem egyben a párt politikájának, a IX. kongresz- szus határozata megvalósításának egy fontos szakasza részben megvalósult — kezdte a végrehajtó bizottság referátumát Szoó Béla elvtárs. Majd így folytatta. — Üzemek, vállalatok már összegezik az 1968. év eredményeit, felbecsülik az 1969-es év tennivalóit. A pártbizottság feladatai is ugyanezek. Felmérni az 1968-as eredményeinket és ennek alapján meghatározni a népgazdaság 1969-es tennivalóiból ránk eső feladatok végrehajtásának lehetőségeit, politikai, gazdaságpolitikai szempontból egyaránt. — Ma már nyugodtan elmondhatjuk minden fórumon, hogy az új gazdasági mechanizmus nemcsak politikai, hanem gazdasági győzelmet is aratott minden szinten, — jelentette ki az előadó. — Ebben az eredményben párttagságunk, a munkások, az alkalmazottak becsületes, áldozatkész munkája összegződik. Egy év távlata alapján arra gondolva, hogy azok a viták, beszélgetések, melyeket a területi üzemi pártbizottságok kommunistái és a párt politikájában bízó pártonkívüliek folytattak, — és bátran kiálltak az újnak az elfogadtatásáért — nem csalódtak. A Központi Bizottság értékelése alapján a megyénkben elért eredmények is bizonyítják, hogy a párt politikája töretlen és helyes úton jár. Ezt ma már könnyű elmondani — folytatta Szoó Béla elvtárs. — De próbáljunk csak visszaemlékezni 1966 év végére, amikor még arról kellett vitatkoznunk: „válságba kerüH-e a magyar népgazdaság?, lesz-e munkanélküliség?, az egyszemélyi felelősség növekedése az igazgatók korlátlan uralmát jelenti-e, és ezzel együtt megszűnik-e a párt vezető szerepe?” — Ezeket a nézeteket maga az élet zúzta szét, bár hozzá kell tenni, néhol még találkozunk egyes maradványaival. Az azonban biztos, világossá vált, hogy az új gazdasági mechanizmus helyes gyakorlata csak a szocializmus erőit segíti, a párt, a munkásosztály, a dolgozó nép együttes célkitűzéseit segíti megvalósítani. Erre mondjuk, hogy politikailag győzött a reform. Egy év tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy a célul tűzött feladatokat alapjaiban teljesítettük, komoly megyei problémákat oldottunk meg. Együttes erővel A megyei pártbizottság ezután elemezte az 1968-as év főbb tapasztalatait, melyek azt bizonyítják, hogy jelentős változást sikerült elérni, úgy a pártszervezetek, mint a gazdasági vezetés szemléletében. A pártbizottságok munkájában előtérbe került az összefüggő gazdaságpolitikai feladatok komplex értékelése, helyenként a távlati feladatok elemzése. Nagyobb szerepet kapott a gazdaságosság, a vállalat jövője, a munkaerő, az életszínvonal alakulásának vizsgálata. Nagyobb figyelmet fordítanák a káderpolitikára, a hármas követelmény érvényesítésére. Az eddig bevált formákon kívül sor került új módszerek kialakításéra. Nagyobb szerepet kapott a gazdasági vezetés beszámoltatása. Az első számú gazdasági vezetés javuló mértékben igényli a párt és társadalmi szervele véleményét. Mindezek alapján megállapítható, hogy a gazdasági, társadalmi, politikai vezetők kiválasztása megfelelő volt, többsége a gazdasági mechanizmus követelményeinek figyelembevételével dolgozik. — Az elmúlt év tapasztalatai azt is bizonyítják, hogy a vezetés stabilitása önmagában nem elegendő — hangsúlyozta a végrehajtó bizottság referátumában Szoó Béla elvtárs. — Ez csak akikor vezethet eredményre, ha a célkitűzéseinket a dolgozók széles tömegei támogatják, megértetik velük feladatainkat, és azt együttes erővel oldjuk meg. Bár az új gazdasági mechanizmus célkitűzéseit nem tudtuk teljes mértékben ismertetni dolgozóinkkal, ennek ellenére a párt iránti bizalmat egyértelműen megmutatta a párt megalakulásának 50 éves évfordulója tiszteletére indított munkaverseny, a kommunista munkahét és a kommunista napok. A dolgozók kezdeményezéseit mutatták a kollektív szerződések megkötésénél lezajlott viták, javaslatok,1 a szocialista brigádmozgalom eredményei. annak ellenére, hogy az új helyzetnek megfelelően a munkaverseny, illetve a szocialista 1 brigádmozgalom szerepe sok területen még nem tisztázódott. ayereségi tervüket teljesítették, illetve túlteljesítették. A Kohászati Üzemek a tervezett 107 millió forint nyereség helyett mintegy 125 millió forintot ért el. Az építőiparban a tervezett 20 millióval szemben 30 millió forint a várható összeg. A Szénbányák Vállalat lényeges nyeresége az első háromnegyedévben 11,4 millió forint volt. Ez egyezik az országos tapasztalatokkal. — Az elért üzemi eredményeket vizsgálva megállapítható, hogy azok részben a jobb munkának köszönhetők, részben azonban időlegesen ható tényezők következményei, amit számításba is kell vennünk az értékelésnél — jelentette ki Szoó Béla elvtárs. — A vállalatok nagy részénél jelentős mértékben csökkent az önköltség, ebben szerepet játszott az is, hogy megkezdődött a vállalati termékek gazdaságosságának felülvizsgálata, egyes gazdaságtalan termékek • gyártásának leállítása. Javult a termékösz- szetétel, több mint 700 új cikk gyártása kezdődött el, ami több, mint a második ötéves terv időszakában bevezetett összes gyártmány. Több vállalat új exportpiacot keresett, mint például a Fémipari Vállalat, a Nógrádkövesdi Kőbánya Vállalat és az építőanyagipari vállalat, ugyanakkor a külföldi piacon kedvezőbb áralakulás következtében javult a deviza kihozatal, mint például a Kohászati Üzemeknél A nyereség növekedése azonban nem egyértelműen csak a vállalati kollektívák jó munkájára vezethető vissza, mivel arra időleges tényezők is hatnak, mint például az 1967. évi tartalékolás, az ipari termelői árak kedvező hatása, vagy éppen a szénbányászatban a visszafejlesztés hatása. íj iparágak Haték on\abb J a munkánk — Az eredmények következtében megyénk üzemeiben javult a gazdasági hatékonyság, a vállalatok, üzemek éves — Tovább folytatódott megyénkben a megkezdett ipar- telepítés, újabb üzemek létesültek — folytatta Szoó Béla elvtárs. — Ilyen például Salgótarjánban a Budapesti Kötő Htsz, Diósjenőn, a Favorit Ktsz. Nagybátonyban a FÜTÖBER Vállalat, Nagyorosziban a VILTEX. Tovább folytatódott nagyüzemeink megkezdett rekonstrukciói, például a ZIM-ben és az öblösüveggyárban. Jelentősen fejlődött a tanácsi és szövetkezeti ipar, s 1968 végére megérkezett Salgótarjánba az ipari üzemeink fejlődését elősegítő földgáz. Igen jelentős eredménynek tartjuk, hogy sikeresen oldottuk meg a központi lehetőségek kihasználásával a bányászat visszafejlesztését, amely komoly politikai feladatot jelentett 1968-ban. Elsősorban a helyi lehetőségek felhasználásával, az ipartelepítéssel, valamint a bányai melléküzemág fejlesztésével közel újabb 800 fő számára teremtődött munkaalkalom megyénkben. Sikerült részben megoldani a női munkerő foglalkoztatást — az elmúlt három évben csaknem kétezer nő számára teremtődött munkaalkalom. A mezőgazdaságban elsősorban a melléküzem- ági tevékenység körének szélesítése folytán 200 ezer napnak megfelelő munkamennyiséggel többet teljesítettek, mint az előző években. Ennek következtében esetenként enyhe kereslet jelentkezik a munkaerő iránt, ami nagyon jó hangulatot teremt a dolgozók körében. Célunk a szerkezeti átalakítás — Amikor azt mondjuk, hogy 1968-as év megyénkben is a gazdasági fejlődés éve volt, akkor a megyei pártbizottság határozatának sikeres végrehajtásáról kell beszámolnunk — folytatta az előadó. — Azzal, hogy a szénbányászat visszafejlesztésének következtében jelentkező munkaerő-problémákat 1963- ban viszonylag zökkenőmentesen meg tudtuk oldani, — az ipartelepítés terén is eredményesen dolgoztunk s az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítottunk megyei szinten a gazdasági fejlődés perspektíváiról, a határozat végrehajtását ' segítettük elő. Ismeretes, hogy megyénk ipari szerkezete következtében nem a dinamikusan fejlődő ágazatokhoz tartozik. Ezért több éve törekszünk iparunk szerkezeti átalakítására, meglevő üzemeink gondjainak rendezésére. E célkitűzés szellemében dolgoztuk ki többirányú terveinket. A megye ipari fejlesztésének elképzelései nagyrészt még a második ötéves terv utolsó éveiben, illetve a harmadik ötéves terv elején alakultak ki. Ezek megnyugtató módon rendezték volna a további gazdasági fejlődést. A gazdasági változások, a beruházások területén tapasztalható huzavona következtében ezek realitása időközben módosult. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése a - beruházások területén is új követelményeket támasztott, melyet az 1969. évi hitelpolitikai irányelvek a népgazdaság igényének megfelelően fogalmaznak meg. Üzemeink gyártmánystruktúrája, technikai felszereltsége, a képződő nyereség, illetve a fejlesztési alap következtében sok területen az új hitelpolitikai irányelveknek megfelelő versenyben ném tudnak helytállni. Emiatt problémáink jelentkeznek a már korábban betervezett beruházásoknál. Ez 1968 utolsó negyedévében fokozódott és ma is legnagyobb gondunk. Ezzel párhuzamosan nem történik meg következetesen a kijelölt feladatok végrehajtása, mint például a földgáz bevezetésénél. A megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága még 1966- ban határozatot hozott, s megjelölte a feladatokat. Már Idős Szabó István Kossuth-díjas szobrászművészünk már munkálkodik a Salgótarján számára készülő partizánemlékmű modelljén. Az alkotás a megyeszékhely egyik legimpozánsabb szoborművé lesz (Koppány György felvétele) Salgótarján határában meggyújtották a földgázt, elkészült az Ózd—Salgótarján közötti távvezeték, de üzemeink a földgáz fogadására nem készültek fel kellőképpen. Jelenleg is folyik a vita Salgótarján fűtéséről, ugyanakkor jelentős népgazdasági kárt okoz a földgázvezeték ki nem használása. Csökkentett munkaidő — termelékenység — Az új gazdasági mechanizmus egyik legfőbb célkitűzése a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelése. Ennek biztosítása azonban csak a saját munkánk alapján teremthető meg. Az életszínvonal emelésének egyik alapvető biztosítéka a munka termelékenységének növekedése — hangzik a végrehajtó bizottság referátuma. — 1968- ban vállalataink jelentős része rátért a 44 órás munkahétre, s jelenleg a 33 ezer üzemi munkásból 26 ezer dolgozik csökkentett munkaidőben. A IX. kongresszus irányelvei kimondják a csökkentett munkaidő bevezetésével kapcsolatban, hogy ennek előfeltétele az, hogy nem csökkenhet a dolgozók keresete, de a termelékenység sem. Ha viszont megyénkben a termelékenység alakulásában vizsgáljuk az 1968-as évet. a lekor néhány problémát kell megemlíteni. Ilyen a többi között, hogy a csökkenteti munkaidő bevezetésével kapcsolatban nem egyértelműen alakulnak vállalataink termelési mutatói, mivel a kieső munkaidő következtében beállott termeléscsökkenést nem mindig a termelékenység emelésével, hanem elsősorban létszámnövekedéssel próbálták megoldani. Ez ugyan a megye sajátos helyzetét tekintve átmenetileg elfogadható — az elmúlt időszakban mi is erre ösztönöztük a vállalatot — de közgazdaságilag hosszabb időszakon ' keresztül ez nem tartható. Gond az is. hogy a műszaki fejlesztési tevékenység bizonyos mértékben elhanyagolódott, ugyanakkor a vállalati belső tartalékok feltárása sem történt meg teljes mértékben. Javasoljuk az olyan területek vizsgálatát is előtérbe helyezni, mint a vállalati belső rend, a munkafegyelem javí- - tása vagy a táppénzes állomány csökkentése. — Az 1960-as év az új gazdasági mechanizmus bevezetésének egyik legfőbb tapasztalata. hogy az eddigieknél nagyobb mértékben előtérbe kerül az anyagi ösztönzés, és ez bizonyos mértékben háttérbe szorította az erkölcsi ösztönzést és megbecsülést, a politikai nevelőmunka fontosságát. Az anyagi ösztönzés előtérbe helyezésével szerzett politikai tapasztalataink viszont azt is bizonyítják, hogy e téren is hatnak a régi mechanizmus modelljéből "fakadó szemléletek, különösen erős még az élősdi szemlélet. Már az 1968. évi tervek készítésénél világossá vált, hogy az új körülmények között s vállalati önállóság növekedése következtében vállalataink, gazdasági vezetőink bizonyos félelemmel, várakozással éltek, melyre a megyei pártbizottság 1967 januárjában is figyelmeztetett. A végrehajtó bizottság referátuma ezután megállapította, hogy egyes vállalatok helyesen éltek az önálló vállalati bérpolitika alkalmazásával, — mint például az építőiparban és a Kohászati Üzemekben, — melynek hatására az eddig rendszeresen jelentkező létszámproblémák megoldásával is nagymértékben előbbre léptek. Differenciáltabb részesedést — A vállalati dolgozok körében ma is talán az egyik legvitatottabb téma a nyereség felosztásának módozata. Ügy érezzük, hogy ezt a felosztási formát nem tudtuk megfelelően elfogadtatni a dolgozókkal. A Gazdasági Bizottság határozata csak keretszámként, lehetőségként jelölte meg a 80—50—15 százalékos felosztást. És ebben csak sajnos nagyon kevés vállalatunk mert differenciálni. AKohászati Üzemeknél például a 15 százalékos átlag megtartása mellett a hármas kategóriában a dolgozókat 0— 40 százalékig differenciálták. Ez egy olyan lehetőséget teremtett, hogy a hármas kategóriába tartozók több mint 4o százaléka fDg többet kapni a keretként meghatározott 15 százaléknál. De ilyen differenciáltság történt az Öblös(Folytatás a 2. oldalon.)
