Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-26 / 21. szám

A legtöbb forgalomban levő zsebnaptárban található egy kis táblázat — ún. öröknaptár —, ív elynek segítségévei 150—30« éves időhatáron belül egy adott dátumról meg lehet mon- í uni. hogy milyen napra esett. Nos, ugyanennek jóval tökéletesebb gépi változatát lát­tatjuk a képen. Prágai kutatók készítették ezt a gépi kalendáriumot, amely gomb­nyomásra négyszáz évre visszamenőleg és négy évszázaddal előre minden dátumot pilla- n Uok alatt kiszámít. A Julián és a Gergely-r.aptárakon kívül az ENSZ által javasolt egységes világnaptár rends/ szerint is működik. A tudományos világ és a minden­napi élet sok szakemberének munkáját jelentősen meg fo . ja könnyíteni ez a hasznos és egyben tetszetős kis gép Az első hazai fűrész í Régi földművelő szerszámaink közül a középkorban — mivel ke- vjg volt. a vas — .jórészben csak úgynevezett vas-papuccsal, ellátott faekét és vas-élezetteJ ellátott fa- »'ót használtak. 1360-ban, amikor a szomszédok megrohanták a so­mogyi Újfalu királynéi népeit, a panaszosok nagy kárukként em­legetik drága ekevasaikat és vas­kaszáikat! Az eke nyomán alakult ki a XII—XV. század magyar te­rületmértéke a — latinul aratrum- nak nevezett — eke alja. Akkora volt ez a térség, amekkorát egy ember egy nap alatt ekével kö­rülszánthatott. A fa irtásához a XVI. száza­dig, az éken kívül csak a fejszét 5 a bárdot használták. 1272-ben a bárdot (dolabrum), mint erdei te­rületmértéket említik. A későbbi Bárd-útjának (1302), majd Bárd­al jának (1364, 1499) nevezett fa­mennyiség annyi volt. amennyit egy pap alatt egy ember kivág­hatott. A fairtás fő eszköze, a fűrész csak a XVI. század talál­mánya Olasz hajóácsok alkalmaz­ták először. Gmundenban, az oszt­rák-magyar hajóépítés főhelyén csak a XVI. század második fe­lében jelentek meg az első fű­részek. Ezek a kivágott fameny- nyiség gazdaságosabb felhaszná­lását tették lehetővé. (Addig, a bárdolással, á fatörzsek fa­anyagának jelentős része kárba veszett). Az I. Ferdinand király­alapította — Garam menti — breznóbányai fatelepre és hajó­építő műhelybe az 1570-es évek­ben érkeztek az első magyaror­szági fűrészmesterek). Az ő mun­kájuk nyomán vált közhaszná­latú szerszámunkká fűrész. VASÁRNAPI FEJTÖRŐ Ady Endre VÍZSZINTES: 1. Adyra emlékezünk, ha­lálának 50. évfordulóján (foly­tatása: függőleges 15.) 15. Le­veleztek. 16. Indiai város. 17. Terézé. 18. Végnélküli testőr, s g. 19. És így tovább. 20. i evert IGE. 22. Cipő része. !■>. Török megszólítás. 24. Ady 1 udre egyik versének címe. 27. Lóbetegség. 28. Dunántúli megyénk. 30. Bolíviai város. 31. Piaci árus. 33. Tizenegy, németül. 35. Női becenév. 36. Végtag. 37. Gondozza. 40. Vad­állat. 42. Ajándékoz-e? 43. Majdnem óraj 44. Létezik. 45. Izomszalagja. 46. Hegytetőkön van. 48. Ilyen szerelem is van. 50. Korszak (—’). 51. Adnak neki. 54. Vedé. 55. Kémleli. 57. Sziget a Csatornaövezet­ben (USA). 59. Hegycsúcs Por­tugáliában. 61. Eszmei alap. 63. Ady Endre egyik versének í me. 66. Majdnem indítékok. 6 Szőlő, angolul (lonetiku- s- in). 69. Képzőművészeti al­kotás. 70. Japán város. 71. Pép. (i=ü). 72. Cukorka. 74. Macau portugál gyarmat raá- s k neve. 76. Ig< ekezz. FÜGGŐLEGES: 2. Magas ára van. 3.. Nor- ' ’g folyó. 4. Somogy mérvéi ’ izség. 5. Vissza: súlyrövidi- • 'S. 6. Belga város. 7. Jugosz- ’ tv helység a Morava . köze­iében. 8. Véd. 9. Kifizetődő. 10. Villamos főzőlap. 11. Né­ma gát! 12. Még. ansplul 13. Iráni város. 14 Vissza: fel­jegyez. 15 A vízszintes 1. folytatása. 19. Téli sport. 21. Várbörtön. 24. Latin búcsú­szó. 25. Rövidített rubel. 26. Törekszik. 29. Ilyen láda ,is van. 32. Kiáltás. 34. Fuvola. 36. Nógrád megyei község. 38.. Férfi becenév. 39. Irodalmár. 40. Massza. 41. Egy, olaszul. 47. Dal. 49. Folyó Ausztráliá­ban. 51. ízlel (—’). 52. An­gyal-rang. 53. Ima. angolul. 56. Vissza: madár. 57. Vissza: hím őz (két szó). 58. Férfi becenév (névelővel). 60. Élet­menete. 62. Vásárolj! 64. Visz. szu: névelő. 65. Á. O. 66. Szép táj. 68. Miatt, latinul. 71. Ze­nei fokozás, olaszul. 73. Fo­lyó a Szovjetunióban. 75. Sze­mélyes névmás. 76. Hiteles aláírás. BEKÜLDENDŐ: a vízszin­tes 1. és a függőleges 15. szá­mú sorok megfejtése. A vasárnapi keresztrejtvény helyes megfejtése: Megma­radjon kedve a mulató nép­nek. A zene harmadnapja szólt már. Könyvjutalmat nyertek: Ivony Istvánná Salgótarján,' Mezővári József Pásztó és Vá- gi Mária Salgótarján. A könyveket postán küld­jük el! 1 3 4 5 6 7 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 * 20 21 22 23 24 25 26 27 , 28 29 M 30 §g 31 32 Á Alii/ 33 34 Alii/ ÍJ 35 # 36 Alii/ m R 37 38 39 40 41 42 * 43 44 45 47 48 49 A m 50 •W 51 52'. si m 54 M/ N 56 Sl 57 38 * 59 00 Ül 62 63 64 65 66 87 68 69 Alii/ 70 71 72 73 74 75 76-> n Mindent Ca- yaiií^rért A kis üzem igazgatója, Ru- csai a lelkesedéstől elfelejteti beszélni, ha meglátta segéá- nunkását. Bagómért, a nehéz- fogású száz kilók társaságá­ban. Csupán a szeme ragya, gott fényesen, ahogy a férfias tetterőben gyönyörködött, míg a többiek nagyokat nyögve cigarettáztak, vagy rövid töp­rengés után indultak kikérni a munkakönyvüket. Éppen ezért szíven ütötte a hír, hogy az állóképes izomzat birtokosa tovább akar tanulni, agyába belemart a korszellem, s esténként álmodozva áll meg a technikumok kivilágított ab­lakai alatt. Azonnal hívatta az oktatási felelőst. Zsiklát, a szájából félelmetes erővel zu­hogtak a szavak: — Maga — maga beszélte tele Bagamér fejét!? Azért, hogy szépítse a statisztikáját! Ezért emeltük ki —, hogy ki­rakatpolitikát csináljon? A vádlott nagyokat pislog­va hallgatott, nem így Rucsai, lefekvés előtt rendszeresen imádkozott a munkaközvetítő­höz megfelelő segédmunkáso­kért. i — De ember, gondolkozzálti Még ha ledoktorálva meg is marad nálunk — emlékezzék csak vissza az érettségizett, diplomás fogd meg erőkre. tern? Nem tetszik a nemes életpálya? Amaz bűntudattal osont el tekintetével az igazgatóról — jól emlékezett, hogy legutóbb is nyílt utcán dédelgették két munkás kezét. Félszegen cseppentett el néhány restelkedő szót. — Nem volna semmi baj: S :mmi se volna baj. De ... — De?! — csapott le rá az igazgató —, ha semmi haj nincs. minél; ez a de? Em­ber, hát nem érzi, hogy mi­lyen szívesen cserélnék ma­gával, ha nem tesz tönkre az értelmiségi zsákutca? Nézzen rám — fogaim helyén lukak, hátam elgörbült a sok üléstől, hajam kihullva, naponta le-- vesmerő kanállal eszem az orvosságot. \ Nagyon erős volt a ko­nyak — Bagamér egy könny­cseppet törölt ki a szeméből. Az igazgató is elérzékenyül: — Derék fiú! Látom, meg­ért! En is megértem! Ha meg­engedi, fölemelem a bérét! És ej, nahát —, hogy milyen ré­gen volt jutalomüdülésen! Bagamér töprengett — igyon-e kínálás nélkül. Rucsai a tétovázást félre­néztem bele! Vagy <•igye ’ — Itt a mai Népsport. Bajnok­ság van — tudja, milyen ne­héz kapni? Bagamér megköszönte a jóindulatot, de azért kinyög­te: — Hát . . hát... a kislány szeretné, ha ... i Amaz tüzelt. — Egek. micsoda nő lehel az! .Csak az irodakukacok tet­szenek neki! Ö, ha nő lehat*• n.ék — percig nem tétováznék! Én láttam magát hősi akció­ban’ Meg amikor a 150 kilót fölemelte — gratulálok, fe­lejthetetlen élmény volt. Bagamér akarta mondani, hogy akkor kapott köldöksér­vet Rucsai szívósan veregette a vállát, nem engedte szóhoz jutni. — Na, csak gondolkozzék el rajta. És legjobb lenne, ha szombaton békés családi ott­honomban megtárgyalnánk mindent. Ügyis annyit beszél­tem a lányomnak magáról. Na! Na! Nem kell azért elpi­rulni. Azt a másikat pedig fe­lejtse el! Fantasztikus, mibe bele nem vinné magát... Nagy S. József ö maga emlékezett, más­kor pirospozsgás bőre hamu­színűre változott, az idegdú­cai, mintha mérges kutya ha-, rapdálta volna, sajogtak. Az a lötyögős báró, aki két jancsiszöget két fordulóban fuvarozott, a telephelyre. A Wekerle ügyvéd, aki a BTK- ből idézett, ha gyorsabb ügy­intézésre akarták serkenteni. Szerelemhegyi — ahogy glasszékesztyűben tapogatta a nyersanyagot. Mindmegannyi valóságos lidércnyomás — míg Bagamér? Az a két szép nagy tenyere, meg ahogy nekidur­ran az acélos lábaival a te­hernek — miért kell ilyen gyöngyszemet idő előtt meg­rongálni? És menteni a menthetőt, azonnal hívatta is, az asztal­ra kávét, konyakot rakatott, s arcára szenvedő mosolyt terít­ve, elgyötörve hozta nyelvét mozgásba. — Bagamér! Üzemünk büsz­kesége! Mit hallok? Jól értet­értve, tovább verte a vasat. — Hiszen nem mondom én, hogy ne tanuljon, ne olvas­son! Tessék, itt van rögtön Piszkos Fred — még én se Ki kell várni — Nos — kérdezi az orvos — hogy-érzi magát a kedves nővére? — Egy hónapja tért vissza vízkúráról és tegnapelőtt meg­halt! — Igen, igen — mondja el­gondolkozva az orvos —, ezek a gyógyvizek néha csak bizo­nyos idő múlva hatnak. Az új év slágere: meghatározott ruhaféleség vegytisztítására 30% kedvezmény január 10-től 31-ig. Csak a Nógrád megyei Patyolat Vállalatnál. Bővebb felvilágosítás felvevőhelyeinken. KiemoH bérezés, II órás munkaidő, házgyárj épületek szerelé­séhez, budapesti házgyá­rakba alkalmazunk:' kőműves, ács, vasbetonsze­relő, asztalos és lakatos szakmunkásokat, gépkocsi- vezetőket. kubikos brigádo­kat, férfi és női segédmun­kásokat. Állandó jelleggel szakmun­kásképző tanfolyamokat in­dítunk. Vidékieknek szállás van. Minden .szombat sza­bad. Jelentkezés személye­sen a 43. sz. Állami ÉPÍTŐIPARI vállalatnál. Budapest. XL. Dombóvári út 17—19. (4-es. 41-es, 43­as, 47-es villamóssal) Felhívás! A Karcagi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban 1969. február 10-én „Mezőgazdasági Termelőszövetke­zetek Technikustovábbképző Tanfolyama” indul nö­vénytermesztési szakon. Az előadások és gyakorlatok elsősorban gépüzemelési jellegűek. A tanfolyam 2 hónapos bentlakással. Minden második héten szabad szombat. A tanfolyam költségeit a termelőüzem megtérítheti. Jelentkezhetnek a technikus végzettségű szakemberek a munkahely javaslata alapján közvetlenül az intéz­mény igazgatóságánál is. Jelentkezéseket 1969. február 1-ig fogadunk el. Nógrád megye székhelyén vagy megyeszékhelyhez kö­zel lakó kereskedelmi üli Y in tézisben jártas, illetve üzletkötési képességgel rendelkező személyeket fő állásba kívánunk alkal­mazni, jutalékos rendszer­ben, megállapodás szerint. Jelentkezés: Gumiipari Ktsz. Budapest, VI., Csén- gery u. 35. 9—15 óráig. Szombat kivételével. I / 1 i A

Next

/
Oldalképek
Tartalom