Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-22 / 17. szám
ifjúságunk jövője A pályaválasztás időszerű kérdéseiről E napokban a pályaválasztással összefüggő izgalmak fokozódására számítunk iskoláinkban, de ,,megbolydult” a szülői ház, az állami és társadalmi szervek, üzemek, vállalatok, intézményeik tömege is. A pályaválasztás kérdései a szó szőkébb értelmében is időszerűvé váltak, február 1-ével kezdődik a fiatalok jelentkezése. Milyen stádiumban van as 1969. évi pályaválasztás? Mindenhol az országban, Nógrád megyében is osztály- főnöki órák. szülői értekezletek, egyéb rendezvények zajlottak a pályaválasztás és tanácsadás jegyében. Ezek eredménye attól is függ, milyen mértékben tették az iskolai élet. az oktató-nevelő tevékenység szerves részévé oktatási intézményeinkben a fiatalok pályákra, élethivatásra való felkészítését. Tudvalevő, hogy a pályaválasztás az általános; iskolákban ötödik osztálytól téma. A nevelési tervben, az osztályfőnökök kézikönyvében is megfelelő helyen áll. Milyen mértékben vált az iskolai élet gyakorlatává? Országos tapasztalat szerint általában elégedettek lehetünk az eredménnyel, de távolról sem megelégedettek. Más gond is van. Egyik például a jelentkezési lapok kitöltése. Gyakori eset, hogy a fiatalok — ha már két helyet lehet megjelölni — két „divatos” iskola, illetve szakmatípust jelölnek meg, így előfordulhat, hogy a túljelentkezés miatt egyik helyen sem nyílik számukra felvételi lehetőség. Jobb lenne, ha az egyik helyet legalább egy kevésbé felkapott szakma számára tartanák fenn, így ritkábban esnének két szék közül a pad alá. Ha egyik helyre sem sikerül felvételt nyerni, a jelentkezési lap a megyei tanács munka-, illetve művelődésügyi osztályára kerül. s az osztályok munkatársai minden egyes fiatallal és szülővel közösen keresnek az eredeti elképzeléshez közel ál- 10 megoldást. A jelentkezési lapokat egyébként az iskolák automatikusan küldik egymásnak, illetve a szükséges helyre. Így a szülőknek ezzel semmi gondjuk nincsen. Milyen pályaismertetők, a lehetőségeket konkrétan tartalmazó tájékoztatók állnak a szülők, pedagógusok, tanulók rendelkezésére, s hogyan használják ezeket? A tapasztalatok elszomorítóak az egész országban, de Nógrádban is. A pedagógusok nem ismerik a legalapvetőbb pályaválasztási kiadványokat. Országos jellegű tájékozódást végeztek e vonatkozásban. Balassagyarmat általános iskolái nyolcadik osztályainak főnökeit is megkérdezték, kevés eredménnyel. E tájékozatlanság ritka kivétellel a megyében is szinte általános. Az állami könyvterjesztők is többet tehetnének e kiadványok megismertetéséért. Van itt egy „ördögi kör”: a könyvkiadók olcsón adják azokat, hogy minden érdeklődő hozzáférjen, a könyvesboltok nem adják el, mert olcsók. Pedig egyes pályaválasztási kiadványok már világszínvonalon állnak, s minden igényt kielégítenek, mind a tartalom, mind a külcsín tekintetében. Igen rangos és ötletes kiadvány például a Fiataloknak füzetsorozat. Kapható a Mi legyek? második kiadása. Magyarországon először megjelentek a pálya tükrök is: Szakmák, foglalkozások címmel. Az Országos Pályaválasztási Tanács negyedévenként napvilágot látó folyóiratot indított: a Pályaválasztási tanáesadó-t, s még sorolhatnám. Igen jelentős e vonatkozásban, hogy a tájékoztatás 99 százalékban nem központilag, hanem helyileg történik. Rendkívüli szerepük van tehát a megyék pályaválasztási tájékoztatóinak is. Aggasztó, hogy Nógrádban szinte képtelenség — különböző okoknál fogva — megjelentetni időben a megyei tájékoztatót, több év óta késve lát napvilágot. Mi várja a fiatalokat 1969- ben? A megyei adatokat már többször ismertettük, most néhány országos jellegű számmal kívánjuk bővíteni a képet, kiegészíteni a tájékoztatást. Hazáink általános iskoláiban idén 18 600 gyerek végez, körülbelül 82 százalékuk tanulhat tovább. Középiskolákban összesen több mint 65 ezer, a szakmunkásképzésben mintegy 85 ezer, gép- és gyorsíró iskolában 4—5 ezer, egészségügyi képzésben kétezer fiatal részesülhet, munka mellett háromezren képezhetik tovább magukat. Sokan tanulhatnak tovább, mégis gond van, mert a szakmai szerkezet és a szülők, gyerekek fennálló igényei nem találkoznak. A szülőknek fokozottabban figyelembe kellene venniük a népgazdaság igényeit, s álmaikat a realitásokhoz kell közelebb hozni. Magyarországon hét éve van szervezett pályaválasztási tanácsadás. 1961 végén a Munkaügyi Minisztérium melleti létrejött az Országos Pályaválasztási Tanács, a megyékben is megalakultak a pályaválasztási j tanácsok. A Nógrád megyei tanács működése is igen hatékony. A pályaválasztás minden gondját, örömét nem ismertethetjük. A jövőben feladatunk e munka tudományos szintre való emelése. Budapest után több megyében pályaválasztási intézeteket hoznak létre a megyei munkaügyi osztályok mellett. (Szolnok, Heves. Borsod, Komárom, Somogy, s még tervezi hat megye.) A pályaválasztás sokrétű tevékenység. a vele összefüggő id.őszerű kérdések tömkelegéről kellene még szólni. A néhány probléma, amit említettünk csupán arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a fiatalok jó, hasznos tanáccsal való ellátása, a népgazdaságnak elsőrendű fontosságú szakmákra való meggyőzés egész társadalmunk számára alapvetően lényeges feladat. Mindnyájunk érdeke ezért a sokirányú tájékozódás, információszerzés. Nem kampányról van szó, hanem a jövőnk- ről. Tóth Elemér Palatáblától az önálló kiállításig „Hosszú, göröngyös út vezetett idáig. Pedig a vonalak, formák, színek világával nagyon korán, már 3—4 éves koromban kezdtem ismerkedni. Édesapám ölében palatáblán utánoztam, amit ő előttem lerajzolt: hegyet, lovat, kakast s ki tudja mi mindent még. A korai árvaság, a megélhetés egyre növekvő gondja azonban nagyon sokáig nem tudta lángra lobbantani életem nagy szenvedélyének azért mindig pislákoló parazsát. Bár Salgótarjánban már a felsza- badulás előtt is több ízben — először 1928-ban — vettem részt kiállításon, az ötvenes évek elején pedig aktív részese voltam a megújult öntevékeny művészeti mozgalomnak, intenzív alkotói periódusom csak 1964-ben kezdődött. Nyugdíjba vonulásommal felszabadult' napok, hetek kedveztek festegető, raj- zolgató hajlamomnak. Alapító tagja és egyben korelnöke vagyok a Nógrád megyei Kép. zőművészeti Stúdiónak, ahol Iványi Ödön festőművész szakvezetésével, a nyári művésztelepek ösztönző miliőjében sok mindent sikerült megvalósítani hosszasan dédelgetett álmaimból.. Bajcsik Józsej önálló kiállítása a ZIM művelődési otthonában — a gyár anyagi és erkölcs; patronálásával — nyílt meg. A mintegy 60 alkotás keresztmetszete alkotó; tevékenységének. A tárlat magán viseli az idős festő kései ki- teljesedésének nyomait Itt- ott még érződik a látványfestészet erős hatása (Kastély. Szénás, Városrészlet), de a nagy műgonddal és precizitással vezetett ecset gyakorta talál rá a valóság rejtett, lényegi összefüggéseire. (Jégvágók, Lócsalád. Null-széria. Szomorúság). A harmonikus színvilág, a meleg, humánus hang, a munkaábrázolás közvetlensége, valamint a visszafogottan is optimista életérzés egy kibontakozóban levő karakter összetevői. A kiállítást Iványi Ödön, a megyei képzőművész-csoport vezetője nyitotta meg. Csongrády Béla lUEcithcn uagif inff luenza ? Ne kényeztessük el a szervezetünket Ahogy változékonnyá, majd hideggé válik az idő, egyre többen panaszkodnak influenzáról. Náthásak, kisebb-na- gyobb lázuk van, köhögnek, torkuk fáj. Gyakran „hősiesen” lábon hordják ki betegségüket, s közben megfertőzik környezetüket. Néha „csak” egy hivatalt vagy műhelyt, máskor egy nagyforgalmú élelmiszerbolt teljes közösségét... Közben leplezetlen bosszan- kodással olvassák az újsághíreket, a hivatalos nyilatkozatokat, amelyek cáfolják, hogv influenzajárvány lenne. .. .Hónapok, fél évek, néha évek telnek el, mire az illetékesek „beismerik”, hogy itt vagy amott, esetleg az egész országban megnőtt az influenzások száma, járvány van. „Öh miért oly későn” — gondolja a hetek óta köhögő, újra i lázas náthával küszködő ember. Miért nem „vallják be” illetékesek a náthajárvány idején az influenzát? Azért — mert a kettő nem azonos. Az influenza — bizony — többé-kevésbé súlyos betegség. Gondoljunk csak az elmúlt években vissza-visszatérő „ázsiai” vagy az egykor any- nyit rettegett „spanyol” járványra. Az „ázsiait” a tíz évvel ezelőtti télen hazánkban minden második ember átvészelte, s több mint hatezer eset járt szövődményekkel. A „spanyol” pedig annak köszönhette félelmetes hírét, hogy az 1. világháború után, amelynek „mindössze” 12 millió halottja volt — végigsöpörte a világot, 20 millió embert döntött a sírba. A náthának — szerencsére — nincsenek ilyen vészes következményei. Az „igazi” influenza többnyire alig jár lényeges náthás tünetekkel. Járványa szinte robbanásszerűen terjed. A megfertőzött ember rövid lappangási idő után hirtelen belázasodik, fejfájása, gyakran jellegzetes tagfájdalmaí vannak és nagyon rossz, levert az általános közérzete. Az orrnyálkahártya hurutja, a „nátha”, gyakran hiányzik a valódi influenza tünetei közül. Az influenzás fertőzöttség csak l*él<lsísan szigorú uaiiiOie» Mint a NÖGRAD jelentette, múlt ev noveaiii>eréneJt közepén Ká- nyás-bányatelcpnél tomegszeren- •setien ség történt. Szalay János pásztói lakos vezette azt a ponyvás tehergépkocsit, amelyen körülbelül busz személy utazott. A jármű a vékony hóval borított úton negyven öt ven kilométeres sebességgel haladt, majd megcsúszott« A ponyvát tartó vas beleakadt egy villanyoszlopba, ez okozta a tragédiát. Darázs Ferenc ecsegi lakos a helyszínen meghalt; négy személy súlyosan, további három könnyebben megsérült. A KRESZ-ben jártas olvasóink tudják, hogy Szalay a KJRESZ 57. ij-át sértette meg azzal, hogy nem az útviszonyoknak megfelelően választotta meg kocsija sebességét. Nem kell utólagos jósnak lenni ahhoz, hogy megállapítsuk: kisebb sebesség mellett még akkor sem jár ilyen súlyos következményekkel a baleset, ha — történetesen — akkor is megcsúszik • jármű. Sajnos, nem kis számmal akadnak járművezetők, akik az ut-, forgalmi és látási viszonyokkal kapcsolatban rendelkező 57. §-t csak alfél« „aofőrbosszan- tóként” emlegetik: mondván, hogy abba „minden belefér”, ha valakinek aenemeuenseget akarnak okozni. Az élet szomorú cáfolatát adta ennek a felelőtlen nézetnek. A balassagyarmati járásbíróság z hó derekán hozott ítéletével Szalay Jánost kétévi végrehajtható szabadságvesztésre ítélte. Bármily súlyosan érintse az elítéltet személy szerint e példa* szigor, mégis helyeslést érdemei. A tavalyi év — hosszú esztendőkre visszapillantva — a legkedvezőtlenebb képet nyújtotta megyénk közúti biztonságának helyzetéről. Mint jelentettük, 1967-hez képest a halálos balesetek száma nyolcvan százalékkal emelkedett, — h ez többszöröse az országos átlagnak. Indokolt, hogy a társadalmi és rendőri nevelő tevékenység mellett a maga eszközeivel a bíróság is fokozottan küzdjön a közúti fegyelem megszilárdításáért. Legenden is népszerű A rétsági járás községében, Gegenden is népszerűek azok az előadások, amelyeket a tél folyamán rendeznek a községi kultúrotthonban. A sorozat, amely kilenc előadásból áll. januárban kezdődött és március 31-ig tart. Az érdeklődők a legváltozatosabb témakörből kapnak tájékoztatást a téli estéken. Így többek között az erkölcsről, a háztartási gépek használatáról, a csillagászatról és a babonáról. és természetesen az új mechanizmusról is szó esik a kultúrotthonban rendezett összejöveteleken. NÖGRAD — 1969. január 22., szerda Két szomszédvár Balassagyarmat a nyertes Balassagyarmaton tavaly nyárig egy vaskereskedés, a Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat boltja elégítette ki a vásárlók igényeit. Nyáron a Balassagyarmat és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet újabb, hasonló jellegű üzletet nyitott a városban, így a balassagyarmati lakosok most két boltban: a Rákóczi út és a Révész Gábor utca sarkán levő vas- és edényboltban és az fmsz Rákóczi út 59 szám alatti mezőgazdasági szaküzletében vásárolhatják meg a vas, edény és háztartási cikkeket. Az ellátásról, a kereslet és a forgalom alakulásáról, valamint a konkurenciáról a két boltvezető mondotta el véleményét. Nádel László (mezőgazda- sági szakbolt): — Boltunk nagyrészt a környék téeszeit, állami gazdaságait és kátéeszeit látja el mezőgazdasági kisgép-, vas-, gumi- és kötéláruval, de alig félévi nyitva tartás alatt már a megyében is megismertek bennünket: nem ritkán Nagy- bátonyból és Salgótarjánból érdeklődnek cikkeink iránt. A kereslet növekedését tanúsítja, hogy 400 ezer forintos havi forgalommal indultunk, most pedig néha a havi egymillió forintot is elérjük. — Néhány áruféleséget példaként kiragadva: vevőink hatféle olajkályha közül válogathatnak, a máshol ritka vízvezeték-szerelési anyagok közül itt mindegyik méret megtalálható, s a városban jelenleg csak nálunk kaphatók beépíthető fürdőszoba-szerelvények. — Ami a konkurrenciát illeti : nemcsak a vállalatok, hanem a magánosok igényeit is igyekszünk kielégíteni. Üzleti alapeiveink közül a „mindent a vevőért” elvünket említeném legelőször. Ezért-e vagy másért? — ma már kialakult vevőkörünk van Balassagyarmaton, a másik bolt vásárló- közönségének egy része átpártolt hozzánk. Az itt kiszolgáló öt személy- Iyel ellentétben az iparcikk- kiskereskedelmi vállalat boltjában hét eladó dolgozik. A vas- és edényboltban kizárólag. a lakosság igényeinek kielégítésére rendezkedtek be: az üzletmenetet is ez határozza meg. Háti. Albert (vas- és edénybolt) : — Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a másik bolt megnyitása nem jelentett konkurrenciát — mégis, forgalmunk szinte a régi maradt. Tavalyi tervünket 110 százalékra teljesítettük. Sajnos, nálunk néhány áru gyakrabban szerepel a hiánycikklistán, mint ott Ennek két oka is van. Egyes cikkekből néha mindkét bolt azonos mennyiségűt kap — nem csoda, ha nálunk, a sokkal nagyobb kereslet miatt előbb kifogy. Ezzel a nálunk mutatkozó másik okot, az erősebb forgalmat is megemlítettem. Az fmsz boltjában a háztartási vasárukból — a jóval jövedelmezőbb mezőgazdasági és egyéb gépek széles skálája mellett — csak kis választék .szerepe L Nálunk minden apró anyagból teljes sorozatot kell tartani. Áruink jóval alacsonyabb átlagára ellenére is, havonta körülbelül egymillió forint a bevételünk. — A forgalom további emelése érdekében a boltnak a Kossuth Lajos utcába, a gyógyszertár központ helyére való költözés után a VASÉRT kettéválik: külön edény- és külön vasárurészleg alakul. A kizárólag nálunk kapható edényáruk más boltba való költözése után választékunkat így tovább bővíthetjük majd. A boltvezetőket hallgatva kitűnik, hogy a másik üzlet jelenléte nem csökkentette, hanem növelte a forgalmat. A konkurrencia mindkét bolt áruválasztékában, s a kiszolgálás minőségében is javulást hozott. Akinek pedig ez az új helyzet elsősorban használt, az Balassagyarmat lakossága. A versengés, mely a „két szomszédvárnak” a címben említett példájával ellentétben nem ellenségeskedést, hanem a vásárlók minél jobb kiszolgálására való