Nógrád, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-14 / 267. szám

Egy százalék is kétmillió forint Csökkent az anyagfelhasználás a bányákban A bányászkodás anyagigé­nyes munka. Nem véletlen, hogy a Nógrádi Szénbányák­nál az évi anyagforgalom el­éri, sőt meg is haladja a két­százmillió forint értéket. A vállalat gazdálkodásában te­hát különösen fontos, hogy takarékoskodjanak az anyag­gal, hiszen egyszázalékos k^íTetTünk^Ez megtakarítás is kétmillió fo- ttUn fcz javult. Pontos kimutatás nincs — Nagybátonyban legutóbb arról, mennyi új anyagot he- anyaghiányról panaszkodtak, lyettesítettek, az azonban bl- Egyes új termékek gyártásá- zonyos, hogy tonnánként TO nál zökkenők voltak. Ennek forinttal kevesebb értékűt mi az oka? - kérdeztük, használtak fel, mint tavaly. — Az új melléktevékenység — Tavaly jelentős elfekvő anyagellátása valóban nem készletet tártunk fel, amit volt zavartalan. Főleg a koha- hasznositottunk, illetve érté- szati termékek beszerzése rintot jelent vagyis kétnapt ,í. .. rr r*. “ ““™. ‘ nyereségrészesedést. lonosebb baj mondja Pro­a munka fo- akadozott. A kohászat csak a lyamatos és ezért nincs is kü- tavalyi felhasználás aránya uza Tibor, az anyagüzem mű- Az ütem az utóbbi időben szaki vezetője, majd így foly- csökkent, és így természetesen tatta: az anyagigény is. Több bányát már visszafejlesztettek, néná- nyat pedig le is állítottak. A felszabadult anyag újra fel­használása, hasznosítása elő­térbe került. Az üzemek jól — Az üzemeknél előtérbe került az anyagi ér dekeltség. A szemléletben is igen nagy a változás. Igyekez­nek a használt anyagokat át­csoportosítani és amit már ban vállalt kötelezettséget. Nekünk viszont teljesen új termékeink vannak, így azu­tán sok utánjárásra volt , szükség, hogy biztosítani tud­jobbon jUk a SZükséges mennyiséget. éltek a lehetőséggel, ezt talán tudnak hi“. legjobban az bizonyítja, hogy ~r __ . „ nosítani, azt értékesítik. Csak ír,,*,,.-, i ’TSSL “!Í2!.Í kisvasúti sínből 43 tonna még “ A jövőben már mi is más módszert alkalmazunk. A koo­peráló vállalatokkal közösen adjuk be megrendeléseinket. Reméljük, nem lesz többet hiányunk — válaszolta Prou­uj vágatok biztosításához csaknem 82 százalékban már egyszer használt és kimentett anyagot alkalmaztak. A terv csak 52,7 százalékos arányt szabott meg. Azt is megtudtuk, hogy bár raktár- a széntermeléshez egyre ke­vesebb anyag szükséges, áni a melléktevékenység bővülése miatt alig van változás a vál­lalat anyagforgalmában. A jövő évi megrendelések idő­Egy év telt el a gesztelyi események óta. Nyitrai Teréz holttestét tavaly, június 29-én találták meg, és ez év június 29-én újra történt egy ese­mény, amelyről itt okvetlenül szükséges beszámolni. Mond­hatnék azt is: a Nyitrai ügy­gyei foglalkozó nyomozók szá­mítottak Ilyen, vagy ehhez hasonló eseményre, készültek rá. A Tisza-parton, Tiszaszeder- kény közelében két ismeretlen férfi rátámadt egy 17 éves diáklányra. A lány feljelentést tett a rendőrségen, és elmondta, hogy a két férfi leteperto, erőszakoskodott vele. Hol az egyik, hol a másik próbálko­zott, leszorították a földre, ő meg rúgott, karmolt, küzdött, ahogyan tudott. Az egyik fér­HALÁL A FEKETE HÍDNÁL (3.) használhatót szállítottak be az idén a nagybátonyi hoz. A jövő év első negyedé­re nincs is rendelésünk új sínre. Csőforgalmunk a tava­lyihoz viszonyítva egyharma­A vasúti sínek, csövek és dára csökkent. Bányászati vo- , __. , , , , . , e gyéb, a termelésben nélkü- nalon az idén már nem volt {>en elmentek, es bizonyára jó lözhetetlen anyagok beszerzé- zökketiő az anyagellátással — esz az e tas s‘ si és felhasználási aránya is mondja. B. J. Lépést tartani a korszerűséggel Új vonások a kulturális szemlék rendezésében Az ifjúság öntevékeny kul- meg Salgótarjánban a diákok dalmi színpadok, a legjobb turális törekvését évek óta önálló művészeti bemutatóját, nógrádi vers- és prózamon- eredményesen segítette, keret- A győztesek a megyei diákna- dók, az év végén pedig a kő­be foglalta a kulturális szem- pon is fellépnek majd. Ugyan- rusok, a hangszerszólisták és lék rendszere. A megyei ren- csak márciusban lesz az önte- a kamaraegyüttesek megyei dező szervek — a KISZ, a vékeny könnyűzenei együtte- szintű versenyére kerül sor tanács, az SZMT és a ME- sek megyei bemutatója — a Salgótarjánban. SÍÖV — nemrégiben értékel- legjobbak a salgótarjáni fesz- A megyei szervek javaslata ték a szemlék eddigi eredmé- tiválon lépnek fel. Balassa- szerjnt, a járási KlSZ-bizott- nyeit, s a legutóbbi „Kulturá- gyarmaton rendezik a megyei ságok, művelődésügyi asztá- lis Fórum az Ifjúságért” me- együttesek társas- és néptánc- a többi szervvel közü­gyéi tanácskozás tapasztalatait találkozóját, a nyáron pedig sen még ebben a hónapban el- is felhasználva megállapítot- Salgótarjánban munkás—pa- készítik az öntevékeny művé- ták: szükséges a szemlék rend- raszt művészeti fesztivál lesz saeti mozgalom helyi esemé- szerének korszerűsítése. A a Tanácsköztársaság jubileu- nyejt tartalmazó terveket, döntés Indokolt, mert az Utób- mának tiszteletére. Balassa- amelyeket november végén bi években előtérbe kerültek gyarmaton találkoznak az iro- együttesen vitatnak meg. a formai elemek, háttérbe szo­rult a minőségre való törek­vés, megszakadt a folyamatos nevelés — a kultr rális szemle kampányszerű jelleget öltött. % A cél továbbra is: a fiata­lok ízlésének formálása, a kol­lektív munka keretei között kialakuló szocialista szellem terjesztése, a szakszerűen irá­nyított folyamatos tevékeny­ség biztosítása. A szemlerend­szer eddig nem adott elég le­hetőséget arra, hogy a helyi sajátosságok határozzák meg a csoportok munkáját. A megyei rendező szervek a jövőben ezen is változtatni akarnak. Az új kulturális szemle ke­retében a jövőben megyei be­mutatókat rendeznek a kü­lönböző művészeti ágakban. . Ezekre a járások és városok illetékeseinek javaslata alap­ján hívják meg a legkiválóbb együtteseket és szólistákat. Általában a helyi szervek az eddiginél szabadabban vesz­nek majd részt az öntevékeny művészeti mozgalom esemé­nyeinek tervezésében és lebo­nyolításában. A művészi szín­vonal folyamatos emelését szolgálja a helyi — városi, já­rási — szervek rendszeres el­lenőrzése. A megyei rendezők a jövőben elsősorban szakmai jellegű segítséget nyújtanak, ás természetesen biztosítják a részvételt a kiemelkedő együt­tesek és szólisták részére a központi bemutatókon. A jövőre sorra kerülő me­gyei szintű művészeti bemu­tatók számos lehetőséget kí­nálnak a nógrádi öntevékeny művészeti csoportok szereplő­iére. Márciusban rendezik Sok az alkalmazott A szécsényi járás termelő- szövetkezetei fél évtizeddel ezelőtt kezdtek nagyobb szám­ban alkalmazottakat foglal­koztatni: szakemberek, juhá­szok, fejőgulyások, különféle iparosok, traktorosok kerültek így a gazdaságokba. A Szécsényi járási Népi El­lenőrzési Bizottság vizsgálata arra enged következtetni, hogy az alkalmazottak létszá­ma rohamosan megnöveke­dett. Nógrádmegyeren tavaly az alkalmazottak majdnem két és félszer annyi munkanapot teljesítettek, mint 1964-ben; ugyanakkor a tagság által tel­jesített munkanapok száma harminchat százalékkal esett. Az alkalmazotti munkanapok száma majdnem ennyire emelkedett Varsányban is; itt a tagság által teljesített mun­kanapoké tíz százalékkal csök­kent. A magyarázat egyszerű. A korábbi rendelkezések az alkalmazottak számára anyagi biztonságot, a tagságénál ked­vezőbb szociális juttatásokat és más kedvezményeket bizto­sítottak. Így állt elő az a fo­nák helyzet, hogy — többek között — Karancsságon a tsz- tagok kérték, hogy tagból al­kalmazottá lehessenek; a kí­vánatos fejlődés iránya tehát pontosan száznyolcvan fokot fordult. Káros követelőzés volna azt sürgetni, hogy máról holnap­ra minden tsz-alkalmazottból tsz-tagot faragjanak. Karancs­ságon, Ludányhalásziban, Nóg- '-ádmegyeren, Szécsényben és Varsányban tavaly összesen hétszáznál több alkalmazottat foglalkoztattak a tsz-ek, Lit- kén mindössze tizenhármat, de ebben a számban idény munkások is vannak. Aura, hogy a tagok és alkalmazot­tak arányát az új tsz-törvény segítségével lehet javítani, a ludányhalászi Ipolymente Tsz ad jó példát; 1967—1968 vi­szonylatában ott majdnem fe­lére csökkent az alkalmazot­tak száma. A NEB által vizsgált tsz-ek többsége az idén keveset fára­dozott az alkalmazotti létszám csökkentésén. A Szécsényi já­rási Népi Ellenőrzési Bizottság azt javasolja a termelőszövet­kezeteknek, hogy alakítsanak ki helyi adottságaiknak meg­felelő normatíva-rendszert, s ebben lehetőleg minden mun­kát teljesítményben értékel­jenek. Szomorú esetek intenek Néhány nappal ezelőtt Illetékes munkavédelmi szak­emberekkel beszélgettem arról, hogy rohamosan szaporod­nak a balesetek a mezőgazdaságban. Statisztikákat mutat­tak, bizonyítva állításukat, igazolva, hogy évről évre emelkedik a súlyos és a halálos esetek száma. Sajnos, azóta ismét emelkedett. A mezőgazdaság minden ágazatában — de különösen a gépészetben! — sok a baleseti veszélyforrás. A különbö­ző kampánymunkák megkezdése előtt ismételt figyelmez­tetéseket kapnak a gazdaságok vezetői: vigyázzanak az emberéletre! Ügy tűnik, keveset használnak a felhívások. Bizonyításul álljon Itt néhány adat. A termelőszövetke*etekben tavaly, augusztus végéig 494, három napon túl gyógyuló baleset fordult elő, s emi­att kiesett 9585 munkanap. Ez év azonos időszakában már 673-ra emelkedett a balesetek száma, s kiesett 15105 munkanap. Ez idő alatt tavaly négy. az idén hat halálos baleset következett be. Tehát: hiába a sok jó intézkedés, nincs javulás! Va­jon mi az oka ennek? Nem az Intézkedésekben van a hi­ba, hanem az emberekben, akiknek be kellene azokat tartani. A baleseteket követő vizsgálatok egyik fontos közös megállapítása, hogy a munkavédelmi szabályok betartá­sában bizonyos lazulás következett be. Hiába hozták lét­re a munkavédelmi örök szervezetét, hiába neveztek ki munkavédelmi megbízottat, ha szemet hunynak a hanyag­ságok felett. A „nem akarok rosszat senkinek” felfogás életveszélybe sodorhatja azt, akinek a gépét az elkövetett mulasztások miatt azonnal le kellene állítani. Ki azon­ban az a merész, aki leparancsolja a traktoristát a gépről, vagy leállítja az esztergapadot, mert közvetlen életve­szélyt lát? Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az illetékes megyei ellenőrző szervek sem nyúltak még a kellő szigor fegyveréhez. Egy-egy ellenőrzés alkalmával esak ritkán jutnak el a legnyomatékosabb megelőzéshez — a veszé­lyes gép vagy üzemrész azonnali üzemen kívül helyezé­séhez. Kétségtelenül mérlegelésre szorul egy-egy tevé­kenység több oldalról is, de előfordul, hogy az ember vé­delme mindenféle érdeket megelőz. Szomorú esetek sora figyelmeztet: egy pillanatra sem szabad elhanyagolni a munkavédelmi tevékenységet. Dolgozók cs vezetők együttesen biztosítsák minden gazda­ságban a biztonságos munkavégzés lehetőségét, a rendsze­res munkavédelmi oktatást. S ha valaki nem ért a szép szóból, s nem gondol a maga vagy mások testi épségé­vel, vele szemben nyúljanak végre hatékonyabb eszkö­zökhöz! P. A. Helye lett a terménynek Lucfalván. a termelőszövet- különböző pontjain helyezték kezet új majört építtetett, el a terményt. Ezért határosa- Ezzel gazdaságosabbá vált az tot hoztak új magtár építésé­üzem. Itt kapott helyet a kor­szerű sertéstelep, a tehénistál­ló, a borjúnevelő és az 5000 férőhelyes csibenevelő. Hiány­zott azonban a majorból a magtárépület. Addig a község daságban. re. Az idén a majorban ez is elkészült. A 32 vagonos épület értéke 539 ezer forint. A léte­sítmény átadásával megoldó­dott a termény elhelyezésének gondja a lucfalvi közös gaz­Hajssa a bukósisakos utón — Tehát LC-vel. És bukósi­sakjuk volt? — Igen. — Milyen színű? — Fekete! — Biztos? — Egészen biztos! Fekete Ki látott ezen a napon Tisza­bukósisak volt! szederkény környékén ilyen Vajon kinek kellett gipszet motort? Ki látta a fekete bu- H fcést'vetTeíő ráfogta tenni » lábára az utóbbi na- kósisakosokat? ha nemhagy ja magát S Pókban, hetekben' Motorral Az egyik alkalommal a ti­vágja A lányt orvos is meg- tehát bármelyik közeli, szaszederkényi rendőrőrs jár­vizseálta Erőszakos nemi kö- va8F távolabbi községben, vá- őre éjszakai ellenőrzés során zösütés kísérletét állapította rosbfn Mindenekelőtt igazoltatott egy motorost A meK azonban a Tisza-menti kózse- járőr egyéb szolgálati felada­" Ki volt a két férfi, mit tud gelben. Ezekben a napokban tán kívül érdeklődött a szürke róluk a kislány? Szerencsére á környező lenőrzés, hosszas utánjárás, — Gesztelybe ment, a szülei­valóban azt tették-e, amit hez. mondtak. — A motoron? Igen, az alibi rendben. — A motort néhány napja Keresték a motorf is. Kinek elvitte valahová, de nem tu- van szürke motorja, amelynek dóm hová. a rendszáma LC-vel kezdődik? Az asszonyt beültették a kocsiba, és elindultak Gesz­telybe. — A motor rendszámát tud­ja? — Nem. — Tud olvasni? — Nem. — Mi történt a férje lábá­val? községek összes motor iránt is. csúnyán megdagadva. Kézé» tetoválások. Indiánfej, cow­boyfej, „üss”! és néhány más felirat. — Magát keressük. Mi tör­tént uz arcával? — Beestem egy csipkebo­korba. — A motorja hol van? — Javításon, itt... a közel­ben. — Menjünk oda! A szürke motor valóban ott állt a műhelyben. Semmi különösebb javítanivaló nem volt rajta. Rendszáma: LC 34-47. — A bukósisak? — Itt van az is — szol;, a fiatalember. Szürke bukósisak került elő. Olyan bukósisak, amelyről le­szedik, ledörzsölik a festéket, és megmarad a szürke alap­szín. A rendőrtiszt a fiatalember­hez fordult. — Csóka István előállítjuk! A megyei kapitányságra me­gyünk, szálljon be a kocsiba! Csóka István 19 éves, fel­sok mindent. Például: — Motorral érkeztek. — Milyen motorral? Kicsi­vel, naggyal? — Inkább kicsivel.. — Milyen volt a motor szí­ne? — Szürke. — Milyen volt a két férfi? — Fiatalok voltak. Az egyik­nek, aki a motort vezet­te, be volt gipszelve a lába. — Azt mondta, karmolt is. Hol? — Az arcukat karmoltam. orvosi rendelőjét rendőrök Iá- — A napokban, — Közlekedési baleset érte. — Be kellett gipszelni sőzsolcal lakos, néhány lopás­aimkor ugye? Rajta van még a sai5 sikkasztással és javító ih­togatták. Kartotékokban ke- munkából mentem haza, lát- gipsz? resgéltek, jegyezgettek. Neve- tam a Tisza mellett egy szűr- — Nincs. Tegnap levette, két, címeket, eseteket. Nem ke motort. Két férfi ült raj- Nem tudom miért, de levet- biztos, hogy közlekedési bal- ta — felelte a kérdezett, eset miatt kellett a lábat be- — A bukósisak színére is gipszelni, lehetett más is. A emlékszik? rendőröket főképp azok az — Igen. Fekete volt. A mo- emberek érdekelték, akiknek tor vezetőjét ismerem is. Fel- még most is rajta van a lábú- sőzsolcán lakik... te. — Milyen , ne? — Szürke. — Szürke? bukósisak szi­kon a gipsz. Megtalálták az első nevet. Azután a másodikat, a har­madikat, a tizediket és a ki tudja hányadikat. A körzeti megbízott rendőrök sorra lá­— Nem emlékszik véletle- togatták valamennyit, és pon- nül a motor rendszámára? tosan elszámoltatták őket egy — Nem. De azt hiszem, LC- bizonyos napról. Merre jártak, vei kezdődött mit csináltak akkor? Majd el­Gépkocsl állt meg Felső- zsolcán a megadott címnél. Egy asszony nyitott ajtót. A gépkocsival érkezett férfi rendőrségi igazolványt muta­tott neki. — A férjével szeretnék be­szélni. — Nincs itthon. — Hol van? tézettel a háta mögött most ismét szembekerült a bűnül­döző szervekkel. A kapitány­ságon beismerte, ő erőszakos­kodott a tiszaszederkényi lánnyal, ö és barátja, Lakatos László, vele egykorú, bőcsi la­kos, akivel a javító intézetben ismerkedett meg. Lakatost ugyancsak gyorsan előzetes le­— Igen! Szürke! A gépkocsi megérkezett tartóztatásba helyezték. Gesztelybe. Utasai a keresett Csókának azonban a nfcir férfi szüleinek lakására men- közöltéken kívül később más teli, és néhány perc múltán a minden Is eszébe jutott, nyomozó tiszt előtt állt egy Priska Tiboi fiatalember. Arcán erős kar- Következik: molások nyomai, egyik lába .„Mindent elmondok" NÓGRÁD — 1968. november 14., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom