Nógrád, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-20 / 272. szám
Továbbtanulás — gimnázium Nem merítjük ki a tehetőségeket Dr. Molnár Pál — a NÖG- RAD-ban legutóbb megjelent cikkében — a továbbtanulás gondjairól szólva, a gimnáziumokkal kapcsolatosan a következőket emelte ki: „Az eddigieknél nagyobb súlyt kapott megyénkben is a gimnáziumi beiskolázás és szeretnénk növelni a gimnáziumok felsőfokú oktatásra előkészítő jellegét.” Vizsgáljuk meg kissé közelebbről e sokat vitatott iskolatípus jellegzetes vonásait, szem előtt tartva a továbbtanulók tájékoztatását. A közép- iskolásoknak országosan 57 százaléka, megyénkben pedig 60 százaléka gimnáziumokba jár. Ez a felszabadulás előttinek sokszorosát, évfolyamonként körülbelül 35 ezer tanulót jelent és bizonyltja, hogy ez az iskolatípus is „népiskolává” vált, a múlthoz képest alapvetően megváltozott tartalommal és feladatokkal. Mint minden középiskolában, a gimnáziumban is arra törekszünk, hogy szocialista tudattal és erkölccsel rendelkező, hazáját és a munkát megbecsülő, művelt, széles látókörű állampolgárokat neveljünk, „... akik nemcsak a termelésbe illeszkednek be harmonikusan, az emberi közösségbe is, s növekvő szabad idejük értelmes eltöltésére inkább képesek, mint képzetlenebb társaik.” (Ilku Pál: Oktatáspolitikánk időszerű kérdései.) A termelésbe való közvetlen beilleszkedést az általánosan képző gimnáziumok nem képesek megoldani, ennek megfelelően elsődleges feladatukat: a továbbképzésre előkészítő jellegüket szükséges vizsgálni. A gimnázium felkészít, az eredményes érettségi „záróvizsga” pedig a legalkalma- * sabbaknak, a legtehetségesebbeknek lehetőséget ad ahhoz, hogy tanulmányaikat bármilyen felsőoktatási intézményben folytathassák. (Egyetemi, főiskolák — katonai is — felsőfokú technikumok, óvónőképzők stb.) Egyéni és társadalmi érdek — mondotta már idézett beszédében Ilku Pál, hogy a gimnáziumba annyi fiatal járjon, hogy közülük és a szakközépiskolákban végzettek közül, megfelelően ki lehessen választani a továbbtanulásra legalkalmasabbakat. Ez természetesen azt jelentette, hogy a gimnáziumok és a szakmai képzést nyújtó iskolák között a korábbiakhoz képest más arányokat kellett kialakítani. Az 1969/70-es tanévben megyénkben minden 100, középiskolába felvett tanuló közül már csak 55 kerül gimnáziumokba, 45 pedig szak- középiskolákba, így a gimnáziumokba a legjobbakat tudjuk beiskolázni. Megyénk kilenc gimnáziuma maximálisan biztosítja a „verseny” lehetőségét minden alkalmas fiatalnak, bár továbbra is fennáll, hogy könnyebb bekerülni a romhányi gimnáziumba, mint a salgótarjániakba. Minden szülőnek és tanulónak tudnia kell azonban azt, hogy a gimnáziumba iratko- zás eleve kockázatot rejt magában, mivel a felsőoktatási továbbtanulás esélye legjobb esetben és eredményes tanulás esetén is, egy a négyhez. (Megyénkben azonban távolról sem tudjuk az adott lehetőségeket kimeríteni, hiszen több szakra még jelentkező sincs középiskoláinkból. Nagyon kevesen jelentkeznek például a műszaki egyetemekre, a műszaki jellegű felsőfokú technikumokba, vegyészi és közgazdasági pályákra.) Gimnáziumainkban már korábban megszűnt a humán, illetve reál jellegű tantervi különbség, a „speciális” igényeket az újonnan szervezett szakosított tantervű (tagozatos) osztályok hivatottak kielégíteni. Megyénkben a 19 induló első osztályból öt tagozatos osztály lesz: három nyelvi (orosz, angol és francia) és két természettudományos (fizika és kémia). Ezekben az osztályokban a kiemelt tárgyat magasabb óraszámban, speciális gyakorlatokkal tanítják, ezáltal biztosítják a valamivel több ismeretanyag elsajátítását, illetve a gyakorlati (manuális) készségek kialaikítását. A szakosított tantervű osztályok jellegüknél fogva kiválóan alkalmasak az egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytatni kívánó fiatalok felkészítésére. Ezért ezekbe az osztályokba elsősorban a kiemelkedő tanulmányi eredményű, jó logikai készségű tanulók jelentkezését várják az iskolák A pedagógusokon is múlik, hogy az eddigieknél több tehetséges munkás- és parasztgyereket vezessenek el a tagozatos osztályokba. Nyomatékosan felhívjuk pedagógusainkat és a fizikai dolgozókat arra, hogy a felvételeknél nem az eddig megszerzett ismeretanyag tudása, hanem a rátermettség és a képesség a döntő tényező, a hátrányos helyzetet a gimnáziumoknak kell kiküszöbölni. Szükség esetén a gimnáziumi tagozatos osztályokba kerülőknek kollégiumi elhelyezést is biztosítunk. A szomszédos Heves megyével történt megállapodás alapján öt tanuló felvételére biológiai tagozatos osztályokBalassaciyarmafi piac Jó minőségű áru A hét elején kevés árut, szállítottak a balassagyarmati piacra az őstermelők. A MÉK- i árudákban és a termelőszövetkezeti standokon azonban kielégítő mennyiségű és minőségű árut találtak a háziasszonyok. A kereslet azonban még így sem haladta meg a kínálatot. Kifogásolható, hogy néhány napja gyengébb a felhozatal élő és vágott baromfiból. Az árak így alakultak: Cikk: MÉH ár Ft/kg Szab.piac Ft/kg 1 burgonya 3,20 3,— vöröshagyma 3,40 3,60 fejes káposzta 1,60 2,60 kelkáposzta 1.80 4,— karalábé 2,— 3,— | karfiol 6,— 10,sárgarépa 3,40 5,gyökér 7,80 8,vörös káposzta 4,5,— zeller 6,40 5,— cékla 2,40 4,retek 2,40 4,— fokhagyma 32,— 36,— savanyú káposzta 6,— 6,— alma 5,— 5,körte 6,60 8,— paraj — 6,— sóska — 6,— dió (héjas) 17,— 18,— mák 38,— 40,— hízott liba — 30,— ban is lehetőség van Egerben. (Ilyen jellegű szak nincs megyénkben.) A gimnáziumokban végzetteknek csak kisebb része kerülhet egyetemekre, főiskolákra. Mi lesz azonban azokkal, akiket az érettségi után nem vesznek fel felsőfokú intézménybe? Ezek a tanulók a nagyobb általános műveltség birtokában rövidebb idő alatt szerezhetnek szakmunkás-bizonyítványt, mint azok, akik nem érettségiztek. Sok ipari, főleg műszaki szakmában, valamint az egészségügyi intézményekben elsősorban érettségizetteket keresnek. Előnyben vannak a közlekedési vállalatoknál, a kereskedelemben, a vendéglátóiparban, a textilipari betanított szakmákban, a fiúk a honvédségnél stb. Nem hiábavaló időtöltés tehát a gimnáziumi négy év azok számára sem, akik közvetlenül az érettségi után nem nyernek felvételt felsőfokú intézményekbe. Sok tanuló a középiskola elvégzése után egy-két éves fizikai munkában „erősödve” próbálkozik eredményesen a felvételi vizsgával. Sokan nem tudják még, hogy a gimnáziumi gyakorlati foglalkozások, amelyek továbbfolytatják az általános iskolában már megkezdett műszaki, technikai (politechnikai) nevelést, már nem nyújtanak szakmai előképzést. Céljuk a munka megismertetése és a fizikai munka megszerettetése. A gimnázium megválasztásánál tehát a gyakorlati foglalkozás szakiránya nem lehet döntő szempont. összefoglalva az eddigieket, a következőket hangsúlyozhatjuk: a gimnázium korszerű műveltséget, általános képzést nyújtó középiskola. A tanulókat szocialista szellemben, sokoldalúan fejlett emberré neveli, előkészíti őket elsősorban a felsőfokú továbbtanulásra, másodsorban a magasabb igényű szakmunkásképzésre és a gyakorlati életre. Szakosított tantervű osztályaiban a kiemelkedő képességű tanulók speciális nyelvi, természettudományos igényeit elégíti ki, biztosítva az alaposabb felkészítést. Cél, hogy a gimnáziumokban tanulmányaikat a legalkalmasabbak, a legtehetségesebbek folytassák. Biztosítjuk azonban a lehetőséget azoknak is, akik még nem „döntöttek”. Ám csak akkor, ha szorgalmasan tanulnak és megfelelő tanulmányi eredményt érnek el. Megyénk gimnáziumaiban kielégítőek, helyenként ideálisak a tárgyi feltételek a korszerű oktató-nevelő munkához. Nincs tehát értelme annak, hogy sokan a megyén kívül ' éressenek „jobb” lehetőséget. A felvételi eredmények megfelelő munka után nem rosz- szabbak a balassagyarmati, a nagybátonyi gimnáziumokból, mint sok fővárosiból. A gimnáziumokban — a szakosított tantervű osztályokat is beleértve — felvételi vizsga nincs. Ott azonban, ahol túljelentkezés van — a helyes választás érdekében — tájékozódó jellegű beszélgetéseket folytathatnak a tanulókkal. Andrássy Péter megyei középiskolai tanulmányi felügyelő • Volt bolt, nincs bolt Néhány héttel ezelőtt „Kazárra oda kell figyelni’’ című cikkünkben többek között foglalkoztunk a község zöldséges boltjával. A lakosság véleményét összegyűjtve elmondtuk, hogy a bolt korszerűtlen, egészségtelen, nincs raktára, az áru megromlik, nem tudnak a szükségletnek megfelelő mennyiséget tárolni. Illetékesekkel tárgyaltunk arról, hogy intézkedjenek a vásárlók érdekében. Azt a választ kaptuk, hogy nyitott kapukat döngetünk, mert a nádújfalui körzeti fmsz létesít zöldséges boltot Kazáron. Bizonyságul megmutatták a falu központjában lerakott beton- és vaslemezeket, amelyekből majdan megépítik az új boltot. Nem így történt. Felhívásunkra a közegészség- ügyi és járványügyi hatóság felülvizsgálta az általunk is kifogásolt boltot. Elrendelte azonnali bezárását. De felülvizsgálta az újonnan építendő bolt terveit is. Megállapította: nem felel meg az egészségügyi előírásoknak. Kazáron tehát nem javult, hanem rosszabbodott a helyzet. Volt zöldséges bolt, most nincs zöldséges bolt. Az egészségügyi hatóság helyesen járt el. Annál helytele- nebbül az fmsz, amely mit sem törődve vásárlóival, nem épített zöldséges boltot. Szót emelünk a kazáriak érdekében. Intézkedjenek, hogy a lakosság ne érezze kárát az érthetetlen huzavonának. Miről ír a Delta új száma? A látás visszaadása és az altató szemüveg az agykutatás, az orvostudomány és a technika együttműködésének két új törekvése, amelyekről a Delta új száma részletes cikket közöl. Egyik még csak kísérlet: angol kutatók a menthetetlen szem helyett közvetlenül az agykéreg látómezejére helyezett protézis elektródjaival egyelőre fénylátást és egyszerűbb betűformák felismerését érték el. Az altató szemüveg már az orvosi gyakorlatban is megállja helyét és az ébrenlét és az alvás agyi központjainak „edzésével” újra megtanít a természetes alvásra. „Befagyasztott” villamossággal készült, gyakorlatilag szinte az örökkévalóságnak szánt telefonmembránról is ír a Delta, továbbá a vegyi energiából közvetlenül villamos energiát előállító tüzelőanyagelemekről, az uránon túli elemek kutatásáról, az építőiparban felhasznált műanyagokról és a gép-pékekkel működő robotsütődékről. Szép, színes felvételek örökítik meg a madárvilág titkait a folyóirat új számában, amely száznál több fotót, sok színes felvételt közöl, sok-sok hírrel, értesüléssel, Delta-lexikonnal, humorral, tudománytörténeti érdekességgel. Forgatják A beszélő köntöst Készül a filmstúdió műtermeiben Mikszáth hires regénye, A beszélő köntös új filmváltozata. A produkció főszerepeit Páger Antal, Detre Anna és Iglódi István formálják. A beszélő köntös egyik érdekes jelenetében Páger Antal, Detre Anna és Iglódi István Igazítják Detre Anna frizuráját a forgatás szünetében Nógrádi kamera Csak hívőknek. Szécsény, ruházati bolt. A kirakatban reklámszöveg csalogatja a vásárlót. Csalogatja? „Ne higy- gyen nekünk, még nem hull a hó.” Csak bámulok. Elolvasom mégegyszer. A másik tábla szövegét is. „De már érdemes idejében felkészülni a télre.” Körülnézek. Vigasztalanul zuhog az eső. Megrázom magam és erős leszek. Nem hiszek. Várom a havat. Szép eredmény. Ülés van. Beszámoló, hozzászólások. Egészségügyi kérdéseket tárgyalnak. Egyszercsak egy mondat megüti a fülem: „Szép eredményeket értünk el a csecsemőhalandóság területén.” A mondatot lejegy- zem, széljegyzettel: szegény csecsemők. Lemondás. Eszpresszó. Két hölgy a hűtőpult előtt nézegeti az ínyencségeket. „Nézd, milyen guszta kis torták”, mondja az egyik. „Hagyd, az én születésnapomra háromszor ekkora torta kellene. Ezen nem férnek el a gyertyák.” — hangzik a válasz. Egy sóhajtás. A rendelés: két sarokház. Tapintat. Levél érkezett az ingatlankezelő vállalattól. Közölték, november 12-én a parkettázás ügyében felkeresik a családot. Valaki feltétlen legyen otthon. A család örült. Az asszonyka szabadságot vett ki az említett napra. Az illetékeseket azóta is várják. Lakcím: Salgótarján, Mali- novszkij út 45. III. emelet 10. Logika. Mártika két és fél éves. Apjával sétál és szövegel. Szeretne átmászni a szökőkút peremén, megnézni, miért nincs a kútban víz. A papa barátja érkezik. Szabványkérdések a gyerekhez. Márti ügyesen válaszol. A papa büszke. Aztán kínos szünet. Már másodszor kérdezi a bácsi: „Na és, mi leszel, ha nagy leszel?” Kínos percek, mert válasz nincs. Végül Márti kivágja: „Nagy”. „Látod, — szól atya — a logika, a logika.” —szokács— 4 NÓGRÁD - 1968. november 20., szerda íme, a Togliatti Volgái Autógyárban készülő VÁZ—2101, vagy ahogy immár világszerte nevezik: a „Fiat Fiatovics”. Súlya mindössze 890 kg. maximális sebessége 140 km/óra. 100 km-enként 8—9 liter benzint fogyaszt. Az ötszemélyes autót könnyű rendben tartani, zárt hűtőrendszerében olyan folyadék van, amely mínusz 40 foknál sem fagy be, ugyanakkor kánikulában sem forr fel és nem kell sűrűn utántöl tani. Az új autótípus fékberendezése kitűnő, a kocsi könnyedén gördül az utakon
