Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-22 / 17. szám

Rangsorban a második Még sokáig bányászkodhatnak... Ménkes, Nagybátony máso­dik aknaüzeme. Szene fűtőér­tékben vetélkedik a keresett kányásd szénnel, csak talán a hamutartalma nagyobb. A bá­nya a Mátra alatt nagy terü­leten helyezkedik el. Nyitott vágathossza megközelíti a 20, kilométert. Akad munkahelye, ami a bejárattól több mint öt kilométerre van, és közben a bányászoknak 230 méter szint- különbséget is le kell győzni­ük, be-, illetve a kiszálláskor. Igaz, az ősszel elkészült a la- novkás személyszállítási rend­szer, ami 600 méteren keresz­tül szállítja a bányászokat. Ezenkívül mintegy két kilo­méter az az út, amit mozdony­szállítással oldottak meg. Az utóbbi években jelentős rekonstrukciót hajtottak végre. Elkészült az új út, amely feleslegessé tette a több mint hat kilométer hosz- szú kisvasűtat. A bányászok egy órával több szabad idő­höz jutnak a gépkocsi-szállt- tássaí. Ezenkívül naponta 25 fő improduktív létszám is fel­szabadult, illetve termelő munkára került. Megvalósult a dieseles föld alatti szállítás. Három gép végzi ezt a munkát. Az üres- csille-ellátás örökös problé­ma, amit még ma sem oldot­tak meg. Kormos Ottó, aknavezető szerint még mintegy 200 csil­lére lesz szükségünk — ezt igényelték is —, hogy az ellá­tást zavartalanná tudják ten­ni. Sajnos, itt nem alkalmasak az északi bányákból felszaba­duló csillék. Az idén naponta nyolc vagon szénnel többet kell termelniük, mint tavaly, ez bizonyítja legjobban a fej­lődést. Két évvel ezelőtt naponta 64 vagon szenet adott a bá­nya. Ma már 90 vagont vár­nak tőle. Tavaly nem sikerült maradéktalanul teljesíteni a tervet, vízzel és vetőkkel küszködtek. A 14 négyzetkilo­méteres területen elterülő bá­nya feltárt szénvagyona csak­nem másfél millió tonna. Ez azt jelenti, hogy még nagyon A megye határán túl (I) EUogrödi turisták a nagyuilägbran Utazni jó. Mindegy, hogy mivel, /unok)ússzál, vonattal vagy repülőgéppel. Városok, emberek. Tájak, élmények. Tapasztalatokkal gazdagon térünk haza. A nógrádiak sze­retnek utazni? Igen. Nem vártuk be a statisztikai hiva­tal jelentését, az IBUSZ Nóg- rád megyei irodája pontosan informált. Mégis, arra a kér­désre: hányán utaztak Nóg- rádbói 1968-ban, nehéz pon­tos számot mondani. Annyi biztos: több ezren, több or­szágba. Csoportosan, egyéni útlevéllel, csereakció kereté­ben. Repülővel, vonattal, au­tóbuszon keltek útra a nóg­rádiak tavaly. Kik utaztak? Munkások (szocialista brigá­dok tagjai), pedagógusok, or­vosok, diákok csakúgy, mint tsz-parasztok és vöröskeresz­tes aktívák. Egyszóval: aki tehette, elindult világot látni. Utazó megye lennénk? Ahová szívesen mennek Hagyomány már, hogy a nógrádiakat a „Béke és ba­rátság” vonata viszi a Szov­jetunióba november 7-én. A múlt évben negyvennel töb­ben. összesen 357-en utaztak Moszkvába. A KMP megala­kulásának 50. évfordulója alkalmából három csoportban — repülőgéppel — 210-en lá­togattak a Szovjetunióba. \ megyei nőtanács 80 asszonyt utaztatott a Kárpátokon túli területre. Termelőszövetkeze­ti dolgozók szakmai program keretében mintegy 100-an rán­dultak át a baráti országba a salgótarjáni és balassagyar­mati járásból. Az Expressz utazási irodával 100 fiatal utazott Nógrádból és 150-en kértek egyéni útlevelet a Szovjetunióba. Közkedvelt a cseh—lengyel Tátra. Harmincnégy autóbusz- sza] több mint 1300 turista utazott a megyéből a 3—5 na­pos útra. Többségük munkás, szocialista brigádtag. Lengyel- országban — Krakkóban — 240-en, Romániában 80-an jártak autóbusszal. A jugosz­láv tengerpartot 160-an ke­resték fel: KÖJÁL-dolgozók. drégelypalánld fez-tagok, oe- dagógusok. Évről évre köz­kedvelt helye a nógrádiak­nak az NDK egyik legszebb tája: Szász-Svájc. A múlt év­ben 210-en voltak itt. A ha­gyományos Lipcsei Tavaszi Vásáron 180-an. Aúsztriába tíz alkalommal összesen 400- an mentek. Köztük tsz-szak- emberek a balassagyarmati és a rétsági járásból. Az IBUSZ különböző útja» ín egyéni jelentkezéssel 738- an vettek részt Nógrádból. Ölt a szocialista országok mellett jártak Olaszországban, Fran­ciaországban, Svájcban és Tö­rökországban is. Külföldön és itthon Több ezerre tehető azoknak a száma, akik egyéni útlevél­lel rokoni látogatáson voltak Csehszlovákiában, az NDK- ban. Lengyelországban és Ro­mániában. Jugoszláviába 267, a nyugat; országokba 447 nóg­rádi kért egyéni útlevelet Ausztriába kollektív útlevél­lel 103-an voltak. Az Expressz mintegy 200 fiatait vitt több mint 10 országba. (Idei terv: 450 fiatal szervezése). Számos intézmény jó kapcsolatot tari fenn szocialista országok ha­sonló üzemeivel, vállalatai­val. A csereakciók keretében több százan jártak külföldön. S akik itthon maradtak, azok is utaztak. Aggtelek. Pécs. Szeged, Balaton. Ki tudná fel sorolni? Huszonnyolc tsz dol­gozói — egyik helyről sem volt kevesebb három busznál — több mint 2000-en voltak országjáráson. A Szegedi Ün­nepi Játékokra 400-an láto­gattak a megyéből. (Az Álla­mi Biztosító 300 embert utaz­tatott). 'Még két adat: ugyan­csak az Állami Biztosító 300 önsegélyező csoporttagot vitt Egerbe. A nőtanács 200 asz- szonyt a Duna-kanyarba. És az iskolák kirándulásai? Az út­törőtáborok? A rokonlátógá­tok? Ember legyen a tal­pán, aki utánajár, hol. há­nyán voltak a múlt évben. Amire jovga! büszkék A megyei IBUSZ-iroda el­ve: felelőtlenül nem ad el utat'. Utasai minden évben újra jelentkeznek. Az utasok hálásak. Köszönő levelek tu­catja érkezett a múlt évben is a tarjáni IBUSZ-irodába. Évről évre többen utaznak Nógrádból. Január van. Azt mondanánk, holtszezon. Nem így van. íme: 150 turista uta. zik a Lipcsei Tavaszi Vásár­ra, áprilisban két csoportban — repülővel — Leningrádba, nyáron 16 autóbuszra való utas Jugoszláviába, a tenger­partra. Még valamit — ezt már a budapesti központban mondják —, s ez sem közömbös: a nógrádi turisták kulturáltan viselkedő utazók. — székács — sokáig bányászkodhatnak. Az utolsók között zárják be majd ezt az üzemet. Addig azon­ban sok mindent meg kell ol­daniuk. Elsősorban a dotáció- mentes termelés, a nyereséges munka elérése a cél. Az aknavezető szerint 1969 a komplex gépesítés éve lesz. A külszínen is áttérnek a die- seles szállításra. Az első ne­gyedév végén új gyalusfrontot indítanak, amely 100 méter széles lesz és 400 méter hosz- szú kifutású. Mire lefogy, egy újabb, 400 méteres áll majd rendelkezésre. Az innen fel­színre kerülő szén fűtőértéke 3500—3600 kalóriás lesz. Gu­miszalaggal kívánják a szenet a mozdonyszállítású fővonalra irányítani. Dimúfc László, szocialista brigádja már készíti a 10 va- gonos bunkert, ami biztosítja a zavartalan termelést akkor is, ha szállítási akadályokkal kell megküzdeni. Bakos István szocialista brigádja a bunker alatti vágatot készíti. A mű­hely szocialista brigádjai a szállító berendezések felújítá­sán dolgoznak. A komplex gé­pesítéssel az ürescsiile-ellátás javulásét kívánják elérni, és azt, hogy a jelen’eg kiszolgá­lással foglalkozó létszámot mintegy 15 fővel csökkenthes­sék. Már megérkezett, február elején pedig üzembe helyezik az északi bányarészen a két- tárcsás lengyel maróhengert. A jövesztést és rakodást gép­pel oldják meg. A termelés­nek csak mintegy 15 százaléka kerül a jövőben felszínre az előkészítő és elővájó munka­helyekről, a többit a gépesített frontfejtések adják. Tavaly a tervezett költség­szintet még nená tudták telje­síteni. Sok beruházás is ter­helte az elszámolást. Az idén, a tavalyihoz képest, már mint­egy 10 százalékos önköltség­csökkentést. szeretnének elér­ni. Ha minden jói megy, még ennél nagyobb arányú gazda­sági javulásra számíthatnak. Biztosíték erre, hogy a terme­lő brigádok szinte kivétel nél­kül részt vesznek a szocialis­ta brigádmozgalomban, és felajánlásaik nemcsak a mennyiségi termelésre, hanem a dotációmentes munkára is irányúin alc. B. .! Mi történt az Erkel utcában? Január 20-án délelőtt fél 10 óra körül jelentették a Fővá­rosi Gázmüveknek, hogy a IV. kerület Erkel utca 5. számú házban gázmérgezés történt. Két személy meghalt, kettő pedig súlyos gázmérgezést szenvedett A gázművek sze­relési és csőhálózati osztályá­nak dolgozó; azonnal hozzá­láttak a gázömlés helyének felderítéséhez. Keresték a gáz­ömlés helyét az Erkel utca 7. számú házban is, s éppen ennek során derült ki, hogy ott további két személy halt meg gázmérgezésben. A gázművek hétfőn este és a kora éjszakai órákban nagy erővel folytatta az ömlés he­lyének felkutatását: előzőleg es közben a szükséges bizton­sági intézkedéseket, beleértve a veszélyeztetett lakások ki­ürítését is, megtették. Kedden, a kora reggeli órákban a sze­relők megállapították: az ut­cai eternit gázcső csatlakozá­sán át szivárgott ki a gáz. A fagyott talaj alatt a gáz a házak alá húzódott, s a ..föld­szűrés” következtében majd­nem teljesen szagtalanná vált. Hogy mi módon érte a halál a négy személyt, azt vizsgálat deríti ki. Tisza kécska a tarjáni zötdö vezstben Némi meglepetéssel, de a megtisztelés erejével hatott a tiszakécskei Béke Tsz vezetői­nek meghívása, amellyel jó százötven kilométerre, alföl­di homokbirodalmukba invi­tálták lapunk falusi rovatának munkatársait. Több indokot is felsoroltak a meghívás foga­natosítása érdekében: hogy nem árt, ha a hegyi tsz-ek és problémák ismerői szétnéznek az alföldi síkvidéken is, an­nál is inkább, mert a tisza­kécskei tsz-főkönyvelőt, Nagy B. Andrást szoros érzelmi szá­lak fűzik Nógrád megyéhez, s végezetül legfőbb érvként azt hozták elő, hogy a tisza­kécskei Béke hozzájárul a salgótarjáni piac áruellátásá­hoz. Nany méretek Attól kezdve, hogy a határ- mezsgyét jelző tábla Bács- Kiskun megyét mutatott, szé­lesre tárulkozott a látóhatár, a végtelennek tetsző, hófoltos síkság bágyasztó egységét csak néhány tanya ködbőj kibonta­kozó kontúrja törte meg. fia­tal más tábla földek. belátha­tatlan nagyságú törpe gyümöl­csösök, az országút padkáját is megülő homok, végtelenbe futó tér, és megállni látszó idő: felületesen ennjnt jelen­tett első szemlélődésünkben a Nagykőrös után kibontakozó, szokatlan táj. Aztán rátértünk a szalag- keskenységű útra, amely be­kötőként vezet Tiszakécskére. és lépten-nyomon találkoztunk a Béke Tsz és a homokkal birkózó belterjes kultúrák nyomaival. Mintegy tizenöt kilométernyi hosszúságban a Béke földjei határolták utun­kat. A Béke Tsz tulajdonkép­pen csak egyike a község öt szövetkezetének, de egyedül is hatezer holdas területen gaz­dálkodik. Maga a község nagy­sága is meglepő az apró. £zer lelkes hegyvidéki községekhez szokott nógrádi vendégnek: Tiszakécske község akkora, mint megyénk második váro­sa, Balassagyarmat. Lakosai­nak száma meghaladja a ü- zennégyezret. Egyébként az volt az érzé­sem a megérkezés pillanatai­ban, hogy nehéz, nagy nyuga­lom ül' ezen a tájon. Sűrűbb­nek hatott a levegő, s a szö­vetkezet vezetőivel való talál­kozás Is azt a hiedelmet táp­lálta, hogy akár a táj, az em­berek is nyugodtak, nyíltak, messzenézők. Ezt a benyomást csak tetéz­te az ismerkedés Tóth Dezső­vel, a szövetkezet elnökével és Kiss Ferenccel, a párttitkár­ral Tóth Dezső egyike volt kilenc év előtti szövetkezetbe lépéséig a jobb módú szőlős­gazdáknak, Kiss Ferenc meg nincstelen cseléd volt addig. Most közös egyetértésben, á tagság bizalmát élvezve, és szüntelenül az újat keresve működnek együtt a Béke Tsz felvirágoztatásáért. A tarján! tanácskozás A pirospozsgás, csattanós egészségű elnök kellemes em­lékeket idézve sorolta salgó­tarjáni látogatásait. Több al­kalommal hivatalos tanácsko­zásokon is részt vett, köztük azon is, amelyen a megyeszék­hely zöldövezetének kialakítá­sáról esett szó. Tréfálkozásra is alkalmat adó valóság, hogy Tiszakécske, amely több mint százötven kilométerre fek­szik Tarjántól, szinte szerves tartozéka a város zöldöveze­tének. Ha térben nagy is a távolság, az áruellátás volu­menében jelentősen leszűkül. Hetenként többször is indul teherautó Salgótarjánba áru­val megrakodva, és a szövet­kezeti standok legtöbbjében mérnek kécskei almát, zöld­ségét, savanyúságot és szemes takarmányt. S amikor a tarján! piac fel­vevőképessége és az árak fő­városit jóval meghaladó ma­gassága került szóba, a fő­könyvelő is bekapcsolódott a beszélgetésbe. Ö is, de a tsz- elnök és a párttitkár is arra hivatkozott, hogy a tarjám piac. az ő mértékeikhez ké­pest elenyésző. Az lenne az igazán jó számukra, ha való­ban vagontételekben küldhet­nek az árut. Ha nincsen ki­használva a teherautó rako­dótere és teherbírása, akkor a tsz-nek sem kifizetődő az áru- szállítás. Nagy segítség, hogy a TÁSZI megbízottja szemé­lyes közreműködésével bizto­sítja az áruterítést. Egy gyors tsz-látogatáson személyesen is meggyőződhet­tünk a szövetkezeten belüli nagy méretekről is. Láttunk százholdas almáskertet, ame­lyen a korszerű, korábban termő, termőkaros módszerrel vagonszámra termelik a Jona- thánt ég a Starkingot. Egyet­len kertből száz vagon almát várnak, s ezzel biztosítani tudnák Salgótarján teljes al­maellátását De láttuk az ót­venholdas kajszi barack-telepí­tést is a mély homokon, ahol a ceglédi kísérleti intézet, kí­sérletképpen mintegy kétszáz­ötven alanyt próbál ki. Láttuk a kertészetet, ahol még vi­szonylag drágán, biogázfűtés­sel állítják elő több száz hol­land ágyban a különféle pri­mőröket, a koraj saláíát, pap­rikát és paradicsomot. Meg­kerültük a halastavakat, be­pillantást nyertünk a kétszá­zas tehenészetbe, megnéztük a csupaszon meredező szőlőkor- aonókat. Mindennel foglalkoznak, ami ezeh a tájon megy, és kifize­tődő. Még pecsenyekacsa-tele­pük is van, amely ugyan el­törpül az állami gazdaság ti­szakécskei. kétszázezres ka­csatelepe mellett, annál in­kább, mert az idén a takar-, niányt jobban hasznosító csir­két és pulykát helyezték elő­térbe. Az elnök nagyon talá­lóan a következőképpen fejez­te ki megát.: ..Mindent terme­lünk, amit a fogyasztó kér. Ha a fogyasztó csíkozva kéri a mákot, hát úgy állítjuk elő neki!” liaüyomáuvok nyomában A tagság szorgalma aranyat varázsol a sivár homokból. A baracktelepítés például ki­lencvenezer forintot ad hol­danként. Gazdagon jövedel­meznek más gyümölcs- és a zöldségfélék Is. Hasznos üzem­ág a sertéstartás és tenyészet is. De elsősorban a munkaigé­nyes, hagyományos kertészeti kultúrák virágzanak itt. Szor­galmát, szakértelmét a tagság a múltból örökölte, de igé­nyessége is régi forrásokból táplálkozik. Megszokták, hogy jól keressenek, szép jövedel­met vágjanak zsebre, és ezt a tsz-ben is elvárják. (Folytatjuk) Lakos Györgj NÓGRÁD - 1969. január 22., szerda Az érettségi körül kialakult több éves vita lezárult — kö­zölte a Művelődésügyi Minisz­térium gimnáziumi osztályá­nak illetékese. — Az érettségi ’ mint téma, nem új keletű. Legutóbb 1965- ben, az országgyűlésen el­hangzott felszólalások hívták fed a figyelmünket az érettsé­givel kapcsolatos problémák alapos vizsgálatának szüksé­gességére. A Művelődésügyi Minisztérium e kötelezettségé­nek eleget tett. Tantestületek, szülők kollektívái, tanácsok művelődésügyi osztályai, tudo­mányos társaságok, a szaksaj­tó és a napisajtó egyaránt részt vett a vitában. — A vizsgálatok és vitáit elemzése alapján a Művelő­désügyi Minisztérium vezető testületé arra a döntésre ju­tott, hogy az érettségi vizsga közoktatás-politikailag, peda­gógiailag és pszicholó­giailag jelentős tényező. Az érettségi vizsgára szükség van, a létéről, jogosultságáról szóló vitákát lezártnak kell ;ekinteni. Ugyanakkor azon­ban indokolt az érettségi le­bonyolításának továbbfejlesz­tése. javítása, finomítása. Az érettségi vizsga szükségessé­gét és továbbfejlesztését a vi­tákon a hozzászólók túlnyomó többsége hangsúlyozta. Az érettségi vizsga fenntar­tását indokolja, hogy fontos funkciói vannak. így például képet ad a tanulók ismeretei­ről, gondolkodó-képességükről. Ezen túlmenően nevelési funk­ciókat is betölt. Hat az érett­ségit megelőző évek munká­jára, serkenti a tanulókat a rendszeres, hatékony ismeret- szerzésre, befolyásolja a peda­gógiai munka egészét, s jobb, színvonalasabb tanári munká­ra is ösztönöz. — A vizsgával járó, gyak­ran mesterségesen is szított iz­galom nem az érettségi lénye­géből fakad, hanem rendsze­rint egyes tanárok vagy szü­lők helytelen nevelési gya­korlatának eredménye. Min­den vizsga kétségkívül próba­tétel. Ez azonban nem jelen­ti azt, hogy a vizsgára való felkészülés egy vagy több éves periódusában akár a tanár, akár a szülő, az érett­ségi vizsgát szinte mumusként használja. — Az idei érettségi vizsgák lebonyolítása teljesen meg­egyezik az elmúlt két év gya­korlatával. Az írásbeli dolgo­zatok egységesebb elbírálása érdekében tovább bővítjük azt az 1968-ban bevezetett gya­korlatot, amely a matematika- dolgozatok osztályzását az egyes részmegoldásokat érté­kelő pontok összegezésével alakította ki. Ebben a tanév­ben hasonló módon, központi útmutató alapján kerül sor a magyar dolgozat nyelvi osz­tályzatának és az idegen nyelvi dolgozat érdemjegyének megállapítására is. — Az érettségi vizsga jelen­legi gyakorlatának esetleges kisebb változtatásairól — amelyekre a következő évek­ben sor kerül — legalább egy évvel előbb tájékoztatni fog­juk a pedagógusokat és diá­kokat egyaránt. Lényeges vál­toztatást nem tervezünk. Vál­tozatlanul fenntartjuk: az érettségi vizsga jogilag nem kötelező, de minden középis­kolás számára ajánlatos. Az 19B9/70-es tanévben az érett­ségi vizsga elnökei és a vizsgabizottság tagjai számára módszertani kézikönyv megje­lentetését tervezzük. — Reméljük, hogy az emlí­tett intézkedések és tervek végleg nyugvópontra hozzák az érettségi vita során felka­vart érzéseket — fejeződött be a tájékoztatás. Ölt a Frenolon Megdöbbentő gyermeksze- rencsétlenség történt Nagyszé­nás községben: Farkas József, né 22 éves betanított munkás, a lakásban felügyelet nélkül hagyta 4 éves Judit és 3 éves Erika nevű gyermekét. Az asszony mindössze 20 percig volt távol, de ez idő alatt a gyermekek megtalálták a TV-n felejtett Frenolon tab­lettákat és megették. A két gyermeket életveszélyes álla­potban szállították a kórház­ba. A 4 éves Juditon már nem tudtak segíteni. Gyógyszer­mérgezésben meghalt. Erika állapota is- válságos. Lezárult a vita: marad az érettségi

Next

/
Oldalképek
Tartalom