Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-25 / 20. szám

A Börzsöny lábánál Sárika tanárnő lesz Kevés község élt át annyi viszontagságot, mint a Börzsöny hegység lábánál Nőtincs, amely nemcsak idegen, dúló csapatok pusz­tításait és Werbőczi hűbéruralmát, hanem az elemi csapások egész sorát is átvészelte. A rosszhírű, urak törvényét alkotó Werbőczi István adományként kapta a községet, a tö­rök idők alatt pedig Mohamed bin Jusszuf és Hüsszein bin Hasszán hűbérbirtokához tartozott, de a tizenhetedik században fel­sorolták a nógrádi szandzsák községei között is. Feljegyezték, hogy a török hódoltság alatt a nógrádi bégnek kéjlaka is volt a község­ben. 1873-ban a kolera. 1896-ban a tűzvész okozott súlyos károkat. Az emberi erőszaknak és az elemeknek se­gített a pusztító természet is. Kevés helyen 4 körzeti orvos Hetvenéves már dr. Gur- :ói Emil, Nőtincs körzeti or­mosa, de még három telepü- és, ösagárd, Szendehely és Katalin-puszta egészségügyi diétását is korát meghazud- oló frisseséggel látja el. A íözségbeliek szerint mindezl >éldamutató életmódjának köszönheti: nem isiik, nem lohányzik, s tizennyolc esz- endei nőtincsi szolgálata ilatt mindig mértéktartónak smerték. Naponta nyolcvan —száz beteget kezel. A kör­letéhez tartozó községekbe lutóbuszon közlekedik. Min- lennel elégedett, csak azt ne. ezményezi, hogy az annyi­okozott akkora károkat az erózió, a csapadék és a szél a jó termőföldben, mint ebben a községben. Vízmosások, horhosok szabdalták, hegy- és domboldalaiból kikandikált a ter­méketlen kő és a mélytalaj, völgyeit elöntöt­te a Lókos-patak árja. Nem véletlenül kellett nagy társadalmi változásoknak jönnie ah­hoz, hogy végre megoldást nyerjenek a nagy gondok. 1945-ben kezdődött el a község meg­újulása. Azóta évszázados problémák oldódtak meg. A komplex, mindenre kiterjedő talajvédel­mei itt valósították meg Nógrád megyében elsőként, azóta új házak egész sora alakult ki, és hatalmasat nőtt a lakosság igénye. Nő­tincs új életét és új gondjait jegyeztük fel legutóbbi látogatásunk alkalmával. Nőtincsen nincs szükség gyer­mekkocsira. Minek akkor a hátikosár, ha nem használják! A kis. kétéves Teknős Máriát is a bátyiban viszi a jeges, sí­kos falun át Rohály Mihály- ne a nagymama. A kis Mari­ka 'áthatóan élvezi a kények mts téli sétát, nézeget és in­teget, ismerkedik a világgal Kise^ítő tizemágrak A törpe vízmű építése 1964- ben kezdődött és tavaly már(!) három kút meg is épült. A kivitelező: a Földmérő és Ta­laj vizsgáló Vállalat Tavaly az állatorvosi Lakás bővítésére nyolcvankétezer fo­rintot fordított a községi ta­nács. ■fc A községben a bevétel négy százalékát váratlan kiadások­ra tartalékolják. A tartalék- béé nyújtottak többek között 1500 forint értékű segítséget sportfelszerelés vásárlására a község sportolóinak Megoldották a szolgáltatást. Asztalos kivételével minden­féle kisiparos megtalálható. A laikatos, szerelő és kőműves szolgáltatásokat például vál­lalatoknál dolgozó szakembe­rek oldják meg másodállás­ban. 4r Mosógépet, disznótori fel­szereléseket és lakodalmi edé­nyeket kölcsönöz a községi földiművesszövetkezeti vegyes­bolt.-v A legolvasottabb, legitájéko- zottabb emberek között tart­ják nyilván Kiss Mihály er­dészt. Mint elmondják, auto­didakta fejlődését különös szenvedélyének, a kereszt­rejtvényfejtésnek köszönheti. Tizennyolc éves múltra te­kint vissza a helyi Vöröske­reszt működése, amelynek Adamcsek Mihályné a titkára. Már több alkalommal elnver- ték a véradás! vándorzészlót. Panaszkodnak a fiatalok, hogy a KISZ-szervezet nem fogja kellőképpen össze az ál­talános iskolákból kikerülő fiatalokat. Különösen a szóra­kozás Lehetőségei hiányoznak. Nehéz életük volt a felsza­badulás előtt a nőtincsiieknek, amit az is bizonyít, hogy a község legidősebb férfia csak kilencvenéves, Kiss István tsz-járadékos személyében. Nyolcvankét előfizetője van a NOGRAD-nak és hetenként a különféle lapokból hétszáz forint értékű áruspéldány fogy: Évente 10—12 új ház épül. Telek mintegy hat esztendei a foghíjak beépítéséről doskodnak. gon­A községben 115 tévéké­szülék és 298 rádió biztosítja a gyors tájékozódást és a változatos szórakozást, tanu­lást. — Hat ötvenöt­kor kelek és sietek a buszhoz, amely hét nullaötkor ér­kezik meg Nő­tincsre. — Az hozza az újságot is? — Igen, itt ko­rú- érkeznek meg a lapok. Talán azért is járatnak annyian újságot. — Meddig tart c szolgálat? — Tizenhat ti­zenötig. — Van-e sok le­vél? — Nálunk az újság a több. Van amikor ötszáz új­ságot kell házhoz hordani. — Hány ház van? — Négyszáznál biztosan több. — Hány kilo­métert gyalogol le 'napjában? — Tizenhárom —tizennégyet. Es már a tizenkilen­cedik új évet kéz­besítettem le az idén. A levélhordó, akivel a röpke be- szélgetést folytat­tam, Ivanics Ist­ván. S amíg szót szóba fűztünk, ő közben leadta az újságot és árusí­totta a lottószel- vényt. — Nem lehet könnyű — mond­tam. — Minden köny- nyű — válaszolta —, amit a-z ember kedvvel végez. Miért mostohák? Az ellátás gongjairól faggattuk Varga Feren­cet, az fmsz-i vegyesbolt vezetőjét. Mint elmondot­ta, az ellátás általánosság ban jónak mondható. Persze egyáltalán nem tö­kéletes. Gond van a kenyérrel. Nagyon örültek, hogy Ba- 'lassagyarmat helyett Vác- ról kapják a kenyeret, hiszen frissebb és jobb a váci kenyér. Viszont a szállítás roppant rapszó- dikus. Reggel hat helyett sokszor csak este hatkor érkezik a kenyér. Nincs filteres cigaretta. Hiába rendelnek Savári­át, Fecskét, Filtolt. Most személyi változásoktól várják, hogy a dohány­ipar ne kezelje mostohán a községet. Hiányzik az elem és az üvegáru. Nincs szifon­patron, csomagolt só és erős paprika. Narancsot és fügét még a tél folya­mán egyszer sem kaptak. Sokan keresnek Wilkin­son és Silver pengét, de hiába. Kifogásolják a vevők, hogy nincs az üzletben kávédaráló. Volt egy, de körülbelül egy éve el­romlott, azóta a fogyasz­tási szövetkezet nem gon­doskodott a pótlásról. Sok olyan áru hiány­cikk tehát, ami ország­szerte kapható. Vajon a üjtincsiek miért mosto­hagyerekek? _ A gyakorlati tapaszta­latok igazolták-e álmait? __ Már az általánosban m inden vágyam az volt, hogy képesített pedagógus lehessek. Ez a törekvésem csak erő­södött. Szép pálya. S nekem a legszebb tantárgyak: a számtan és a fizika. Néhány évvel ezelőtt — a hatvanas évek elején — Nő­tincsen kezdték meg az első komplex talajvédelmi terv ki­vitelezését A kezdeti tapasz­talatlanságból, tervezői hi­bákból keletkezett bajok el­lenére is manapság már jó úton halad a nagy terv vég­rehajtása, s a számítások sze­rint 1970-ben befejeződik a kivitelezés. A vízrendezés és a műtárgyak már készek, csu­pán a kémiai talajjavítás és az altalajlazítás évente kije­lölt feladatait kell végrehaj­tani. Tavaly 100 holdon vé­geztek meszezést és 185 hol­don áltál aj lazítást a szövet­A községi erdőkben dolgozik Rotter István héttagú motorfűrésze« szocialista brigádja. Az ő szorgalmas igyekezetüket tekintette meg a két szomszédos kerület erdésze: Zechner Géza és Sági Béla. Ütközben azt is ellenőrizték, hogy a Nehézipari Minisztérium Jósze­rencsét Vadásztársasága gondosan és szakszerűen végezte-e a vadállomány téli etetését. Ltjukra elkíséri őket a két hűséges tacskó, Dongó és Tücsök, s viszik a fegyvert is ma­gukkal, mert a dúvadirtás tél én-nyáron az ő feladatuk is kezetben. Az idén a mesze­zés 200 holdra emelkedik, vi­szont az altalajlazítás 160 holdra csökken. Érezhető már a komplex talajvédelem ha­tása is, amely a termelésszer­kezet változásában, a hoza­mok növekedésében nyilvánul meg. Egyelőre nehéz lenne még meghatározni pontos számadatokat, azonban bízó- nyos. hogy mire befejeződik a terv végrehajtása, bizton mérhető lesz az eredmény is. Lesz legelő is A termelőszövetkezet állat­tenyésztési profilú gazdaság. A jövő tervei szerint is a szarvasmarha-tenyésztést es iuhászatot fejlesztik. Tovább­ra is foglalkoznak a nyúlte- nyésztéssel s természetesen a lótenyésztéssel is. Egyelőre kevés a gazdasági épület és az istállójuk, s még mindig kevés a legelő is. Az épüle­teket azonban évről évre gya­rapítják, s kialakulnak a szükséges legelők is. A terv­szerű, szorgalmas munka eredménye évente újabb si­kereket hoz. Erre bizonyíték, hogy amíg néhány évvel ez­előtt alig tizenöt forint volt a munkaegység értéke, a mos­tani zárszámadáson harminc­öt forintról adhat számot a tsz elnöke. Nyilvánvaló az is. hogy az idén még többre tö­rekszenek. Az eredményekre, sikerekre nemcsak az erős alapok nyújtanak biztosíté­kot. hanem mindenekelőtt a tagság szorgalma s a veze­tők hozzáértése. Olyan községről adtunk mos. I kepei, amelynek mind külseje. ! mind belső tartalma roham- lepesekkel változik. A gyors sodrású idő krónikásai Lakos György és Pádár András vol­tak, a panaszokat Tóth Lajos, ne jegyezte föl és a felvétele­ket Koppány György készítet- í te. Legközelebbi NÖGBAD-n». i “'unkát január 'ío-én. szerdár ógrádmegyeren tartjuk. Drotos Sárika Szabolcs- Szatmár megyéből, a távoli Csegöld községből indult el, azzal a szándékkal, hogy ha bármi történik is, tanárnő lesz. Ma már Nőtincsen, az általános iskola ötödik és ha­todik | osztályában tanítja a számtant és a fizikát. Képe­sítés nélküli, a pedagógiai fő­iskolát még ezután akarja el­végezni Egerben. — Hány éves? — Tizenkilenc. — Lehet ilyen fiatalon fe­gyelmet és tekintélyt tarta­ni? — Lehet — mondja. — A lányok általában fegyelme­zettebbek, mint a fiúk. Kü­lönben is, a fegyelmezetlen­ség a kisebbeknél nagyobb. Többször helyettesítettem a nyolcadikban és azok a gye­rekek viselkedtek a legrende­Meszezés kétszáz holdon Lipicaiak az istállóban A megyében egyedül a nő- tincsi termelőszövetkezetben foglalkoznak lótenyésztéssel. Ha valahol szóba kerül Ma- dácsi László tsz-elnök neve, hamar szóba kerülnek a lo­vak is. A nőtincsiek is — so­kan másokkal — egy ideig azt gondólták, hogy a ló az elnök hobbyja. Aztán rájöt­tek: a lótenyésztés jó üzlet. Valóságos csodákat rjegélnek egy ménről, amelyet az egyik ide vetődött külföldi vitt el csaknem kétszázezer forintért, vagy például a „Csöpi” nevű lipicai kancáról, amely csak szerény negyvenkétezerért kelt el. A lótenyésztéssel ez­után még gondosabban, tudó. mányosan foglalkoznak. Sze­retnék a vezetők, ha kiala­kulna a törzstenyészet, mert ez csak növelné a lovak ér­tékét. Erre a lehetőségeket megteremtették, s a csaknem hetven lóból tizenkét lipicai kanca már törzskönyvezett. De ugyanennyi félvér kancá­val fejlesztik tovább a ver­senylovak csoportját. Nevelő­dik a tenyésztői gárda is. Az elnök mellett ezt olyan lel­kes szakember is segíti, mint Nelky Elek. Tizenkilencedik uj év Kollekció a nőtincsi gombokból A nógrádj termelőszövetke­zetekben fontos szerepük van a melléküzemágaknak. A ru>- tuícsi közös gazdaságban a gombkészítés és az építőipari tevékenység segíti a mezőgaz- t asági üzemágakat. Habár a műanyag divatgombok készíté- s vei sok gondja volt a szö­vetkezeti vezetésnek, mégis sikerült csaknem kétmillió forintot biztosítani a közös bevételéhez a gombüzem által. A szövetkezet építóbrigádja azonban még ennél is ered­ményesebben működött. Mun­kájukat dicséri a rétsági ta- r.ácsháza, az épülő gimnázium, s természetesen mindenek­előtt a saját épületeik. A tsz- e >ítőbrigád Vácott is dolgo­zni, ahol segítséget nyújt kis­lakások építésével a lakásgon­dok enyhítéséhez. A szorgos tevékenységnek szép az eredménye: az építőbrigád há­rom és fél millió forinttal já­rult hozzá a termelőszövetke­zet bevételeihez. Nagy terv megvalósítására készülnek az idén a közös gazdaságban. Az országban a legelsők között építenek fel gombaházat. Az eddigi pincés- technológiától eltérően felszí­ni gombaházban termesztik majd a közkedvelt sampi­nyont. A négymillió forintba kerülő épületet még ebben az évben felépítik, sőt az utolsó negyedévben már termelnek is benne gombát. A negyed­éves üzemeléssel már szép haszonra is szert tesznek, amely éves viszonylatban meghaladja a félmillió forin­tot. A gombatermesztésnek már megteremtették a szemé, lyi, szakmai feltételeit, s a ló- tenyésztés pedig a termesz­téshez nélkülözhetetlen szer­vesanyagot biztosítja. Néhány sorban szór megígért rendelő és vá­rószoba seliogysem akar meg­épülni. Gombaház a felszínen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom