Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-26 / 21. szám

Tudunh-r enni? J3 "g" e iR m rr ga «gg» Az előző két rész bizonyára szoKatian es „túl szakmai ' volt olvasóinknak, Célom az is, hogy akinek nincs módja egy osztályon teiüli étterem konyhájára bepillantani, meg­ismerjen néhány erdekes ta­láló eszközt. Másrészt érzékel­tetni kívánom a nívósabb ét­termek és a harmadosztályú- ak légkörét, külön oözősegét. Míg az utóbbiakban gyakor­ta színes, pecsétes, tiszlaiaian abrosz mellett étkeztetik a vendéget, tányéron hozzák elé a pörköltet (eszi, nem eszi, nem kap mást), addig a jobb éttermek az ezüstművesség, porcelán es üvegművészet re­mekeivel lépnek asztalhoz. Minden apróságot alkalmaz­nak a vendég étvágyának íöl- kelitésére, tokozására. Például: a levestál fedelét a vendég előtt veszik le, hogy a felcsa­pódó gőz és illat íny-csiklan- dó legyen. Avagy nem gusztu­sosabb-e a főtt hal is, ha ezüstön, forrón damaszt szal­vétával letakarva jelenik meg?! Ha valaki magában él- celődnék most, hogy talán jobban megcsinálják azt az ételt abban a „kispiszkosban”, úgy torz illúziókat főz „feje bográcsában.” (Idézetem Pe­tőfi: A helység kalapácsa cí­mű hősi eposzából való.) Egy főzőlány vagy asszony nem szakember! Nem akarom meg­sérteni anyáinkat, lányainkat, de „a la” módok elkészítésé­ben mindig rumlijuk van. Ugyanakkor a leveseket, főze­lékeket jobban készítik, mint a férfiszakácsok. Igazamat bizonyítani jöjje­nek velem gondolatban egy jobb étterembe, ismerkedjünk meg az üzletvezetők, felszol­gálóik munkájával, a helyes te­rítéssel. Hátha otthon is al­kalmazni tudjuk. A ruhatár Után az éttermi bejáratnál egy felszolgáló aj­tót nyit, barátságosan köszön, asztalhoz vezet minket. Ez a főpincér. Segít az elhelyezke­désiben, miközben az éthordó kenyeret tesz asztalunkra és szétnyitja az étlapot. A ház speciális ételeit ajánlják. Mö­göttük áll a borász, aki az ételsorhoz illő italajánlatot teszi. Ajánlatukat elfogadjuk. Főételünk egy egészben sült csirke, narancs-salátával. Asz­talunknál két tolókocsi jelenik meg. Egyik mögött a szeletelő éthordó, a salátát a főpincér keveri. A szakszerűen felsze­letelt csirkét az éthordó teszi elénk. Öraműszemyi pontos­sággal történik minden. A jö­vő éthordója, egy fiatal fiú leszedi az elhasznált eszközö­ket. Tekintetünk végigjárja az éttermet. Az asztalok „be van­nak lőve” centiméter pontos­sággal. Minden asztalon komplett teríték. Az egyszerű teríték rajzát ábránk mutatja. Az abroszok minden oldalon egymagasságban Lógnak, a székek ülőkéjéig. Itt-ótt szakszerűen elhelye­zett pálmák, zöld növények te­szik hangulatosabbá a termet. A szellős, világos teremben otthonias a légkör. Társaságunk egyik tagja meg is jegyzi feleségének: ha te is ilyen udvarias volnál, so­sem gondolnék a válásra. De­rülünk Űiabb mosolyra van okunk, amint egy gimnazista olyan cuki bárányszőrmks szé­ket látott, vagy éppen barát­nője elismerő szavait hallgat­ta szemérmesen, másfél centi­vel vékonyabbnak vélt csípő­jéről. De még másfelet keske- nyedik odabenn. Mert hiába tépelődik. a rántott csirke sü­tési ideje 20 perc és még meg is kell enni. Kész ételt a vi­lágért sem rendelne, hátha időben visszaér és nem ócsá­lány nem a terítékhez, hanem a sószóró elé ül. Hiába való volt a terítés, hiába való volt a környék csinosítása, szép ki­látás helyett a falat bámulja. A szomszéd asztalon fog­lalt „réservée” tábla van. A kiemelt szalvétahajtás, a „ki­rívó” teríték és egy kis zász­ló jelzi, ide külföldiek érkez­nek. Mivel pedig a teríték be­állított, feltehető, hogy va­lamely állami szervünk ad fo­gadást. Az asztal hat szemé­lyes. És ekkor belép egy nász­utas pár, önfeledt boldogság­ban az asztalhoz telepszenek. A hölgy csak feketét iszik, azért hát félretolja a teríté­ket. A főpincér a szívéhez kap. Ez egyszer még életben ma­radt. . Kicsapódik az ajtó, jön a sietős vendég! Csak fél óra ebédideje van, de ebből már egy negyedet a képcsarnok előtt elbámészkodott, mert rolhatja az éttermet főnöke előtt, aki ugyancsak megéríő alany, mert tiszte előtt még egy pincér sem vágódott has­ra, őt is beömlesztették az „itt mindenki vendég” csoportba. Pedig ő egy igazgató! (Az ám! A saját munkahelyén! Itt egy rang van: a törzsvendég!) Ha tovább ülünk itt, sok csodabogarat láthatunk még. Overallban betolakodókat, aki­ket ha nem szolgálunk ki. fe­nyeget,ődznek, hogy megírják majd a NÖGRÁD-ban. De ál­talában elfelejtik,, mint ahogy a számla fizetéséről is néha megfeledkeznek. Azt viszont állítom, ők esznek a legtisz­tábban. kinyalják a tányért. Visszacseng benne Bartkó fő­geológus mondása: „Jó pin­cérnek lenni nehezebb, mint oroszlán-szelídítőnek." Mi mégis csináljuk. Kontó István Vaddisznó páclében A vaddisznó húsát 1—2 na­pig gyakran váltott hideg vízben áztatjuk. Aztán lefor­rázzuk ugyanolyan páclével. mint a nyulat szokás. Min­dennap kétszer megforgatva, 1—2 napig a páclében hagy­juk, hogy jól átjárja a húst. Két kilónyi húshoz egv lúd- tojásnyi zsírt forrósítunk, a húst mindkét oldalán bele- forgatjuk, majd hozzátesszük a zöldségeket és a páclével öntözgetve puhára pároljuk. Ha a hús kész, kivesszük a mártásból, a zöldséget szitán áttörjük, feleresztjük egy kis páclév,el és belekeverünk 3—4 kanál tejfölt. A szépen fel­szeletelt húsra öntve, mele­gített csipkelekvárt és petre­zselymes krumplit adunk hoz­zá. A családlátogatásokról A szülőik között általában nagyon megoszlanak erről a vélemények. — Minek zavarják az em­bert? — Magánéletünk nem tartozik a pedagógusokra! — Én örülök, ha jönnek, lega­lább nyugodtan megbeszélhet­jük a gyerekkel kapcsolatos problémákat. Kinek van hát igaza? Kell-e. szükséges-e, hasznos-e a csa­ládlátogatás, vagy csak külön­ben is formalitás az egész? A lényeg megvilágítására talán lássunk néhány esetet. * Az ötödikes, szőke Katica egy kis tanyán lakott. Gyak­ran csaknem elszenderedett az órán. A tanító különösnek találta a gyermek túlzott fá­radtságát, s elment hozzájuk. Meglepő dolgot tapasztalt. A vékonydongájú kislány egy nagy teknő ruhát mosott. Eg- ~dül. Az édesanyja nem voi otthon Harmadnap a ta­nító behívatta. Kérdezgette, mié' bíz a kislányi a Ilyen ne­héz. megerőltető munkái. — Hadd dolgozzon, hadd se­gítsen, egy tízéves lány már megtehet ilyesmit... Én is megtettem annak idején. A fiatal tanítónak sok idejé­be tellett, óimig meggyőzte a szülőt a doloig helytelenségé­ről. Végül mégiscsak sikerült. Az anya többé nem fogta be ilyen nehéz munkára a töré­keny gyermeket. ★ Az egyik északi, ipari vá­roskában az osztályfőnök meglátogatta az egyik sokat „bukdácsoló” tanítványának a családját. A látogatás nagyon meglepte őket. mert mint mondották, őket még egyetlen tanár sem látogatta meg soha. Rend éS tisztaság uralkodott náluk. A lakással látszott, va­lóban sokat törődtek, de nem így a gyermekkel. Az osztály­főnök elbeszélgetett a szülők­kel a gyermek jövőjéről, a ter­veikről. A látogatás után nem­csak a gyermek tanulmányi eredménye javult meg, de a szülők olyannyira magukénak tartották az iskolát, hogy a szülői munkaközösségnek ís aktív tagjai lettek. A fiuk azóta leérettségizett. Nem minden családnál „fe­nékig tejfel” az élet. Laci és Juli — két ikergyermek —, családjánál is ez volt a hely­zet. A tanár akkor tudta meg a valót, amikor elment hozzá­juk. Kiderült, hogy a nagyma­ma évek óta súlyos beteg. A két gyerek a szoba-konyhás lakás konyhájába szorult. Itt zajlott a mindennapi élet kö­rülöttük. Ilyen körülmények között nem csoda, ha a két gyermek tanulmányi eredmé­nyei gyengék voltaik. Ideje volt, hogy napközibe kerülje­nek. ■k A családlátogató pedagógusi nem a kíváncsiság viszi a családokhoz, hanem a megis­merés, a segítés nemes szán­déka. A látogatás oldottabb légkörében „ezeregy” problé­ma merülhet fel. melyeknek közös megbeszélése szülőnek, nevelőnek egyaránt -szükséges. Megtudhatja például a pe­dagógus, hogy miért gátlásos a gyerek. (Kiskorában beszédhi­bás volt. s ezért küzd még most is a kifejezésekkel.) Ki­derül, hogy miért zavart, visz- szahúzódó némely gyerek, eset­leg milyen komoly lelki válság ennek a kiváltója Kiderül, hogy a füzet, az írás külalak­Mit vegyek fel? — hányszor tettük már fel a szekrény előtt tanácstalanul állva ezt a kérdést önmagunknak, ebben a változékony időjárású esztendőben is. Öltözködésünknek anyagban ég színben egyaránt mindig alkalmazkodnia kell az év­szak követelményeihez, és a helyes, egészsé­ges öltözködés legfontosabb szabálya a kör­nyezet hőmérsékletéhez való rugalmas al­kalmazkodás is. A túl könnyű öltözködés meghűlést okozhat. A testet elkényeztető, túl meleg ruházat azonban szintén helytelen és egészségtelen minden évszakban. A ruha át­nedvesedése. akár verejtékezésből, akár ineg- ázásból származik, lehűléssel párosulva, gya­kori kiváltó oka a hűléses megbetegedéseknek. A víz ugyanis 27-szer jobban vezeti a bőt, mint a levegő. Az átnedvesedett ruha hőve­zető képessége tehát jelentősen megnövekszik. Ezért szerezhetünk a legmelegebb nyárfán is könnyen meghűlést, mert elég csak egy kis szellő, vagy az.. hogy pár pillanatra hűvös szobába lépjünk az átnedvesedett ruhával. Közép-Európában egy éven belül mintegy 50 fokot kitevő hőingadozáshoz kell testünk hőszabályozó rendszerének és ruházkodá­sunknak alkalmazkodnia. Azután az ember általában naponta szintén többször változtat­ja a környezetét, a szobából kimegy az utcá­ra, közlekedési eszközökön utazik stb Ruházatának a szabadban és a zárt helyiség­ben való tartónk» iáshoz is alkalmazkodnia kell. A nyár ruházata a világos, vékony anyag­ból készült, szeilösen nyitott ruhadarabok és nyitott szandálok A fekete és sötét anyagok, ingek viselése, bármilyen divatos is. meleg­ben egészségtelen, mert a sötét tónusú ruha a hősugarakat elnyeli, a testet felmelegíti, míg a világos öltözék visszaveri a napsuga­rakat, és így bizonyos védelmet jelent a hő­ség ellen. Nem mondhatjuk egészséges vise­letnek nyárra a különböző nylon és nem szellőző szintetikus anyagokból készült ruhá­kat. ingeket és fehérneműket sem. Miután nem szellősek, a test befülled bennük, és a verejtéket sem szívják magukba. A férfiaknál, mégha az öltözködés szabá­lyai talán elé is írják, a kánikula heteiben mellőzzük a nyakkendő viselését. Divatba jött, hogy a férfiak télen-nváron hajadonfőt! járnak, úgy. mint az enyhébb mérsékeltebb éghajlatú országokban. Amilyen egészségtelen a 20 fokos hidegben, hóviharban a hajadon­főit való közlekedés, ugyanolyan zuhogó eső­ben és tűző napon is. Kétségtelen, hogy a szabad levegő, a nem túlságosan hideg és a nem túlságosan erős napfény valóban jót tesz a hajhagymák vérkeringésének, és a kalapviselés ellenzőit az év num „z-avehen, tavasszal-őssZel igazolja az orvostudomány is. A 0 fok alatt.- hideg azonban éppúsv, mint a forrón tűző nap többet árthat az egészségnek, mint amennyit a friss levegő használ. , Dr. S. R. Mit kell tudni a Mirelite-árukról ? A különböző Mirelite-áru- kat nemcsak azért kedvelik a háziasszonyok, mert elké­szítésük általában rövid időt vesz igénybe, hanem magas tápértékük miatt is. A gyors- fagyasztott zöldség- és gyü­mölcsfélék például csaknem teljesen megőrzik C-vitamin tartalmukat. A felhasználásuk sok háziasszonynak problé­mát okoz. mert eddig nem kantak hozzá használati uta­sítást. A gyorsfagyasztott áruk ál­talában polietilén tasakba vagy dobozba csomagolva ke­rülnek forgalomba. A celofánt f a legkönnyebben úgy távolít­hatjuk el, ha hideg vízfür­dőbe tesszük az árut. A nem szirupos Mirelite- gyümölesre még fagyos álla­potban öntsük rá az általunk készített és lehűtött szirupot, így a gyümölcs természetes leve, íze megmarad és ere­deti formáját is megtartja. A szirupos gyümölcsöket egy­szerűen hagyjuk felengedni, és tetszés szerint ízesítsük. Kedveltek a különböző gvü- mölcskrémek, melyeket felen. ja bizony azért nem valami szép, mert a család rossz la­káskörülmények között él, de kiderülhet az is, hogy még kedvező lehetőségek mellett sem teremtenek olyan helyet a gyereknek, ahol írásbeli fel­adatait nyugodtan elkészíthe­ti. A tanár, aki jól ismeri gyer­mekei családi körülményeit, otthoni helyzetét, könnyebben el tud igazodni a gyermekek eredményei, vagy éppen ered­ménytelenségei között. Egy­szóval könnyebben tud a gyermeken segíteni. Ne zárkózzanak tehát el a családlátogató pedagógus élői a szülők. Ne vegyék zaklatás­nak a látogatást. Ám ne azon törjék a fejüket, hogy mivel „traktáljak” meg őket, hiszen nem a vendégség miatt láto­gatnak el hozzájuk. Ehelyett inkább őszintén és bátran tár­ják fel előtte a gyermekükkel kapcsolatos problémáikat, ag­godalmaikat, terveiket, kíván­ságaikat ... A családlátogatás nem zak­latás: hanem fontos párbeszéd a gyermekért, a szülő és a pe­dagógus között az otthoni kör­nyezetben is, amely kölcsönös haszonnal jár. Ha így tekinti minden szülő, akkor nélkülöz­hetetlen, fontos dolognak is tartja. gedve tejszínhabbal tálalha­tunk. Téves elképzelése a házi­asszonyoknak, hogy a zöld­ségféle — borsó, bab, karfiol, vegyes főzelék stb. — annál puhább lesz, minél tovább főzzük. Forró, zubogó vízbe dobva — ez lehűti a vizet. — várjuk meg. míg újra felforr' és fi—10 percnél tovább ne főzzük. A sóskát, spenótot fel- melegítés után habarjuk be. Az uborkasaláta úgy marad ropogósán, ha a vásárolt ada­got hidegen helyezzük az el­készített ecetes lébe. A Mire­VÍZSZINTES: 1. Szovjet tudós, az űrkuta­tás szellemi atyja. (Nyolcadik négyzetben ke,ttős betű). 10. Levegői 11. Női név. 12. R. S. 14. A takarékosság vára. 15. Igevégzödés. 16. Mezőgazda­ságban használatos motorfaj­ta. 18. Kötőszövete. 19. Exe- tikus állat. 20. Perzsa mitoló­giai személy. 22. Vissza: ma­dár 23. Drégely ostromlója. 24. Ritka férfinév. 25. Tudom mássalhangzói. 26. Voná iker­szava. 28. Hó németül fon. 29. Testrész. 30. Göröngy. 32. Ket­tőzve édesség. 33. Létezik. 35. Állóvíz. 36. A vízsz. 1-nek a szovjet tudomány s technika által már-már megvalósított álma. (Folytatása a vízsz. 40.) 40. A vízsz. 36 folytatása. lite-szilvásgombóc főzése ha­sonló a zöldségfélékhez. For­rás közben azonban fakanál­lal néhányszor keverjük meg. A készételeket felmelegítve azonnal tálalhatjuk. A színhús-, ból készült vagdalthúst fel­engedés után még összegyúr­hatjuk egy kis zsemlével vagy fehér kenyérrel, így megszaporodik és nem esik össze. A feltétes Mirelite-ké- szítményeknél, a külön esős magolt feltétet kevés zsír­ban addig pároljuk, sütjük* amíg felmelegszik a főzelék. V. J. FÜGGŐLEGES: 1. Cica. 2. Állati férőhely. 3. Élet. 4 Súly röv. 5. Végén VA-val: folyó Csehszlovákiá­ban. 6. I-vel elején mocsárban leled. (Első négyzetben kettős betű). 7. K. U. 8. A gyufa ma­gyar feltalálója 9. A Szovjet­unió egyik népe. 13. Kesereg. 14. A hét vezér egyike. 17. Régi magyar költő (László). 18. . .be: gyorsan. 19. Hím madár 21. Einstein szülővá­rosa. 22. Testrész. 24. Komor. 25. Vissza: hozzányúl. 26. De­mokratikus állam fővárosa. 27. Orosz herceg, opera hőse. 28. Világra hoz. 29. Nyak néme­tül. 3L Számnév. 33. Vissza: meggyőződés. 34. Parádé ma­gánhangzói. 37. Keresztül. 38. Máté mássalhangzói. 39. S. S. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1 és 36. GYERMEKEKNEK Balogh Béni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom