Nógrád, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-24 / 276. szám
Hevesi Gyula felszólalása (Folytatás a 2. oldalról) Kádár János beszéde után hosszan zúgott az ütemes taps, majd az elnöklő Biszku Béla Heves] Gyulának, a párt rési harcosának, a Központi Bizottság tagjának adta meg a szót. Tisztelt Központi Bizottság! Kedves Elvtársak! Elvtársndk! Mély megilletődéssel élek azzal a számomra rendkívül megtisztelő lehetőséggel, hogy néhány gondolattal, visszaemlékezéssel magam is hozzájárulhatok pártunk félévszázad előtti megalakításának, a hoz- záXűződő harcoknak méltó megünnepléséhez. 1917 decemberében, még a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közvetlen hatásának lázában, néhányan azok közül, akik már régebben megkísérelték a háborúval szembeni ellenállás különböző formáit, úgy véltük, most már nem szorítkozhatunk csupán szóbeli ugitációra, röpiratok terjesztésére, plakátok éjszakai kiragasztására, hanem szükség lenne egy elméleti folyóiratra is, amely elősegítené a mozgalomban felmerülő problémáink tisztázásét és egyben ki is szélesíthetné kezdeményezéseink hatósugarát. Az „1917” című lap kiadását terveztük, de az akkori körülmények között nem juthattunk tovább az előfizetőket gyűjtő program sokszorosításánál. Csak egy évvel később, az Őszirózsás forradalom után adhattuk ki a lapot „Internationale” címmel. — És most — fél évszázad viharai, harcai és munkái utón mégis itt lehetek önökkel, ezen a nagy ünnepen. Ügy gondolom, nemcsak a magam, hanem itt jelenlevő — sajnos már kisszámú — „kortársam” nevében is beszélek, amikor megköszönöm azit a mélységes megbecsülést, amely a veteránok iránt megnyilvánul, (taps.) Tisztelt Elvtársak! Mindenekelőtt emlékezem Kun Bélára és a vele együtt Oroszországból hazatért forradalmár harcostársaira, akik magukkal hozták azt, ami eddig mozgalmainkból leginkább hiányzott: a pártról szóló lenini tanítást Kun Béláé és az alakuló ülésen részt vett baloldali szociáldemokratáké, a forradalmi szocialistáké, a volt. hadifoglyoké az érdem, hogy az aggályoknak ellenére a párt azonnali megalapítása mellett döntöttek. Az események további menete a kétkedőket is igen hamar meggyőzte, hogy a döntés helyes volt. Kedves Elvtársak! Szeretnék még röviden szólni arról, hogyan kapcsolódott pártunk akkori harca és később szocialista építő munkája Saovjet- Oroszországhoz, a szovjet néphez. Harcunkat az októberi szocialista forradalom közvetlen szülöttéinek tekintettük; a forradalom győzelmét, a szocializmus történelmi megalapozását hazánkban nem tudtuk elképzelni a szovjet néphez fűződő testvéri egység és barátság nélkül. Lenin, a kommunista párt és a szovjet nép együttérzése, tőle telhető támogatása volt akkor harcaink egyik legnagyobb erőforrása. Szeretnék megemlékezni a haladó értelmiség szerepéről. Ez a szerep nemcsak úgy értendő, hogy volt néhány haladó szellemű értelmiségi, aki kezdeményezett, vagy csatlakozott a mozgalomhoz, 1918 novemberében, egy héttel pártunk megalakulása előtt jött létre — több mint kétezer taggal — a szocialista mérnökök szakszervezete, az AMOSZ (alkalmazott mérnökök országos szövetsége), az első ilyen szak- szervezet a nemzetközi munkásmozgalomban. Ez kommunista vezetéssel már a forradalom győzelme előtt kidolgozta a gazdaság és elsősorban az ipar szocialista átszervezésének végrehajtási tervét. A hatalom átvétele után pedig kiváló szakemberek százait bocsátotta a tanácskormány rendelkezésére, akiknek részvételével az óriási munka szinte zökkenő- mentesen, néhány hét alatt végrehajtható volt. Talán nem érdektelen azt is megjegyeznem, hogy az a mód, ahogyan pártunk napjainkban gazdasági reformunkat előkészítette és végrehajtotta, nagyon közel áll a Tanácsköztársaság gazdaságpolitikai, sőt egyéb területeken is gyakorolt általános munkamódszeréhez. Kedves Elvtársak! Elvtársnők! Minket, tizenkilencese- ket pártunk megalakulásának és akkori harcainak közvetlen részvevőit büszkeséggel és megelégedéssel tölt el, hogy pártunk a szocialista építésben, a népgazdaság és a kulturális élet számos területén jó néhány egykori célkitűzésünket valósította meg teljes sikerrel. örülnénk, ha erőnkhöz mérten tudnánk e munkában még segíteni. De még inkább örülnénk, ha a most felnövekvő ifjú nemzedék is találna a mi akkori kezdeményezéseinkben, reá váró jövőbeli nagyszerű feladataihoz hasznos tanulságokat. Befejezésül engedjék meg tisztelt elvtársak, hogy pártunk minden tagjának, dolgozó népünknek további nagy sikereket kívánjak szocialista hazánk építésében, (hosszantartó nagy taps.) Hevesi Gyula felszólalása után Biszku Béla ismertette a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, az MSZMP Központi Bizottságához küldött üdvözletét. Üdvözlő táviratok nagy évfordulónkra Kemerovo üzenete Nógrádnak Szerte a világon megemlékeznek a testvérpártok a KMP megalakulásának 50. évfordulójáról. Ezt a testvéri szolidaritást, pártunk, iránt érzett megbecsülést bizonyítják azok a táviratok, amelyek az MSZMP Központi Bizottságához érkeztek az ünnep alkalmából. A testvérpártok sorából elsőként a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága üdvözölte az MSZMP Központi Bizottságát. De sorra érkeztek a táviratok, üdvözlések a szocialista és a kapitalista országok kommunista és munkáspártjaitól is. A Kommunisták Magvaror- szági Pártja megalakulásának ötvenedik évfordulója alkalmából testvérmegyénk, Kemerovo pártbizottsága, a kerület kommunistái és valamennyi dolgozója nevében üdvözlő táviratot küldött az MSZIMP Nógrád megyei Bizottságához. A táviratban így írnak: „Kedves Elvtársak! Szívből köszöntjük önöket a nemzetközi kommunista mozgalomban is nagy szerepet játszó, Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának ötvenedik évfordulója alkalmából. A félévszázados évfordulón üdvözöljük a Nógrád megyei, a városi, járási, az üzemi és falusi pártszervezetek tagjait, akik jelenleg is az ötven évvel ezelőtt megalakult párt eszméje alapján dolgoznak. Kívánjuk, hogy továbbra is sikerrel folytassák azt az utat. amit ötven évvel ezelőtt a magyar forradalmárok elkezdtek. Sok sikert kívánunk szocializmust építő munkájukhoz, kívánjuk, hogy vigyék sikerre pártjuk IX. kongresszusán ho- kommunista mozgalom összezott határozatokat. íorrottsága! Az évforduló alkalmából üdvözöljük azt a testvéri kapcsolatot, ami az elmúlt időszakban a két testvérmegye pártszervezetei, dolgozói között kialakult. Ez nagy boldogságot jelent számunkra, hiszen a két megye közötti Jó viszony és a két ország kommunista pártjai közötti jó kapcsolat az egész szocialista tábor erősödését szolgálja, erősíti a nemzetközi munkásmozgalmat. Éljen a magyar—szovjet barátság, éljen a nemzetközi A Szovjetunió Kommunista Pártja Kemerovo kerületi Bizottsága Az évforduló alkalmából táviratot küldött a megyei pártbizottságnak a Kemerovo megyei amdzseroszudzsenszki város pártbizottsága, a salgótarjáni városi pártbizottságnak az SZKP Kemerovo városi Bizottsága, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Nógrád megyei Elnökségének a Szovjet-Magyar Baráti Társaság Kemerovö metyei elnöke. Ünnepelt a megye Csapatgyűlésen az új iskolában A KMP megalakulásának 50. évfordulója alkalmából tegnap ünnepségek voltak szerte a megyében. Ünnepi párttaggyűlésekre, amelyeket járási pártbizottságokon, üzemeknél tartottak, meghívták a veterán kommunistákat. Több helyen volt koszorúzás. A legifjabb nemzedék, az úttörők a járási székhelyekre vitték a forradalmi lángot. Tegnap a láng eljutott valamennyi iskolába az úttörőcsapatokhoz. Bensőséges ünnepség volt Salgótarjánban, a Lovász József úti általános iskolában. A 4136. sz. Jurij Gagarin úttörő- csapat a KMP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére ünnepélyes csapatgyűlést rendezett. Köszöntötték a pártot, s az iskolában elhelyezett kandeláberben fellobogott a forradalmi láng. Kedves vendégeket — szovjet úttörőket — hívtak meg az ünnepségre a tarjáni pajtások. Az iskola irodalmi színpada felidézte a párt megalakulása óta eltelt időt. Az ünnepélyes csapatgyűlésen értékelték a KMP tiszteletére végzett munkát, A rajok rajfalat készítettek, s az ünnepség keretében átnyújtották az iskola párt- alapszervezetének a nagy napok naplóját. A naplóban feldolgozták az úttörőcsapat tevékenységét, azoknak a feladatoknak a végrehajtását, amelyet a párttól kaptak. As úttörőszobában kiállítás nyílt a pajtások által összegyűjtött dokumentumokból. Megható jelenet volt, amikor a pajtások virággal kedveskedtek az iskola párttag nevelőinek. Ü-rUElta ÉSZTÉIG Irta: Szoó Béla, a megyei pártbizottság titkára Ö tven éve, 1918. november 24-én Budapesten megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. Azok, akik azon a novemberi napon ösz- szegyűltek, hogy kimondják a kommunista párt megalakulását, tisztában voltak azzal, hogy történelmileg is nagy lépésre szánták el magukat. A párt megalakulása fontos fegyvert jelentett a munkásosztály számára. A párt megalakulásával lehetővé vált, hogy a munkásosztály a hatalom megragadásának reális igényeivel léphessen fel. Ezt bizonyította, hogy a KMP létrejötte után alig pár hónappal a szocialista forradalomért maga mellé sorakoztatta a tömegeket, s a harc győzelemmel végződött. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után, először a történelemben, népünk kivívta szabadságát, kezébe vette a hatalmat, forradalmi tetteivel óriássá növelte nemzetünket, évszázadok szennyét söpörte el a szabadság út.jából. Amikor azt valljuk, hogy a KMP a magyar történelem, a munkásmozgalom szülötte, azt is valljuk, hogy bölcsője a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és az azt győzelemre vezető bolsevik párt volt. Eszmei kisugárzása forradalmárokat nevelt, segített a párt megalakulásában, forradalmi harcában. Forradalmi hatását a proletariátus jelszavai fejezték ki: „Kövessük az orosz példát, cselekedjünk mi is orosz módra.” ötven év alatt pártunk életében, tevékenységében október eszméje iránytű volt, politikai tevékenységének alappillére és az lesz a jövőben is. Alapja ez annak is, hogy pártunk születése pillanatától internacionalista politikát folytat. A magyar munkásosztály pártja vezetésével 1919-ben létrehozta a Tanácsköztársaságot, megvalósította a proletariátus diktatúráját. Sajnos ez a dicső, történelmi időszak a nemzetközi imperializmus túlereje, és a belső árulás miatt* rövid életű volt. A pártot, a munkásosztályt súlyos vereség érte. Jött a kegyetlen fehérterror, a Horthy-rendszer ellenforradalma. A huszonöt éves ellenforradalmi rendszer mérhetetlen szenvedést okozott a forradalmároknak, a magyar népnek. A KMP-t szétverték, börtön és bitófa, emigráció volt a legjobbak osztályrésze. De a párt a terror ellenére is élt, harcolt. Horthy börtönei, emberi mivoltukból kivetkőzött szadista pribékjei sem tudták kiverni a dolgozók legjobbjaiból a szocializmus, a kommunizmus eszméjét, amit a kommunista párt, a Tanácsköztársaság rövid ideje alatt hirdetett és ami a rövid időre valósággá lett. K un Béla, a magyar kommunisták nevében mondotta a Tanácsköztársaság időszakában a pártról: „Mi. akik teljesítettük forradalmi kötelességünket. .., akik nem néztük, hogy mások csinálják meg helyettünk a proletárforradalmat, nem húzódtunk vissza a felelősségtől. .. nemcsak helyeseltük, vagy helytelenítettük a forradalmat, de cselekedtünk — tehát forradalmárok voltunk és vagyunk —, azzal a tudattal készülhetünk az új harcra, hogy a világforradalom élharcosai voltunk, internacionalisták, nem szóval, de cselekedettel.” A KMP készült az új forradalomra. Nem volt könnyű ez a történelmi időszak a párt, a kommunisták, a haladó erők számára. Sok mártírja van a mi pártunknak, ötven év alatt sokan adták életüket a haladásért, a függetlenségért, a szabadságért, a szocializmusért folytatott harcban. De az elesettek, az elfáradtak helyére a munkásosztály soraiból — amely a párt szülűanyja — újak nőttek fel, akik csatasorba léptek. A kommunista párt az újjászervezés után új harci eszközökkel, módszerekkel, vállalva az illegális munkát, felhasználva a legális lehetőséget, ott volt a nép között és dolgozott. Biztatta a csüggedőket, szervezte a haladó erőket a Horthy-rendszerrel szemben, szervezte és vezette az ellenállást, az antifasiszta harcot. Élt, dolgozott a párt, amikor a hitleri fasizmussal szövetkezett magyar uralkodó osztály elárulva a nemzetet, háborúba sodorta az országot. Ezért valljuk büszkén, hogy ebben a nehéz, történelmi időszakban is igaz hazafiak és internacionalisták a kommunisták voltak. A párt fogalmazta meg a nemzet igazi érdekeit, és állt a haladásért folytatott harc élére. A Szovjetunió segítségével 1945-ben népünk megszabadult a hitleri és a magyar fasizmus szégyenteljes uralmától, újra visszakapta szabadságát. A közvetlenfelszabadulás után a kommunista párt volt az az erő, amely elsőnek látott munkához. Kilépett az illegalitásból, rendezte sorait, szervezte erejét és programot adott a népnek. • z ország ezer sebből vérzett, üszők, J\. rom, kifosztott gyárak, feldúlt falvak, éhező emberek. A párt a nép harcának élére állt: lesz magyar újjászületés — hirdette. És megindult az új társadalom építése. A pártban az idősebbek és fiatalok összefogva harcoltak, dolgoztak. Gyűjtötték soraikba a munkásosztály legjobbjait, és létrejött a munkásegység, megszületett a magyar munkásmozgalom egységes pártja. Megteremtődött a munkás—paraszt szövetség társadalmi osztálybázisa. Népünk, bízva a kommunista pártban, elfogadva politikáját, komoly sikereket ért el az építőmunkában megvalósította a proletárdiktatúrát, létrehozta a dolgozók helyi államhatalmi szervét, a tanácsokat. A nagy munkában hibák is jelentkeztek. Az ellenség kihasználta ezt és ellen- forradalmi támadást indított a munkásosztály hatalma ellen. A magyar nép többségét azonban nem lehetett eltántorítani a szocializmus eszméjétől. És újra — a szocialista internacionalizmus alapján a magyar kommunistáknak, a népnek igaz őszinte barátja, hű szövetségese, a Szovjetunió sietett segítségére a belső és külső ellenségeink elleni harcban. A pártot az ellenforradalom erői nem tudták eltiporni. A párt élt, újjászervezte erőit és erősebb, egységesebb lett, mint az ellenforradalom előtt. Az MSZMP az elkövetett hibákból levonva a tanulságot, a munkásosztályhoz, a néphez fordult, a nép akaratát kifejező programot dolgozott ki, marxista—leninista programot fogadott el, s a párt vezetésével leraktuk a szocializmus alapjait, dolgozunk a szocializmus teljes felépítésén. Ma, amikor a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának félévszázados évfordulóját ünnepeljük, összegezzük az ötven év harcait, a szocializmus építésében elért eredményeinket, büszkén mondhatjuk el, a küzdelem nem volt hiábavaló. A párt politikájával mindig a haladás érdekében dolgozott, a dolgozók igazi érdekeit fejezte ki, mindig a szocializmus, a kommunizmus eszméjének megvalósítása érdekében tevékenykedett. A mi pártunk bizonyította először, hogy a proletárdiktatúra nemcsak orosz jelenség, hanem minden szocializmust építő ország marxista-leninista pártjának ezen az úton kell haladni az ország sajátos helyzetét figyelembe véve. Az ötven éves harc alatt összeforrott a pártban a három nemzedék, az illegális párttagok, akik a felszabaduláskor léptek a pártba és a fiatal nemzedékből nevelődött párttagok. E három nemzedéke a pártnak ma egységesen dolgozik a szocializmus teljes felépítésén. N agy feladatok állnak pártunk, dolgozó népünk előtt, ahogy ezt az MSZMP IX. kongresszusa meghatározta. Nem lesz könnyű ez az út. Nyugodtan mondhatjuk, hogy bízhatunk abban a politikában, amit az MSZMP tizenkét éve folytat. Pártunk a néppel együtt jó úton halad. Élvezi a tömegek bizalmát. Kölcsönös ez a párt és a munkásosztály, a munkásosztály és szövetségesei között. Pártunk ezután is épít a kibontakozó, erősödő szocialista nemzeti egységre. Pártunk ötven éves múltjának fényes igazolása az MSZMP mai politikája. Ezt folytatjuk és ez lesz a biztosítéka, hogy további sikereket érünk el a szocializmust, majd a kommunizmust építő munkánkban.
