Nógrád, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-08 / 288. szám
Minden pere neveti* Tovább viszik a zászlót Az ünnep első jelével már akkor találkozom, amikor a zsúfolt buszról a község földjére lépek: fehér selyempapírba csomagolva ölnyi piros virágot visz haza — Salgótarjánból Karancsaljára — a tanítónő. Kint fehérre fagyott minden, bent az egyetlen nagyobb helyiségből álló művelődési házban megtelnek a széksorok. Ebben a községben külön jelentősége, sok mindennel indokolható meghittsége van az ünnepnek, amelyen a magyar kommunista mozgalom félévszázados évfordulójára emlékeznek. Karancsalja, Bagiyas- alja egy-egy lap a párt történetének könyvéből. A párt harcai, győzelmei, veszteségei itt személyekhez, családokhoz, nagyapákhoz, apákhoz, anyákhoz elválaszthatatlanul kötődő győzelmek, harcok vagy veszteségek. Az ünneplés önmagában lehet ilyen vagy olyan, lehet egy kicsit „elvont” (akármilyen őszinte), de lehet any- nyira emberj is. mint a lélegzetvétel, mint a szívdobogás. Tárgyilagosan Először a jelen. Abból is két karancsaljai fiatal: Kristóf I-ászíö és Tóth László. Az előbbi (magasra nőtt, fekete hajú gyerek) a községi KISZ- szervezet titkára, nemrég fejezte be a tanulást a KISZ központi iskoláján, ahol a legmagasabb képzésben, az öthónapos tanfolyamon gyarapodott tudásban, gyakorlati tapasztalatokban. Tóth László a művelődési ház igazgatója, valamikor, amikor még működött — a megyei KlSZ-zene- kar zongoristája volt. A két fiatalember most arról beszél: «Együtt jártunk technikumba, korábban itt az általános iskolába, együtt szerepeltünk a vidám, meg komolyabb színdarabokban, együtt táncoltunk a csoportban, sokat nevettünk, de most komolyra fordult, a dolog. Ezt is együtt csináljuk. ICettőnkre bízták a karancsaljai ifjúságot.” Fait állunk a drapériával, feliratokkal díszített színpadon, a függönyön túl, lent a nézőtéren csendben várakozik a közönség. Ezt a közönséget (nem jó ez a kifejezés, .közönség” — jobb így: ezeket az embereket) már ismerem. Anélkül is tudom, hogy a függöny résén kinéznék — sok idős karancsaljai ül a nyikorgó székeken. Azt írtam, tárgyilagosan. Milyen tárgyilagos ez a jelen ? Hatvannál több tagja van Ka- rancsalján a KlSZ-szervezet- nek, vagyis elég sok fiatal él a községben, de senki nem vállalt munkát a helyi termelőszövetkezetben. Salgótarján minden karancsaljai fiatalt ,,elszippantott”, a fiatalok nem bánják, a szövetkezet meg így is elvégzi a munkát. Nincs tarjáni üzem vagy iskola, ahol ne dolgozna-tanulna néhány a karancsaljai fiúk, lányok közül. De a KISZ-szervezet így is erős, hiába a sok eljáró, ingázó — egy idő óta újra rendszeresen megrendezik az irodalmi fórumpresszókat, táncolnak a lányok, jól működik a csoport, s erre az alkalomra „forradalmi” tettre szánta el magát a lelkes irodalmi színpad: elmondja-felolvassa azt az irodalmi műsort, amelyet a párt köszöntésére állított valaki kerek egésszé Budapesten, a központi KISZ-is- kolán. Kozik Ferenc neve Továbbra is tárgyilagosan folytatva — nemrég még sok gonddal járt együtt a morzsolódó, már-már széthulló KISZ- szervezet vezetése. Erről azt mondja a titkár: — Az öthónapos iskolán, kevés alapszervezeti titkár volt, többségükben függetlenített vezetőkkel tanultam együtt Van, aki így fogalmazz „a mozgalmat nem lehet iskolán tanítani.” Szerintem egyetlen dolgon múlik minden; ki hogyan használja fel otthon azt a sok hasznos, nagyon színvonalas ismeretanyagot, amelyet az ifjúsági mozgalom legmagasabb szintű tanfolyamán el lehet sajátítani. Az emberen múlik. Az emberen múlik-múlott minden itt, Karancsalján is. A Kozik Ferenceken, Andó Jánosokon. a többieken, azokon, akik már nem élnek, és azokon, akik törten, kicsit már #futyaexport Világszerte divatba jöttek a magyar pulik. Megjelentek a riválisok is, mert más országokban is megkezdték tenyésztésüket. A magyar puli számos előnnyel rendelkezik a külföldivel szemben. A mi éghajlatunk alatt finomodott ki ez a kutyafajta, nemzetközi standardját is itt nyerte, amely szerint fehér, fekete, szürke színben ismerik el valódiságát. Hangját ugyancsak az itt elsajátított kivételes intelligenciájával szerezte meg. Nálunk még nyájat is őrizhet, külföldön pedig házőrzőnek, újabban autóőrzőnek „alkalmazzák”. Exportjuk örvendetesen fejlődik, a nemzetközi mezőnyben különösen híressé váltak azok a fehér pulik, amelyeket egy pécsi tenyésztő nevel. Ceglédről pedig fehér-fekete puli-házaspárokat exportálnak, legutóbb az Egyesült Államokba és Venezuelába érkeztek meg szerencsésen ilyen „ifjú párok”. Megélénkült az érdeklődés a vizslák iránt- Képzett vadászebként kérik, velük szemben magasabb a mérce. Fontos, hogy hány nyelven „beszél”. Fonetikus szótár kíséretében indul külföldre, ez tartalmazza azokat a vezényszavakat, amelyeket az idomítás folytán megtanult, francia, angol, német kiejtéssel. Görögországba, Franciaországba, Olaszországba is küldenek vizslákat, új piacként Japánba utazott vizslapár és további érdeklődést hozott bemutatkozásuk. Kitűnően sikerült a magyar kuvaszok debütálása az amerikai filmvilágban, amikor Walt Disney-produkcióhoz rendeltek kuvaszokat és komondorokat. Ebből a fajtából francia, nyugatnémet, svéd, dán, belga, osztrák vevőknek szállítottak. Ilyenkor, karácsony előtt megélénkül az érdeklődés a magyar kutyák iránt, kedves emlék, ajándék az óhazából a távolban élő magyar családoknál. És nem „mindennapi” ajándék külföldieknek sem. hajlottam, sötét ruhában, érdemrendekkel, magas kitüntetésekkel a kabáthajtókán eljöttek a karancsaljai KISZ- szervezet névadó ünnepségére. A névadó Kozik Ferencről azt mondja Brechó Gyula, a bányászpártbizottság tagja: — Nagyon kemény ember, elvhű ember volt Feri bácsi... Mit jelent ez? Egy olyan életet, mint amilyen Kozik Ferencé még vázlatosan összefogni sem könnyű feladat. Mit írjon meg belőle, mit hagyjon el a krónikás? Kristóf Laci és a többi karancsaljai ki- szes most arra készül, hogy az év végéig pontosan feldolgozza névadójuk egész életét, munkáját és ezt a hittel, vérrel, küzdelemmel, szép munkásgyőzelemmel teli. életanyagot irodalmi színpadi műsorban is felhasználják. Verseket keresnek majd József Attilától, Radnótitól, Majakovszkijtól, Jevtusemkótól, Gábor Andortól Kozik Ferenc stációi köré. És milyen állomások! Hatvannyolc évig élt. tavaly halt meg. Születés és halál között egy örökké munkás, harcos élet: már 1926-ban felvették az illegális kommunista párt soraiba a fiatal bányászt, aki a Tanácsköztársaság védelmére vöröskatonaként harcolt, majd Belgiumban élt egy ideig, ott is tagja volt a kommunista pártnak, ott is sztrájkokat szervezett, küzdött a tőke ellen belga elvtársaival, ott is üldözték, s később itthon újra csendőri megfigyelés alatt élt, tovább szervezkedett, sztrájkolt. Az állomások legragyogóbb pontja a német megszállás elleni karancslejtősi fegyveres bányászfelkelés vezetése, irányítása —, s később, a felszabadult országban is minden lépésében, mozdulatában, gondolatában a bányászsors jobb- rafordítása. Bennünk élnek A karancsaljai Kozik Ferenc KISZ-szervezet titkára a névadó ünnepségen átvette a tröszt idős kommunistáinak ajándékát: a vörös zászlót. Ma átvették, holnap tovább viszik a párt jelképét. Sallai Imre szavaival szólnak: „A mi halottaink bennünk élnek, kommunistákban, akik hőseinket nem vak bálványimádással, nem vénasszonyos siránkozással ünnepeljük, hanem azzal, hogy utánozni igyekszünk őket, hogy az ő szellemükben cselekszünk .. Pataki László Kacsintott a lány Egy bonni jogász az egyik bár- . ban szórakozott, ahol megismerkedett egy nagyon csinos fiatal lánynyal. Miután egy darabig együtt id- dogáltak, a jogász javasolta, vásároljanak néhány üveg italt és .folytassák nála a szórakozást. A lány beleegyezett, s mikor már az ügyvéd lakásán voltak, a férfi csak úgy szokásból feltette a kérdést: „Hány éves vagy?” „Tizenhárom”. „Tizenhárom? Az ég szerelméért, szedd össze magad és tűnj el azonnal !” A lány engedelmeskedett, de mielőtt elment, rákacsintott és megkérdezte: „Babonás, ugye?” 4 NÖGRÁD - 1966. december 7., szombat VflLL£&IHHSOK RffÜSORÁBÚL mek korszakából való, tehát regi alkotás, ám humora, ellenállhatatlanul derűtkeltő. S mindez tetőzódik a korában méltán világhírű Buster Keaton játékával. A történet — bár egy burleszknél ez kevés jelentőséggel bír — az Észak— Dél háborúja idején játszódik, s a kalandos helyzetek igen tág lehetőséget nyújtottak az alkotók számára, hogy filmjüket változatossá tegyék, g megállapíthatjuk, hogy céljukat —, hogy egy perc se teljék el nevetés nélkül — maradéktalanul elérték. Jelenet a „Fal a baloldalon” cimű tv-játékból (kedd) Írók, könyvek, kritikusok (szerda, 18,25). Az adás 25 percét a téli könyvvásárra megjelenő és már eddig megjelent könyvek ismertetésével tervezik kitölteni. A csaknem 90 kiadvány közül néggyel foglalkozik az adás részletesebben: Vas István Római rablás című lírai kötetével, Mocsár Gábor Kerek egymillió című művével — ennek során magával az íróval is interjút készítenek —, Fehér Klára új kiadásban megjelent nagysikerű regényével, a Tengerrel, és Fejes Endre új regényével, a Jó estét nyár, jó estét szerelem cíművel. A nagy „M” (szerda, 20,20). A háromrészes, magyarul beszélő angol bűnügyi film első részének vetítése. (A második részt csütörtökön 21,20-kor, a harmadikat pedig szombaton 20,20-kor láthatjuk). A rendkívül szövevényes cselekmé- nyű, izgalmas, fordulatos, bűnügyi film egy amerikai kisváros közállapotait mutatja be, annak tarthatatlanságát, el- viselhetetlenségét, s ami ellen mégsem lehet semmit sem tenni, mivel a bűnözők és a közhivatalnokok között megfoghatatlan és mégis létező szálak, érdekösszefüggések húzódnak. A generális (vasárnap, 20,20). Amerikai filmburleszk. A film, amelyet a mozik már nagy sikerrel játszottak, a némafüJelenet „A nagy M” című filmből (szerda) A félelem százalékai Két amerikai nagyváros meghatározott körzeteiben kérdőíveket bocsátottak ki a közbiztonság felmérésére. A válaszok: a megkérdezettek 43 százaléka éjszaka nem megy az utcára, mert fél, hogy megtámadják; 35 százaléka nem áll szóba ismeretlenekkel ugyanezért; 21 százaléka éjszaka nem használja szamély- gépkocsiját, mert fél a bűnöző bandáktól; 20 százaléka más lakónegyedekbe költözött, mert félti a biztonságát. Ezeket a heiyi megfigyeléseket országos méretekben lefolytatott vizsgálat is megerősítette. Az amerikaiak egyhar- mada igen nagy elővigyázatlanságnak tartja, ha valaki éjszaka elhagyja otthonát; lakásukban fegyvert vagy kutyát tartanak, hogy megvédjék magukat a banditáktól. Rablások, lopások és egyéb bűncselekmények miatt az amerikaiak évente több mint hárommilliárd dollárt veszítenek. Évente körülbelül 350 000 gépkocsit lopnak eL Barna Tibor vallomása Kitüntettek tápunk munkatársát _ Ha jól számolom, 27 é ve vagyok újságíró. A pályával való ismerkedést még diákként kezdtem Debrecenben. A kollégium tanítóképző intézetének növendéke voltam, amikor már rendszeresen dolgoztam a Debreceni Újságban — ezekkel a szavakkal kezdett vallani önmagáról Barna Tibor, lapunk kulturális rovatának vezetője, akit a Munka Érdemrend bronzf okozatával tegnap tüntettek ki. — Mint a legtöbb újságírójelölt, versek révén kerültem kapcsolatba a szerkesztőségi élettel, színházi riporter lettem, s máig legkedvesebb munkaterületem a színház, és maga a riportázs. — Mondj valamit az életedről! — Debrecenben, 1923. december 6-án születtem, apám cipész volt, anyám tízéves koromtól özvegyen iskoláztatott. Már a tanítóképző utolsó éveiben tudtam, hogy az újságírás lesz végleges hivatásom. A háború utolsó esztendejében néhány hónapot Budapesten, a Filmhíradó című lapnál töltöttem, a felszabadulás után Debrecenben, az ország ideiglenes fővárosában az első színházi lapot, a Debreceni Színpadot szerkesztettem, majd a Tiszántúli Népszava munkatársa voltam. 1947-től néhány hónapig a budapesti Népszavánál újságíróskodtam, ezt követően. a Félegyházi Újság szerkesztésével bíztak meg. — A neved mégis darabjaid után vált ismertté. — Színházzal való kapcsolatom állomásai: 1948-ban a Debreceni Csokonai Színház egy nagyoperett szövegkönyvének korszerűsítésével bízott meg, 1951-ben, a Művelődés- ügyi Minisztérium drámapályázatán első díjat nyertem Csatorna a Borzason című, falusi témájú színművemmel, melyet a budapesti Nemzeti Színház stúdióelőadásban, a Debreceni Csokonai Színház sorozatban játszott. Egyfelvo- násos feldolgozásban szerepelt az akkori Honvéd Színház műsorán, sok egyfelvonásoso- mat öntevékeny színpadok játszották, egyiket német nyelvre is lefordították. — Mióta élsz szépülő városunkban? — Salgótarjánba 1960. januárjában Debrecenből, a Hajdú-Bihari Naplótól kerültem, azóta családommal, feleségemmel és két fiammal itt élek, és immár honosnak érzem magam. — Mi a véleményed hivatásunkról? — Ha az életem újra kezdeném, megint az újságírást választanám, amit soha nem mesterségnek, hanem, mindig hi vatásnak vallottam. L. Gy. Áranymúzenm Kolumbia fővárosa, Bogota alapításának 430. évfordulója alkalmából a bogotai város- rendezési társulat díszoklevéllel tüntette ki az állami bankot az új aranymúzeum létrehozásáért, ahol először állítottak ki több ezer darab, Kolumbusz előtti időkből származó aranykincset. A páratlanul álló gyűjteményben vannak aranyrudak, az ősi sirok feltárásakor talált arany használati tárgyak és ékszerek- A múzeum épületének földszinti részén szokatlan formájú arany csengőket láthatnak a látogatók, amelyeket az indiánok fákra függesztettek fel a szent helyek megjelölésére. Ugyanitt különböző személyes használati tárgyakat: csipeszeket, edényeket, kanalakat, fésűket is bemutatnak. A múzeum legértékesebb , kincsei az első emeleten kapnak helyet. Itt mutatják be az aranytekercsek nagy részét, az ősi indián kultúra emlékeit, amelyeket a spanyol hódítók a mondabeli Eldorado vidékén találtak- Ennek a múzeumrésznek a neve is „Eldorado”. Páratlanul értékes arany szobrokat, nyakékeket, függőket és a régi indiánok más ékszereit, fegyvereit stb. állították ki. A múzeumot speciális elektronikus rendszerrel őrzik, amely kizárja a rablás lehetőségét. Az épületben ezenkívül egész napon át fegyveres rendőrök teljesítenek szolgálatot. A múzeum története tulajdonképpen 1939-ben kezdődött, amikor az állami bank különtermében egy kis kiállítást rendeztek egy ősi indián település helyén talált aranykincsekből. Ezen a kiállításon mintegy 500 tárgy kapott helyet. Az új múzeum megalapításával a kolumbiaiak és a turisták jobban megismerkedhetnek az országnak és Kolumbusz előtti történelmének felbecsülhetetlen értékű kincseivel. ♦