Nógrád, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-01 / 282. szám
VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD M t G V 11 BIZOTTSÁGA ÉS A MfGYEI TANÁCS IAPJA XXIV. ÉVF., 282. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1968. DECEMBER 1., VASÁRNAP Tsz-ek és vállalatok Minden bizonnyal sokakban kelt még keserű érzeteket a tsz-ek és vállalatok egymás mellett említése, hiszen számtalan előítéletet hoztunk magunkkal az új gazdasági mechanizmus mozgalmasabb, rugalmasabb, izgalmas napjaiba. A két Eél kapcsolatát gyakorta a goromba, kemény, szűnni nem akaró átvételi viták jellemezték, amelyben a termelőszövetkezetek kárvallottként tetszelegtek, a vállalatok vezetői, illetékes munkatársai pedig mentegetőztek. Mindamellett valóban felfedezhető volt a tsz-ek és vállalatok kapcsolatában bizonyos fokú egyenlőtlenség, mégpedig a közös gazdaságok kárára. A vállalatok na- gyobbára diktálták a feltételeket, és éltek a monopolhelyzetükből fakadó kiváltságukkal. Természetesen a tsz-ek sem viselkedtek mindig ártatlan leány módjára, gyakorta előfordult, hogy szerződési kötelezettségüket sem minőségben, sem osztályozásban, csomagolásban, szállításban nem tartották be, s azután még ők emeltek panaszt. S éppen a gyakori ellentétek tették szükségszerűvé mindkét fél számára, hogy javítsanak a rossz viszonyon, a kiélezett álláspontok hegyezése helyett keressék a közeledés, a baráti megegyezés módozatait. Nem kétséges, hogy a sorozatos viták tsz-nek és vállalatnak egyaránt ártanak. Tagadhatatlan tehát, hogy már korábban is tapasztalható volt a tsz-ek és vállalatok között közeledés, a kapcsolatok sokat javultak, meggyorsult az effektiv munka, csökkent a jegyzőkönyvezések száma és a kötbér. Igazi, valóban egészséges megoldást azonban csak az új mechanizmus hozott, amely feloldotta a korábbi kötöttségeket, s megteremtette a lehetőséget arra, hogy a termelőszövetkezet, valamint a vállalat egyenrangú partnerként kössön szerződést. Mindkét fél védje önös érdekeit, de csak úgy. hogy tiszteletben tartsa a partner és a népgazdaság érdekeit is. S a kezdeti sikerek, eredmények azt mutatják: jó úton járunk. Mindez nem jelenti azit, hogy ma már minden tökéletes a tsz-ek és vállalatok kapcsolatában. Kifejező példák egész sorát hozták fel előadók és felszólalók az e tárgyban tegnap, a megyei tanácson tartott tanácskozáson is. A megyénkben tsz- ektől mintegy 10—12 termeltető és felvásárló veszi át az árut, de ezek közül igazán zökkenőmentes kapcsolat mindössze a Hatvani Konzervgyárral és a Baromfiipari Országos Vállalattal áll fenn. Ez a két szerződéskötő fél nagy hozzáértésről és ebből táplálkozó előzékenységről tett tanúbizonyságot, amikor tiszteletben tartotta a termelők érdekeit is, hiszen a tsz-ek több termelésének hasznát a gyár, a vállalat is élvezi. A gyapjúforgalmi vállalat az idén rendszeresen leminősítette az átvett gyapjút, a mennyiségi és minőségi viták szinte mindennaposak Voltak. Végül is a Cserhát és Karancs Hegyvidéki Tsz- ek Területi Szövetsége kénytelen volt szakértőt alkalmazni a termelőszövetkezeti érdekek védelmére. A cukorgyár is egyoldalú feltételekkel jelentkezett, és méltánytalan szállítási árakat állapított meg. A tejipari üzemek csak a főútvonal melletti téeszektől akarták átvenni a tejet. A MÉK a szabadáras termékeknél nagy árrést alkalmazott, nagy hasznot fölözött le, és sokan a tsz-ekef szidják, amiért drága a piacon az áru, pedig a szövetkezet olcsón adta azt át a MÉK-nek. A gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat viszont a gabona acélossága után járó tízforintos felárat nem sietett megadni, kifizetni. Az állatforgalminál átvételi nehézségek mutatkoztak, és az átvétel technikai lebonyolítása sem volt kielégítő. A gépjavító állomások a főjavítások és a garanciális javítások jó elvégzésével ugyan adósak maradtak, viszont gyakran borsos árat számláztak. Az AGROKER-től akadályközlés