Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-26 / 21. szám

Közel-Kelet A békés rendezés kulcsa EGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN il Biztonsági Tanács határozata MOSZKVA .,A közel-keleti helyzet bé­kés rendezésének kulcsa: a Biztonsági Tanács határozatá­nak végrehajtása” — írja a Pravda szombati számában. V cikk ismerteti, hogy a ha­tározat végrehajtása milyenv szakaszokban valósulhatna meg. Izraelnek és a szomszé­dos arab országoknak kifeje­zésre kellene juttatniok egyet­értésüket a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határoza­tával.-■ Ezt követően megegyezést kellene létrehozni drra vonat­kozóan, hogy az izraeli kor­mány és a szomszédos arab országok kormányai egyidejű­leg kijelentik készségüket a hadiállapot megszüntetésére, és — az izraeli csapatok kivoná­sát követően — a békés ren­dezés elérésére. Izrael ezzel Kapcsolatosan kijelentené, hogy meghatározott időpontban megkezdi csapatainak kivoná­sát az elfoglalt arab terüle­tekről. 3. Az izraeli csapatkivonás megkezdésének napján — a csapatok kivonása az ENSZ képviselőinek felügyelete alatt valósulna meg — mind az arab országoknak, mind pe­dig Izraelnek az ENSZ-ben okmányokat kellene letétbe helyeznie a hadiállapot meg­szüntetéséről. az adott tér­ség minden állama szuvereni­tásának. területi sérthetetlen­ségének, politikai függetlensé­gének tiszteletben tartásáról és elismeréséről. 4. összhangban azzal a meg­állapodással, amely Jarring közvetítésével jönne létre, egyeztetni kellene a biztonsá­gos és elismert határokra, a- körzet nemzetközi vizein va­ló szabad hajózás biztosításá­ra, a menekült-probléma igaz­ságos rendezésére, valamint az adott térség minden egyes ál­lama területi sérthetetlenségé­nek és politikai függetlenségé­nek biztosítására vonatkozó rendelkezéseket. Lehetőség nyílnék fegyvermentes öveze­tek létrehozására is. 5. Az említett kérdésekkel kapcsolatos és a Biztonsági Ta­nács határozatával összhang­ban álló megállapodást úgy kellene tekinteni, mint a kö­zel-keleti térség rendezésének minden aspektusát felölelő „csomag-tervet”. 6. Az izraeli csapatok kivo­nása két szakaszban valósul­hat meg: a) Körülbelül egy hónap le­forgása alatt az izraeli csapa­tok az arab területekről egy. a Sinai-félszigeten és a Jor­dán folyó nyugati partján ki­jelölt közbeeső vonalra tér­nének vissza; a szíriai terüle­teken elhagynák El-Kunei tra körzetét. Azon a napon, ami­kor az izraeli csapatok elérik a Sinai-félszigeten kijelölt vo­nalat, az EAK kormánya be­vonultatja csapatait a Szuezi­csatorna övezetébe és hozzá­kezd a, csatornának a hajózás céljából történő megtisztításá­hoz. A második hónap során az izraeli csapatokat vissza­vonják 1967 június 5-én el­foglalt vonalaikra. A felszaba­dított területeken teljes mér­tékben visszaállítják a meg­felelő arab ország közigazga­tási rendszerét. b) Az izraeli csapatok kivo­násának második szakaszában a Sinai-félszigeten, Sarm Al- Sejk-ben és a Gazai övezet­ben ENSZ-csapatokat helyez­nek el, és ily módon helyreáll az 1967. májusi helyzet. A Biztonsági Tanács határozatot fogad el az ENSZ-csapatok ál- lomásoztatásáról, és megerő­sít] a szabad hajózás elvét, mind a Tiran-szoroson, mind pedig az Akabai-öbölön ke­resztül az összes országok ha­jói számára. 7. Az izraeli csapatoknak az államközi határvonalakra tör­tént visszavonása után hatá­lyukba lénnek azok a doku­mentumok, amelyeket az arab országok és Izrael az ENSZ • ben letétbe helyeztek. A Biz­tonsági Tanács az ENSZ- alapszabálya alapján határoza­tot fogad el az arab—izraeli határok garantálásáról. Ugyanakkor nem zárják ki a négy nagyhatalom — a Biz­tonsági Tanács állandó tagjai — által nyújtandó garanciák lehetőségét sem. Tem&tés Prágában PRÁGA (MTI) A csehszlovák fővárosban szombaton került sor Jan Pa- lach egyetemi hallgató teme­tésére. Mint ismeretes, a 21 éves fiatalember öngyilkossá­gát az elmúlt napokban szélső­séges jobboldali körök ellen­séges hangulat felszítására igyekeztek kihasználni. En­nek következtében fenn forgott annak a veszélye, hogy a szom­bati temetést felhasználva, provokatív akciókat követnek el ?aiach ravatalát péntek reg­geltől szombat délelőttig több tízezer ember tekintette meg. A gyászszertartás szombat dél­ben kezdődött, majd a főváros központján át a Károly-egye- lem bölcsészkarának épülete előtt levő térre szállították a koporsót. A gyászszertartás itt ért véget. A gyászmenetet a mintegy két kilométeres sza­kaszon nagy tömeg kísérte. Rendbontásra nem került sor. A hivatalos gyászszertartás fél háromkor zárult. A teme­tésre délután az Olsany-teme- tőben, csak a családtagok részvételével került sor. hranciaorsziíu a Oiucartäer 9Latin-2»en PÁRIZS (MTI) Pénteken este újabb tünte­tésekre és összetűzésekre ke­rült sor a párizsj Quartier La­tin-ben. A rendőrség személy- azonosságuk megállapítása vé­gett 140 tüntetőt őrizetbe vett. Az összecsapásokban néhányan megsebesültek. Edgar Faure közoktatásügyi miniszter a francia rádió mik­rofonja előtt a hallgatók kér­déseire válaszolva bejelentet­te, hogy egyetemi és iskolai fe­gyelmi eljárást indítanak mindazok ellen a diákok el­len, akik a legutóbbi napok mozgolódásait szervezték és részt vettek a rongálásokban. A Francia KP és a Francia Kommunista Diákszövetség párizsi szervezete pénteken közös nyilatkozatot adott ki az egyetemi fejleményekről. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogv a diákok és a pedagógusok számos jogos követelését még nem elégítették ki. Ezeknek az eléréséhez feltétlenül szüksé­ges a diákok tömegharcá a közvélemény támogatásával. Ebben a harcban fontos sza­kaszt jelentenek a most sorra kerülő egyetemi választások, amelyek alkalmat adnak a demokratikus és reakciós erők közötti összecsapásra. A szélsőbaloldali csoportok viszont éppen ezt az idősza­kot választották ki. hogy megfutamodjanak ez elől az összecsapás elől, és elfogadha­tatlan incidenseket robbantsa­nak ki. Az UNEF-nek a PSU-hoz tartozó, ismert mó­don „megválasztott, vezetői szabotálni próbálják a vá­lasztásokat, s ezzel a gaulleis- ta kormányzat és minden re­akciós erő kezére játszanak". Miután kudarcot vallott a vá­lasztások bojkottálására kia­dott jelszavuk, teljesen a rombolásra és az erőszakra épített akciójukkal jó szolgá­latot tesznek a rendszernek. A Nixon-beszéd és a szovjet külügymínisztériunn nyilatkozata Lodge tárgyalási taktikáia — Jobboldali h sziénakeltés Csehszlovákiában — Vörös zászló a barcelonai egyetemen A hét pipién a világesemények a n iici CIC|CI1 „nagypolitika * színpada­in kezdődtek, Moszkvában és Washingtonban. Két fontos dokumentum került világszerte a kormányok asztalára; Az új amerikai elnök beiktatási beszéde —, s csaknem ugyanazok­ról a kérdésekről a szovjet külügyminiszté­rium hivatalos nyilatkozata. Richard Nixon nagy érdeklődéssel várt be­széde világszerte bizonyos csalódást okozott. Az Egyesült Államok új elnöke a Capitolium előtt felállított emelvényen inkább csak azo­kat a semmire sem'kötelező általánosságokat ismételte meg, amelyeket a múlt évi válasz­tási kampányban hangoztatott, s amelyek csak arra voltak alkalmasak, hogy a nagyon is különböző platformön álló választókat tö- mórítsék a köztársasági párt mögé. Az új el­nök beszédének ugyan biztató elemei az olyan megállapítások, hogy .,e korszak a bé­kének kedvez”, valamint „a konfrontációk pe­riódusának elmúltával beköszöntött a tár­gyalások időszaka”. Nixon azonban semmit sem mondott arról, milyen konkrét diplomá­ciai lépéseket tervez a három legalapvetőbb kérdésben, Vietnam, a leszerelés és a közel- keleti válság megoldása érdekében. Azt a be­nyomást keltette, hogy legfőbb célja a jelen periódusban az időnyérés, a washingtoni po­litikára ható különböző erők megismerése, s a hozzájuk való alkalmazkodás. Az ugyanebben az órában elhangzott szov­jet külügyminisztériumi nyilatkozat viszont éppen gyakorlatiasságával tűnik ki; kifejezi a szovjet kormány készségét a megoldásra érett nemzetközi problémák rendezésére. A Szovjetunió ezúton hozta a világ tudomására, hogy továbbra is kész komoly eszmecserét folytatni az Egyesült Államok kormányával a nukleáris fegyvert célba juttató stratégiai eszközök kölcsönös korlátozásáról, majd ezt követően csökkentéséről. A szovjet nyilatkozat aláhúzza, hogy a fegyverkezési hajsza megfékezésére vonatko­zó konkrét kérdésekben — ha n$m is köny- nyen, de —, létrehozható a megegyezés. A Szovjetunió teljes mértékben osztja azt a né­zetet, hogy ez idő szerint erőfeszítéseket kell tenni az atomsorompó-szerződés mielőbbi életbe léptetéséért. A szovjet kormány reméli, hogy a tizennyolchatalmi leszerelési bizott­ság márciusban kezdődő ülésszakán megálla­podás születik a fegyverkezés; hajsza korlá­tozását és a leszerelést elősegítő újabb lé­pésekről. Az új amerikai adminisztrációnak tehát működése első perceiben feltették már azokat a nagv horderejű kérdéseket, amelyek­re legkésőbb márciusig válaszolnia kell. A Nixon-féle vezetés másik próbatétele: a Vietnamról folyó tárgyalások Párizsban. A ja­nuár 18-1 előkészítő négyes értekezlet után január 25-én végre sor került — először a vietnami konfliktus történetében — az érde­mi problémákról szóló első megbeszélésre, a hóf r.ibsn ré-s-t vevő valamennyi tényező, a VDK, a DNFF, az Egyesült Államok és a saigoni rezsim képviselői között. Már az első komoly tanácskozáson nyilván­valóvá lett, hogy az amerikaiak lassú, elhú­zódó tárgyalásokra számítanak Párizsban. Nixon személyes megbízottja, Obit Lod^e ugyanis olyan koncepcióval állt elő, amely eleve félreteszi a politikai rendezés ügyelt, és a fő figyelmet a katonai kérdéseknek szenteli. Az amerikai küldött lényegében olyan ideiglenes jellegű fegyverszünet ötleté­vel állt elő. amelyet — az általa javasolt formában — nem lehet megvalósítani. Lod­ge szerint a „kölcsönös kivonulás” kérdései­ről kell tárgyalni. E felfogás értelmiben észak-vietnami csapatokkal áll szemben az Egyesült Államok hadereje Dél-Vietnaniban, s az amerikaiak csak olyan ütemben haj­landók megvalósítani haderejük kivonását, amilyen ütemben az általuk észak-vietnami­aknak nevezett szabadságharcosok elhagyják Dél-Vietnam területét. Lodge ezt tette meg a politikai rendezésről való bármilyen érdemi megbeszélés előfeltételéül. Nyilvánvaló, hogy ezt a hamis koncepciót a VDK és a DNFF delegációi mégcsak tárgyalási alapnak sem tekinthetik. A Csehszlovákiából a hét folyamán érke­zett hírek nyugtalanító helyzetről számolnak be. A jobboldal fokozza a haladó erőkre s általában a közvéleményre gyakorolt nyomá­sát. A párttagok naw rés ’ "’-''s-orítottok a szakszervezeti bizottságokból. Egy 21 éves egyetemi hallgató. Jan Palach halálát — aki a prágai Vencel téren benzinnel leöntötte és füovúi tóttá magát — a jobboldal általános hisztériakeltésre használja fel. Mindezt Nyugaton felfokozott, uszító tar­talmú sajtó- és rádiókampány kíséri. A jobboldal számításait azonban erősen zavar­ja, hogy nemcsak Csehszlovákiában, de Euró­pában többhelyütt — nyilvánvalóan tudatza­varban szenvedő —, fiatalok sorra tettek, a legkülönbözőbb elgondolásoktól vezettetve, hasonló öngyilkossági kísérletet; óhatatlanul rámutatva ezzel a Palach-ügy abnormitására. Mindeddig azonban kevés jele van a Cseh- szlovákia-szerte mesterségesen szított hiszté­ria lecsitulásának. Pozitív jelenség azonban, hogy több csehszlovákiai városban, sőt, Prá­ga Liben kerületében is a kommunisták gyű­léseket tartanak, amelyeken szembeszállnak a szovjetellenességgel, kiállnak a konszoli­dációért. Gustáv Husák, az SZLKP KB első titkára a pozsonyi Kablo-gyár dolgozóitól ka­pott demonstratív támogatást. Pénteken Prágában több ezer milicista rész­vételével gyűlést tartottak. A gyűlés szóno­ka Lubomir Strougal, a CSKP Központi Bi­zottsága cseh irodájának elnöke volt. A mi- licisták levelet intéztek a CSKP Központi Bi- zottságához, melyben hangsúlyozzák. hogy: „a népi milícia készen áll a szocializmus megvédésére”. Nagy jelentősége van, hogy ebben a patta­násig feszült helyzetben a csehszlovák kor­mány erélyes nyilatkozatban szállt szembe a rendbontókkal, és a karhatalom — esetleg a hadsereg —, felhasználását is kilátásba he­lyezte ellenük. A viláeeseménvek t£fiFí£fdl£‘ hogy általános nemzetközi érdeklődést váltott ki, szovjet részről pedig határozott támoga­tást kapott a francia kormány javaslata: a négy nagyhatalom képviselői az ENSZ-ben lépjenek egymással érintkezésbe a közel-kele­ti válság megoldása érdekében. A hét folya­mán végre megoldódott a két hete húzódó libanoni kormányválság is: Karami minisz- vésül is megszilárdította az arab összefogás programját hirdető kabinetjét. S végül említsük még meg a spanyol diákok megmozdulását is — feltehetően a jövő -hé­ten újabb fejlemények lesznek —. mert a Franco-dlktatúra történetében először for­dult elő, hogy a rendszer kénytelen volt be­záratni egyetemeit, (a barcelonai egyetemen ledöntötték talapzatáról Franco mellszobrát, és az «nKivre kitűzték a vörös zászlót), s arra is rákényszerült, hogy — hosszú idő óta először —. ismét statáriumot hirdessen ki. Szabó L. István A Reformer •fc#* és a Cresiad Cap lalását várja az európai part­AZ AKTIVITÁS jegyében kezdődik az atlanti tömb fennállásának huszadik esz­tendeje. Január 16-án tartot­ták ülésüket Brüsszelben a tömb hadügyminiszterei. (Mel­lesleg a NATO székházéra az atlanti szolidaritás jelképe­ként felhúztá-k a francia tri­kolort is, bár Messmer had­ügyminiszter nem vett részt a tanácskozáson.) Miközben a brüsszeli értekezlet résztve­vői a NATO ötéves tervéről, az idei hadikiadások kisebb arányú növeléséről, az 1969- es létszámszint meghatározá­sáról és nem utolsósorban a NATO földközi-tengeri flot­tájának régóta húzódó mega­lakításáról tanácskoztak, az NSZK-ban javában folytak a ..Reforger” és ..Crested Cap” fedőnevű amerikai hadgyakor­latok előkészületei, pontosab­ban bevezető műveletei. Végigpillantva a brüsszeli napirenden és a január 29. és február-4 között lezajló gya­korlat tervén, azonnal szem- beötlik a washingtoni NATO- poHttka két jellegzetes törek­vése. Az Egyesült Államok po­litikai és katonai vezetése kü­lönösen 1966 óta igyekszik úgy irányítani a tömb katonai re­konstrukcióját, hogy a tagál­lamok automatikusan elköte­lezzék magukat az atlanti szerződés meghosszabbítása mellett, s érdekeltek legyenek a hadigépezet megszilárdítá­sában. Ez a törekvés hívta életre az úgynevezett „gördü­lő tervezést”, amellyel már jó előre kidolgozták az 1972-ig szóló katonai fejlesztési ter­veket. Ugyancsak ez az irány­zat húzódik meg a közös at­lanti-óceáni flotta létrehozása mögött, mint ahogy ennek eredménye az integrált föld­közi-tengeri hadiflotta létesí­téséről szóló brüsszeli döntés. A másik tendencia, amely mind a hadügyminlszteri érte­kezleten, mind az amerikai hadgyakorlatok kapcsán kife­jezésre jutott: a tömb katonai integrációjának fokozása mel­lett, Washington igyekszik nagyobb önállóságot adni a NATO nvugat-európai szár­nyának. Elsősorban abban az értelemben, hogy ..több kez­deményezést” és főleg na­gyobb katonai kiadások vól­nerektől. EZEKRŐL a kérdésekről folyt a tanácskozás Brüsszel­ben. S az értekezleten az „at­lanti szolidaritásról” elhang­zott szóvirágokhoz százegymé- hány katonai szállítógép mo­torja ad harcias kísérőzenét,- amelyek a „Reforger” és „Crested Cap” gyakorlatok 15 500 amerikai résztvevőjét szállítják az NSZK-ba. Ezúttal — elsőlzben — olyan rutinjellegű gyakorlat­ra kerül sor, amelyet a jövő­ben évente megismételnek majd. Tavaly ugyanis — ta­karékossági okokból, illetve a vietnami agresszió megköve­telte átcsoportosítás miatt — 35 ezer amerikai katonát és 96 vadászbombázót kivontak az NSZK-ból. (Az amerikai had­erő jelenleg körülbelül 220 ezer fővel képviseli magát itt.) Bon-nt azzal nyugtatták meg. hogy a hazaszállított erők NATO alárendeltségben ma­radnak, s évente Légihídom térnek majd vissza Európába, ahol hadgyakorlatot rendez­nek, hogy a katonák az itteni terep- és időjárási viszonyo­kat is megszokják. Így szállí­tották haza tavaly a 24. lö­vészhadosztály két dandárját is, míg a harmadik Augsbur-g- ban maradt. Most ezt a két dandárt, a különböző kiegé­szítő egységekkel, 12 ezer főt dobtak át kontinensünkre, hogy az 1963 óta legnagyobb méretű gyakorlatot végre­hajtsák. Egyidejűleg útra kelt amerikai támaszpontjáról a harcászati légiflotta 96 Phan­tom vadászbombázója is. Há­romszori légi utántöltéssel, leszállás nélkül repülték át az Atlanti-óceánt, s megérkeztek egykori támaszpontjukra, Spramgdahlembe. Űjabb szál­lítógépekkel 3500 főnyi mű­szaki kiszolgáló személyzetet és a gépek karbantartásához szükséges anyagokat is átrepí­tették Európába. A légierők gyakorlatát — amelyet a szá­razföldi műveletekkel szoros összhangban bonyolítanak le — nevezték el „Crested Cap”- nek. AMI a gyakorlatok hadá­szati jelentőségét illeti, nyu­gat-európai NATO-körökben, különösen a nyugatnémet Ka­tonai vezetés részéről sok a fenntartás. Elsősorban Bonn tábornokai ellenezték az Európában állomásozó ameri­kai szárazföldi és légierő csökkentését, arra hivatkozva, hogy a „rugalmas reagálás” stratégiájának megvalósításá­hoz nagy létszámú hagyomá­nyos erőre van szükség. Ké­telkednek abban, hogy konf­liktussal fenyegető feszültség esetén idejében megérkezné­nek a csapatok, mégpedig anélkül, hogy ez nemkívána­tos katonapolitikai bonyodal-. maikhoz vezetne, Ha azonban a csapatok már az esetleges összetűzés kibontakozása után érkeznének meg. több okból is kétséges, hogy ez az erősítés hatékony lenne. A légihíd ugyanis mind menet közben, mind leszálláskor rendkívül sebezhető, a repülőterek és a raktárak, amelyekben az át­szállított csapatok felszerelé­sét őrzik, könnyen megsem­misülhetnek. Érthető, hogy amikor a gyakorlat az „atlanti szolida­ritás” jelszavával zajlik le, a nyugati sajtó sem a hadászati problémákat igyekszik kidom­borítani, hanem a „Reforger” és a „Crested Cap” katonapo­litikai jelentősége. FELTÉTLENÜL NIXON jó­váhagyásával történhetett a „Reforger” színhelyének kivá­lasztása; a látványos katonai erő, demonstráció színhelye pedig alig 50 kilométerre van Csehszlovákia határától. (Ta­valy itt akarták megtartani a Bundeswehr „Fekete oroszlán” fedőnevű gyakorlatát, de vé­gül kénytelenek voltak távo­labbi térségben lebonyolítani.) Mint a Rudé Právo éles hangú cikke megállapítja, a „Refor­ger” egyik fontos katonapoli­tikai célkitűzése, hogy nvug- talanságot váltson ki Cseh­szlovákiában. Lélektani támo­gatást hivatott nyújtani a jobboldal háttérbe szoruló erőinek. Ebben a vonatkozás­ban kétségtelen, hogy a „Re­forger ”-t én pen olyan provoka­tív jellegű akciónak kell te­kintenünk. mint a két ameri­kai romboló fekete-tengeri látogatását. Körmendy István katonai kommentátor 2 NÖGRÁD - 1969. január 26., vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom