Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-12 / 9. szám

Küzdelem a téllel VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJ ETEK! tvijJ»;« Foga van az időnek. Az utcán járók, az autóbuszon utazók fázósan összehúzzák magukon a kabátot: próbál­ják elzárni a hideg útját. Legtöbbször nem sikerül. Ezért, aki csak teheti, s módja van rá, keresi az eny­hét adó helyet. A hőmérő higanyszála im­már két hét óta tartósan mínuszt jelep. Nappal 3—10 fok között ingadozik, éjsza­kánként és hajnalban pe­dig mínusz 18—20 fokot is mutat. A tartós hideg próbára te­szi azokat, akik a szabad­ban végzik munkájukat, töltik a munkaidő legna­gyobb részét. A Salgótarjáni Bányagépgyárban többen a szabadban formálják a hi­deg, alaktalan vasakat- Bi­zony sokszor abbahagyják a munkát, jólesik egy kevés időt tölteni a melegebb mű­helyekben. Megyénk építke­zésein is állandóan égnek a koksz-kályhák. Mellettük gyakran , látni melegedő munkásokat. Nincs irigylés­re méltó dolguk az útfenn­tartó dolgozóinak, a gyári vagonrakó-brigádoknak, a vasutasoknak, az autóbusz- vezetőknek és a kalauzok­nak. Legtöbbjük azonban teljesíti vállalt kötelezett­ségét. Igaz, nem tudják azt adni. mint máskor, de tőlük telhetőén igyekeznek legyőz­ni a hideget, minimálisra csökkenteni a kieséseket. Még az a szerencse, hogy üzemeink dolgozóinak több­sége fedél alatt dolgozik. A télre való felkészülés során majdnem mindenütt megte­remtették a nyugodt, ki­egyensúlyozott munka felté­teleit. Időben kiosztották a meleg védőruhákat, ' beiive- gezték a kitört ablakokat, ahol szükség volt rá javí­tották a fűtést. A Nógrád megyei Fémipari Vállalatnál arról beszélnek, hogy az új üzemben biztosított 20 fokos meleg kissé zavarja a nehéz fizikai munkát végzi) dol­gozókat: hamar kimelégsze- nek. Az Ipoly Bútorgyárban, ahol viszont szükség volna a nagyobb» melegre, ott a kály­hákból esetenként a szüksé­gesnél kevesebb hő jön. Ezért átmenetileg a melege­dő emberek kisebb csoport­ja gyűlik köréje. Bármelyik üzem felkészü­lését vizsgáljuk, mindenütt azt tapasztaljuk: a munká­sok döntő többsége jórészt elvégzi a feladatait. A tűz­helygyári rakodóbrigádok éppen úgy mint a Salgótar­jáni Kohászati Üzemek szál­lítással foglalkozó dolgozói vagy az ÉMÁSZ villanysze­relői. a városok tisztaságá­ra ügyelő munkások népes serege. Néhány kivételtől el­tekintve a távolsági buszok időben a munkahelyükre szállítják a dolgozókat. Nem hallottunk különösebb pa­naszt a vasúti közlekedésre sem. Folyamatos a városok és a falvak tej- és tejter­mék-, valamint kenyérellá­tása, nincs különösebb fenn­akadás az' áruszállítás egyéb területein sem. Mindezekből kitűnik: a kötelességérzet­ből táplálkozó felelősség olyan teljesítményekre ösz­tönzi a munkásokat, ame­lyek minimálisra csökkentik a hideg okozta, sokszor el­kerülhetetlennek látszó problémákat, gondokat. Igazságtalanok lennénk, ha elhallgatnánk: az ered­ményekben döntő részük van azoknak a kisebb, na­gyobb beosztásban dolgozó vezetőknek, akik az időjá­rásra való tekintettel nem nézik, hogy mikor jár le a munkaidejük, hanem ha a szükség úgy kívánja, éjsza­kájuk egy részét is a köz szolgálatában töltik. Üzemeink, vállalataink dolgozóinak eddig sikerült győzedelmeskedni a hideg­gel szemben- Reméljük, a hátralevő időben az újabb áldozatvállalások, az alkotó emberi összefogás újabb si-. kereket hoz. V. K. WÓGRÁP XXV. ÉVF., 9. SZÁM VENUS—6 ÁRA: 1 FORINT 1969 JANUÁR 12., VASÁRNAP UJ sa UHIClITHTA®Ml!fflS ALMA-ATA (TASZSZ) A Kazahsztáni Tudomá­nyos Akadémia asztrofizikai intézetének obszervatóriuma felvételeket készített a Ve­nus—6 automatikus bolygó­közi állomásról. A Venus—6-ot attól a pil­lanattól kezdve fényképez­ték, amint megjelent Ka­zahsztán fővárosa, Alma-Ata felett mintegy 100 kilomé­ternyi távolságban. Az 1500 méterrel a tergerszint felett épült obszervatórium addig készítette a felvételeket, amíg csak a Venus—6 el nem tűnt a látóhatár mö­gött. Anatolij Karickij, a TASZSZ tudományos hírma­gyarázója megállapítja, hogy az új Venus űrállomások fel­bocsátása új szakaszt jeleni az űrkutatásban. Ennek az a lényege, hogy a repülési pályával és a bolygók at­moszférájával, valamint az űrállomások sima leszállásá­val kapcsolatos tudományos kutatómunkát egyidejűleg két komplex berendezéssel végzik a világűr különböző pontjain. Ezek adataikkal kölcsönösen kiegészítik egy­mást, ami különösen fontos a bolygó atmoszférájának tanulmányozásánál. Jelentős körülmény az is, hogy a Venüs—5 és a Ve­nus—6 a bolygó meg nem világított, úgynevezett éj­szakai oldalán végzi majd kutatómunkáját. A naprendszer bolygóinak tanulmányozását megnehezí­ti, hogy a kutatóberendezé­sek felbocsátása úgynevezett csillagászati dátumokhoz kö­tött, amikor a Nap, a Föld és a vizsgált bolygó kölcsö­nös helyzete kedvező felté­teleket biztosít a kísérlethez. A Venus felé körülbelül 534 naponként, illetve 19 és fél hónaponként lehet űrállo­másokat küldeni. A mostani felbocsátások előtt ilyen kedvező időpontot használ­tak ki 1967-ben a szovjet és az amerikai tu.dósok, ami­kor június 12-én és 14-én útnak indították a Venus—4 illetve a Mariner—5 űrállo­másokat. Ma dm ­mit ár hat ? Izgalmas készülődés a salgótarjáni döntőre népszerűségnek örvend özv. Kukucska Jánosné szólótánca, a Bács-Kiskun megyei műsor­ból a tekerőlantos műsorszám. a szolnokiak összeállításából pedig az a népi játék, amely­ben nagyapáink „házibuliját”, a bandázást és a pendzsom népi játékot elevenítik fel. Hogy melyik megye győz, az ma délután hat óra tájban végleg eldől. (Folytatás a 7. oldalon.) Az első tanítási nap a szécsényi új gimnáziumban. A fontos középfokú oktatási intézmény a napokban költözött át az új. korszerű, nyolctantermes épületbe. Az épület berendezése ugyan még nem teljes, de az egyelőre csupasz falak nem akadályozzák meg a diákokat - ímnUf'■, •osz­tályban, magyar irodalom órán készült. (Riport a 4. oldalon) A Tanács!íöi*órsasáo tiszte’efére Ipolyi tód ii .a k nx ifjifikoniiaiiiiifsta munkanapok Tavaly decemberben, a ma­gyar kommunista ifjúsági mozgalom ötven éves jubileu­mán megyénk ifjúkommunis­tái egyetértéssel fogadták a nagybátonyi bányászfiatalok, a Csegöldi Sándor szocialista if­júsági brigád felhívását, amely arra .szólította fel a nógrádi KISZ-szervezeteket, hogy csat­lakozzanak az ifjúkommunista munkanapokhoz. A decemberre meghirdetett ifjúsági munkaverseny ered­ményei több nógrádi ifjúsági brigádot, KISZ-szervezetet ar­ra ösztönzött, hogy az új esz­tendőben — elsősorban a Ta­nácsköztársaság közelgő év­fordulója tiszteletére — to­vább folytassa az ifjúkommu- nista munkanapok elnevezésű mozgalmat és másokat is erre szólítson fel. A bányászfiata­lok kezdeményezését az év ele­jén két kiváló ifjúsági brigád fejlesztette tovább: a Nógrád megyei Építőipari Vállalat A Budapesti Orvostudományi Egyetem tanácsa Budapesten, a Vígszínházban tartotta doktorrá avató, nyilvános rendkívüli ülését. A tanácsülést dr. Zoltán Imre rektor nyi­totta meg. Az új orvosok eskütétele után dr. Varga István, a fogorvos tudományi kar dékánja a hagyományos kézfogással fogadott doktorrá százhatvanhárom most végzett fogorvost. A fiatalok közül hat pályázott meg Nógrád megyére meghirdetett állásokat. Képünkön: megyénk új fogorvosai. Balról jobbra: dr. Matkulcik Miklós (Salgótarján), dr. Marton Mária (Mátranovák), dr. Bolyky Melinda (Pásztó), dr. Métneki Eszter (Sal­gótarján), dr. Kertész Kálmán (Kállő), dr. Gótai László (Salgótarján) KlgZ-szervezetének Krono- vetter István ifjúsági brigádja és a Salgótarjáni Kohászati Üzemek „Kakukk József” KlSZ-szervezetének öntödei if­júsági brigádja. Az építőiparban és az öntö­dében dolgozó fiatalok felhí­vást intéztek a megye vala­mennyi KISZ-szervezetéhez: 1969-ben tegyenek újabb vál­lalásokat, további eredmények elérésével ünnepeljék a Ta­nácsköztársaság, az 1848-as szabadságharc és hazánk fel- szabadulásának évfordulóját. A Kronovetter István ifjú­sági brigád vállalásai kozott szerepel, hogy az első negyed­évben 115 százalékos termelé­si ered,ményt érnek el, baleset- mentesen dolgoznak és a 44 órás munkahét zökkenőmentes bevezetése érdekében a tőlük függő veszteségidőt a minimá­lisra csökkentik. A vízszerelő ifjúsági brigád egyéves ga­ranciát vállal, és az esetleges hibákat ellenszolgáltatás nél­kül kijavítja a salgótarjani Arany János utcában épülő lakóházban. Mint arról hírt adtunk: a brigád szeretné, ha az alkatrészgyártó mosonma­gyaróvári fiatalok is kapcso­lódnának az új típusú kezde­ményezéshez. A Salgótarjáni Kohászati üzemek öntödei KlSZ-szerve- zete, és ezen belül a Batancs István ifjúsági brigád, is foly­tatja a decemberben megkez­dett ifjúkommunista munka­napokat. Az öntödei fiatalok vállalják, hogy a Tanácsköz­társaság 133 napjának évfor­dulóján — a 133 nap alatt — a Martin-kemence egy adag­ját terven felül formázzák, több mint 13 ezer forint ér­tékű anyagmegtakarítást ér­nek el. négyszáz óra társadal­mi munkát végeznek, részt vesznek az évfordulóval kap­csolatos kulturális eseménye­ken. megrendezik a veteránok és a fiatalok találkozóját és előadássorozatot indítanak a Tanácsköztársaságról. A KISZ Nógrád megyei bi­zottsága helyesli és támogat­ja a két KISZ-szervezet kez­deményezését. A bizottság azt várja a nógrádi ifjúkommunis­táktól, hogy csatlakoznak a munkanapokhoz, amelyek ke­retében további lehetőség nyí­lik az egész évre. szóló akció- programok tel jesítésére. Vei - egészítésére. a termelési fela­datok végrehajtására, és az iskolai tanulmányi munka to­vábbi javítására. Izgalmas készülődés közben kerestük fel és találtuk meg a rádió és a MÉSZÖV rende­zésében előkészületben levő szövetkezeti együttesek és népművészek döntőjét, amely­re „Mit ér nekem hat várme­gye?” címen, ma délután há­rom órakor kerül sor. A színpadon a Szolnok me­gyei szövetkezetek egyik nép- dalkórüsa próbált éppen, ami­kor a műsor szerkesztőjét és rendezőjét, Halkovics Jánost, a rádió zenei főosztályának munkatársát megkerestük és néhány percre akadályoztuk irányító munkájában. Mint elmondotta, az fmsz-ek vetél­kedőjére a rádió és a SZÖ­VOSZ közös elhatározása alap­ján először 1966-ban került sor. Minden megye harminc perces műsort készített, amely­nek első közvetítésére január első keddjén került sor. Ez­után minden január első ked­di napján egy-egy megye szö­vetkezeti együttesei, népmű­vészei mutatták be tudásukat, és a tizenkilenc megye műso­rából került a döntőbe hat. A küzdelem és a vetélkedés nem véletlenül nagy, hiszen a nyilvános szereplésen kívül ie- lentős díjak is várják a győz­teseket. A döntőbe jutott hat együttes díszoklevelet kap, azonkívül a SZÖVOSZ az el­ső három helyezetett, a Rádió és Televízió elnöke pedig egy népi együttest, egy népi zene­kart és egy szólistát díjaz. Ezenkívül a SZÖVOSZ kiad 13 oklevelet a kiváló teljesít­ményt nyújtó együtteseknek és szólistáknak, mégpedig négy kórusnak, négy táncegyüttes­nek és öt szólistának. A SZÖVOSZ az első három helyezettnek a következő dí­jakat adja: a legjobb műsort összeállító megye SZÖVOSZ vándorserlegét, és tízezer fo­rintot kap. A második nyolc­ezer forint, a harmadik ötezer forint jutalomban részesül. A műsort mind a rádió, mind a televízió rögzíti. A rádió hétfőn 17.20 órától 18.25 óráig, a televízió pedig egy későbbi időpontban közvetíti. Az egymás 'együtteseit leső megyei rendezőknek már ki­alakult némi képe a rivális műsorokról A nógrádi műsor­összeállításban nagyon nagy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom