Nógrád, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-20 / 272. szám
Rácáfoltak a kételkedőkre! Nem csökkent — erősödött a lendület Ki felel a százezres kárért? A Nógrád megyei építő- és épicóanvagipari munkásak ez évi szocialista munkaversenyének eddigi eredményei csattanó* választ adtak mindazoknak, akik az új gazdaság- irányítási rendszer bevezetésével a munka verseny, a szocialista brigádmozgalom csökkenő jelentőségét bizonygatták. A nógrádi vállalatok többségének dolgozói jól látták, hogy nem szabad „kifelejteni” a munkaverseny-moz- galőmból azokat az ösztönzőket, amelyek kezdettől fogva, s napjainkban is egyenrangú tényezők az anyagi érdekeltséggé}. Felismerték azt is, hogy a vállalat iránt érzett hűséget, felelősségérzetet éppen most, az új mechanizmusban lehet leghatásosabban összehangolni az anyagi érdekeltség elvével. Ebben az összehangolásban a szakszervezeteknek fontos szerepük volt. Programot adott a szakszervezeteknek a kormány és a SZOT közös rendelete a munkaverseny szervezéséről, ellenőrzéséről, értékeléséről. De egyébként is, látnivaló volt, hogy a vállalati önállóság megizmosodásával — amikor egy-egy vállalat számára a nyereségesség kivívása létkérdéssé válhat — a dolgozók szocialista munkaversenye nemhogy veszítene értékéből, fontosságából; ellenkezőleg: óriási mértékben megnövekszik, így, ennek alapján vettek részt Nógrád megyed építő- és építőanyagipari vállalatok szakszervezeti testületed, választott tisztségviselői is vállalatuk termelési, gazdasági terveinek elkészítésében, a műszaki intézkedési tervek megfontolásában, s ennek megfelelően jelölték meg a munkaverseny alapvető célkitűzéseit. És most már nyugodt szívvel elmondhatjuk azt Is, ha a Salgótarjáni Öblösüveggyárban az év elején tervezett több millió forintos veszteséggel szemben ma legalább tízmillió forintos többlet-termelésre számítanak, abban a munkaversenynek döntő szerepe volt és van. A Síküveggyárban a Zagvva I. kemence átépítését tizenhat nappal hamarabb fejezték be az idővel és egymással versengő munkások. A sikeren felbuzdulva a munka verseny felfelé törő hulláma már felcsillantotta az egymillió négyzetméter síküveg túlteljesítés lehetőségét. Folytathatjuk a sort: a Romhányi CserépkályhaNo vem bér 22-én, pénteken kerül sor Salgótarjánban a megyei művelődési központban az Országos Filharmónia idei sorozatának első hangversenyére. Ezúttal a Belügyminisztérium Szimfonikus Zenekara látogat el hozzánk koncertezni. Hangversenyét a vendégegyüttes Szabó Ferenc: Lírai szvitjével kezdi. Szabó Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola volt igazgatója ezt a művét a harmincas években komponálta, szovjetunióbeli emigrációja idején. Zeneszerzői pályájának fontos határitöve a Lírai szvit, mivel század eleji avantgárd irányzatok után ebben találta meg saját hangját, és ebben a művében egy letisztult dallamvilág párosult a modem komponálás! technikával. Nem véletlen, hogy Szabó Ferenc életművéből — a Föltámadott a tenger — oratórium és a Ludas Matyi-szvit mellett — a most előadásra kerülő Lírai szvit a legközismertebb. A hangverseny szólistájaként fiatal külföldi klarinétművészt üdvözölhetünk a román Aurelian Octav Popa gyárban az új alagútkemencót építő vállalat huszonhárom napos késéssel fejezte be munkáját s a dolgozók vállalták: az emiatt kiesett termelést a szocialista munkaversenyben pótolják az esztendő végéig. Mi az, ami ezt a munkaversenyt szabályozta és táplálta, mi az, ami ilyen eredmények elérésére vezetett? Elmúlt az a világ, amikor a versenyben ezt „egy kis rá- hajtással” el lehetett Intézni. A munkaverseny-vállalásak- ban ma fő helye van a gazdaságosságnak, az alapos üzem- és munkaszervezésnek, hogy csak néhány tényezőt említsünk. Űjabb „színfolt”, hogy egy-egy iparág speciális cél- ki tűzéseket és módszereket követ. Elmúlt az a világ is, amikor a vállalatok és szakszervezeti bizottságaik várhattak a felsőbb szervek „gombnyomására”. Nem dörrent semmiféle „startjel”, a munkaverseny mégis megindult, az ösz- szesített üzemi vállalások elkészülte előtt. Mégpedig a szocialista brigádok kezdeményezésére. A munkaverseny zászlajára kezdettől a KMP megalakulásának 50. évfordulóját, annak megünneplését írták fel. Hogy a verseny eredményeiben érezteti a hatását a nagyobb anyagi érdekeltség? Ki tagadja? Az ÉVM Nógrád megyei Építőipari Vállalat vezetősége — a szakszervezettel egyetértésben — az első félév munkaversenyének értékelése után kétszázezer forintot fizetett ki a legjobb eredményt elért szocialista és munkabrigádoknak. Százötvenezer forintot osztottak ki az arra legérdemesebbeknek az Öblös- üveggyárban. A Síküveggyárban százezer forint üti a markát a lejobban dolgozóknak, a nagyobb nyereségtől várható egyéb anyagi hasznon kívül. Csakhogy a kecsegtető jutalmakon, prémiumokon kívül az eddig elért eredményekhez hozzátartozik az egész évben folytatott rendszeres törődés, ellenőrzés. Hozzátartozik, hogy a munkaverseny célját, értelmét megmagyarázták, sőt ezt a felvilágosító munkát - az ellenőrzés és a rendszeres nyilvánosság biztosításával — azóta is felszínen tartják... Már ahol tartják. Mert hiszen a Nógrád megyei Tanács Építőipari Vállalatának vezetősége is kitűzött nyolcvanszemélyében, aki ezúttal Mozart: A-dúr klarinétversenyé- nek magánszólamát játssza. A kitűnő klarinétművészről elöljáróban csak annyit: a bukaresti Enescu Filharmóniai Társaság szólistája és a Musica Nova kamaraegyüttes tagja, aki már eddig is rangos nemzetközi sikereket ért el. A koncert befejező számaként Beethoven: III. (Eroica) szimfóniáját tűzi műsorára a Belügyminisztérium Szimfonikus Zenekara. A mű az előadókra mindig nehéz — de hálás — szerepet ró, a hangverseny-látogatóknak pedig nagy élményt jelent. A nagy zeneszerző eredetileg Napóleonnak dedikálta a művet, ajánlását azonban azonnal visszavonta, amikor hírét vette, hogy Napoleon császárrá koronáztatta magát. Az Országos Filharmónia I. bérleti hangversenyén Németh Gyula vezényel, aki karmesteri tanulmányait Budapesten, majd Leningrádban végezte. Nevét hazai és külföldi sikerei egyre ismex-tebbé teszik, mi pe’dig ismerősként várjuk, mivel az előző évadban is sikerrel vezényelt egy alkalommal Salgótarjánban. ezer forint prémiumot a mun. kaverseny legjobbjainak. Év elején ennél a vállalatnál is ismertették a munkaverseny tennivalóit, de ezzel az ügyet „kipipálták”, ellntézettnek tekintették. Vannak Nógrád megyében építő- és építőanyagipari vállalatok, ahol a szakszervezet tisztségviselői nemcsak részt vettek a tervek s a munkaverseny elveinek, céljainak kimunkálásában, de szüntelen s eleven kapcsolatban maradtak a tervek végrehajtóival — a dolgozókkal. Igyekeztek nemcsak ösztönözni a versenyre, de elhárítani is az akadályokat a verseny kibontakozása elől. Igyekeztek közvetlen és közérthető szavakkal megmagyarázni a verseny értelmét. Csizmadia Géza Régi, elsárgult okmány őrzi, hogy Homokterenyét, valamikor régen, Atyaházának hívták. Fónad Imre, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke nyomozta ki: az elnevezés onnan származik, hogy Atyaháza a környék központja volt. Itt székelt a földesúr, és rendelkezett az akkor még szétszórt településeken élő emberek fölött. Földrajzi fekvésénél fogva Homokterenye valóban a környék központjában helyezkedik el. Főútjáról ágazik le ma is a községhez tartozó Mi- zserfa és Jánosakna felé az út. Innen közelíthető meg Mátranovák és Nádújfalu is. Érthető, hogy Homokterenye a környék központja volt. Ma tnéginkább éi'thető, hiszen a községben létesítendő közintézményeket, kereskedelmi egységeket a falutól csupán néhány száz méterre levő környező településekről könnyedén megközelíthetik. A lakosság javát szolgálja, ha az építkezésekhez rendelkezésre álló pénzösszeget a szomszédos települések nem aprózzák el, hanem egy modern, korszerű centrum kiépítésére fordítják Vincze Ignác, nádújfalui lakos így beszélt erről: — A központ kiépítésére legalkalmasabb terület Ho- mokterenyém van. Nem csuŰj bányámííszereli A Mecseki Szénbányák kutatási osztálya két új műszert készített a Nógrádi Szénbányák számára. Az egyiknek a gázveszélyek megelőzésében lesz nagy szerepe. Az úgynevezett regisztráló zörej mérő elektromos impulzusokkal működik. A zörejek az impulzusokat eltérítik, amit egy műszer grafikusan regisztrál. A szakemberek ebből következtethetnek majd a gázveszélyre. A geoszeizmikus műszer is elektromos impulzusokkal dolgozik, és a széntelepekben levő vetők megállapítására szolgál. Ilyen sem volt eddig a Nógrádi Szénbányáknál. A mecseki kutató- osztály szakértőjét a napokban várják, hogy megtanítsa a nógrádi szakembereket a két új műszer alkalmazására. pán a horookteranyelek, hanem valamennyiünk érdeke egy olyan centrum építése, ahol mindenki kielégítheti politikai, gazdasági, kulturális és egészségügyi igényeit. A Zagyva felső folyásánál élő embereik óhaját meghallgatták a járási tanácson. A homokterenyei vezetőknek megadták a hozzájárulást elképzeléseik kidolgozásához. A mátranovákiak, nádújfaluiak, mizserfaiak, jánosaknaiak és mátraszeleiek bevonásával tanácskozást tartottak. Sokat beszélgettek a jövőről. Ellenvetésék is elhangzottak: Homokterenye régi község, a ta- lu alatt bányák húzódnak, a kutakból elszökik a víz, a házak megrokkantak, az egyetlen italboltnak Salgótarjánból szállítják a szükséges vizet. A tervet a mátranovákiak ezek miatt ellenezték. Varga Istvánná, a homokfe- renyei tanács egyik tagja válaszolt az ellenvetésekre. — Nem tagadjuk a bizonyos fokú elmaradást, d,e nem magunknak akarunk építeni. Hatezer embernek, akik ebben a völgyben élnek. És nem a régi falut, hanem új központot akarunk, korszerűt, az igényeknek megfelelőt. Végül eldőlt a vita. A tervezők megtervezték a központot a felsőbb szervek pedig jóváhagyták. F ónad Imre, a községi tanács vb elnöke a A Kisterenyei Állami Gazdaság ez év elején — áprilisban és júniusban — vegyszeres permetezést végzett a Gyapor-völgyi gyümölcsösben és az úgynevezett tutuskai táblán. Kétszeres mulasztás miatt nagy kár érte a környékbeli méhészeket: hasznos állataik tömegesen pusztultak el. Mivel a méhészek szakcsoport-tagok, a kár megtérítése iránt a salgótarjáni járásbíróság előtt Indított perben a Karancslapujtő és Vidéke ÁFÉSZ jogtanácsosa képviselte őket. A bíróság megállapította, hogy az állami gazdaság az első permetezést előre sehol sem jelentette be; a másodikról értesítette ugyan a községi tanácsot, de a munkát a tervezettnél nyolc nappal később végezte el. A járásbíróság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján a Kisterenyei Állami Gazdaságot kilencvenötezer forintot meghaladó kár megtérítésére, a majdnem hatezer forint perköltség megfizetésére kötelezte. ítéletében figyelemmel volt a bíróság a Legfelsőbb Bíróság egyik, 1965. évi határozatára, amely szerint a mé- hekre pusztító hatású vegyszerek permetezés útján történő használata fokozott veszéllyel járó tevékenység; — tehát Igen nagy a kár okozójának felelőssége. Balassagyarmatom tavaly nem lehetett a városban végzett társadalmi munka meny- nyiségével dicsekedni. A kimutatások szerint az egy lakos által egy év alatt elvégzett munka értéke alig haladta meg a három forintot. Ilyen keveset dolgoztak volna társadalmi munkában a balassagyarmatiak? — Nem, a lemaradásnak más oka is van. Tavaly, ha teljesítették is az önkéntes munkafelajánlásokat, ritkán jelentették be a városi tanápáncélszekrény mélyén őrá a dokumentációt. Ebből megismerhető, hogyan alakul majd a megye egyik legnépesebb települése. A Mátranovák. Nádújfalu és Homokterenye közötti szögben, a Zagyva két oldalán építkezésekre alkalmas széles terület fekszik. Egységét a Mátranovákra vezető Iparvágány bontja meg. Amikor a nováki bányák befejeák a termelést, az iparvágányt felszedik. Ahol most a vasúti átjáró van, ott építik fel a központi autóbuszállomás). Innen indulnak a távolsági járatok, amelyekhez a helyiek csatlakoznak majd. Az állomás szomszédságában építik fel az ABC-áruházat. Ebben biztosítanak helyet a Gelkának is. A körzetben építenek egy éttermet és egy bisztrót, valamint, új sportpályát. Sok vita volt arról, hol helyezzék el a közintézményeket. Erre a célra külön épületet építenek, amelyben helyet kap a párt- szervezet, a tanács és p tö- megszervezetek. Az épületben társalgók, klubszobák is lesznek. A tanácselnök mondta; — A faluközpont építését már megkezdtük. Jártunk a helyszínen. A terűiét nagy részét feltöltöttek. Az ügyben a gazdaság megbízott igazgatójával beszélgettünk. Elmondotta, hogy a gazdaság a régebbi vezetés mulasztásai miatt milliós nagyságrendű gondokkal küzd ugyan, de a százezres kár mellett sem lehet tétlenül elhaladni. — Arra, hogy az ügyben szereplő üzemegységben nem volt minden rendjén, két sajnálatos példát is mondhatok, — folytatta. — Székely János kertészt magam értem tetten társadalmi tulajdont kisebb súlyban károsító bűncselekményen. Az okozott kárt 'eljes egészében megtéríttettem vele. Fuchsreiter Vendel üzemegység-vezetőt bűncselekmény alapos gyanúja miatt bocsátottuk el. Székely már tavasztájt nézelődött más munkahely után, ő szeptember közepén vált meg a gazdaságtól. Noha remélem, hogy a biztosító megtéríti gazdaságunknak a kártérítés miatt ért kárt, nem mondok le a felelős személyek felkutatásáról akkor sem, ha történetesen nem állnak már velünk munkaviszonyban. Igaz ugyan, hogy velük szemben a biztosító vagy gazdaságunk túlnagy követeléssel nem léphet fel, helytelen volna, ha nem éreznék mulasztásuk anyagi következményeit. A felelősség megállapítására az állami gazdaságok jogtanácsosát kértem fel. csőn. Idén már rendszerezetten megy a dolog: a tervcsoport megszervezte a bejelentéseket. A végzett munka mennyiségének növekedésén kívül elsősorban ennek köszönhető, hogy október végéig már 22 forint volt az egy főire jutó teljesítés. Persze ez se kiugró mennyiség, de ha figyelembe vesszük, hogy Balassagyarmaton jelenleg legfeljebb 500—1000 forintot érő ..társadalmi munkálatokat” lehet végezni, akkor ez is tisztes eredménynek számít. A nyái' folyamán több vagon földet hordtak rá. Fásították, rózsaligeteket alakítottak Id rajta. Megkezdték egy egészségügyi kombinát építését is. Az orvosi rendelő és lakás mellett helyezik el a gyógyszertárat. A jövő évben megkezdik az építését. — Nem máról holnapra megvalósítható feladat ez — mondja Cecse József tanácstag. A kommunális ellátás okozza a legnagyobb gondot. Nemrég Balogh Józseffel, a Vizes Csatornamű Vállalat igazgatójával tárgyaltak az ivóvízellátásról. Megegyezés született: a jelenleg Salgótarján ellátásának szolgálatában álló szelei kutak vizét vezetik Ho- mokterenyére és a közbeeső falvakba. Ezzel megoldják a régi gondot. A szennyvizet a falu nvugati felén elhelyezkedő derítőbe nyomatják, ahol elpárologtatják, az üledéket pedig trágyázásra használják fel. A napokban Homokterenyén ismét tanácskoznak a község központtá fejlesztéséről. Pért-, tömegszervezetek és megyéi vállalatok vezetőit hívták meg a községbe. Itt egyeznek meg arról, hogy milyen szaküzleteket létesítenek, hogyan alakítsák ki a vendéglátó és élelmiszerbolt-egységeket. A megye északi vidékének új település-központja épül Homokterenyén. „Atyáskodhat” mint régen, de nem idegen érdekekért, hanem azokért az emberekért, akiket legjobban megillet. Robi! Gyula NÓGRÁD - 1968. november 20., szerda 3 Mit hallunk az Országos Filharmónia első hangversenyén ? Ismét a kilós fehér kenyérről Naponta tanúi vagyunk annak a közelharcnak, amelyet egyes fogyasztók vívnak kilós fehér kenyérért a Nógrád megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 204-es salgótarjáni kenyérboltjában. Az üzlet dolgozói elmondják: rendelnének többet, de a jelenlegi minőséget a kenyérgyár nem garantálja. Kaszás József, a Nógrád megyei Sütőipari Vállalat főkönyvelője ezzel kapcsolatban a következőket válaszolja: „A hármas üzem süti az egykilós fehér kenyeret. Kapacitása azonban a jelenlegi mennyiségnél nem bír el többet. Ameny- nyiben nagyobb a fogyasztói igény, a termelést át kell tennünk a kettes üzembe, ahol minőségileg nem tudjuk azt adni, amit a hármas üzem produkál. Itt ugyanis kézi erővel készítik a kenyeret. Ismételten megerősítem korábbi véleményemet: annyi kilós kenyeret szállítunk a kereskedelemnek, amennyire szükség van.” Megkérdeztük Kozár Gézát, a Nógrád megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi főosztályvezetőjét is. — Az említett kenyérboltból még nem jeleztek problémát. Most, hogy tudomásomra jutott, tárgyalni fogok a sütőipari vállalat vezetőivel a megnövekedett fogyasztói igények kielégítéséről. Ragaszkodom ahhoz, hogy a kettes üzemből is olyan jó kenyeret kapjunk, mint amilyet a tanulók készítenek a hármas üzemben, ★ Véleményünk szerint jó lenne egyszer s mindenkorra lezárni ezt a kenyárügyet. Mégpedig úgy, hogy annyi jó minőségű kilós kenyeret termeljen a sütőipar, amennyit a fogyasztói igények megkívánnak. Felesleges az alkudozás még akkor is, ha a termelő vállalat úgy érzi: monopolhelyzete előnyt biztosít számára. V. K. Faluról falura Homokterenye hivatása Emelkedőben a társadalmi munka mennyisége