törekvést jelenti, elsősorban az ő javukat szolgálja. A vasüzlet példája nyomán önként adódik a kérdés: ha arra reális lehetőség van, nem volna-e jó, ha ezt a hasznos kezdeményezést a különböző, de azonos profilú vállalatok is átvennék? A boltok kiválasztásával kapcsolatban — úgy hiszem — akármelyik balassagyarmati tudna tanácscsal szolgálni. Baranyai László laboratóriumi vizsgálatokkal bizonyítható. A világrészekre, több országra kiterjedő járványoK alakulásáról, 'útvonaláról a Nemzetközi Járványügyi Szolgálat rendszeres jelentéseket ad, hogy fogadására föl lehessen készülni. Nagyjából még a súlyosságát is előre ki tudják számítani. Kórokozóját ugyanis, az influenza A-típusú vírusát, jól ismerik. Nagyobb járvány, súlyosabb vész akkor fenyeget, ha ennek az A-típus- nak egy-egy újabb változata jön létre: amit még nem ismer a szervezetünk, s nem rendelkezik ellene védettséggel. Az A-típusú világjárványok közti időkben, de néha azokkal párhuzamosan, kisebb helyi járványokat okozhat az influenza B-típusú vírusa is. többnyire valamely kisebb közösségben (üzemben, iskolában. diákotthonban), esetleg egy városon belül. Ennek lefolyása kevésbé veszélyes, ritkább a szövődmény, s több náthás tünet is kíséri. Gyakori azonban, hogy a már lábadozó beteg az 5—7. napon visszaesik Akár A-, akár B-típusü az influenza: komoly betegség s nagyon bajos lábon kihordani... A közönséges nátha vírusa csak az orrba jutva veszélyes. — a gyomorban az emésztőnedvek elpusztítják őket. A levegő útján, cseppfertőzéssel (tüsszentés, köhögés) vagy kézről kézre (a kézfejre száradva) terjednek tovább a vírusok, de van, hogy esőfelhők szállítják el naáy távolságra. A hirtelen kitörő náthajárványok néha „az égből jöttek” az esőpermettel. Sokan úgy tudják, hogy a náthát nem vírus, hanem a hideg, a „megfázás” okozza. Ebben „van valami”. Ha ugyanis valakinek fázik a lába (átázott a cipője), annak orrában, garatjában összehúzódnak a hajszálerek, megromlik a nyálkahártyák vérkeringése és könnyebben kap náthát. Ugyanez történik, ha a nyálkahártyák hőmérséklete — nyitott szájjal lélegezve — a normálisnál egy-két fokkal alacsonyabbra hűl le. A sokféle náthavírus közül ugyanis valamelyik többnyire megtalálható a szervezetünkben, s ha a nyálkahártyák vérkeringése megromlik, ez számukra nagyon kedvező, gyorsan elszaporodnak. A szervezetünket a „betolakodó” kórokozók ellen védelmező fehérjesejtek ilyenkor nehezebben boldogulnak velük. Egyrészt szervezetünk pillanatnyi kondíciója, edzettsége vagy gyengesége — másrészt a fertőzés erőssége, a vírusok „támadókedve” (virulen- ciája) dönti el, hogy adott esetben náthásak leszünk-e vagy sem. Ettől függhet az esetleges influenzás megbetegedés is. És, hogy rámutassunk egy valóságos összefüggésre nátha és influenza között: a nátha és más hűléses megbetegedések (torokgyulladás, garathurut, mandulagyulladás, légcsőhurut stb.) úgy legyengíthetik a szervezet általános ellenállását, hogy viszonylag könnyen győznek felette az influenza kórokozói is. Ilyenkor válhat a náthából — valódi influenza. A vírusok ellen sajnos, hatástalan a penicillin s a többi antibiotikum, valamint szux- fanomid-készítmény; ezek csak az esetleges „ráfertőzések”. baktérium-okozta szövődmények ellen használnak. A gyógyításban ezért lázcsillapítók s a fekvés a legfontosabb. Legtöbbet ér a megelőzés: a szervezet elkényeztetése helyett a hőmérsékleti edzés, a jó kondíció, a C-vitaminban dús táplálkozás és a náthás, influenzás emberek társaságának, a különösen erős fertőzéseknek a kerülése, a beteglátogatás mellőzése. Különösen a csecsemőket és öregeket kell kerülnie az influenzás embernek, mert a betegség szövődményei (tüdő- gyulladás, középfül- és agyhártyagyulladás) főleg az 5 számukra jelent veszélyt.
