Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-25 / 20. szám

Somogyvári László Baleset a Salgó úton Több fisrvelraet. telnőuekí Tegnap reggel Salgótar­jánban. a Salgó út és a Ko­hászati Üzemekhez vezető utca kereszteződésénél bal­eset történt. A 2-es számú AKÖV tehergépkocsija, ame. lyet Földi László vezetett, elütött egy fiatal lányt A szemtanúk állítása szerint a leány féktávolságon belül lé­pett a kis sebességgel köz­lekedő jármű elé. Kórház­ba szállították a sérültet. A baleset miatt sok jármű hosszabb ideig vesztegelt a Salgó úton. A baleset körül­ményeinek tisztázására a vizsgálat megindult, Több tucat jármű veszte­gelt. Mi történt ezután? A buszokból az utasok kiszáll­tak — felnőttek és iskolá­sok —. s valóságos névván- dorldrs indult Tarjánba a Salgó úton. Közben nem egy járművel találkoztak. Elég lett volna egy rossz lépés a csúszós, jeges úton. s már­is ott a másik baleset. Ez az útszakasz — a Kohászati Üzemektől a TIT-székházig — balesetveszélyes. Elsősor­ban a járókelők miatt Nem a Malinovszkii ríton vanv a SaJgó út melletti gyalooiár- dán közlekednek, hanem az úttesten. Tegnap szerencsés kimenetelű baleset történt. Korábban halálos is volt. Is­kolások grasszálnak regne- lenként az úttesten. A Ma- linovszkij úti iskolába igyek­vő gyerekek amikor leszáll, nak az autóbuszról, figyel­metlenül mennek át az út­testen. Sokszor a névkacsi- vezetők fiavelmesséaének kő­szön’-e+ő h on* 1 nines sérül is A felnőttek ahelyett, hogy fi­gyelmeztetnél- nnermpkeil-e* ők járnak elöl, illetve az út­testen. Nem győzzük hang­súlyozni: az úttest nem gya­logjárda. Síkosak az utak. Több figyelmet, felnőttek! — ács — Minőség-lánc „Hívjuk okét, jöjjenek...!” Modern társadalomban élünk, ez számunkra a szó cialista társadalom felépítését jelenti, melynek ember- központúsága alaptörvény Érthető, ha minden erőnkkel e társadalom polgárainak mind jobb boldogulásáért har­colunk. E törekvéseink egyike — nagyon jelentős része —, az ember mindennapi igényeit kielégítő, munkáját, pihenését, művelődését szolgáló termékek, használati, fogyasztási cikkek minőségének javítása. Nem hanyagol­hatjuk el azonban azon termékek minőségét sem, ame­lyek közvetlenül ugyan nem emberi szükségletet elégí­tenek ki. de így vagy úgy, közvetve, áttételekkel mégis a szocialista társadalom teljes felépítését, gazdasági, s ezzel politikai megerősítését gyorsítják. Modern társadalomban élünk, mondottuk, s ez azt is jelenti, hogv a munkamegosz tás. ,1 '.ermékek előállításá­ban mindinkább differenciálódik. Ezért, ha ma a minő­ség javításáról beszélünk, az cl sem képzelhető például egy műhely, egy üzem, vagy akár egyetlen gyár mun­kásainak, műszaki szakembereinek erőfeszítésével. A termékek többségénél ehhez több gyár, vállalat, egész iparág, nem ritkán több iparág dolgozóinak összefogá­sára, kölcsönös segítségére van szükség. Elsősorban ennek felismerése vezette lapunkat és a KISZ megyei bizottságát abban, hogy támogassa Krono- vetter István vízvezeték- te 1 ’ iflűság szocialista bri­gádjának kezdeményezését: hajlandó egyéves személyes garanciát vállalni saját kezemunkájáért. Hír szerint eh­hez máris csatlakozott Botka Béla vízvezeték- zerelő brigádja. Vállalásuknak azonban van egy fonákja. A gyakorlatban ugyanis kénytelenek jótállni nemcsak a sa­ját, hanem a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár dolgozóinak munkájáért is. Amivel, sajnos. elég bajuk akad a szerelőknek (a lakókról nem is beszélve.) Más szóval Kronovetterék vállalása akkor lesz teljes, ha a csapatokat, s az egyéb vízvezeték-szerelvényeket gyártó, e gyártásban bármilyen módon részt vevő üzemek dolgo­zói is csatlakoznak hozzá. Mégpedig azzal, hogy ki-ki a maga munkahelyén a rábízott munka jobb minőségű el­végzésén igyekszik. Hogy e kapcsolódás, a dolgok természetéből fakadó láncolat szükségszerűsége megérintette a mosonmagyaró­váriakat is, tükrözi a gyár minap közölt válasza: keszek meg beszólni a salgótarjániakkal közös dolgaikat. , Ez a hajlandóság jó jel, valami olyasmiről ad hírt nekünk, hogy képesek vagyunk terméketlen viták, szer­ződések, megrendelések jogi formuláinak meddő taglalá­sa helyett, anélkül, hogy elsáncolnánk magunkat a vál­lalati, néha vélt érdekek falai mögé — leülni egymás­sal, s beszélgetni arról, miben lehetünk egymás segít­ségére. így, ezzel a komolysággal fogták fel a mosonmagyar­óvári levél jelentőségét Herczeg István, a KISZ megyei bizottságának osztályvezetője. Nagy József, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat KISZ-bizottságának titkára, Rusvai János, a víz- és fűtésszerelők építésveze­tője, és Kronovettcr István, a vállalás kezdeményezője, amikor csütörtökön, szerkesztőségünkben elhatározták: hívják, s szívesen várják a mosonmagyaróváriakat Sal­gótarjánba, lesz miről beszélgetni. Siet egy levél Győr megyébe: a minőség-lánc első szeme Salgótarjánban elkészült. A másodikat a MOFÉM dolgozóinak kell kikovácsolniuk. \ Cs. G, Sa'gótaríám piac Közepes felhozatal A hét végére állandósult a ékből érkezik több, de az ős- rtthozatal és bizonyos mérték- termelői felhozatal is megkö­s *, sara stk ?*» • .*• «■«* zalai közepesnek mondható. ara^ a következőképpen ala- Zö.clségféle általában a tsz- kultak: Cikkek VIEK ár Et/kg izab.ptac Ft/kg élő csirke 28,— tyűk — 25,— élő liba — 32,— vágott liba — 34,­tojás 1,90 2,— burgonya 2,60—3,40 3,------3.50 sár garépa 1,20 4,— fejes káposzta 3,— 2,50 kelkáposzta 3,80 3­karalábé 3,— 2-­«ima. (Jonathan és feher) 9,------12,— 5 ,------7,— av anyú káposzta ti*-­5 ,— . öröshagvma 3,80 3,------3,60 S I Legfontosabb: a fogyasztók érdekének védelme * Beszélgetés Molnár Tiborral, az AKF megyei vezetőjével Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség feladata jelentő­sen megváltozott az új gazda­ságirányítási rendszerben. Szinte teljes tevékenysége a fogyasztók érdekének védel­mére irányul. Vizsgálatai ki­terjednek a fogyasztói árak és árképzési rendelkezések meg­tartására, a vendéglátás kal­kulációira és az osztályba so­rolási feltételek betartására, az ételek és italok előírás sze­rinti minőségére, az áruk mé­résére. minőségére, az elszá­molás módjára, a fizetési jegyzékek helyességére, a fo­gyasztók panaszainak intézé­sére és sok egyébre. A felü­gyelőség 1968-ban végzett vizsgálatairól beszélgettünk Molnár Tiborral, az ÁKF megyei vezetőjével. — Az árreform bevezetésé­vel feladatunk volt a leltá­rozások végrehajtásának, az új árak feltüntetésének, s azok alkalmazásának vizsgá­lata. Kétszáztizenöt boltot vizsgáltunk meg, 308 esetben. Vizsgáltuk a húsipar és a húsboltok munkáját a minő­ség, s az egyéb fogyasztói ér­dekvédelem szempontjából. Egy év alatt 66 húsboltot 105 alkalommal ellenőriztük, míg az ipar termékei közül a töl­telékárut vizsgáltattuk két alkalommal a Kereskedelmi Minőségi Ellenőrző Intézettel. Nagyobb és átfogóbb volt a tejtermékek minőségi, higiéni­ai és érvizsgálatai, ami ki­terjedt a tsz-ek által forga- . lomba hozott