nélkül is több havj késéssel érkeznek meg a tsz-ekbe a megrendelt gépek. Ha nagyobb a termés, a felvásárló vállalatok mindjárt a védőárak, limitárak legmélyebbjére süllyesztik az átvétel összegét Ilyenkor túlzottan megkövetelik a szabványt, akadékoskodnak és a terményt, terméket akkor sem hajlandók mind átvenni, ha az összes termelésre szerződtek. Ilyen és efféle tapasztalatokat soroltak fel a vitában részt vevő főagronómusok. Kiderült azonban, hogy a tsz-ek és vállalatok kapcsolatában nagyon jelentős feladat jut a területi szövetségeknek, amelyek már az idén érvényesitették érdek- védelmi funkciójukat, és még jobban érvényesíteni óhajtják jövőre. A Palóctáj területi szövetség például már a nyár végén kapcsolatba lépett a szomszédos megyék területi szövetségeivel, hogy velük együtt közös elképzelést dolgozzanak ki a bogyós gyümölcsűek szerződtetéséről. El akarják érni, hogy a rétsági és a balassagyarmati járás málnát, szamócát, fekete ribizlit termesztő szövetkezetei ne legyenek a vállalat kiszolgáltatottjai. Megegyeztek, hogy Nógrád és Pest megye bo- gyósgyümölcs-termesztő szövetkezetei csak azonos termelői áron hajlandók átadni a jövőre termő gyümölcsöt. Nem szerződnek tehát egymás rovására, és meghatározták azt a védőárat, amely alatt nem hajlandók leszerződni a termést a felvásárló vállalatnak. A salgótarjáni, pásztói és szecsényi járásban működő területi szövetség viszont csaknem mincfen termeltető es felvásárló vállalattal tárgyalásba kezdett, s kidolgozta. azokat a feltételeket, amelyek a vállalatok 7 érdekei t. sem sértik, és előnyösek a tsz-ek számára is Tovább közelednek az álláspontok, tovább csiszolódik az amúgy is javuló jó viszony. Tennivaló még bőven akad, s elsősorban azt kell egynémelyik vállalatnak megtanulnia, hogy a régimódi egyezkedés, a monopolhelyzetre épülő diktátumok alkalmazásának ideje lejárt, s ha nem tudnak egyenrangú partnerekké válni, akkor az áldatlan helyzet következményeit elsősorban maguknak kell vállalniuk. Lakos György December lO: Az emberi jogok napja Nagybáíonyi bányászfiatalok kezdeményezése Jelentős versenyvállalás elindításáról adtak hírt november utolsó napján a nagybá- tonyi bányászfiatalok: „Mi, a nagybátonyi bányaüzem Tiribes-akna KISZ- alapszervezetének Csegöldi Sándor szocialista ifjúsági brigádja felhívással fordulunk Nógrád megye valamennyi KISZ-alapszervezetéhez, ifjúsági és szocialista brigádjához, ifjúsági munkakollektívájához, hogy a kommunista ifjúsági mozgalom létrejöttének 50. évfordulója alkalmából 1968 decemberében tartsunk ifjúkommunista munkanapokat. Vállaljuk, hogy mennyiségi tervünket december hónapban 105 százalékra teljesítjük, a megengedett minőségi százalék mellett. Az ifjúkommunista munkanapok időszakában a technológiai fegyelem betartásával a brigád tagjai balesetmentesen termelnek. A kommunista ifjúsági mozgalom 50. évfordulójáról megemlékező brigádértekezletet tartunk, a KlSZ-alapszervezettel közösen egy alkalommal ifjúkommunista vasárnapot szervezünk. Felhívjuk megyénk ifjúságát, KISZ-tagságát, csatlakozzanak a kezdeményezett felhívásunkhoz, s ennek során üzemekben, termelőszövetkezetekben, hivatalokban, intézményekben érjenek el kiváló eredményeket, munkasikereket. Forró szeretettel köszöntjük az ötven éves kommunista ifjúsági mozgalmat. Nagybá- tony, 1968. november 30." A KISZ Nógrád megyei bizottsága helyesli és támogatja az ifjúkommunista munkanapok kezdeményezését. Meggyőződésünk, hogy a felhíváshoz csatlakozva szervezeteink, ifjúsági munkakollektíváink, fiataljaink az iparban, a mezőgazdaságban, a tanintézetekben és más intézményekben — az éves akcióprogram-vállalások maradéktalan teljesítésén túl — újabb kimagasló eredményeket érnek1 el. A magyar kommunista ifjúsági mozgalom jubileumi évfordulójának tiszteletére indított ifjúkommunista munkanapok ■ fejezzék ki az ifjúság forradalmi hagyományok iránti tiszteletét, erősítsék a fiatalokban a szocializmusba vetett hitet, a magyar—szovjet barátságót, a nemzetközi ösz- szefogást a béke érdekében. Tevékenységünkkel fejezzük ki, hogy a mai ifjúság történelmi küldetése a forradalmi örökségek vállalása. KISZ NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA A kétévtizedes munkára emlékeztek a vállalatok dolgozói a salgótarjáni ünnep, ség után tegnap délután Balassagyarmaton, ahol Molnár Sándor, a vállalat igazgatója és Géczy Imre. az MSZMP Balassagyarmati városi Bizottságának első titkára köszöntötte a jubiláló vállalat dolgozóit. Az ünnepség alkalmából kitüntetések, és pénzjutalmaik kiosztására Is sor került. A Belekereskedem kiváló dolgozója kitüntetést kapta Nagy Sándor, Sasvári Gergely, Koós Istvanné és Tóth Sándor. A Vállalat kiváló dolgozója kitüntetést kapta Hegedűs István, László Lászlóné, Zom bori József és Krisztik Károly. A húsz éve a vállalatnál dolgozók oklevelet kaptak, s mintegy kétszáz dolgozó között több mint 100 ezer forint jutalmat osztottak szét. Ma. már csak emlék... A nyár után lassan immár az ősznek is vége. Kopár fák, ólmoa színű világ. Felhős ég mögül félve tör elő a bátortalan sugár, de nincs már melengető ereje. Sietősre fogjuk lépteinket és összébbhúzzuk magunkon a kabátot. Nyár, ősz —< bizony-bizony: ma már csak emlék Húszéves az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat Kitüntetések, jutalmak az évfordulón A Magyar ENSZ Társaság elnöksége és intéző bizottsága együttes ülést tartott szombaton a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházéban. Komj át Irénnek, a társaság főtitkárának előterjesztése alapján megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az 1968. évi munkáról szóló beszámolót. A Magyar ENSZ Társaság idei tevékenységében központi helyet foglalt el, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése húsz évvel ezelőtt fogadta el az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, s 1968-at az ENSZ javaslatára — az emberi jogok évének nyilvánították. A beszámoló hangsúlyozta, hogy az emberi jogok évének céljai a társadalmi és tömegszervezetek munkájában, akcióiban is kifejezésre jutottak. Az ülésen bejelentették, hogy december 10-én, a Magyar ENSZ Társaság és a Magyar Jogász Szövetség közös rendezésében emlékeznek meg az emberi jogok napjáról. A Magyar Rádió közvetíti az évfordulót köszöntő ENSZ-hangversenyt, a Ma- .gyar Posta pedig elmlékbé- lyegzőt használ. Húsz évvel ezelőtt, 1948. november végén több ki/ sebb és nagyobb kereskedelmi egységből jött létre megyénkben az első szocialista kiskereskedelmi vállalat a mai Nógrád megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat elődje, a II-es számú Népbolt Nemzeti Vállalat. Az induláskor sok volt a korszerűtlen magazin, szatócsbolt és az elhanyagolt kis falusi üzlet. A vállalat működése Nógrád megye mellett kiterjedt Heves és Pest megye területére, s voltak boltjai Gyöngyösön, Hatvanban, Aszódon, Gödöllőn, Kistarcsán, Vácott és Zebegényben is. Az eltelt húsz év alatt nagy fejlődést ért el a vállalat. Ma 150 élelmiszer- és 61 húsboltban biztosítják a lakosság ellátását, több mint hétszáz szakképzett dolgozó fáradozik a kulturált kiszolgáláson. A vállalat húsz év. vei ezelőtt évi 60 millió forint értékű árut forgalmazott alig nyolcmillió értékű készletből. Az 1968. évi forgalom már majdnem eléri a 370 millió forintot, a raktárkészlet pedig megközelíti a 20 millió forint értéket. Húsa év alatt csaknem kétszáz boltot korszerűsítettek, illetve építettek újjá, s több gépet. így a többi között 258 hűtőgépet is beszerettek. A jelenlegi állóeszköz értéke tizenhatszor nagyobb mint 1949-ben volt. Az eredményes munkát bizonyítja, hogy két ízben elnyerték a Kiváló vállalat címet, háromszor pedig miniszteri dicséretben részesültek. Ifjúkommunista munkanapok Mai sxämunkban: Helyreigazítás (3. oldal) Ez a falu az enyém (4. oldal) Csak az igazat (5. oldal) Mérkőzés előtt (6. oldal)
