Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-26 / 21. szám
I H úszéves a szövetkezet A a vadcsüporítól Buxakalasxig ben egy fiatal szakember, Dórák János állt a Búza kalász Tsz élére. .Helyesebben, a pillnyiek hívták, kérték: tudásával, szorgalmával segítse a nagyobbrészt idős tagokból álló közög gazdaság boldogulását. A két idős ember elmélyed az emlékekben. Már csak úgy egymásnak idézgetik a kezdeti évek eseményeit! Szóba kerülnek a nevek, Kelemen József, Hován János, néhai Rajkó István, Dér Pál, Bunas Bertalan, idős Vankó József ég a többiek, akik a kezdettől ott álltak a termelőszövetkezet bölcsőjénél. Néhányan már elhaltak közülük, de akik élnek — ha nem dolgozik is már mindenki a közösben —, meghívott, s nagyon tiszteletre méltó vendégei lesznek a rövidesen sorra kerülő zárszámadó közgyűlésnek, ahol megemlékeznek az eltelt húsz évről Is. „Mit akarnak ezek a kódi- sok? Majd ha sorbaállnak a csaj Icával, oszt éhen döglenek. .— mondogatták a faluban. Berták Lajosék azonban máéképpen vélekedtek. Elhatározták: megalakítják a szövetkezetei, közösen dolgoznak, együtt vállalják a terheket, s közösen örülnek az eredményeknek. — Minket csak aféle „vadcsoportnak” neveztek abban az időben — emlékezik Berták Lajos, a szövetkezők első elnöke. — Tizen voltunk, akik elsőként aláírtuk a belépést. Előbb nyolcvan hold földünk volt, majd nem sokkal később százharminc holdra szaporodott .., itt ül mellettünk a terme- lőszövetkezeti Irodán Ruzslnsz- ki József is, aki közvetlenül Lajos bácsi után vette kezébe a közös kormányzását. Ezt mondja: — Bányász voltam, s én csak fél évvel később léptein be. Sokat beszélgettünk akkor a szövetkezetről, hívtak haza, s ahogy hazajöttem, megválasztottak elnöknek. Már több mint húszán voltunk, négy lovunk meg egy ócska traktorunk is volt... — A fűkaszát el ne feledd! — szól közbe Lajos bácsi. — Az ám, a fűkasza! Mi a kezdet idején is nagy legények voltunk, mert traktorral szántottunk Még bérbe is! » Elmosolyodnak ezekre a szavakra az idős emberek. Egymás szavába vágva mesélik a régi, húsz évvel ezelőtti eseményeket — élményeket. Talán egy kicsit meg is szépítik a történeteket, csak a jó emlékekről beszélnek. Érthető: az ember szívesebben emlékszik a jóra, s a rosszabbat könnyen feledi. Ruzsinszki József öt évig elnökösködött a piliny] szövetkezetben. Igaz, az elnökség második évében — 1952- ben —, amikor egyszerre mindenki szövetkezeti tag akart lenni — s a parasztemberek többsége az lett —, vitattak az újak, ki legyen az elnök De a kezdő gárda kijelentette: „Ruzsinszki marad, jól csinálja, tapasztalatai vannak”. A szövetkezés második évében már csaknem ötven forintot ért egy munkaegység. Vettek lovakat, ökröket, szaporodott a juhok száma — csak éppen az újabb tagok nem szívesen dolgoztak. Ennek érthető következménye lett, hogy a szövetkezet megállt a fejlődésben. Mind több nézeteltérésre került sor. Akkoriban kaota a közös az első szakembert, egy agronómust. — A járásiak idehoztak egy aprócska embert, hogy ő lesz ez agronómus — idézi az emFaggatom, miért, Az idős ember azonban csak legyint. Végül is azonban nagy sóhajjal ezt is elmondja. — Az agronómus meg a csoportja addig ügyeskedtek, amíg meg nem untam a sok gáncsoskodást. Gondoltam, elég volt már nekem a veszekedésből, ha ők jobban tudják csinálni, csinálják ... Közben az is kiderül, hogy Józsj bácsit a keménységéért nem szerették egyesek. Mert az ő elnöksége idején nem lehetett potyán jövedelemhez jutni a közösben. Azután még hozzáteszi, nem vádaskodik, mert nem szórta itt senki a pénzt, csak hát később mégis lazábban mentek a dolgok. Józsi bácsi azonban nem hagyta el a közöst. Ugyanúgy dolgozott mint addig, — hiszen kezdetben az elnök nemcsak irányított, hanem a kapálástól az anyagbeszerzésig mindenből kivette a részét —, és ugyanakkor megválasztó!Pádár András Gyors cselekvés szükséges A laliossií« joénK't Killmill*tL a korábbi megkötöttségek a javító-szolgáltató tevékenység bővítésének, színvonala emelésének útjából. A profilgazda-rendelet megszüntetése nyomán kiszélesedett a versenyzés feltétele és lehetősége. Ma már nem lehet arra hivatkozni: a megyei tanács ipari osztálya nem engedi az új szolgáltatás bevezetését, megyei hálózatának kiépítését, magának tartja fenn a bővítés jogát. Sokat segített az a kormány- rendelkező, amely lehetővé tette, hogy azok az ipari dolgozók, akik ellátatlan területeken javító-szolgáltatói munkára vállalkoznak, másodállásban iparengedélyt kaphatnak. A kormány jövedelemadóról szóló legutóbbi rendelete is számtalan előnyt biztosít a javító-szolgáltatással foglalkozó, munkájukból becsületesen megélni akaró kisiparosoknak. Az előbb említett kormányrendeletek sajnos, nem hozták meg a várt eredményt. Elég gyakoriak a különböző panaszok: ha rossz a vízvezeték vagy a cipő. ha edényt akarok javíttatni vagy kulcsot részeltetni, akkor a szomszédos községbe vagy a járási székhelyre kell utazni. Elsősorban a kistelepülések lakói vannak nehéz helyzetben. tükröző, megyei iparpolitikai tervben foglaltakat négy szektornak — minisztériumi, tanácsi, szövetkezeti és kisipar — kellene megvalósítani. Az utóbbi három kategóriában húzódoznak a tervben megjelölt tennivalók megvalósításától. Anyagilag nem érdekeltek a bővítésben. A tanácsi iparban inkább a készárutermelést szorgalmazzák, a szövetkezetek és a kisiparosok pedig előszeretettel kacsingatnak a közületi munkák felé. mondván: az hozza a hasznot, a nyereséget, a lakossági .szolgáltatás csak ráfizetéses Legtöbbje valóban az, ezért az állam dotálja azokat a helyiipari vállalatokat, amelyek javítással, szolgáltatással foglalkoznak. Mégis, legtöbb helyen a két évvel ezelőtti színvonal megtartására törekednek, de azt sem bánják, ha évről évre csökken a szolgáltatásokból származó jövedelem. Pedig a megyei tanács végrehajtó bizottsága szerint a javítás-szolgáltatás színvonalának az új mechanizmusban sem szabad a korábban elért szint alá csökkenni. Jó példát mutat e tekintetben a Nógrád megyei Vegyesipari Vállalat, ahol a múlt évben 10 százalékkal nőtt a lakosságnak nyújtott javító- szolgáltató tevékenység. A viszonvtajios stagnálás lmitt-amott találkozunk kezdeményezésekkel, új módszerekkel. A salgótarjáni Cipész Ktsz úttörő szerepet vállalva, szabadkasszás vagy ahogy a köznyelven elterjedt' gebines részleget szervezett több eddig ellátatlan községben. Jelenleg Cereden, Nagyorosziban, Cser- hátsurányban, Kányás-bányatelepen. DréHa a bor kareos, azt sem mindenki szíveli, az ed-zett síküvegnek pedig legnagyobb ellensége a karcosség — miatta értékét veszti. — Mi okozza a karcolást? — kérdem Lőrincz Sándort, a Síküveggyár edzőüzemének üzemközi ellenőrét. Mellesleg Lőrincz új „intézmény” képviselője. — Áz üveg kényes jószág — feleli az ellenőr. — Az imént a lapoló részlegünkben, ahoi az edzésre kerülő üveg megközelítő méreteit szabják, mutattam a fekete filclapot a vágóasztalon. Csak úgy szikrázott az üvegszilánkoktól, pedig a vágó kezeügyében ott van a kefe, s ráadásul tudja, elég egy mozdulat, s a szilánk belemar a táblába. Az idomvágók csoportjához érünk. A kefe itt sem hiányzik. Végigsimítom a fiicet, apró, éle« üvegszemcsék tapadnak hozzá. Megállunk egy köszörűgép mellett. — Alig pár nappal ezelőtt jöttünk rá —, magyarázza Lőrincz —, mennyi galibát okoz ez a holmi — mutat a köszörűs kékesszürke gumi kötényére. A munkás mély meggyőződéssel a hangjában szintén tanúsítja: — Az olasz üveg felülete puhább, mint a mienké. Ha a lapja hozzáér a kötény repedéséhez. bekarcolódik. Hitetlenkedve tapintom a finom, puha anyagot. Valami más lehet itt a bai. Aztán ismét az ellenőrhöz fordulok: — Mégis, maga szerint mennyi selejtet okoz a karcolás? Asztalához invitál, jelentőlapokat szed elő. Másfél milliós öt százalék — Január tizenihatodikán. például, a háromszázegyes futólapon harminc darab nyolcvanszor százhárom centiméteres járműüvegből hatot tettünk félre, karcolás miatt. Előtte való napon hatvan darab ugyanilyen méretű lapból csak negyvenöt mehetett edzésre Tizenharmadikán egy száznegyvennyolc darabból álló, különböző méretű tételből huszonhatot kellett visszatartani. .. * Az edzőkemencéknél Data István és Kőházi Gyula minőségi ellenőröket faggatom. Ök is dicsérik az átszervezést. Azóta kevesebb selejtes áru jut el a kemencékig. Persze karcolást ebben az üzemrészben is okozhatnak. — Fúrás közben például — és az egyik fúrógéphez vezet. — Van ugyanis néhány fajta járműüveg, amelyet ed-zés előtt fúrni kell. Filccel a fúrógép padját is letakarták. Kefe is van. És üvegszilánkok is... — Karcolódhat áz üveg szállítás közben is, hiszen mire az áru ideér, nagyon sokszor megfogják. Bekarcolódhat, amikor a csipeszekre felfüggesztik. Nálunk azonban már a fő veszély a nyúlás. Az üveglapokat csipeszekre függeszti:k. bekerül a kemencébe, itt megszabott hőfokon s idő alatt keresztülhalad, beér a hűtőbe. Ha a hőfok mamii az áthaladási idő, az üveg a tűrésnél jobban megnyúlik, esetleg meggörbül. Márpedig két-három milliméternél többet edzett üvegből nem lehet lecsiszolni, mert elrobban. Odalép hozzánk Balgha József csoportvezető is. Azon vitatkozunk, vajon a kemence körül dolgozó munkások befolyásolják-e, vagy sem a minőséget. A csoportvezető kezdetben úgy véli, hogy nem. hiszen a hőfokot s az időt is ő állítja be. De fokról fokra kiviláglik, hogy a csipeszek felrakása lehet egyenetlen, de lehet a csipesz is rossz. Az sem mindegy, hogy a hőkezelő munkás mikor jelen,ti a csoportvezetőnek, hiba van a hőfokkal vagy az idő beszabályozásával: az első, második vagy a tizedik elrontott darabnál Szőke Miklós, aki a gvár- egység vezetését tavaly november közepén vette át. a falra erősített táblázatra mutat. , — Első dolgom volt tiszta képet nyerni az üzemi veszteség mértékéről, okairól, a selejt keletkezéseinek gócairól. Ezt részben elvégeztük. Az átlagos veszteség a beérkező üveg csaknem huszonkilenc százaléka. Sok. nagyon sok. — A selejt gyakran akko- derült ki. amikor az üvegtáblán már elvégeztek minden műveletet. Vannak szélvédő üvegjeink, amelyeknek darabja ezer forint. Néhány ilyen üveg árából egész műszakok bére kitelik. Összehívtam az üzem kommunistáit, szakszervezeti aktivistáit, művezetőket, brigádvezetőket. feltártam a helyzetet, s a segítségüket kértem. Aztán hozzáláttam az átszervezéshez. — A minőségellenőrzés megszigorítása az átszervezés jele? — kérdem. — Az első lépés. Nem titok, hogy a továbbiakban személycserékre is készülök. Egyebek között azt akarom, hogy a csoportvezetés lega- lábD szakmunkás-színvonalra emelkedjék. A bérezésit kapcsolatban is vannak elképzeléseim. A berendezéseket karbantartó szakmunkások keresetét emelni akarom. Ugyanez vonatkozik általában minden jó szakmunkásra, hiszen jelenleg vannak betanított munkások, akik többet keresnek náluk. Intézkedések vannak előkészületben a szállítás jobb megszervezésére. Említem a gumikötény-ese- tet. — Ez is fontos tennivaló! Persze, hogy nem a gumi karcol. hanem a kötény repedéseibe bekerült csiszolókorong- szemcsék. Vannak más bizonyságaim is arról, hogy sok munkásunknak nincs fogalma az általa végzett műveletek technológiai, fizikai, mechanigelypalánkon és a balassagyarmati ifjúsági lakótelepen működik szabadkasszás cipész. Az eddigi tapasztalatok biztatóak. Mind a szövetkezet, mind pedig a gebines cipészek megtalálták számításukat és jól járt a lakosság jS. Érdemes lenne a módszert más szolgáltatásoknál is megpróbálni. Minden községben akad egy-egy szakember vagy nyugdíjas, aki vállalkozna a villany, a vízvezeték kijavítására, különböző asztalos, ács. lakatos, kőműves, szobafestő vagy mázolómunkák elvégzésére. Sokat segíthetnek a nyugdíjasok. Számuk, a2 országos statisztika szerint, megyénkben a legnagyobb és egyre nő. Rendelet mondja ki: egyes szakmákban a korábban engedélyezett összegen felül is kereshetnek a nyugdíjasok. A megyei tanács ipar, osztályának megbízásából a Helyiipari Kutatóintézet élkészí- tette a lakossági javuo-szoigáitatási tevékeny ség fejlesztésével kapcsolatos tervet, amely 1970-től 80-ig tudományos alapossággal elemzi községenként a különböző szükségleteket, határozza meg az igényeket. Ebben szerepel egy közös begyűjtési társulás létrehozása, szerződéses alapon, a szállítási költségek csökkentésére. Tudnak erről az érdekeltek is. Nem hajlandók társulni Azt mondják: lehet, hogy nem válik be. Pedig meg se próbáltak. Ebből is kitűnik, hogy a javító-szolgáltató tevékenységet végző vállalatoknál még erősen hat a maradiság. Pedig az ellátatlan területek. az úgynevezett fehér foltok, gyors cselekvésre hívják fel a figyelmet. A határozottabb előrehaladás érdekében szükség van néhány, ma még erősen ható tévhit mielőbbi felszámolására. Bár csökkent, de még ma is előfordul, hogy egyes szolgáltató vállalatok dolgozó) azt hiszik: majd valaki más végzi el helyettük a megyében jelentkező, megnövekedett feladatokat. Számolniuk kell azzal, hogy az igények tovább növekednek, újabbak kerülnek előtérbe. Más megyékben már felismerték, nálunk sem árt hangsúlyozni: nem a lakosság van a javító-szolgáltató vállalatokért, hanem fordítva. Fejlődésük, gyarapodásuk, jövőjük függ attól, milyen leleményesek, életrevalóak. Eljön az idő, amikor a szolgáltatást házhoz kell vinni megyénkben is Ennek úttörői a Bács—Kiskun megyei szövetkezetek. A kisiparosok számának egészséges növekedésével pedig egyik-másik szolgáltató szektor monopolhelyzete is megszűnik, a javftást-szolgál- tatást kérők nem lesznek kiszolgáltatva, választhatnak majd. Verseny lesz a fogyasztók „kegyedért”. A lakosság igényeinek kielégítése szervesen illeszkedik a reform által megjelölt új követelményekbe. Ennek megértése egyet jelent a megyében található fehér foltok mielőbbi megszüntetésével. Venesz Károly kai lényegéről. E miatt több áru vesz Kárba, mint sokan gondolnák. Ezért az ösztönző bérezésen kívül tanfolyamokat szervezünk. Azt akarom, hogy mindenki ismerje meg az üveg fizikai tulajdonságai c, értse viselkedésének okait, csiszolás, vágás, fúrás,'hevítés, hűtés közben, ismerje a szerszámait, gépeit, a termék rendeltetését, műszaki, gazdasági jelentőségét... — Mennyivel szeretné az idén csökkenteni az üzemi veszteséget? — Tudatában vagyok a feladat fontosságának, de nehézségének is. Az edzőüzem fiatal gyárrészleg. Kialakult törzsgárdája még nincs, nem is lehet. De itt dolgozik a legtöbb kommunista, vannak szocialista brigádjaink. Elsősorban az ő gyárszeretetükre, felelősségtudatukra, megértésükre támaszkodom. Most kevés híján huszonkilenc százalékos a veszteség, szeretném, ha huszonnégyre csökkenne... öt százalék. Sok ez va&y kevés? Megkérdeztem a főkönyvelőt. Gyors számít ,s szerint ez legkevesebb másfél millió forint megtakarítás, helyesebben löbbletbevétel. Hogy érdemes-e érte a tegnapinál gyakrabban és gondosabban leseperni a vágópa- dot? Nagyobb göndör'’ ?isve- lemmel, hozzáértéssé1 h ni? Meg se kérdezem \z edzőüzemnek százötven munkása van. Tudniok kell m; a felelet . Csizmadia Géza NÖGRÁD — 1969. januói 26., vasárnap Bvrtók Lajos és Ruzsinszki József, a szövetkezet első elnökei» mai ialat elnökkel. Bórák Jánossal, a Búzakalász Tsz^központi irodája előtt Húsz esztendővel ezelőtt, vakmerő fantasztáknak titulálták azokat, akik összefogtak. hogy közös erővel, együtt műveljék a földet, amelyet annyi verejtékkel szereztek meg, vagy ezredév őta csak áhítottak ,. Piliny, 1949 ősze. lékeket Józsi bácsi. — Kérdeztem tőle. tudsz-e számolni fiam? A bátor valasz tetszett, gondoltam, jól megleszünk együtt. Különösebb baj nem Is volt, pedig azokban az években ugyancsak sok volt a gondunk. De azután én lemondtam .., ták párttitkámak is. Megvívták az ötvenhatos időszak harcait is, megóvták a szövetkezetét a forró fejűektől. Sok kemény vita alakult ki az évek során, azonban a közösség mindegyikből megerősödve került ki- Az elnökök váltogatták egymást, mígnem 1962-