nyers tej ellen­őrzésére is. Hasznosnak bi- zpnyult a termelőszövetkezeti borkimérések és pecsenyesütők vizsgálata. Ellenőriztük a bú­torforgalmat és a tüzelő­anyag-értékesítést. A prog­ramban szereplő témákon ki­wi 36 bejelentés vizsgála­tával is foglalkoztunk és in­tézkedtünk. összes vizsgálata­ink száma egy év alatt 992 volt hétszázharmincegy egy­ségben. — Mit állapított meg vizs­gálatai során az ÁKF1 — Véleményem szerint a ruházati és iparcikk-szakma volt az, ahol az árreform a legtöbb problémát jelentette. Számos tévedés fordult elő úgy a fogyasztók, mint a vál­lalat vagy a szövetkezet hát­rányára. Nehezítette a bolti dolgozók munkáját, a fo­gyasztóknak pedig bosszúsá­got okozott, hogy egyes szál­lítók — például a Szerelvény- értékesítő Vállalat — több he­tes késéssel közölték a nagy­kereskedelmi árat. így az áru a boltokban tárolódott. Az cielmiszer-szakmából a húst, a tejet és a tejterméket eme­lem ki. Igen fontos a tőke­hús részenkénti árának alkal­mazása, a hús szabályos bon­tása és forgalomba hozatala. A bontásból származó fo­gyasztói megkárosítás 1968- ban elsősorban az állami üz­letekben csökkent, viszont még mindig nem kielégítő a vidéki szövetkezeti boltokha», ahol még a belső ellenőrzés is hiányzik. Gondot okozott a húsipar tevékenysége, gya­kori a fogyasztók közvetett megkárosítása. A balassagyar­mati telepen készült kilencfé­le húsipari -termékből csak négy elégítette ki a szabvány előírásait. Több esetben kifo­gásoltuk a szállítást is, mi­vel nem felel meg az egész­ségügyi előírásokr A ven­déglátóiparban tág lehetőség nyűik a fogyasztók megká­rosítására. Gyakori a hiányos kiszolgálás, az ebből eredő ha­mis mérés, aminek oka a fe­lületesség. a jogtalan haszon- szerzésre való törekvés. A tsz-ek poharazóiban a fo­gyasztók nem kapták mindig azt a minőséget, ami a terme­lői borral kapcsolatban elter- iedt és megszokott. Ez rontja a tsz-ek helyes kezdeménye­zését és törekvését. — A szabálytalanságok, ni- ányosságok száma az összes vizsgálathoz viszonyítva azon­ban nem nyújt kedvezőtlen képet. A kereskedelmi dolgo­zók zöme becsületes, és az elmúlt évben komoly és ne­héz munkát végzett az ár­reform bevezetésénél. — Milyen intézkedéseket és felelősségrevonásokat alkal­mazott a felügyelőség? — 1968-ban 116 dolgozovvJ szemben jártunk el, elsősor­ban a fogyasztók megkárosí­tása miatt. Közülük 57-et ré • szesítettünk figyelmeztetés­ben, 22 ellen javasoltunk fe­gyelmi felelősségrevonást, egy szabálysértési feljelentést tettünk és 36 bírságot szab­tunk ki. A bírság 200 forint­tól 2000 forintig terjed, össze­sen 20 500 forint összegben. — Az iparcikk-kisltereske- delmi vállalatnál, a vendéglá­tó vállalatnál és a lucfalvi tsz által üzemeltetett öblösüveg- gyári lángossütőnél a fogyasz­tók megkárosítása miatt, jog­talan bevétel elvonására in­tézkedtünk, amelynek összér­téke 11450 forint volt. Ezt a fogyasztóknak visszatéríteni nem lehetett. — Több mint 60 esetben in­tézkedtünk a vállalatok igaz­gatóinál, szövetkezeti elnö­köknél, a tapasztalt szabály­talanságok és hiányosságé:, megszüntetése céljából. Emlí­tést érdemel, hogy a vállala­tok általában pozitiven rea­gálnak ezekre, bar a vendég­látó vállalat esetében előfor­dult egy akalommal huzavona és probléma. Kritikát érde­mel a Váci Húsipari Vállalat, mert a balassagyarmati tele­pén észlelt szabálytalanságok, minőségi kifogások megszün­tetése érdekében nem intéz­kedett. — Az intézkedéseket illető­en az új Szabálysértési kódex szélesebb körű jogokkal ru­házta fel az ÁKF-et. Hatóság­ként jár el, több esetben ki­zárólagos intézkedési joggal rendelkezik. A belkereskedel­mi rendelet is a fogyasztók ér­dekvédelmet szolgálja, amikor kimondja, hogy két éven be­lül háromszor bírságolt dolgo­zó két évig nem alkalmaz­ható a kereskedelemben. — Programjuk 1969-re? — A feladat adott, a fo­gyasztói érdekvédelem foko­zása. Jelenleg a vendéglátó­ipari egységek osztályba ,,Hu­tását vizsgáljuk, hogy egy- ev II. vagy III. osztályú ét­terem, cukrászda, presszó megfelel-e azo’ i a ki , ctzl- ményeknek, amelyeket a fel­számított fopvasztói árak el­lenében joggal elvárhat a vendég. — Döntő szempont lesz az árképzés, a fogyasztói árak al­kalmazása és a minőség ellen­őrzése majd minden szak­mában. — A fogyasztói érdekvéde­lemben kölcsönös segítséget je­lentett a kereskedelmi osztály- lyal, a mezőgazdasági osztály­nál, a NEB-bel, a KÖJÁL-lal, a BM-mel és a társadalmi el­lenőrzéssel végzett közös vizsgálat, amit ebben az év­ben tovább szeretnénk fokoz­ni. — Meg kell említeni a vál­lalatok, szövetkezetek fele­lősségét a fogyasztói érdekvé­delem biztosításában, a belső ellenőrzés ez irányú tevé­kenységének fontosságát. Az ÁKF feladata, hogy vizsgá­latainak tapasztalatai alapján bírálja a vállalatok, szövet­kezetek és a különböző terü­letek munkáját és szabály­sértési hatóságként járjon el. — Szükséges megemlíteni a vásárlók magatartását is. So­kan nem teszik szóvá, ha megkárosítják. Minden vevő legyen a saját vásárlásának ellenőre. Az élelmiszer-kiske­reskedelmi vállalat jelenleg már 10 egységben ismét be­állította a „vevők mérlegét”, a vendéglátásban egyre ter­jed a hitelesített poharak használata, tehát mód nyílik a mérések saját ellenőrzésére. Cinkosokkal Itiinnyű , t.caki>érpeBrs<iBVBca EIBcag^ftiäton véjícg n Mellékesként: betörés — Nándor ne. a figyelmes szati Építő Vállalattól cemen­tet zsákmányolt; ezt később házépítéshez saját lakására szállíttatta. A kezelésére bízott anyagokból kerítéskaput, asz­talt, széket emelt el. A fuvar- költséggel — furfangos módon — munkáltatóját terhelte. I titkárnők gyönaxe A Villamosberendezés és Készülék Műveli 7. számú, úgynevezett „VÁV” gyárának igazgatója 1960-ban körlevél­ben szabta meg, milyen módon kell a külszolgáiatos dolgozók 1 szállásdíjait elszá­molni. Ha munkásszállás nincs, s ha az egyéni elszál­lásolásra kevés a napi tizv — illetve egy hónapot meg­haladó időre a napi öt — fo­rint, több lakbért is lehet fi­zetni. Ez esetben viszont a munkahely vezetőjének név szerinti kimutatással kell igé­nyelni bért; kifizetését, elszá­molását pedig rendszeresen el­lenőrizni kell. Ez utóbbi írott malaszt maradt. Az „áldás” — forint képében Szabó Sándor­nak és cinkosainak zsebébe hullott. A bűncselekmény-so­rozat sikeres felderítésén a salgótarjáni járási rendőrka­pitányság is, a megyei rendőr, főkapitányság is eredményesen dolgozott. A nyomozás alap­ján e hó közepén készítette el vádiratát a salgótarjáni járási ügyészség. Mennykő és villámhárítás Szabó Sándor művezető Bojtor Vince, Huszti András­áé, André Tibor és Szigetvári Tibor nagybátonyi lakosokkal a MÁV nevében szállásbérleti szerződést kötött. E szerint a szállásadók a munkások után fejenként és havonként négy- i százötven forintot kapnak. A „lakók" azonban sosem lak­ták a „kibérelt” szobát; — k, műhelyben, ki irodában, ki raktárban aludt. A vállalat ál­tal folyósított szállásdíjbol a kifizetés után havonta csak egy-egy ötvenes maradt a „bérbeadóknál”, — a többin Szabó osztozott Birta Ferenc­cel, Varga Józseffel, Vági Sándorral, Biskopics Remvs- szal, Krizsán Jánossal, Gu­lyás Józseffel, Illés Imrével, Árvái Józseffel és Fehérvári Jánossal, s másokkal. A vál­lalat csupán 1965-ben húsz­ezer forintot meghaladó ösz- szeget fizetett ki a fiktiv la­kásbérleti szerződésekre. Szi­getvárit 1966-ban Szabó „ki­léptette a buliból”; a fiktív szállásköltség ebben az évben már megközelítette a har­mincezer forintot. 1966 őszén • újabb lakbér­rendelkezés született, mivel a korábbi hézagain enyves ke­zek könnyen be-benyúlkálhat- tak a vállalati kasszába. A lényeg: a jövőben csak az IBUSZ által közvetített szállá­sok vehetők igénybe, inkasszó útján kell a számlákat ki­egyenlíteni, vége a készpénzfi­zetésnek. Derült égből menny- kőcsapásnak látszott az első pillanatra, de a bűnözők mi­hamar „felszerelték a villám­hárítót”. A Nógrád megye Ta­nácsának Idegenforgalmi Hi­vatala néhány dolgozójának felelőtlensége miatt lehetővé vált a csalás háborítatlan folytatása. Az „üzletbe” be­társult Bojtor Vincéné is; megnyugtatta a névleges szál­lásadókat, hogy lakóval eztán sem keil bajlódniok, a havi részesedés azonban százötven forint lesz. Az idegenforgalmi hivatalnál Telek Tivadarné kényelmesen kötötte meg a szerződést, az előírással ellen­tétben nem vizsgálta meg a felajánlott lakásokat, .alkalma­sak-e egyáltalán, hogy a íi- zetővendég-szolgálat igénybe vegye azokat. Ezt követően a pénz hosszú utat járt meg, amíg az idegenforgalmi hiva­talhoz került. A forintokat gyakran Szabó Sándor vette fel a „szállásadók” helyett. Te­hette; meghatalmazást nem kértek tőle. Holló hollónak' a szómét nem vájja ki a közmondás szerint; de Szabó pénz dolgá­ban még zsiványbecsületet sem ismert. Kilenc és fél ezer forintot a „szállásadók” kárá­ra magának tartott meg. A szerződések 1968. évi megújí­tásánál Szabó akként „egysze­rűsítette” az ügyvitelt, hogy a szerződésre aláhamisította Huszti Andrásné és Bojtor Vincéné nevét. Az olajozott csapágyakon gördülő panamázás közepette Szabónak betörés szervezésére is jutott ideje. G részál Gusz­táv, Farkas Bertalan és Bán Tamás segítségével a Bányá­szató Sándor adminisztráto­ra, — vagy ha így tetszető­sebb: titkárnője —. Sándor Istvánné volt. Főnöke és an­nak cinkosai szeme láttára dézsmálták a társadalmi tulaj­dont, de ő törvénysértő mó­don hallgatott, a Btk előírá­sával szemben nem tett fel­jelentést. Sándomé szívéhez szembeszökően közelebb állot­tak a börtön töltelék-jel öltek, mint a bűnüldöző szervek. Az asszonytól a rendőrségen kér­dezősködtek, nem észlelt-e va­lami gyanús jelenséget Nagy bátonyban. Dehogy észlelt!... Hazatérése után első dolga volt a belé helyezett bizalom­mal visszaélve levélben érte­síteni Szabót, hogy a rend­őrség érdeklődik viselt dol­gai iránt. A titkárnők eme gyöngye kérte a „drága főnö­köt”. hogy rejtse el a bűnje­leket, s hogy gyorsan értsen szót a bűncselekmény többi részesével, még mielőtt a rendőrség kihallgathatná őket. A bűnpártolás bajnoknője ké­sőbb megismételte írásos in­telmeit, — amint a fentiekből látszik — hiába.' A díszes társaságból Farkas Bertalant eddig tízszer, Kri­zsán Jánost ötször, Birta Fe­rencet egyszer, de akkor na­gyobb nyilvásosság előtt ■el­követett izgatásért Ítélte el a bíróság^ A bűnügyet előrelát­hatólag több hétig tárgyalja a salgótarjáni járásbíróság. — b. t. ­NÓGRÁD — 1969. január 25., szombat 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom